Szabad Szó, 1975. július-szeptember (32. évfolyam, 9432-9509. szám)

1975-07-01 / 9432. szám

s oldat Összefoglaló megbeszélések a pártoktatásban Döntő tényező­­ a propagandista hozzáértése Két kör összefoglaló sze­mináriumán vettem részt a temesvári Banatul Cipő­gyárban. Mindkét körben azonos téma volt a vita tárgya: a párt vezető sze­repének erősödése napja­inkban. A 1. számú alapszervezet körének propagandistája Mircea Băruţiu mérnök volt. A vitán — mivel sok részvevő pihenőszabadságát tölti — csupán a hallgatók fele jelent meg. A csak­nem harminc párttag közül csak Emilian Toehera, Frisch Rudolf, Petru Tom­a — felelős társadalmi tiszt­séget betöltő elvtársak, va­lamint Constantin Ganes­­cu, Ion Leş és Maria Tra­­ian szólalt fel. A propa­gandista, véleményem sze­rint akkor hibázott, amikor többször is részletkérdések­re szabdalta fel a vitát, s így csak rövid, gyakran egymondatos válaszokat kaphatott. Ilyen kérdéseket tett föl például: Mikor je­lent meg hazánkban a pro­letariátus? Soroljanak föl a román szocialistákhoz közelálló néhány személyi­séget, vagy vázolják a párt programját. A X. pártkon­gresszus után a szocialista építés mely szakasza kez­dődött el hazánkban? stb., stb. A megbeszélés mindössze harminchárom percet tar­tott, s főként a közvezető felelt a saját kérdéseire. A pártdokumentumokból a vállalatra, a dolgozókra há­ruló tennivalókról sem e­­sett szó. Ennek ellenére, Băruţiu elvtárs végül is megelégedését fejezte ki. Nem szükséges külön hang­súlyozni: ez csöppet sem valós, nem mozgósító o­­lyan tanfolyamhallgatók számára, akik nem készül­tek föl a zárómegbe­szélés­­re. A 3. számú alapszervezet Iosif Ardeleanu vezette körben a látogatottság még gyérebb volt. A hosszas gyakorlattal rendelkező propagandista viszont he­lyes módszerekkel vonta be a megbeszélésbe a je­lenlevők zömét. Előbb vá­zolta a vita alapját képező kérdéseket, s hagyta, hogy a felszólalók bővebben ki­fejtsék véleményüket, így részletesebb és tartalma­sabb vita folyt, amelyben Ion Calina, Faur Anna és Moise Budişcă vettek részt. A kör vezetője csak akkor lépett közbe, ha valaki hi­bázott. Noha ebben a kör­ben a jelenlevők száma jó­val kisebb volt, mint a 4. alapszervezet tanácskozá­sán, a megbeszélés mégis sokkal tovább tartott, ha­tékonyságához sem férhet kétség. Azon a munkahelyen, a­­hol a 3. és 4. számú alap­szervezet tevékenykedik, a politikai oktatást főként a pártszervezeti közgyűlések keretében tartották meg. Még ilyen körülmények kö­zött­ is a pártbizottság irá­nyításával jobban előké­szíthették volna az évzáró vitákat. A két körben lefolyt megbeszélés ismételten ta­núsítja, mennyire döntő té­nyezője az oktatásnak a propagandista, s mennyire hatnak a cselekvő részvé­telre való ösztönzés mód­szerei. Quittner László A szocialista munkaverseny élenjárói A temesvári Arta Textilă Vállalat­ban tetszetős, jó minőségű bútorszöve­tet is készítenek. A vállalat szorgalmas munkaközössége, a szocialista verseny­ben tett vállalásához híven, több mint hat és fél hónappal határidő előtt tel­jesítette az ötéves terv feladatait. A megszerzett időelőny azt jelenti, hogy a gyár dolgozói év végéig, terven felül több mint 46 millió lej értékű összter­melést valósítanak meg. A feladatok túlteljesítéséhez nagymértékben hozzá­járultak az élmunkások. Közülük mu­tatunk be néhányat. Mayer Péter szövő Kappel Julianna szövőnő Ana Muncioniu szövőnő Páll István segédmester Nosztalgia nélkül a lúgos і Mondiálban Lugoson аг agyagmeg­munkálás hagyománya év­századokra nyúlik vissza, s talán a