Szabad Szó, 1972. október-december (29. évfolyam, 8584-8662. szám)

1972-10-07 / 8589. szám

JELENTŐS BERUHÁZÁST eszközöltek az utóbbi évek­ben a temesvári Dermatina Gyár fejlesztésére. Képün­kön: az egyik korszerű ü­zemrészleg Idejében, gondosan minden mezei munkát! Helyzetjelentés a Temes megyei földekről (Az 5. oldalon) УП.АС PROLETAR! АГ EGYESÜLJ­ETEK! AZ RKP TEMES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ÉS A MEGYE NÉPTANÁCSÁNAK LAPJA A temesvári Bumbaculban most folyik az elmúlt kilenc hónap termelési eredményei­nek összesítése. E kis gyár munkaközössége azzal vált ne­vezetessé, hogy hónapról hó­napra túlteljesítette tervfela­datait, jelentős értékű árut ké­szített előirányzaton felül. A harmadik évnegyedben külö­nösen kitettek magukért a gyár dolgozói. Az időszak kez­detén ők is csatlakoztak azok­hoz a vállalatokhoz, amelyek vállalták, hogy az ötéves ter­vet jóval határidő előtt telje­sítik. E nemes célkitűzés elé­réséért, valamint Köztársasá­gunk negyedszázados évfordu­lója tiszteletére, az idén 10 000 négyzetméter áruval gyártanak többet. Nos, az eltelt kilenc h­ónap termelési sikerei a gyár dolgozóinak szorgalmas munkájáról tanúskodnak: ver­­senyvállalásukból 9000 négy­zetméter árut készítettek októ­ber elsejéig. — Hogyan érték el ezt a fi­gyelemre méltó eredményt? — A harmadik évnegyed nent volt könnyű — mondotta Magdalena Cioclei, a gyár fő­mérnöke. Ebben az időszakban nagy mennyiségű árut készí­tettünk exportra, s emellett sok új cikk gyártásba vételé­vel bővítettük a választékot. Megemlíteném az Uranus, a Scopus és a Fánica elnevezésű termékeinket, amelyekből egy­re jelentősebb mennyiséget ké­szítünk a belföldi és külföldi, konfekcióipar részére. K­ar­sai György (Folytatás a 4. oldalon) Köztársaságunk negyedszázados évfordulójának köszöntésére többet, jobbat, olcsóbban a szocialista munkaversenyben! Az évi feladatvállalás 90 százalékának megvalósítása a Bumbacui-gyáriak gyorsmérlegében XXIX évfolyam 8589. szám Szombat 1972. október 7. 8 oldal, ára 30 bani Jubileumi ünnepség TRAIAN VUIA születésének 100. évfordulója alkalmából Bensőséges hangulatú em­lékgyűlés színhelye volt teg­nap délután a Temesvári Nem­zeti Színház. A modern aviati­ka úttörőjére, a nagy tudós­ra és felfedezőre, a bánáti föld nagy­ szülöttére, Traian Vuia-ra emlékeztek az egybe­gyűltek, születésének 100. év­fordulóján. A színpadon, melynek hát­terét a nagy román tudós és hazafi arcképe, valamint két emlékezetes szám uralja — 1872.—1972. a jelenlevők álta­lános ünneplése közepette fog­lal helyet az emlékgyűlés díszelnöksége, melynek tagjai: Mih­ai Telescu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának pót­tagja, az RKP Temes megyei bizottságának első titkára, a Temes megyei Néptanács Vég­rehajtó Bizottságának elnöke, Ion Iliescu, az RKP KB Vég­rehajtó Bizottságának póttagja, a Temes megyei pártbizottság titkára, Vasile Daju, a Temes megyei Néptanács Végrehaj­tó Bizottságának első alelnö­­ke, Remus Răduleţ, akadé­mikus, az RSZK Akadémiá­jának alelnöke, Ion Anton docens doktor, az RSZK Aka­démiájának levelező tagja, a temesvári Traian Vuia Poli­technikai Intézet rektora, dr. Traian Bunescu, a Temes me­gyei Szocialista Művelődési­ és Nevelési Bizottság el­nöke, Dumitru Puiu vezér­őrnagy, Ion Curea docens-dok­tor, Ionila Bagiu, a Temesvá­ri Mechanikai Üzemek vezér­­igazgatója, Ion Grecu, a Tra­ian Vuia községi pártbizott­ság titkára, dr. Sisak Ernő, a Magyar Nemzetiségű Dolgo­zók Temes megyei Tanácsá­nak elnöke, Petru Şandru, a Temesvári Mechanikai Üze­mek öntőmestere, Уіогісз Bă­lan, a Mérnökök és Techniku­sok Temes megyei Egyesületé­nek elnöke, Nikolaus Berwan­­ger, a Német Nemzetiségű Dol­gozók Temes megyei Taná­csának elnöke, Hodica Arse­­nescu, a temesvári Traian Vu­ia Politechnikai Intézet II. é­­ves hallgatója, dr. Gheorghe Savu­ professzor, a Traian Vu­ia Politechnikai Intézet Me­chanikai Fakultásának dékán­ja, Milan Jovanovics, a