Szabad Szó, 1973. április-június (30. évfolyam, 8738-8815. szám)

1973-06-10 / 8798. szám

Befejezte munkáját a Képzőművész Szövetség országos konferenciája Szombat délelőtt befejezte munkáját a Képzőművész Szövetség országos konferenciája. A részvevők három napon át megvitatták a képzőművészet nagy fontosságú, időszerű kérdéseit, áttekintették a szövetség munkáját a legutóbbi országos konferencia óta. A küldöttek és meghívottak gyümölcsöző eszmecserét folytattak, kidomborították a román képzőművészet lendületes fejlődésének, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építését célzó pártpolitika maradéktalan szolgálatának útjait és eszközeit. A konferencia jóváhagyta a szövetség új alapszabályzatát és határozatot fogadott el. A záróülés elején közölték a választások eredményét: megválasztották a Képzőművész Szövetség 95 tagú országos bizottságát. Az új szerv képviseli a képzőművészet összes ágait és a szövetség vidéki fiókjait. Bejelentették továbbá a szövetség új bárójának összetételét. Az országos bizottság és a báró nevében Brăduţ Covaliu köszönetet mondott azért, hogy ismét elnökké választották, és megfogadta, hogy teljesítik a képzőművészekre háruló nagy feladatokat. Ezután Ion Jalea, a nép művésze megköszönte a díszelnökké történt újraválasztását, és további sok sikert kívánt a szövetség vezetőségének, tagságának. A konferencia részvevői hatalmas lelkesedés légkörében táviratot intéztek a Román Kommunista Párt Központi Bizottságához, Nicolae Ceauşescu elvtárshoz. ★ A Képzőművész Szövetség országos bizottsága első ülésén megválasztotta a szövetség büróját az alábbi összetételben: Díszelnök Ion Jalea; elnök Brăduţ Covaliu; alelnökök Vida Géza, Ion Sălişteanu, Erdős Pál, Ion Frunzetti, titkárok Ion Pacea, Paul Vasilescu, Napoleon Zamfir, Costel Badea; tagok Corneliu Baba, Ion Irimescu, Ovidiu Maitec, Cecilia Storck-Botez, Traian Brudean, Viorel Mărgineanu, Dan Hatmanu, Dan Nemţeanu, Ion State, Anton Eberwein, Mircea Spătaru, Constantin Costa. У1І ЛС PROJ.ETAftlAt. ECYESCLIETEK! XXX. évfolyam, 8798. szám • Vasárnap, 1973. június 18. • 8 oldal, ára 30 bani Nicolae Ceauşescu elvtárs találkozott a Képzőművész Szövetség országos konferenciája részvevőivel A romániai 1848-as forradalom 125. évfordulója kiállítás megtekintése alkalmából Szombat délben Nicolae Ceauşescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, az Államtanács elnöke jelenlétében a fővárosi Dalles-teremben megnyílt A romániai 1848- as forradalom 125. évfordulója jubileumi képzőművészeti kiállítás. Ezzel a kiállítással, az egész ország festőművészei, szobrászművészei és grafikusai mély hódolatukat fejezik ki a dicsőséges évforduló, a nagy elődök, azok iránt, akik a negyvennyolcas forradalmi mozgalom zászlóvivői voltak és a legnemesebb hazaszeretettől áthatva küzdöttek a szabadságért és a haladásért, a román nemzet egységéért és függetlenségéért. A megnyitón részt vettek a következő elvtársak: Manea Mănescu, Paul Niculescu Mizil, Gheorghe Pană, Gheorghe Rădulescu, Virgil Trofin, Ilie Verdeţ, Maxim Berghianu, Gheorghe Cioară, Emil Drăgănescu, Fazekas János, Petre Lupu, Dumitru Popescu, Leonte Râutu, Gheorghe Stoica, Ştefan Voitec, Cornel Burtică, Miron Constantinescu, Mihai Dalea, Gere Mihály, Ion Ioniţă, Vasile Patilineţ. (Folytatás аг 5. oldalon) TISZTELT ELVTÁRSAK! Noha a konferencia munkálatait befejezték, szeretném azzal kezdeni, hogy tolmácsolom a Központi Bizottság, az Államtanács és a kormány, valamint a magam üdvözletét és gratulációit a Képzőművész Szövetség országos konferenciájának sikeres befejezéséhez. (Élénk taps). A szövetség vezetősége felkért, hogy vegyek részt a konferencia megnyitásán. Erre nem volt lehetőségem. Végülis úgy gondoltuk, hogy ezen a téren is eszközöljünk bizonyos újításokat és találkozzunk ezen a kiállításon, amelyet a képzőművészek az 1848-as forradalom 125. évfordulója tiszteletére rendeztek. Úgy vélem, jól tettük, hogy így cselekedtünk, mert e kiállítást megtekintve képet alkothatunk magunknak arról, amit megvalósítottak, amit megvalósíthatnak, ha célul tűzik ki, hogy kifejezik a nemzeti történelem jelentős mozzanatait, hogy ábrázolják népünk hősiességét, harcát a jobb, az igazságosabb életért, a haladásért és civilizációért. A kiállítás jó benyomást tett rám. Jelentős mozzanatokat ábrázol, változatos képekben, különféle stílusokban. Ami azonban a kiállítást általában jellemzi, abban áll, hogy megfelelve a párt X. kongresszusa és Országos Konferenciája iránymutatásainak, a kifejezés különböző stílusait és módjait felhasználva, jó műveket valósítottak meg, olyan tartalommal, amely a nép nevelésének szolgálatában áll. Úgy vélem, hogy ennek a kiállításnak sikerült nagyszerűen kifejeznie pártunk X. kongresszusa útmutatásait. (Hatalmas taps.) Megértik, hogy