Szabad Szó, 1971. július-szeptember (28. évfolyam, 8197-8273. szám)

1971-07-03 / 8197. szám

AZ RKP TEMES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ÉS A MEGYE NÉPTANÁCSÁNAK LAPJA A kombájnok­­ mellé­­ az emberek­­ igyekezetét A zsebely­i mezőgazdaság-gépesítési állomás akadozó szervező munkájának jeleivel Temesságon is találkoztunk. Az mtsz 20 hektáros árpaföldjén öt kom­bájnnal — a hétből kettő állt — júni­us 23-án befejezték az aratást, s hétfő­ig, 28-ig, amikor megkezdték a búza betakarítását, mind a hét arató-csép­lőgépet pihentették. Pedig múlt héten öt nap alatt a szomszédos egységekben jól jött volna a segítség, hogy az árpa helyén mielőbb szemet termő kukorica bonthasson csírát. Az idő eltelt, csak a tanulság maradt, hogy az inga vezető­ségének előrelátóan kell megszerveznie a gépek kihasználását. Az említett hiányosságért nem a te­­messági gépesítési osztályt hibáztatjuk. A Streitmatter János vezette osztály gépkezelői az idén különösképpen je­leskednek traktoraik üzemeltetése tekin­tetében. Például: 122 hektáron a lucer­nát és 100-on a vörösherét gépesítve ta­karították be. Ebben a munkában Pa­rányi Géza tűnt ki. Az mtsz-nek még sose volt ennyi szénája az első kaszá­lásból. Kollár Péter pedig, aki a reggeli órákban zöldtakaríványt vág le a terme­lőszövetkezet állatállományának napi Mingesz József I­ I (Folytatás az 5. oldalon) Párt- és kormányküldöttségünk­nek az ázsiai szocialista orszá­gokban tett látogatása továbbra is foglalkoztatja megyénk köz­véleményét. Erről tanúskodnak a lapunk 3. oldalán közölt távira­tok, nyilatkozatok 1 . Egyre szépül, datálódik Temesvár. Új, korszerű lakónegyedek, városré­szek születnek a tervezők és építők közös munkája eredményeként. A gyöngyszemekként sorjádzó tömbházak között korszerűsített utak biztosítják a zavartalan forgalmat. Képünkön a Leon­tin Salajan sugárút egy szakaszát mutatjuk be. XXVIII. évfolyam, 8197. szám Szombat, 1971 július 3. 8 oldal, ára 30 bámi / I I­­­I I Péntek délelőtt Tovio Mausreer, Imatra város polgármestere, az Enso- Gutzeit Osakeghito társaság elnöke ke­reste fel Nicolae Ceauşescu elnököt és feleségét, Elena Ceauşescut, akik két napos látogatáson a délkeleti ország­részben tartózkodnak, szálláshelyükön, a Saimaan Hoviban, hogy a város la­kossága és az üzemek munkássága ne­vében üdvözölje őket, kifejezze megelé­gedését azért a megtiszteltetésért, hogy körökben köszöntheti a magas rangú román vendégeket A gazdag programú látogatási nap délelőttjén a román vendégek találkoz­tak az imatrai közélet képviselőivel. A szálláshely egyik szalonjában a román államfő előtt ismertették a vi­dék gazdasági és társadalmi életét. A vendéglátók részletesen beszéltek a nagy faipari egységekről, hangsúlyoz­ták, hogy a faipar az egész környék termelőmunkájának gerince, a legrep­rezentatívabban képviseli a finn nép ipari hagyományait, s egyben az or­szágrész gazdasági fejlődésének fő te­rülete. Az Enso-Gutzeit Osakeyht­o társaság — Finnország legnagyobb iparvállalata és Európa legnagyobb papírtermelője — 17 gyárat üzemeltet az ország dél­keleti erdővidékén. Legnagyobb gyárai Imatrában működnek. 17 000 munkás, mérnök és technikus évente 7 millió köbméter fát dolgoz fel cellulózzá, pa­pírrá, kartonná, más termékké, egyben famegmunkáló gépeket és berendezé­seket, természetvédelmi felszerelést gyárt. Az állam a társaság fő tulajdo­nosa, s a részvényeket megosztja szá­mos gazdasági és társadalmi szervezet­tel. Az ismertetés során Nicolae Ceauşescu elnök részletes magya­rázatokat kér a termelési folyamatról, a fafajtákról, a vállalatok gazdasági hatékonyságáról. Különösen a vállalat szervezeti struktúrájáról, a döntések meghozatalának módjáról és a vezető­tanács összetételéről folyt a beszélgetés. Az üzem megtekintése előtt Nicolae Ceauşescu elnök elbúcsúzott Imatra város képviselőitől és kérte őket, tol­mácsolják e hatalmas iparközpont la­kosainak és városgazdáinak, hogy si­kert kíván gazdasági fejlődésükhöz, a lakosok életszínvonalának további eme­léséhez. Tovio Mausreer, Imatra város pol­gármestere a Nicolae Ceauşescu elv­társsal történt találkozása után a kö­vetkezőket mondotta benyomásairól : „Mélyen meghatott bennünket, hogy Románia elnöke megtisztelte látogatá­sával városunkat. Ceauşescu elnök személyében örömmel üdvözöltük egy olyan baráti ország magas rangú kép­viselőjét, amelyhez egyre szorosabb, egyre szélesebb körű kapcsolatok fűz­nek. Imatra város