cserép- és tégla­­gyártási tevékenység — a­­mely a múlt század végén vette kezdetét — szintén a hajdani fazekasok céhbeli munkájának folytatása. A téglagyártás a földdel és tűzzel birkózó fizikai mun­kán alapult mindenütt, s a lugosi Mondial sem volt ki­vétel. A felszabadulás u­­tán — a termelési folya­matok fokozatos gépesítésé­vel — javultak ugyan a munkafeltételek, ám szá­mottevő változás csupán néhány éve, a vállalat új profiljának kialakulásával kezdődött. Előbb felépült az automata gépekkel fel­szerelt téglagyár és a gra­­nulit-részleg, nemrég pedig a fajansz-részlegen kezdő­dött meg a próbaüzem. Az elkövetkező években, 1980- ig a fejlődés iránya külön­böző csempeféleségek, illet­ve finomkerámiai termékek gyártása felé vezet. Az új fajansz-részleg im­pozáns csarnokaiban azt figyeljük, hogyan készül a fajanszlemez az automa­ta gépsorokon, ahol szinte az ember beavatkozása nél­kül történik minden. A dolgozók, akik azelőtt föl­det kubikoltak, vagy 40 fo­kos hőségben hordták a téglát a kemencékből, ma a gépek szabályos működé­sére ügyelnek. Itt minden­ki — idős vagy fiatal — új szakmát tanult. Bálint János például modellező volt, most cso­portvezető a malomcsar­nokban, ahol a nyersanya­got előkészítik. — Arány­lag még fiatal vagyok, te­hát nem volt nehéz átáll­­nom az új szakmára. E­­gyébként, a jót könnyű megszokni — mondja meg­győződéssel. Óriás kazánból izzó fo­lyadékot csapolnak. A fa­janszlapok bevonásához szükséges máz készül itt — mondja Gyarmaczki Gábor olvasztár. — Azelőtt a tég­lakihordásnál dolgoztam, s most 44 éves fejjel szak­mát tanultam. Az iskola nem volt könnyű, de a gyakorlatban jól kiismerem magam. — Kár, hogy nem hama­rabb épült ez a gyönyörű gyár — mondja Urkán An­na, aki 22 évig dolgozott — rendkívül nehéz feltéte­lek között — préselőként. Ilyen gépek mellett még száz évig is dolgoznék ... Hasonlóképpen vélekedik Bálint Irén, Papp Mária, Kosziba Imre (ez utóbbi egy vezérlőasztaltól szabá­lyozza a kemencék hőfo­kát, működését) és mind­azok, akik a régi gyár se­gédmunkásaiból lettek az új részleg szakképzett dol­gozói. Reimeier Di­tier mester, noha húsz éve van a gyár­ban, szintén elvégezte az átképző tanfolyamot. — A régi és az új gyár munka­­feltételei között akkora a különbség, hogy nem is le­het egy napon említeni a kettőt. Ám a termelési fo­lyamatok jelenleg sokkal bonyolultabbak, ami min­denkitől magasabb techni­kai ismereteket követel. — Az új viszonyok kö­zött az emberek is más­képp viselkednek. Azelőtt ugyanis, amikor egy-egy munkás 36-40 ezer téglát vett a kezébe egy műszak alatt, napirenden voltak a viták. Az erős fizikai i­­génybevétel hajdan inge­rültté tette az embereket. Ma egész más a közhangu­lat — mondja Reiter Mik­lós csoportvezető. A gyár kapujából még egy pillantást vetve a kí­vülről is impozáns, korsze­rűen berendezett csarnokok felé, arra gondolok, hogy bizony, itt aligha akad o­­lyan ember, aki nosztalgiá­val emlékezne a régi tég­lagyárra, amely lassan-las­­san eltűnik. Graur János A körülményekhez igazodik a politikai irányító munka Több­­ mint háromezer hektárról kell learatni a termést ezen a nyáron Gátalja község határában. Az esőzések, a hűvösebb, nedvesebb talajviszonyok miatt itt valamivel későb­ben kezdődött meg az ara­tás, mint megyénk sík vidé­kén általában, csak a múlt hét elején indultak meg a kombájnok. Mit tett és tesz a községi pártbizottság a­­zért, hogy a továbbiakban a kívánt ütemben haladjon a betakarítás? — erről be­szélgettünk Krny­ácski Szlávkóval, a községi párt­­bizottság titkárával. — Mindenekelőtt — mon­dotta a pártbizottság titká­ra — a nehéz körülménye­ket jobb, szervezettebb munkával szeretnék ellen­súlyozni. Számítottunk ar­ra, hogy az aratás nem lesz könnyű, ezért a mun­ka megkezdése előtt alapo­san megtárgyaltuk a teen­dőket mindazokkal, akik valamit is tehetnek a be­takarítási kampány érdeké­ben. A pártbizottság azon­ban a helyi, konkrét irá­nyító munkára helyezi a súlyt, éppen ezért a büró tagjai felelnek egy-egy fa­luért, egységért, az ott fo­lyó egész tevékenységért, a helyszínen elemzik, irányít­ják a munkát.­­ Hogyan éreztetik ha­tásukat a hozott intézkedé­sek?­­— A felkészülés alapos­ságát igazolja, hogy eddig alig esett ki a munkából aratócséplőgép, s hogy a kezdeti lemaradást jórészt máris behoztuk, a község területén is befejezéshez közeledik az árpa aratása, s a napokban hozzálátunk a kenyérgabona betakarítá­sához. A megyei pártbi­zottság bürója útmutatásai­nak megfelelően csoporto­sítottuk a gépeket. Meg kell mondanom, hogy ez nem ment a legkönnyeb­ben, ugyanis évek óta be­gyökerezett gyakorlat volt egységeinkben, hogy egy­szerre több táblán folyt az aratás. Végül azonban az egységvezetők, is megértet­ték, hogy a jelenlegi körül­mények megkövetelik a csoportos aratást, mivel így könnyebb a karbantar­tás, az irányítás és ellen­őrzés. A traktorosok reg­gel korábban kezdenek, es­te későbben fejezik be az aratást. Igaz, ehhez hozzá­járult, hogy a begyűjtő­­központban üzembe helye­zett szárítóberendezés jól működik. Ennek köszönhe­tő, hogy a viszonylag ma­gas nedvességtartalommal betakarított repcét is min­den nehézség nélkül lead­hatták a gazdaságok. A gé­pek teljesítő­képességének növelése érdekében a tar­tályokat menetközben üre­sítik ki a kombájnosok. Ki­számították ugyanis, hogy ez naponta 2—2,5 órai idő­nyereséget jelenthet min­den arató­ cséplőnek, s így mintegy 20—25 száza­lékkal növekedhet a napi teljesítmény.­­ Ismeretes, hogy me­gyénkben a repce és az őszi árpa után szemesku­koricát vetnek a gazdasá­gok. Miként biztosították ehhez a feltételeket? — Ilyen vonatkozásban meglehetősen nehéz dol­gunk van, hiszen mintegy nyolcszáz hektárt kell — rövid idő alatt — bevet­nünk. A talajelőkészítést tárcsázással végezzük, a­­mennyire lehet, éjjel. Nem minden gazdaságban biz­tosították azonban még a szükséges vetőmagot. A hu­szonhét tonnának eddig csak valamivel több mint fele került az egységekbe. A pártbizottság intézke­dett, hogy a gazdaságok még a hét folyamán haza­szállítsák a kukoricavetés­hez szükséges teljes mag­mennyiséget. A gondos felkészülés, a pártszerv hatékony politi­kai irányító tevékenysége biztosíték arra, hogy Gá­talján a nehézségek ellené­re is jó körülmények kö­zött végezzék az aratást, az összes időszerű munkákat. Józsa Ödön Az orvos válaszol N. E., Temesvár — Hosz­­szas kúrára az Indometa­cin adagja kezdetben napi négy kapszula, egyenlő i­­dőközökre elosztva, vagy­is minden hat órában. Ké­sőbb, a panaszok enyhülé­se után, fokozatosan csök­kenteni lehet napi három, majd két kapszula fenntar­tó adagra. Coxartrozisa nem gyógyítható teljesen, de fürdőkezeléssel esetleg ja­vulás érhető el. A gennyes gócok felszámolására ter­mészetesen nagy szükség lenne a folyamat megnyug­vása érdekében. Vaccino­­terápiát azonban hasonló reumás folyamatok jelenlé­tében nem ajánlatos vé­gezni, mert ez még jobban fellobbanthatja az izületi gyulladást. Görgényi Ella, Temesvár — Szívtáji panaszai miatt a körzeti orvostól kérjen ASCAR-kivizsgálásra szó­ló beutalást. Panasza főleg idegességre jelentkezik, de ebben az esetben is kezel­hető. Az ASCAR új szék­helye: Temesvár, Augusz­tus 23. út 12. — Hajkorpá­­sodás ellen kér hatékony szert. Először is, ne mossa a fejét szappannal, hanem csak sampont használjon, pl. Larex-et. Ne mossa fe­jét nagyon gyakran (tíz nap, két hét az ideális i­­dőkhöz). Három este egy­más után kenje be a fej­bőrét a következő hámlasz­tó keverékkel: Rp./ Ac. salyc. 