Szabad Szó, 1971. július-szeptember (28. évfolyam, 8197-8273. szám)
1971-07-03 / 8197. szám
AZ RKP TEMES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ÉS A MEGYE NÉPTANÁCSÁNAK LAPJA A kombájnok mellé az emberek igyekezetét A zsebelyi mezőgazdaság-gépesítési állomás akadozó szervező munkájának jeleivel Temesságon is találkoztunk. Az mtsz 20 hektáros árpaföldjén öt kombájnnal — a hétből kettő állt — június 23-án befejezték az aratást, s hétfőig, 28-ig, amikor megkezdték a búza betakarítását, mind a hét arató-cséplőgépet pihentették. Pedig múlt héten öt nap alatt a szomszédos egységekben jól jött volna a segítség, hogy az árpa helyén mielőbb szemet termő kukorica bonthasson csírát. Az idő eltelt, csak a tanulság maradt, hogy az inga vezetőségének előrelátóan kell megszerveznie a gépek kihasználását. Az említett hiányosságért nem a temessági gépesítési osztályt hibáztatjuk. A Streitmatter János vezette osztály gépkezelői az idén különösképpen jeleskednek traktoraik üzemeltetése tekintetében. Például: 122 hektáron a lucernát és 100-on a vörösherét gépesítve takarították be. Ebben a munkában Parányi Géza tűnt ki. Az mtsz-nek még sose volt ennyi szénája az első kaszálásból. Kollár Péter pedig, aki a reggeli órákban zöldtakaríványt vág le a termelőszövetkezet állatállományának napi Mingesz József I I (Folytatás az 5. oldalon) Párt- és kormányküldöttségünknek az ázsiai szocialista országokban tett látogatása továbbra is foglalkoztatja megyénk közvéleményét. Erről tanúskodnak a lapunk 3. oldalán közölt táviratok, nyilatkozatok 1 . Egyre szépül, datálódik Temesvár. Új, korszerű lakónegyedek, városrészek születnek a tervezők és építők közös munkája eredményeként. A gyöngyszemekként sorjádzó tömbházak között korszerűsített utak biztosítják a zavartalan forgalmat. Képünkön a Leontin Salajan sugárút egy szakaszát mutatjuk be. XXVIII. évfolyam, 8197. szám Szombat, 1971 július 3. 8 oldal, ára 30 bámi / I II I Péntek délelőtt Tovio Mausreer, Imatra város polgármestere, az Enso- Gutzeit Osakeghito társaság elnöke kereste fel Nicolae Ceauşescu elnököt és feleségét, Elena Ceauşescut, akik két napos látogatáson a délkeleti országrészben tartózkodnak, szálláshelyükön, a Saimaan Hoviban, hogy a város lakossága és az üzemek munkássága nevében üdvözölje őket, kifejezze megelégedését azért a megtiszteltetésért, hogy körökben köszöntheti a magas rangú román vendégeket A gazdag programú látogatási nap délelőttjén a román vendégek találkoztak az imatrai közélet képviselőivel. A szálláshely egyik szalonjában a román államfő előtt ismertették a vidék gazdasági és társadalmi életét. A vendéglátók részletesen beszéltek a nagy faipari egységekről, hangsúlyozták, hogy a faipar az egész környék termelőmunkájának gerince, a legreprezentatívabban képviseli a finn nép ipari hagyományait, s egyben az országrész gazdasági fejlődésének fő területe. Az Enso-Gutzeit Osakeyhto társaság — Finnország legnagyobb iparvállalata és Európa legnagyobb papírtermelője — 17 gyárat üzemeltet az ország délkeleti erdővidékén. Legnagyobb gyárai Imatrában működnek. 17 000 munkás, mérnök és technikus évente 7 millió köbméter fát dolgoz fel cellulózzá, papírrá, kartonná, más termékké, egyben famegmunkáló gépeket és berendezéseket, természetvédelmi felszerelést gyárt. Az állam a társaság fő tulajdonosa, s a részvényeket megosztja számos gazdasági és társadalmi szervezettel. Az ismertetés során Nicolae Ceauşescu elnök részletes magyarázatokat kér a termelési folyamatról, a fafajtákról, a vállalatok gazdasági hatékonyságáról. Különösen a vállalat szervezeti struktúrájáról, a döntések meghozatalának módjáról és a vezetőtanács összetételéről folyt a beszélgetés. Az üzem megtekintése előtt Nicolae Ceauşescu elnök elbúcsúzott Imatra város képviselőitől és kérte őket, tolmácsolják e hatalmas iparközpont lakosainak és városgazdáinak, hogy sikert kíván gazdasági fejlődésükhöz, a lakosok életszínvonalának további emeléséhez. Tovio Mausreer, Imatra város polgármestere a Nicolae Ceauşescu elvtárssal történt találkozása után a következőket mondotta benyomásairól : „Mélyen meghatott bennünket, hogy Románia elnöke megtisztelte látogatásával városunkat. Ceauşescu elnök személyében örömmel üdvözöltük egy olyan baráti ország magas rangú képviselőjét, amelyhez egyre szorosabb, egyre szélesebb körű kapcsolatok fűznek. Imatra város