Szabad Szó, 1975. április-június (32. évfolyam, 9356-9431. szám)

1975-04-01 / 9356. szám

AZ RKP TEMES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ÉS A MEGYE NÉPTANÁCSÁNAK LAPJA KIMAGASLÓ SIKEREKKEL A SZOCIALISTA * _ 1 VERSENY FELAJANLÁSAINAK TELJESÍTÉSEÉRT A Műszivacs Gyár teljesítette ötéves tervét A temesvári Műszivacs Gyár munkaközössége jelentette, hogy kilenc hónappal határidő előtt teljesítette az ötéves tervet. A megszerzett idő­előny, többek között, azt jelenti, hogy év végé­ig­ a gyár dolgozói 150 millió lej értékű termé­ket állítanak elő terven felül, és csaknem száz­ezer valutatejjel szárnyalják túl exportfelada­­tukat. Hogy gazdagabban teremjen a föld Jó munkáról vall a mo­­ravicai határ, gondosan megművelt táblák válto­gatják egymást. Még az a­­lacsonyfekvésű földeken sincs víz. E vidéken is jól kamatoznak az ármentesí­tésre fordított kiadások. Ioan Voiculescu elvtárs­nak, a községi pártbizott­ság titkárának az arcáról elégedettség sugárzik. — Nagy reményeket fű­zünk az idei terméshez — mondja. — Kitisztítottuk a csatornákat, növeltük a szántóföldet és hetven hek­táron végeztünk talaje­­gyengetést. A talajjavítási akció is sikerrel zárult. A moravicai-dezsánfalvi és német sztamorai mezőgépé­­szek aránylag rövid idő a­­latt 210 hektárt vetettek be­­cukorrépával. Ezekben a napokban pedig a nap­raforgót vetik és a kuko­rica termesztésére elői­rányzott területen tárcsá­zással akadályozzák meg a nedvesség elpárolgását. A jó termésnek trágyá­zással is alapoztak.­­ A két mtsz tagjai és a mezőgépészek nem keve­­sebb, mint 1700 tonna szer­vestrágyát és nagy meny­nyiségű műtrágyát hordtak a mezőre. A tápanyagpót­lás és a föld ésszerű hasz­nosítása nálunk közös ügy­­gyé vált. A községi párt­­bizottság és a néptanács, valamint az mtsz-ek veze­­tőtanácsai rendszeresen foglalkoznak annak a programnak a töretlen megvalósításával, amelynek célja feljavítani, karban­tartani, még termőbbé tenni minden talpalatnyi földet. Minden szónál jobban beszélnek a tettek. Ígéretes vetésekben, gondosan meg­művelt és megtrágyázott földekben jut kifejezésre a pártbizottság és néptanács által végzett célratörő po­litikai munka. Moravicán is vannak a­­zonban még kihasználásra váró lehetőségek. Az állat­­tenyésztési telepeken pél­dául 3,4 hektár föld várja művelésbe fogását. Egye­lőre azonban még a terü­let megtisztításával sem végeztek, nem beszélve a szántásról és vetésről. Már­pedig a takarmánynövé­nyek magjának ilyenkor már a földben a helye. Gergely Gergely MAI PÁRBESZÉDÜNK A boldogság leltárában Hetvenötödik születés­napja alkalmából kerestük fel GRIGORE POPITI te­mesvári írót S mint min­den lényeges évfordulón, most is egy gazdag életmű, több mint félévszázados i­­rodalmi múlt kínál alkal­mat az emlékidéző beszél­getésre. Az emberi életnek számtalan napos és árnyé­kos oldala van. Grigore Popisi vendégmarasztaló, nyugodt mosolya, önmagá­val megbékélt derűje su­gallja, hogy ez alkalommal a boldogságról készítsünk leltárt. Milyen örömöket hozott tehát az irodalom? — intézzük vendéglátónk­hoz az első kérdést. — 1922-ben a fővárosi Flacăra közölte Fáskerti Tibor egyik novelláját az én fordításomban, ugyanak­kor a Lumea copiilorban megjelent egy versem. Az első irodalmi jelentkezés örömét, azt hiszem, nem le­het hasonlítani semmihez. Nagy boldogságban volt ré­szem 1935-ben is, amikor megjelent a Cíntece din fluier (Furulyaszó) című kötetem, Catul Bogdan cso­dálatos illusztrációival, mely kedvező, elismerő visszhangra talált az egész országban. Aztán öröm volt, amikor 1968-ban meg­jelent az ugyancsak Cín­tece din fluier címet vise­lő antológiám. Nos, ennyi örömöt hozott nekem az i­­rodalom. A többit a törté­nelem nyújtotta. — Történelmi kutatásai, dokumentáris értékű kiad­ványai kétségtelenül erköl­csi elismeréssel is jártak, de milyen hasznot húzott ebből a második szenve­délyből az irodalom? — Nem nevezném máso­dik szenvedélynek. Sőt, mi több, nem