Szabad Szó, 1973. április-június (30. évfolyam, 8738-8815. szám)

1973-06-10 / 8798. szám

Befejezte munkáját a Képzőművész Szövetség országos konferenciája Szombat délelőtt befejezte munkáját a Képzőművész Szövetség országos konferen­ciája. A részvevők három na­pon át megvitatták a képző­művészet nagy fontosságú, i­­dőszerű kérdéseit, áttekintet­ték a szövetség munkáját a legutóbbi országos konferencia óta. A küldöttek és meghívot­tak gyümölcsöző eszmecserét folytattak, kidomborították a román képzőművészet lendü­letes fejlődésének, a sokolda­lúan fejlett szocialista társada­lom építését célzó pártpoliti­ka maradéktalan szolgálatá­nak útjait és eszközeit. A kon­ferencia jóváhagyta a szövet­ség új alapszabályzatát és ha­tározatot fogadott el. A záróülés elején közölték a választások eredményét: megválasztották a Képzőmű­vész Szövetség 95 tagú orszá­gos bizottságát. Az új szerv képviseli a képzőművészet összes ágait és a szövetség vi­déki fiókjait. Bejelentették to­vábbá a szövetség új bárójá­nak összetételét. Az országos bizottság és a báró nevében Brăduţ Covaliu köszönetet mondott azért, hogy ismét elnökké választották, és megfogadta, hogy teljesítik a képzőművészekre háruló nagy feladatokat. Ezután Ion Jalea, a nép művésze megköszönte a díszelnökké történt újraválasz­tását, és további sok sikert kí­vánt a szövetség vezetőségé­nek, tagságának. A konferencia részvevői ha­talmas lelkesedés légkörében táviratot intéztek a Román Kommunista Párt Központi Bizottságához, Nicolae Ceauşescu elvtárshoz. ★ A Képzőművész Szövetség országos bizottsága első ülé­sén megválasztotta a szövetség büróját az alábbi összetétel­ben: Díszelnök Ion Jalea; el­nök Brăduţ Covaliu; alelnö­­kök Vida Géza, Ion Sălişteanu, Erdős Pál, Ion Frunzetti, tit­károk Ion Pacea, Paul Vasiles­­cu, Napoleon Zamfir, Cos­tel Badea; tagok Corneliu Ba­ba, Ion Irimescu, Ovidiu Mai­­tec, Cecilia Storck-Botez, Tra­­ian Brudean, Viorel Mărginea­­nu, Dan Hatmanu, Dan Nem­­ţeanu, Ion State, Anton Eber­wein, Mircea Spătaru, Cons­tantin Costa. У1І ЛС PROJ.ETAftlAt. ECYESCLIETEK! XXX. évfolyam, 8798. szám • Vasárnap, 1973. június 18. • 8 oldal, ára 30 bani Nicolae Ceauşescu elvtárs találkozott a Képzőművész Szövetség országos konferenciája részvevőivel A romániai 1848-as forradalom 125. évfordulója kiállítás megtekintése alkalmából Szombat délben Nicolae Ceauşescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, az Államtanács elnöke jelenlété­ben a fővárosi Dalles-terem­­ben megnyílt A romániai 1848- as forradalom 125. évforduló­ja jubileumi képzőművészeti kiállítás. Ezzel a kiállítással, az egész ország festőművészei, szobrászművészei és grafikusai mély hódolatukat fejezik ki a dicsőséges évforduló, a nagy elődök, azok iránt, akik a negyvennyolcas forradalmi mozgalom zászlóvivői voltak és a legnemesebb hazaszere­tettől áthatva küzdöttek a sza­badságért és a haladásért, a román nemzet egységéért és függetlenségéért. A megnyitón részt vettek a következő elvtársak: Manea Mănescu, Paul Niculescu Mizil, Gheorghe Pană, Gheorghe Ră­­dulescu, Virgil Trofin, Ilie Verdeţ, Maxim Berghianu, Gheorghe Cioară, Emil Drăgă­­nescu, Fazekas János, Petre Lupu, Dumitru Popescu, Leon­­te Râutu, Gheorghe Stoica, Ştefan Voitec, Cornel