lakossága, az egész finn néphez hasonlóan teljes szeretetével kívánta övezni a román vendégeket, hogy jól érezzék magukat vidékünkön. Meggyőződésünk, hogy ez a látogatás elősegíti a népeink közötti barátság, a Finnország és Románia közötti sokoldalú kapcsolatok fejlődését. Kívánok sok boldogságot és egészséget Nicolae Ceauşescu elnöknek és feleségének, felvirágzást a román népnek“. A helybeli papír- és kartongyárban a vállalatvezetők, a munkások népes tömege meleg szeretettel fogadja Nicolae Ceauşescu elnököt, a többi román vendéget. A magas rangú román vendégeknek virággal kedveskednek. Akik nem jöhettek le a gyárudvarra — ahol két magas zászlórúdon Románia és Finnország állami zászlóit lengeti a szél — az ablakokból integetnek. A vendégek megtekintik a gyártási folyamatot, kezdve a faanyag tisztításától és aprózásától egészen a pasztát papírrá, illetve kartonná alakító nagy berendezésekig. Több időt töltenek a társaság kutatóközpontjában, amely egész kísérleti gyár. A vendéglátók itt részletesen ismertetik a tudományos kutatómunka szervezését, a termelés technológiai és gazdasági hatékonyságát gyarapítani hivatott műszaki újítások megvalósításának módját. Nicolae Ceauşescu elvtárs elismeréssel nyilatkozott a kutatás és a termelés szoros kapcsolatáról, a gyártási folyamatban közvetlenül résztvevő szakemberek és a berendezésgyártó szakemberek hatékony együttműködéséről, arról, hogy a különböző berendezéseket sorozatgyártás előtt kikísérletezik és tökéletesítik. Az elektronikus számítóközpontban, ahol programozó, gyártásellenőrző és minőségellenőrző gépek működnek, Nicolae Ceauşescu elvtársat felkérik, kapcsolja be az egyik gépet. Az előzetesen beprogramozott elektronikus gép felvázolja Románia és Finnország térképét és a két várost összekötő 25-ös délkört, kiírja a „Románia és Finnország ugyanazon hosszúsági kör mentén fekszenek szavakat, s román nyelven az alábbi üdvözletét Nicolae Ceauşescu elvtárshoz és feleségéhez, Elena Ceauşescuhoz: „Üdvözöljük Önöket Imatrában! Tiszta szívből köszön(Folytatás a 6. oldalon) NICOLAE CEAUSESCUNAK, Románia Államtanácsa elnökének látogatása Finnországban Lelkes hangulatú, ünnepélyes pillanatok A nemzetközi marketing szimpozion munkálatai Pénteken délelőtt Costin Murgescunak, a Román Marketing Társaság alelnökének, és a Nemzetközi Gazdasági Konjunktúrát Tanulmányozó Intézet vezérigazgatójának elnökletével folytatódtak az V. nemzetközi marketing szimpozion munkálatai. A marketing, mint a beruházási politika eszköze témakörben értekezést terjesztettek elő: O. J. Vesey-Holt, az angliai Business Centre prodékánja és professzora; C. Fota, Románia Szocialista Köztársaság külkereskedelmi minisztériumának igazgatója és Gheorghe Istrate, a Romániai Nemzetközi Konjunktúrát Tanulmányozó Intézet tudományos igazgatója. Az előadásokat vita követte. Délután a szimpozion munkálatai B. Neumannak, a Nemzetközi Marketing Szövetség európai és afrikai kérdésekkel foglalkozó alelnökének elnökletével folytatódtak. Az elosztási rendszer és a marketing stratégiája közötti kölcsönhatás témakörben a következők tartottak előadást: N. Ruppe, az NSZK- beli Nielsen Company GmbH igazgatója (Hamburg); J. Dietl, a lodzi (Lengyelország) Marketing Intézet igazgatója és Szabó László, a Magyar Piackutatási Intézet igazgatója. Az értekezéseket széles körű vita követte. Ma, július 3-án a nemzetközi szimpozion munkálatainak harmadik napján A marketing alkalmazása sajátos területeken téma szerepel napirenden. Előadók: A. P. van Gent Hollandiából; S. Agapitidis, az Athéni Politechnikai Intézet professzora és S. Teresi, az INSEAD professzora, az Európai Állandó Nevelési Központ igazgatója (Fontainebleau — Franciaország). A szimpozion munkálatainak befejezéseként G. Morello, az Olasz Marketing Szövetség és a Palermói ISIDA igazgatójának vitazáróját hallgatják meg a résztvevők. ★ Pénteken este az V. nemzetközi marketing szimpozion részvevői tiszteletére a Temesvár municípiumi néptanács ünnepi zenés-táncos műsort adott. A műsor első részében a Banatul Állami Filharmónia zenekara román koncertszámokat adott elő, majd a Banatul és Timişul együttesek szólistái, népi zenekarai és táncosai a román és az együttélő nemzetiségek gazdag folklórjából tánc- és énekszámokat mutattak be. Zenei vezetők: Nicolae Boboc és Achim Penda voltak. Az ünnepi műsor rendkívüli sikert aratott.