Szerb Nemzetiségű Dolgozók Temes megyei Tanácsának elnöke, Dumitru Iliescu, tanár, a fa­­csádi Traian Vuia líceum i­­gazgatója és Pavel Fisteag, Lugos municípium polgár­­mestere. Az ünnepi gyűlést Vasile Daju, a megyei nép­tanács el­ső alelnöke nyitotta meg, majd átadta a szót Ion Anton do­cens-doktornak, Traian Vuia nevét viselő műszaki főisko­lánk rektorának, aki megható, meleg szavakban, költői szár­­nyalású sorokban méltatta a nagy tudós és felfedező világ­viszonylatban elismert érde­meit, emberi-erkölcsi magatar­tásának mélységeit. Ezt köve­tően az emlékgyűlés nagyra­­becsült vendége, Remus Ră­­duleţ akadémikus vette át a szót, aki Traian Vuia felfede­zésének szakmai vonatkozásai­ról, tudományos jelentőségéről szólott. A Román Akadémia közössége még életében is nagyrabecsülte a román nép jeles fiát, Traian Vuiat, elis­merését, tiszteletét azzal is je­lezve, hogy 1946-ban tudomá­nyos érdemeinek alapján tag­jai közé választotta. Befejezé­sül közölte az Akadémia kö­zösségének döntését, hogy azt az emléktáblát, amely Traian Vuia utolsó lakhelyén állott, valamint repülő modelljének másolatát a születendő temes­vári Technikai Múzeumnak a­­jándékozzák. Az egész román nép alkotó- és teremtőerejére, tudomány­os megvalósításaink­ra, erőfeszítéseinkre utalt be­szédében Dumitru Puiu vezér­őrnagy­, aki egyúttal a román repülősök nevében tisztelgett a nagy hazafi és tudós em­léke előtt. A jubileumi emlékgyűlést Mihai Telescu elvtárs átfogó, Traian Vuia egész életművét, kutatói, felfedezői, harcos ha­zafiúi tevékenységét méltató beszéde zárta. A megyei párt­­bizottság első titkára hangsú­lyozta, hogy a jelen ünnepség­­sorozat, amely újabb esemé­nyekkel folytatódik, a román nép emlékezetében örökké élő nagy egyéniség" életművét idézve tiszteleg emléke előtt. Az ünnepség második részé­ben rövid művészi műsor kö­vetkezett. A Traian Vuia emlékét idé­ző ünnepségek sora ma tudo­mányos ülésszakkal folytató­dik, amelyre az Egyetem aulá­jában kerül sor, majd a déli órákban a várbástya termei­ben emlékkiállítás nyílik. A város jobb zöldségellátásáért ■ ÉVI ÁRUTERMELÉSI TERVÉNEK TELJESÍTÉ­SÉT JELENTI A TOMNATICI MTSZ ■ A KITERJEDT GÉPESÍTÉS, KEMIZÁLÁS, ÖNTÖZÉS HASZNA ■ JÓL KAMATOZNAK A BERUHÁZÁ­SOK ■ 5513 TONNA ZÖLDSÉGFELE A KÖZPON­TOSÍTOTT ALAPNAK Itt az ősz, a számadás idő­szaka. Termelőszövetkezetünk kertészei is összesítik az ada­tokat, évi munkájukat értéke­lik. Kedvezően alakul a mér­leg, van miről beszámolni. Az elmúlt napokban teljesítettük az évi árutermelési tervet, 4500 tonna zöldségfélét érté­kesítettünk, összbevételünk 16 600 000 lejt tesz ki. A betakarítási kampány­­utolsó szakaszában is szorgal­masan dolgoznak a kertészek. Szedik a paprikát, paradicso­mot, káposztát, uborkát, cso­magolják, szállításra készítik elő a „vitamint". Becslések szerint, további 1013 tonna zöldségfélét adunk el idén, így százkilenc hektáron összesen 5513 tonna zöldségfélét ter­mesztünk. Hogyan sikerül ez? A válasz egyszerű: belterjesen gazdálkodunk, s a gépesítésre, kemizálásra, öntözésre és a globális akkord ösztönző ere­jére, tudásunkra alapozunk. Sokat áldozunk erre a terme­lési ágra. Üvegházakat és szó­tárakat építettünk, talajvizet tártunk fel és öntözőgépek tí­zeit állítottuk munkába. Meg­térülnek a milliós beruházá­sok, az évi pénzbevétel meg­közelíti a húsz millió lejt. A termelés szakosítása ked­vezően érezteti hatását gazda­ságunkban. A kertészek ala­posan elsajátítják a zöldség­termesztési tudnivalókat. Igaz, azon is őrködünk, hogy a tag­ság havi keresete kedvezően alakuljon. Egy-egy kertész 1200—1300 lej pénzelőleget kap havonta a gazdaságtól. Elsősorban az értékterv telje­sítésére mozgósítjuk az erő­ket, arra, hogy korán nagy­mennyiségű és kifogástalan minőségű zöldségfélét ter­messzünk a városi lakosság szükségleteire és külföldi meg­rendelésre is. Persze, az ősz nemcsak a Fenesi Péter, a tomnatici b­u­sz elnöke (Folytatás a 4. oldalon)

Next