lakossága, az egész finn néphez hasonlóan teljes szereteté­­vel kívánta övezni a román vendége­ket, hogy jól érezzék magukat vidé­künkön. Meggyőződésünk, hogy ez a látogatás elősegíti a népeink közötti barátság, a Finnország és Románia kö­zötti sokoldalú kapcsolatok fejlődését. Kívánok sok boldogságot és egészséget Nicolae Ceauşescu elnöknek és felesé­gének, felvirágzást a román népnek“. A helybeli papír- és kartongyárban a vállalatvezetők, a munkások népes tö­mege meleg szeretettel fogadja Nicolae Ceauşescu elnököt, a többi román ven­déget. A magas rangú román vendégek­nek virággal kedveskednek. Akik nem jöhettek le a gyárudvarra — ahol két magas zászlórúdon Románia és Finn­ország állami zászlóit lengeti a szél — az ablakokból integetnek. A vendégek megtekintik a gyártási folyamatot, kezdve a faanyag tisztítá­sától és aprózásától egészen a pasztát papírrá, illetve kartonná alakító nagy berendezésekig. Több időt töltenek a társaság kutató­központjában, amely egész kísérleti gyár. A vendéglátók itt részletesen is­mertetik a tudományos kutatómunka szervezését, a termelés technológiai és gazdasági hatékonyságát gyarapítani hivatott műszaki újítások megvalósítá­sának módját. Nicolae Ceauşescu elvtárs elismerés­sel nyilatkozott a kutatás és a terme­lés szoros kapcsolatáról, a gyártási fo­lyamatban közvetlenül résztvevő szak­emberek és a berendezésgyártó szakem­berek hatékony együttműködéséről, ar­ról, hogy a különböző berendezéseket sorozatgyártás előtt kikísérletezik és tökéletesítik. Az elektronikus számítóközpontban, ahol programozó, gyártásellenőrző és minőségellenőrző gépek működnek, Nicolae Ceauşescu elvtársat felkérik, kapcsolja be az egyik gépet. Az elő­zetesen beprogramozott elektronikus gép felvázolja Románia és Finnország térképét és a két várost összekötő 25-ös délkört, kiírja a „Románia és Finnor­szág ugyanazon hosszúsági kör men­tén fekszenek­ szavakat, s román nyel­ven az alábbi üdvözletét Nicolae Ceauşescu elvtárshoz és feleségéhez, Elena Ceauşescuhoz: „Üdvözöljük Önö­ket Imatrában! Tiszta szívből köszön­(Folytatás a 6. oldalon) NICOLAE CEAUSESCUNAK, Románia Államtanácsa elnökének látogatása Finnországban Lelkes hangulatú, ünnepélyes pillanatok A nemzetközi marketing szimpozion munkálatai Pénteken délelőtt Costin Murgescu­­nak, a Román Marketing Társaság al­­elnökének, és a Nemzetközi Gazdasági Konjunktúrát Tanulmányozó Intézet vezérigazgatójának elnökletével folyta­tódtak az V. nemzetközi marketing szimpozion munkálatai. A marketing, mint a beruházási po­litika eszköze témakörben értekezést terjesztettek elő: O. J. Vesey-Holt, az angliai Business Centre prodékánja és professzora; C. Fota, Románia Szocia­lista Köztársaság külkereskedelmi mi­nisztériumának igazgatója és Gheorghe Istrate, a Romániai Nemzetközi Kon­junktúrát Tanulmányozó Intézet tudo­mányos igazgatója. Az előadásokat vita követte. Délután a szimpozion munkálatai B. Neumannak, a Nemzetközi Marketing Szövetség európai és afrikai kérdések­kel foglalkozó alelnökének elnökleté­vel folytatódtak. Az elosztási rendszer és a marketing stratégiája közötti köl­csönhatás témakörben a következők tartottak előadást: N­. Ruppe, az NSZK- beli Nielsen Company GmbH igazgatója (Hamburg); J. Dietl, a lodzi (Lengyel­­ország) Marketing Intézet igazgatója és Szabó László, a Magyar Piackutatási Intézet igazgatója. Az értekezéseket széles körű vita követte. Ma, július 3-án a nemzetközi szim­pozion munkálatainak harmadik nap­ján A marketing alkalmazása sajátos területeken téma szerepel napirenden. Előadók: A. P. van Gent Hollandiából; S. Agapitidis, az Athéni Politechnikai Intézet professzora és S. Teresi, az INSEAD professzora, az Európai Ál­landó Nevelési Központ igazgatója (Fontainebleau — Franciaország). A szimpozion munkálatainak befeje­zéseként G. Morello, az Olasz Marke­ting Szövetség és a Palermói ISIDA igazgatójának vitazáróját hallgatják meg a résztvevők. ★ Pénteken este az V. nemzetközi mar­keting szimpozion részvevői tiszteleté­re a Temesvár municípiumi néptanács ünnepi zenés-táncos műsort adott. A műsor első részében a Banatul Állami Filharmónia zenekara román koncert­számokat adott elő, majd a Banatul és Timişul együttesek szólistái, népi zene­karai és táncosai a román és az együtt­élő nemzetiségek gazdag folklórjából tánc- és énekszámokat mutattak be. Zenei vezetők: Nicolae Boboc és Achim Penda voltak. Az ünnepi műsor rendkívüli sikert aratott.

Next