Szabad Szó, 1971. április-június (28. évfolyam, 8117-8194. szám)

1971-04-01 / 8117. szám

Offihnd SríV 99 Összefoglaló szeminárium Végváron A tanév folyamán két alkalommal is foglalkoztunk a végvári mtsz politikai oktatás köreivel. A napokban pedig al­kalmunk volt részt venni a Majsztro­­vich János vezette pártoktatási kör összefoglaló szemináriumán. Sajnos, a termelőszövetkezet képzettebb kommu­nistáit tömörítő kör utolsó összejövete­lére kevés hallgató jött el. Mégsem le­het azt állítani, hogy hiábavaló volt a propagandista és a pártszervezet fára­dozása. Ezúttal is a mezőgazdaság szer­vezésének, tervezésének és vezetésének időszerű problémáit taglalták. A felszó­lalásokból kitűnt, hogy az eddig tanul­tak termékeny talajra találtak Végvá­ron is. A politikai oktatás hatékonysá­gát értékelve, az egyik hallgató elmon­dotta, hogy a tanultak minden jelenle­vőnek kétségtelen segítséget jelentettek mind a politikai tájékozottság, mind pedig a gazdasági és szervezési ismere­tek bővítése szempontjából. Az összefoglaló szeminárium erőssé­gének számí­tata, hogy a hallgatók egy része már arról számolhat be, hogyan alkalmazzák a gyakorlatban a közel­múltban meghirdetett pártdokumentu­mokból fakadó feladatokat. Az új ja­vadalmazási rendszer bevezetésének kapcsán Szögyém András például el­mondotta: a felvilágosító munka nyo­mán megértették a globális akkord lé­nyegét; ez lehetővé teszi, hogy a szor­galmasan dolgozók, a nagyobb termést elérők többet keressenek. A mezőgazda­ság belterjes fejlődésének kérdéseit taglalva, részletesen kitértek a záró­­szeminárium részvevői az állattenyész­tés szakosításának fontosságára. A je­lenlevők felsorakoztatták, milyen gya­korlati törekvések léteztek, hogy a jö­vőben a kisgépesítés bevezetésével, gon­dosabb takarmányozással minél maga­sabb hozamokat érjenek el. Szó esett még az állattenyésztő farm, a nagy komplexumok létrehozásának előnyei­ről. Juhász András a munkafegyelem erősítéséről, a közvagyon megvédéséről beszélt. Kár, hogy kevés példát vetett fel, noha a helybeli termelőszövetkezet­ben ennek kapcsán igazán lett volna mit feleleveníteni — okulásképpen. Az összefoglaló szeminárium lefolyá­sában néhány fogyatékosságra is fel­figyeltünk. Egyes kérdésekről a gyakor­lati munkától elvonatkoztatva esett szó. A megbeszélés veszített színvonalából azért is, mert nem alakult ki vita egy­­egy probléma körül. Jobb eredmények­kel zárhatták volna a kört, ha erélye­sebben lépnek fel azokkal a párt­tagokkal szemben, akik gyakorta távolmaradtak, akik a téli hóna­pokat nem használták fel ismere­teik gyarapítására. De még így is, a helyesen kiválasztott témakör gyara­pította a tanulók tudását, pártunk gazdaságpolitikáját terjesztette. Az összefoglaló szeminárium során a kör propagandistája rövid ismertetőt is tartott a RKP megalakulásának tör­ténelmi feltételeiről. Mind a kör veze­tője, mind Oláh János, a gazdaság pártbizottságának titkára, felhívással fordult a jelenlevőkhöz, folytassák to­vább tanulmányaikat ,a következő hó­napokban is, és a tanultakat haszno­sítsák a termelőmunkában. Quittner László Cikkeink nyomán 91 Az elmúlt napokban újabb válasz érkezett a Temesvár municípiumi nép­tanács végrehajtó bizottságától olyan állampolgári levelekre, amelyeket Az olvasó fóruma című rovatunkban kö­zöltünk.