is húzott hasz­not belőle az irodalom, hisz valósággal elűztem magamtól a költészet ihle­tét, ha történelmi kutatá­sokba fogtam. A komoly kutatói munka sok-sok időt igényel, s én áldoztam er­re, mert sok örömöt talál­tam benne. Talán annyi kapcsolata van e két elfog­laltságomnak egymáshoz, hogy az irodalomban is re­alista vagyok. Minden, a­­mit írtam, az élet egy va­ló darabja, csupán szép formába öltöztettem a mondanivalót. — Mit tart a főművé­nek? — Az 1939-ben megjelent Date şi documente bănă­ţene (Bánáti dokumentum­és adattár) című könyve­met. Ennek köszönhetem, hogy 1947-ben kineveztek a Bánát tartományi Állami Levéltár igazgatójává s ez­által lehetőséget adtak arra, hogy népünk történelmének dokumentumait őrizzem és tanulmányozzam. Ugyan­csak ennek — az országos viszonylatban is egyedülál­ló — forrásmunkának kö­szönhetem, hogy a Román Tudományos Akadémia 1956-ban a kolozsvári Tör­ténelemtudományi Intézet vezetőségi tanácsába vá­lasztott. — *Visszatérve az iroda­lomhoz, azt hiszem kutatói szenvedélye, nyelvismerete is hozzájárult ahhoz, hogy bánáti írónak vallhassa magát. — A szülőföld szeretete és ismerete, a testvéri e­­gyüttélés feltétlenül sajá­tos vonása a bánáti iroda­lomnak. Egyébként erről vallok a Facla Könyvkiadó tervében szereplő kötetem­ben is, melynek címe Pe poteci umblate în tinereţe (Ifjúkorom járt ösvényein), s melyben tulajdonképpen igaz történeteket mesélek el. — Sokat fordított a ma­gyar irodalomból is. Emlí­tene néhány, ön számára is kedves nevet? — Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, József Attila és természetesen a bánáti magyar írók: Fra­­nyó Zoltán, Endre Károly, Mandics György. A legsi­kerültebb fordításomnak Petőfi Sándor Egy gondo­lat bánt engemet című költeményének átültetését tartom, melyet Mă chinuie un grad címen közöltem. Nagyon tetszett ez a ke­mény vers, megküzdöttem azért, hogy eredeti szépsé­gét, belső erejét visszaad­jam. A magyar irodalom­hoz is fűznek történészi szálak. Elindultam József Attila életének nyomában, s itt Temesváron érdekes dokumentumot találtam: Attila apjának, Iosif A­­ronnak a munkaköny­vét, melyből kiderült, hogy többek között Craio­­ván is dolgozott. Felfede­zésemet közöltem az akko­ri Scrisul Bănăţean folyó­iratban, melyet később a magyarországi lapok, köz­tük az Élet és irodalom is átvett. — Jelenleg min dolgo­zik: irodalom vagy törté­nelem csábításának enged? — Történelemnek. Ú­­jabb dokumentumok ke­rültek a kezembe, azok feldolgozásával foglalko­zom. — E szép és izgalmas kutatómunkához, melyben kedvét leli, s mellyel — mint ahogyan az iroda­lommal is — az utókort szolgálja, jó munkát, e­­gészséget, termékeny bol­dog éveket kívánunk. Pongrácz P. Mária Az ésszerű energiafogyasztás gazdasági hatékonysága A temesvári Mosószer Gyár a municípium legna­gyobb villamosenergia fo­gyasztó ipari egységei kö­zé sorolható. Tavaly példá­ul, több mint hétezer me­gawattóra energiát utaltak ki számukra, s az idei év­re tervezett fogyasztás a kilencezer megawattórát is meghaladja, mert közben a vállalat termelése erőtelje­sen megnövekedett Ho­gyan gazdálkodnak az ér­tékes villanyenergiával? — erre kerestünk választ a minap a vállalat energeti­kusát, s a gazdasági kimu­tatásokat „faggatva”. — Kezdjük talán a leg­fontosabb adattal — mon­dotta Adrian Panciu, a vál­lalat energetikusa. — Ta­valy, a tervezetthez viszo­nyítva, háromszázötvenkét megawattóra energiát ta­karítottunk meg, amely a kiutalt mennyiségnek 4,7 százalékát teszi ki. Az e­­redmény figyelemre méltó, különösen ha azt is szám­­ba vesszük, hogy idén ja­nuárban és februárban to­vábbi megtakarításokat eszközöltünk. — Milyen útja, módja, belső tartalékai voltak a fajlagos energiafogyasztás csökkentésének? — Mint minden vállalat­ban, nálunk is, elsősorban a takarékossági szellemet kellett meghonosítani. S miután az emberek felis­merték az energiatakaré­kosság szükségességét, s a benne rejlő gazdasági elő­nyöket, a javaslatok egész sorával álltak elő, így ke­rült sor, többek között, a munkacsarnokok világítási rendszerének korszerűsíté­sére; nevezetesen, a lám­pasorokat a termelési fo­lyamat igénye szerint kö­töttük össze, s ily módon csak azok az égők világí­tanak, amelyekre szükség van. Ésszerűbb elhelyezés­sel, tizenkét körte helyett, csak kettőt tartottunk meg az öltözőkben. Továbbá, minden részlegen felszerel­tünk egy műszerfalat, a­­melyen valamennyi gép­nek, aggregátnak jelzólám-Sipos János (Folytatás a­z oldalon) XXXII. évfolyam, 9356. szám Kedd, 1975. április 1. 