Szabad Szó, 1976. október-december (33. évfolyam, 9820-9898. szám)
1976-10-01 / 9820. szám
2 oldal NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs munkalátogatása mezőgazdasági termelő és kutató egységekben (Folytatás az első oldalról) remi jellemzőit, és megállapította, hogy további erőfeszítéseket kell tenni az önköltség csökkentésére, a termelékenységi tényezők javítására, majd utasította az illetékeseket, hogy a vizenyős területek lecsapolására, a talaj mélységbeli por irányítására, az öntözéses művelés szükség szerinti bővítésére vonatkozó intézkedések komplexumát szorosan egybe kell hangolni a területrendezési feladatokkal. Nicolae Ceauşescu elvtárs egyben hangsúlyozta, komplex géprendszereket kell kifejleszteni, amelyek egy menetben több műveletet végeznek. A prundui állami mezőgazdasági vállalatban az időszerű mezőgazdasági teendők másik kérdéskörét, nevezetesen azt vitatták meg, hogyan teljesülnek a föld eredményesebb kihasználására és a mezőgazdasági termelés növelésére vonatkozó, XI. pártkongresszusi feladatok. A beszélgetés során a vezető káderek és a szakemberek tájékoztatták Nicolae Ceauşescu elvtársat, hogy a több mint 25 000 hektáron, amelyet terméketlen tó lecsapolásával nyertek, búzát, árpát, kukoricát, szójababot, napraforgót, rizset termesztenek és a hektárhozam jóval meghaladja az országos átlagot. .Az eredményeket és a távlati terveket értékelve, Nicolae Ceauşescu elvtárs javasolta a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztériumnak, állítson össze programot a Duna-terasz lejtős területeinek művelésére. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel együttműködésben — hangsúlyozta a párt főtitkára — ezeket a területeket szőlő- és gyümölcstermesztésre lehetne berendezni. A továbbiakban megtekintenek néhány kukoricatáblát, ahol javában folyik a betakarítás. Nicolae Ceauşescu elvtárs érdeklődik a kukoricafajtákról, a növénysűrűségről, s megállapítja, hogy az adott éghajlati és talajviszonyok között, egyben pedig a növénysűrűség fokozásával több mint 10 000 kilós hektárhozamot lehetne elérni, amint erről a kísérleti parcellák meggyőzően tanúskodnak. A továbbiakban hangsúlyozza, hogy a tenyészidő lerövidítését biztosító technológiák alkalmazásával bővíteni kell a kettős termesztést, különösen szemeskukorica termesztése céljából minél nagyobb területeken, egyidejűleg biztosítva az állattenyésztés fejlesztéséhez szükséges mennyiségeket. .A kultúrnövények skálájával kapcsolatban a pártfőtitkár úgy véli, hogy az övezet igen célszerű lenne zöldségtermesztésre jó, s ajánlja e szektor kifejlesztését. A főtitkár utasítja a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztériumot, hogy a Baneasa—Prundu— Greaca övezetben létesítsen mezőgazdasági-ipari komplexumot a helybeli állami mezőgazdasági vállalatokból, a kutatóintézetből, valamint a szomszédos szövetkezetközi tanácsokból. Mint hangsúlyozza, egy ilyen egység példaként, jó tapasztalatként szolgálhatna az ország más övezetei számára is. A pártfőtitkár és a mezőgazdasági szakemberek munkamegbeszélése az Adunaţii Copăceni-i állami mezőgazdasági vállalatban folytatódott. Itt főleg a tej- és a húshozam növelésének kérdéseiről volt szó. A Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium, a fővállalat és az illetékes kutatóintézetek kiállításán a vendéglátók elmondták, hogy mindössze egy év alatt a fejőgépek egész sorozatát tervezték meg és állították elő, hogy korszerűsítsék az állattenyésztés egyik legidőszerűbb munkaműveletét, a fejest. A párt főtitkára méltatta, hogy a bemutatott berendezések csaknem teljes egészében tipizált elemekből készültek, ami lehetővé teszi könynyű átalakításukat mindegyik állattenyésztő egység állománya és sajátos feltételei szerint. A pártfőtitkár felkérte a szakembereket, tanulmányozzák az állattenyésztési berendezések méreteinek, a fémfogyasztás