10,0 gr. Jód metalo­id 5,0 gr. Spirt 90° ad 100,0 gr. Mf. sol. DS: extern. A néhány nap után követke­ző fejmosást nagy lemezes h­ámlás kíséri, ugyanakkor a fejbőr feltisztul. A haj azonban még sűrűbben korpás lesz. Ezt egy olyan vattával átszőtt fésűvel le­het a hajból kitakarítani, amelyet fésülés közben többször ecetes vízbe mártogatunk. Az így egy­szer megtisztított fejbőrt a továbbiakban Seboderm oldattal kell kezelni heten­te kétszer. Gombkötő Piroska, Te­mesvár — Coxartrózisos panaszai miatt fordult hoz­zám. Fájdalmát csökken­teni lehet elsősorban In­dometacin kúrával. Helyi fájdalomcsillapító kezelés­ként nagyon hatásos a Vipratox nevű szaliciles krém, amellyel alaposan be kell dörzsölni a fájdalmas­t, területet és utána meleget tenni rá. (Nem gyógyszer, néha kapható a Bizományi Áruházban). Megpróbálkoz­hat moh­il-infiltrációval is, bizonyos esetekben jó e­­redményeket ad. Amennyi­ben testsúlya meghaladja a százon felüli centiméterei­nek számát, mindenként próbáljon lefogyni. Minél kisebb lesz a testsúlya, annál kisebb az ízület meg­terhelése és ezzel együtt a fájdalom is. Mozogjon so­kat, még akkor is, ha ez nehezére esik, ezzel ugya­nis elejét veheti az ízület teljes lemerevedésének. Rovatvezető: Dr. Bárányiné László Ildikó Üzafcad­oro Most van az értékesítés ideje Jó a selyemhernyó-ter­­més, de egyes gazdasá­gokban késlekednek az átadással Az elmúlt hetekben, a­­mikor a gyakori eső aka­dályozta az eperfa-levél gyűjtését, aggódva tették fel a kérdést a termelők: vajon tudják-e teljesíteni terveiket, megtalálják-e számításaikat? Most már el lehet mondani, hogy i­­gen. Az idén sokkal több gubót értékesítenek az is­kolások, mtsz-ek és ma­gántermelők, mint az el­múlt években. A selyemhernyó-tenyész­tésben az iskolások járnak az élen. Nem kevesebb, mint egy millió lej értékű gubót adtak át a DCA­ köz­­pontjaiban. Szép számmal akadnak olyan iskolások, akik egy-egy gramm peté­ből 3—3,2 kiló gubót ter­meltek. Tizenkét átvevőközpont­­ban eddig több mint hat­van tonna gubót vettek át a begyűjtő vállalat dolgo­zói. A lugosi, rékási, sar­­lotai, zsombolyai, gátaljai, temesvári, buziási, csákó­vai központban most van teljében a felvásárlás, Fa­­csádon viszont már véget ért a munka. Lasabban ha­lad az értékesítés az mtsz­­ekben. Igaz, a­z ipari, stiu­­cai, nagyszentmiklósi mtsz s néhány más egység pél­dásan eleget tett kötele­zettségének, de több gaz­daságban egyik napról a másikra halogatják az át­adást. — Jó árat fizetünk a gu­­bóért — mondotta Kiss Jó­zsef, a DCA igazgatója — és minden gazdaságnak ér­deke, hogy idejében átadja a megtermelt selymet, hoz­zájárulva ezáltal a textil­ipar nyersanyagellátásához is. Megyénkben a gubóter­­melés a nyár folyamán megismételhető. A vállalat az elmúlt napokban há­romezer gramm petét osz­tott ki a termelőknek. Fel kell hívni viszont a''terme­lők figyelmét arra, hogy nyáron nehezebb nevelni a hernyókat, fokozott fi­gyelmet kell fordítani az egészségügyi és tartási elő­írásokra. Szükséges, hogy minden egyes termelő az állatorvos tanácsa és felü­gyelete mellett végezze munkáját. Akkor biztosra vehető, hogy a nyári nem­zedék nevelése is gazdasá­gos lesz.

Next