4 oldal ára 30 iáni Országos tapasztalatcsere Temesváron Vendéglátóipari vállalatok szakembereinek tanácskozása A Belkereskedelmi Mi­nisztérium kezdeményezé­sére március 31-én és áp­rilis elsején kétnapos or­szágos tapasztalatcserét tar­tanak Temesváron, ame­lyen a vendéglátóipari vállalatok és szakácsművé­szeti szakemberek tanács­koznak a holnapi felada­tokról, mérik fel az elmúlt év tevékenységét A vá­lasztás azért esett Temes­várra, mert az itt tevé­kenykedő egység már má­sodízben nyerte el az or­szágos élenjáró címet, s jó tapasztalataival elősegíthe­ti a tapasztalatcsere sike­rét. A tanácskozásra 106 vál­lalat csaknem 420 küldöt­te jött el — nemcsak ki­zárólagosan a közétkezte­tési egységekből — s lé­nyegében három napirend megtárgyalását tűzte ki célul: az 1974. évi tevé­kenység kiértékelése, az 1975. évi tennivalók körvo­nalazása és egy, az 1976— 1980-as időszakra szóló munkaprogram kidolgozá­sa. A napirend is kifejezi, hogy a szervező miniszté­rium elsődlegesen munka­tanácskozás jelleget szánt a tapasztalatcserének, a­­mely a korszerű és éssze­rű étkezés, illetve étkezte­tés terén kíván előrelépést biztosítani. A tanácskozás tulajdon­képpen két részből áll: egyrészt tudományos elő­terjesztésekből és vitából, másrészt tapasztalatcsere jellegű egység- és kiállí­táslátogatásokból. Ez utób­biak során a házigazda vállalat elsődlegesen két egységet ajánlott a vendé­gek figyelmébe, a Macul Roşu cukrászdát, amelyet az országban másodiknak önkiszolgáló rendszerre ál­lítottak be, s az Eminescu utcában erre az alkalomra megnyílt Aranytyúk kisét­­kezdét, amely kizárólago­san baromfi­hús és tojás­termékekből állítja elő a családias körülmények kö­zött elfogyasztható ételeit a harmadosztályú vendég­lői áron. Fontos mozzanata volt tegnap a tanácskozásnak a régi Sportcsarnokban er­re az alkalomra megnyi­tott EXPO DOTAP-75 el­nevezésű kiállítás, amelyen 36 vállalat mutatta be a közétkeztetési egységeket el­látó berendezéseit, felsze­reléseit. A jelenlevők meg­tekintették a Palace étte­remben megnyitott kony­haművészeti kiállítást is, ahol több mint 80 új vá­laszték adott alapot a ta­pasztalatcserére. SPORT9 Döntetlen UMT fölényes tett 9 A CFR Prágában 9 Az győzelmet ara­pontot szerezhe­tett volna 9 A Tomnatic-i Unirea az első helyre ke­rült 9 Sporttémájú tudományos szimpozion 9 Hét aranyérem a mezei futó Balkán-bajnokságon 9 A temesvári fiatalok mezei futóversenye 9 Mérkőzések, események 9 Bajnoki táblázatok 9 Pronosport Népes mezőny rajtolt a temesvári fiatalok mezei futóversenyén 9 Bulgáriában 1975. de­cember 2-án általános nép­­számlálást rendeznek. 9 A pekingi Kaoching hőerőműben vezérlő elek­tronikus számítógépet he­lyeztek üzembe. A számító­gép több mint 30 műszaki mutatót kísér figyelemmel, be-, illetve kikapcsolja a különböző műszereket, biz­tosítja az egész gépcsoport optimális működését. 9 Hatalmas hóvihar dúlt az Egyesült Államok nyugati és északi vidéke­in. A szokatlan természeti jelenség következtében 14 személy meghalt. Nebras­ka, Dakota, Wisconsin és Minnesota államban a vas­tag hóréteg forgalmi aka­dályokat okozott.­­ A fellendült újító mozgalom folytán 1974-ben 530 000 értékben 3,6 milli­árd márkát kitevő újítást alkalmaztak az NDK nem­­zetgazdaságában. Az újítá­sok főleg a tudományos­­műszaki vívmányok terme­lési alkalmazására vonat­kozó terv feladatokkal Імр­­csolatosak.

Next