nehéz lenne megmondanom, mi tetszett legjobban. Nehéz lenne kifejeznem mindazok előtt, akik itt kiállítottak, hogy melyek azok a művek, amelyek nekem jobban tetszenek. El(Folytatás аг 5 oldalon) Nicolae Ceauşescu elvtárs beszéde Az európai biztonsági és együttműködési konferencia napirendje Lapunk 6. és 7. oldalán Szocialista iparunk temesi pillérei ILIE MORODAN mérnök, az RKP Temes megyei bizottságának titkára A Román Kommunista Párt által előkészített és végrehajtott államosítás egész népünk életében történelmi jelentőségű esemény volt. Egyszer s mindenkorra véget vetett a burzsoázia gazdasági hatalmának, az ember ember általi kizsákmányolásának megszüntetéséhez, az ipari burzsoázia osztályának felszámolásához vezetett, új, uralkodó osztállyá emelte a proletariátust, amely ezáltal a termelőeszközök tulajdonosává és az állam vezető osztályává vált. A pártunk által kidolgozott szocialista iparosítási programot Temes megye dolgozói magukévá tették és lelkesen alkalmazták azzal az eltökélt szándékkal, hogy minél nagyobb mértékben hozzájáruljanak Románia felvirágzásához, fejlett iparú országgá válásaihoz, a szocialista viszonyok kiterjesztéséhez, a szocializmus teljes győzelméhez. Megyénk iparának fejlesztését elmaradott gazdasági helyzetből kellett elkezdeni, amelyre ránehezedett a háborús pusztítás is. Csaknem 2000 apró egység, kisipari műhely képviselte megyénk iparát akkoriban, amelyekben átlag 25 alkalmazott dolgozott, s háromnegyed része még 10 alkalmazottal sem rendelkezett. Elavult gépekkel, felszerelésekkel dolgoztak, igen mostoha körülmények között. A gyárak új gazdáiként negyedszázaddal ezelőtt megyénk dolgozói megkezdték az államosított vállalatok szocialista megszervezését, lelkesen és önfeláldozóan dolgoztak a termelés szüntelen növeléséért. Csupán néhány év alatt Temes (Folytatás a 4. oldalon) Akik elkezdték... Két hajdani munkásigazgató emlékezik Két és fél évtized telt el az államosítás óta. Mozgalmas, eseménydús esztendők. Ezekre emlékszik vissza két munkásigazgató. ★ — Az államosításkor kinevezték a temesvári Timis Vegyigyár igazgatójának — így idézi az 1948-as nyarat Harangozó Miklós. — Engem, az asztalosmestert, egy vegyipari gyár élére állítottak — sehogy sem tudtam összeegyeztetni a két mesterséget. Még jobban meglepődtem, amikor megtudtam, hogy a gyárban összesen tizenhatan voltak. Kén és kaolin hiánya miatt a gyár semmit sem termelt. Másfél hónapos kemény munkával sikerült beindítani a termelést. A nemzetgazdaságnak kellett az ultramarin festék meg a kékkő. Éjt nappallá téve dolgoztunk, s az év végére már nyolcvanra kerekedett az alkalmazottak száma. — Hogyan lett az asztalosmesterből vegyipari szakember? — Tanultam. Minden érdekelt, ami összefüggött termékeinkkel. 1953-ban gyárunk már megszerezte az iparág élenjáróját megillető versenyzászlót. — És mint az egykori Azúr Üzem munkásigazgatója? — Ott több mint tíz évig voltam igazgató. Mit mondjak? Az elején a belső szálló- Raffai György (Folytatás a 3. oldalon) Sürgősen kazalba a szénát! JÓL FIZETNEK idén a kaszálók és a vöröshereföldek. A műtrágyázás, boronálás s nemkülönben az esős időjárás kedvezően hatott a termés alakulására. Megvan tehát annak a lehetősége, hogy minden egyes egységben sok szénát tároljanak a téli idényre. Dezsánfalván például tavaly 110 tonna szénát hordtak az üzemközpontba, idén a készlet meghaladja a 800 tonnát. Nemcsak Dezsánfalván, máshol is derékig nőtt a fű. A hosszantartó esőzések nagy erőpróba elé állították a falvak dolgozóit. Egyes egységekben sikerült leküzdeni a nehézségeket, máshol viszont tetemes kárt tett az eső a szénában. Az újvári, rékási, dezsánfalvi termelőszövetkezetben például az esők közötti napokban több százan forgatták a rendeket, gyűjtötték, hordták a szénát. A kazlakat szalmával, illetve műanyagfóliával fedték, takarták be, hogy az eső ne tehessen kárt a téli eleségben. NEMCSAK AZ ESŐS IDŐJÁRÁSON múlik a szénahordásban észlelt nagy lemaradás. Állításunkat példákkal bizonyítjuk. Csütörtök délelőtt Dentán mindössze 10—15 szövetkezeti tagot láttunk a vöröshere-táblán. Néhány óra alatt több tonna szénát raktak boglyába. A délutáni eső száraz rendeket is áztatott. A pădureţti mezőgazdasági termelőszövetkezetben is lassan halad a szénagyűjtés. Egyes táblákon már húsz-harminc centiméterre nőtt a takarmánynövény, a rendek és a bálák viszont behordásra várnak. A RENDKÍVÜLI HELYZETBEN rendkívüli intézkedéseket kell foganatosítani a szénagyűjtés és hordás meggyorsításáért. Ezekben a döntő napokban az a legsürgősebb, hogy mindenhol megforgassák a szénát és a lehető leggyorsabban összegyűjtsék és kazlakba rakják. Ott, ahol vannak lehetőségek, állványon ajánlatos szárítani a vörösherét. A szárító berendezéseket pedig éjjel-nappal üzemeltessék az egységekben.