Burtică, Miron Constantinescu, Mihai Dalea, Gere Mihály, Ion Ioni­­ţă, Vasile Patilineţ. (Folytatás аг 5. oldalon) TISZTELT ELVTÁRSAK! Noha a konferencia munká­latait befejezték, szeretném azzal kezdeni, hogy tolmácso­lom a Központi Bizottság, az Államtanács és a kormány, valamint a magam üdvözletét és gratulációit a Képzőművész Szövetség országos konferen­ciájának sikeres befejezéséhez. (Élénk taps). A szövetség vezetősége fel­kért, hogy vegyek részt a kon­ferencia megnyitásán. Erre nem volt lehetőségem. Végül­­is úgy gondoltuk, hogy ezen a téren is eszközöljünk bizonyos újításokat és találkozzunk e­­zen a kiállításon, amelyet a képzőművészek az 1848-as for­radalom 125. évfordulója tisz­teletére rendeztek. Úgy vélem, jól tettük, hogy így cseleked­tünk, mert e kiállítást megte­kintve képet alkothatunk ma­gunknak arról, amit megvaló­sítottak, amit megvalósíthat­nak, ha célul tűzik ki, hogy kifejezik a nemzeti történelem jelentős mozzanatait, hogy ábrázolják népünk hősiessé­gét, harcát a jobb, az igazsá­gosabb életért, a haladásért és civilizációért. A kiállítás jó benyomást tett rám. Jelentős mozzanatokat ábrázol, változa­tos képekben, különféle stílu­sokban. Ami azonban a kiállí­tást általában jellemzi, abban áll, hogy megfelelve a párt X. kongresszusa és Országos Kon­ferenciája iránymutatásainak, a kifejezés különböző stílusait és módjait felhasználva, jó műveket valósítottak meg, o­­lyan tartalommal, amely a nép nevelésének szolgálatában áll. Úgy vélem, hogy ennek a kiállításnak sikerült nagyszerű­en kifejeznie pártunk X. kon­gresszusa útmutatásait. (Hatal­mas taps.) Megértik, hogy nehéz lenne megmondanom, mi tetszett legjobban. Nehéz lenne kife­jeznem mindazok előtt, akik itt kiállítottak, hogy melyek azok a művek, amelyek ne­kem jobban tetszenek. El­(Folytatás аг 5 oldalon) Nicolae Ceauşescu elvtárs beszéde Az európai biztonsági és együttműködési konferencia napirendje Lapunk 6. és 7. oldalán Szocialista iparunk temesi pillérei ILIE MORODAN mérnök, az RKP Temes megyei bizottságának titkára A Román Kommunista Párt által előkészített és végrehaj­tott államosítás egész népünk életében történelmi jelentőségű esemény volt. Egyszer s min­denkorra véget vetett a bur­zsoázia gazdasági hatalmának, az ember ember általi kizsák­mányolásának megszüntetésé­hez, az ipari burzsoázia osztá­lyának felszámolásához veze­tett, új, uralkodó osztállyá emelte a proletariátust, amely ezáltal a termelőeszközök tu­lajdonosává és az állam veze­tő osztályává vált. A pártunk által kidolgozott szocialista iparosítási progra­mot Temes megye dolgozói magukévá tették és lelkesen alkalmazták azzal az eltökélt szándékkal, hogy minél na­gyobb mértékben hozzájárul­janak Románia felvirágzásá­hoz, fejlett iparú országgá vá­lásaihoz, a szocialista viszonyok kiterjesztéséhez, a szocializ­mus teljes győzelméhez. Megyénk iparának fejleszté­sét elmaradott gazdasági hely­zetből kellett elkezdeni, amely­re ránehezedett a háborús pusztítás is. Csaknem 2000 ap­ró egység, kisipari műhely képviselte megyénk iparát ak­koriban, amelyekben átlag 25 alkalmazott dolgozott, s há­romnegyed része még 10 alkal­mazottal sem rendelkezett. Elavult gépekkel, felszerelé­sekkel dolgoztak, igen mosto­ha körülmények között. A gyárak új