­­ Az eltüntethető szépségfoltok cí­mű írással kapcsolatban a végrehajtó bizottság arról tájékoztat, hogy a Tur­­gheniev utcai úttest állapotát nem kell véglegesnek tekinteni — tavaly és ta­valyelőtt készítették elő aszfaltozásra. Az így előkészített utakat ugyanis egy évvel aszfaltozás előtt kell átadni, hogy a talaj ne utólag süppedjen le. Erre az évre tervezték az utca aszfal­tozását, és sor is kerül e munka elvégzésére. — A bontás után... rontás? című levélre érkezett válaszban a népta­nács ismerteti, hogy közben a gödröt betemették, a talajt elegyengették. — A 3 as számú Határozat megszegé­se esetén a tetteseket megbírságolják. De mivel a város méreteihez viszonyít­va az ellenőrző és bírságoló szervek száma kevés — ismerteti a végrehajtó bizottság —, előfordulnak olyan kihágá­sok is, amelyek büntetlenek maradnak. A lakosság azonban értékes segítséget nyújthat e téren, a szabálysértők kilé­tének megállapításában, jelentésében. ■ A villanyhálózati vállalat vezetősé­ge válaszolt a Reflexiók a reklamálásról című írásra. „Az Apateu utca sarkán levő kiégett villanykörtét kicseréltük, a többi reklamált helyen, az írás meg­jelenése nyomán március 2-án végzett ellenőrzéskor, az égők jók voltak. Ami a portásnak a reklamálóval szembeni magatartását illeti, a reklamációk el­fogadása, továbbítása nem tartozik hi­vatali kötelezettségei közé. Az áram­szolgáltatással kapcsolatos panaszokat az 1-29-48-as telefonszámon lehet továb­bítani, erre a célra a villanytelep por­táján nyilvános telefont szereltünk fel“. Ez a válasz bennünket és bizonyára a panaszost sem elégíti ki teljes mér­tékben. Nemrég közöltük egyik belvárosi olvasónk panaszát, hogy olykor előzetes bejelentés nélkül szakítják meg az áramszolgáltatást. Akkor az említett telefonszámon be is jelentette nemtet­szését. Azt a választ kapta, ha nem tet­szik, reklamáljon. Igen, reklamáljon, de hol? Ugyanazon a telefonszámon, ahon­nan máshová tanácsolták? Így hát ma­radnak a reflexiók a reklamálásról...­­ Végvári olvasóink szóvá tették, hogy nem kapták meg a Szabad Szó e­­gyik február végi számát. A megyei postaigazgatóság sajtóterjesztő szolgá­latának válasza, lényegében ezt tartal­mazza: A Végvárra címzett újságcso­magot a nyomdából elküldték a Te­­mesvár-tranzit postahivatalhoz, ahon­nan átadták a vasútnak. Eltűnt és a­zóta sem került elő. Lehet, kezelés köz­ben leesett róla a címke. A végvári postahivatal vezetője viszont nem je­lentette a hiányt és ezért nem küldtünk másik csomagot A szerkesztőség rekla­mációja nyomán, elküldtünk Végvárra 98 példányt. Az újság nélkül maradók reklamációját a helyi postahivatal fő­nöke kell hogy elintézze. Arcok a mából Az emberek az újítóhoz fordulnak ...Mussler Kristofot, a nagy­­teremiai állami mezőgazdasági vál­lalat traktorosát a közelmúltban megtartott országos tanácskozáson a Szocialista Munka Hőse címmel és a Sarló és Kalapács aranyéremmel tüntették ki.“ (Újsághír). A műhelyirodában ismerkedünk, életú­tjáról, szakmájáról, újításairól beszélgetünk, s huszonegy évi ered­ményes munka főbb állomásait, mozzanatait elevenítjük fel. Huszonegy évvel ezelőtt vetették el Nagyteresmén a nagyüzemi gazdaság magvát, amely a dolgos é­­vek során virágzó fává nőtte ki ma­gát. Az úttörők kis csapatában ott volt a húszéves Kristóf is. Már gyermekkorában szerette a gépeket, s arra kérte az árny akkori vezető­ségét, hogy neki is biztosítsanak munkát. Akkortájt több volt a gond, mint a gép, de a nagyteremiaik ha­mar áthidalták a nehézségeket, s bizonyságát adták munkájukkal, hogy a nagyüzemi gazdálkodás kor­szerű módszereit gyümölcsözően le­het alkalmazni. Az emberek tanul­tak, dolgoztak. Günther Károly fő­gépész újítócsoportot szervezett. Kristóf szenvedélyesen ismerkedett a román gyártmányú traktorokkal, berendezésekkel. Közben majd ezer h­ektárra növelték a szőlővel beül­tetett területet a nagytenemiai rónasá­­gon, s oltványiskolát szerveztek, tá­rolókat építettek. A fiatal gépésznek az volt az e­­gyik célkitűzése, hogy újításaival könnyebbé, gazdaságosabbá váljon a termelés. Az önműködő emelő meg­szerkesztésének ötlete akkor fogant meg Kristóf agyában, amikor látta, hogy a munkások az emeletes táro­lóban 140 kilós ládákat emelnek. Kezdeményezése nagy visszhangra talált. Kigondolása néhány hónap múlva valósággá vált. A gép üzem­­beállítása, az emberek örömére és a vállalat hasznára, forradalmasítot­ta a tárolást. Az önműködő emelőszerkezet tíz és tíz ember munkáján könnyített. Volt olyan év is Nagyteremián, amikor peronoszpóra „szüretelt“ a szőlőben. Rendelkeztek ugyan vér­­movellel, de a sürgős és nehéz idény­munkával nem tudtak mindig ide­jében megbirkózni. Az emberek az újítóhoz fordultak. — Mit lehetne csinálni? — tették fel a kérdést. Az újítók, Mussler Kristóf vezetésével, tanulmányt készítettek, egy gumiab­roncsos traktor szerkezetén változta­tásokat eszközöltek és permetezésre alkalmassá alakították át. — Az újításban van ugyan meg­­pihenés, de megállás nincs — mon­dotta szerényen Kristóf. — Új fába vágtam a fejszét. A szőlőtőke be-, illetve kitakarását szeretnénk gépe­síteni. Az újítás folyamatban van, s bízom a sikerben, a gondolat gaz­daságosságában. Mussler Kristóf személyében szak­máját, vállalatát szerető és megbe­csülő, új módszerek kidolgozásáért küzdő gépészt ismertem meg. A Sarló és Kalapács aranyérem 21 esztendő áldozatos, küzdelmes mun­kájának eredményeit sűríti magába, s csillogó fényével bearanyozza a­­zoknak a hősöknek az arcát, akik pártunk agrárpolitikájának érvénye­sítéséért mindig az élvonalban jár­tak, s az új ötéves terv előirányza­tainak a valóra váltását megalapoz­zák. Gergely Gergely Megnövekedett feladatok előtt­ i f­olytatás az első oldalról­ növekedett feladatkörrel összhangban, amellyel a párt hazánk szocialista é­­pítésének jelenlegi szakaszában a szak­szervezeteket felruházta. Egész népünk várakozásainak meg­felelően, szakszervezeteink legmaga­sabb fórumának munkálatait a széles körű munkás- és szakszervezeti de­mokrácia jellemezte. A Román Kom­munista Párt kezdeményezte és vezette megújhodási folyamatnak a célja to­vább tökéletesíteni a gazdasági és tár­sadalmi-politikai életet, fejleszteni a szocialista társadalmat , ebben a fo­lyamatban jelentős szerepet hivatottak betölteni a szakszervezetek. Érthető, hogy így legyen, hisz a termelőeszkö­zök tulajdonosainak millióit, az anyagi és szellemi javak fő alkotóit tömörítik, azokat, akik a szocializmus éveiben e­­lőször — és mindenkorra — hazájuk uraivá váltak. A haza további sorsa iránti mélysé­ges felelősség teljes tudatában elfoga­dott dokumentumok megkülönböztetett jelentőségűek a szakszervezetek továb­bi tevékenysége szempontjából. Elő­irányzataik valóra váltása elő fogja segíteni a munkásdemokrácia és a szakszervezeti autonómia fejlesztését és erősítését, a fokozottabb részvételt az ország egész gazdasági és politikai életében. Nicolae Ceauşescu elvtársnak a Ro­mán Kommunista Párt Központi Bi­zottsága ez év február 10—11-i plená­ris ülésén elhangzott beszédében fog­lalt útmutatások