gazdáiként ne­gyedszázaddal ezelőtt megyénk dolgozói megkezdték az álla­mosított vállalatok szocialista megszervezését, lelkesen és ön­­feláldozóan dolgoztak a terme­lés szüntelen növeléséért. Csu­pán néhány év alatt Temes (Folytatás a 4. oldalon) Akik elkezdték... Két hajdani munkásigazgató emlékezik Két és fél évtized telt el az államosítás óta. Mozgalmas, eseménydús esztendők. Ezekre emlékszik vissza két munkás­igazgató. ★ — Az államosításkor kine­vezték a temesvári Timis Ve­­gyigyár igazgatójának — így idézi az 1948-as nyarat Haran­gozó Miklós. —­ Engem, az asztalosmestert, egy vegyipari gyár élére állítottak — se­hogy sem tudtam összeegyez­tetni a két mesterséget. Még jobban meglepődtem, amikor megtudtam, hogy a gyárban összesen tizenhatan voltak. Kén és kaolin hiánya miatt a gyár semmit sem termelt. Másfél hónapos kemény mun­kával sikerült beindítani a termelést. A nemzetgazdaság­nak kellett az ultramarin fes­ték meg a kékkő. Éjt nappallá téve dolgoztunk, s az év vé­gére már nyolcvanra kereke­dett az alkalmazottak száma. — Hogyan lett az asztalos­­mesterből vegyipari szakem­ber? — Tanultam. Minden érde­kelt, ami összefüggött termé­keinkkel. 1953-ban gyárunk már megszerezte az iparág é­­lenjáróját megillető verseny­zászlót. — És mint az egykori Azúr Üzem munkásigazgatója? — Ott több mint tíz évig voltam igazgató. Mit mond­jak? Az elején a belső szálló- Raffai György (Folytatás a 3. oldalon) Sürgősen kazalba a szénát! JÓL FIZETNEK idén a ka­szálók és a vöröshereföldek. A műtrágyázás, boronálás s nemkülönben az esős időjárás kedvezően hatott a termés a­­lakulására. Megvan tehát an­nak a lehetősége, hogy min­den egyes egységben sok szé­nát tároljanak a téli idényre. Dezsánfalván például tavaly 110 tonna szénát hordtak az üzemközpontba, idén a készlet meghaladja a 800 tonnát. Nem­csak Dezsánfalván, máshol is derékig nőtt a fű. A hosszantartó esőzések nagy erőpróba elé állították a fal­vak dolgozóit. Egyes egységek­ben sikerült leküzdeni a ne­hézségeket, máshol viszont te­temes kárt tett az eső a szé­nában. Az újvári, rékási, de­zsánfalvi termelőszövetkezet­ben például az esők közötti napokban több százan forgat­ták a rendeket, gyűjtötték, hordták a szénát. A kazlakat szalmával, illetve műanyagfó­liával fedték, takarták be, hogy az eső ne tehessen kárt a téli eleségben. NEMCSAK AZ ESŐS IDŐ­JÁRÁSON múlik a széna­hordásban észlelt nagy lema­radás. Állításunkat példákkal bizonyítjuk. Csütörtök déle­lőtt Dentán mindössze 10—15 szövetkezeti tagot láttunk a vöröshere-táblán. Néhány óra alatt több tonna szénát raktak boglyába. A délutáni eső szá­raz rendeket is áztatott. A pădureţti mezőgazdasági ter­melőszövetkezetben is lassan halad a szénagyűjtés. Egyes táblákon már húsz-harminc centiméterre nőtt a takar­mánynövény, a rendek és a bálák viszont behordásra vár­nak. A RENDKÍVÜLI HELY­ZETBEN rendkívüli intézke­déseket kell foganatosítani a szénagyűjtés és hordás meg­gyorsításáért. Ezekben a döntő napokban az a legsürgősebb, hogy mindenhol megforgassák a szénát és a lehető leggyor­sabban összegyűjtsék és kaz­lakba rakják. Ott, ahol van­­­nak lehetőségek, állványon a­­jánlatos szárítani a vöröshe­rét. A szárító berendezéseket pedig éjjel-nappal üzemeltes­sék az egységekben.

Next