szellemében, a kon­gresszus a Szakszervezetek Általános Szövetségének Központi Tanácsába túlnyomó részt közvetlenül a termelés­ben dolgozó elvtársat választott be. Ezzel a gyakorlatban teljes jogot nyert az a fontos elv, hogy a termelés idő­szerű kérdéseit, a tömegeket foglalkoz­tató problémákat behatóan, konkrétan ismerő dolgozók hozzák meg a határo­zatokat, övék a szó a szakszervezeti te­vékenység vezetésében. A tökéletesített keret lehetővé teszi a dolgozók milliói rátermettségének, alkotó kezdeményező készségének ma­gasabb szintű hasznosítását. A megnö­vekedett szerep és hatáskör természe­tes velejárója lesz a szakszervezetek hozzájárulásának bővülése az anyagi javak termelésének biztosításához, de a szociális problémák megoldásához is. Amint a kongresszusnak az RKP Köz­ponti Bizottságához, személyesen Nicolae Ceauşescu elvtársnak küldött levele leszögezi : „A szakszervezetek — mint olyan szakmai szervezet, mely kettős minőségben, a termelőeszközök, a nemzeti vagyon tulajdonosaiként és az anyagi javak fő termelőiként egye­síti soraiban a munkásosztályt, az összes alkalmazottakat — megfogadják, hogy minden erejüket latba vetik az 1971—1975-ös ötéves terv felelősségtel­jes megvalósításáért. A munkásde­mokrácia, a szocialista demokrácia szüntelen fejlesztése alapján a szak­­szervezetek biztosítani fogják a dol­gozók egyre fokozottabb és hatéko­nyabb részvételét a társadalom vezeté­sében, keretül szolgálva arra, hogy a tömegekkel szervezetten megtanács­kozzák, megvitassák a szocialista épí­tés valamennyi kérdését. A kongresz­­szus részvevői, a Szakszervezetek Ál­talános Szövetsége, a szakmai szövet­ségek, az összes szakszervezetek egyik alapvető kötelességének tekintik a tö­megek alkotó kezdeményezésének ösz­tönzését és hasznosítását annak érde­kében, hogy az egész gazdaság vi­szonylatában, minden ágazatban és vállalatban példásan teljesítsük az ál­lami tervet.. 3 dlari Teljesültek a felajánlások (f­olytasd.. az első oldalról) gész évi nyereség­vállalásunkat túlha­ladtuk. A tervosztály vezetője közben néhány példával is érzékelteti azt, milyen ke­ményen meg kellett dolgozni az ered­ményekért. Hisz nem volt könnyű az ünnepküszöntő vállalásokat teljesíteni már csak azért sem, mert tavalyhoz ké­pest 15 százalékkal növekedett az E­­lectro-Banat idei terve. Viszont az üzem 720 kommunistájá­nak példamutatása, s az egész munka­­közösség helytállása jó termelésnövelé­si erő, olyan tényező az Electro-Banat­­ban, amely hétről hétre újabb százez­reket, milliókat fakaszt ráadásként. — Erre következetesen törekedtünk — mondotta Matu Aurel, az üzemi pártbizottság titkára. — Tudatosítottuk a párttagokkal és rajtuk keresztül, a többi dolgozóval is, hogy a felaján­lások példás teljesítése mindnyájunk becsületbeli ügye. Ezért a pártbizott­ság — tizenkét tagú gazdasági kora­­missziója révén — rendszeresen nyo­mon követi és dekádonként elemzi minden részlegen a terv és a vállalás­teljesítés helyzetét. Így aztán nyomban intézkedhetünk a legkisebb rendelle­nesség elkerüléséért is. Aztán embereket említ, kommunisták és pártonkívüliek nevét sorolja Matu elvtárs. Albu Stanca galvanizálót, Both István gépbeállítót, Bunica Mihai vil­lanyszerelőt, Dód­a László szerszámké­szítőt, Pósa Miklós esztergályost és sok más élmunkást. Azokat akik nap mint nap odaadóan és kifogástalanul dolgoz­nak azért, hogy az ünnepköszöntő szo­cialista versenyben meghatványozódja­nak az eredmények-

Next