további csökkentési módozatait, a műanyagok, az üvegrost szélesebb körű használatának lehetőségeit. Egyben ajánlotta: már a tervezés szakaszában kutassanak fel egyszerűbb, gazdaságosabb és ugyanakkor hatékonyabb megoldásokat. Az állattenyésztési technológiák kérdéskörében ismertették az istállói szabadtartás bővítésével kapcsolatos eddigi eredményeket és tapasztalatot, és kidomborították, hogy az eljárás igen előnyös, mert lehetővé teszi a szarvasmarha-gondozás műveleteinek teljes gépesítését. A pártfőtitkár ezzel kapcsolatban elismeréssel szólt arról, hogy fejőhelyiséggel felszerelt komplex farmokat létesítenek, s egyben ajánlotta, hogy jobb területkihasználással gazdaságosabban bánjanak a szektor rendelkezésére álló beruházási alapokkal. A látogatás utolsó állomása a 30 Decembrie Vállalat volt, amely modern mezőgazdasági-élelmiszeripari egységként sokrétű feladatokat lát el a tej- és tojás-, valamint a húskészítmény, a zöldség- és gyümölcs-ellátás terén. A vendéglátók elmondják, hogy az agro-zootechnikai szabályok, a korszerű technológiák alkalmazásával, a hatékony állat- és baromfitenyésztés terén folyó kutatások fokozásával kapcsolatos útmutatásokat végrehajtották, s ennek nyomán szüntelenül növekedett a termelés. A pártfőtitkár elemzi a baromfitenyésztésben elért eredményeket, majd taglalja, hogy a termelési folyamatok hangsúlyozottabb korszerűsítésével, a többfunkciós rendszerek és a gépesítés szélesebb körű alkalmazásával jobban kiaknázhatják az egység gazdasági erőit az ötéves terv folyamán. A megbeszélés a problémakör közérdekűségénél fogva meghaladta a vállalati kereteket és felvetette mezőgazdaságunk e fontos szektorainak általános fejlesztési kérdéseit. A baromf і-tenyészetben tapasztalt szép eredményekből kiindulva, megvitatták a rekeszes húscsirke-tenyésztés programjának egyes vonatkozásait. Mint kitűnt, ez a nagy hatékonyságú, korszerű módszer a helybeli vállalatban magas hozamokat eredményezett, s egyben biztosította a beépített területek ésszerű kihasználását. A látogatás egész menete bizonyította, hogy eleven, közvetlen, rendkívül fontos következtetéseket kínáló dialógusra került sor. Nicolae Ceauşescu elvtárs értékelő és buzdító szavainak, mint mindig, most is az a céljuk, hogy lelkesítsék, mozgósítsák a mezőgazdaság dolgozóit, akik minden energiájukkal azon munkálkodnak, hogy az ország fejlődési ütemének és a lakosság jó ellátása követelményeinek megfelelően szüntelenül növeljék a mezőgazdasági termelést és akik teljes mértékben tudatában vannak, hogy a mezőgazdaság haladása elsősorban az ő munkájuktól, szorgalmuktól, hozzáértésüktől függ. Váltoó cs itájkttkait BOLYONGOK a Circa Civalaţiumi negyedben. Úgy tűnik, hogy nincs egyetlen tájékoztató jel sem. A betűkkel, számokkal megjelölt háztömbök között sem boldogulok, mintha a megszokottól eltérő logikája lenne itt az utcáknak. (Azt mondják, hogy éppen ebben a negyedben úgy segítettek a kis elsősökön — több mint tíz első osztály volt a múlt évben egy iskolában —, hogy rajzokat festettek a tantermek ajtajára, így aztán tudták, hogy a virágos vagy a madaras terembe kell benyitni. Mit csináljon a felnőtt a házakkal? Kérdezem és az sem vigasztal, hogy nem én vagyok az egyedüli, aki megkérdezem: miért nincs a sétányoknak neve? Nemrégiben régi olvasónktól, Gyurovics Szvetiszlav temesvári lakostól kaptunk hasonló tartalmú levelet: „Alulírott, a lapnak régi olvasója, a város régi lakosa közérdekű ügyet szeretnék megemlíteni. A Circumvalariumi negyedről van szó, amelyet évek óta gyakran látogatok, ugyanis ott lakik két fiam. Azt tapasztaltam, hogy nehezen lehet tájékozódni, mert a blokkok házszámai majdnem egyformák. Javasolom, IV. Fény és hogy a környék utcáit nevezzék el egyes írók után vagy a növény- és állatvilágról, így a vidékieknek is megkönnyítik a tájékozódást.“ JAVASLATÁVAL és más lakók hasonló észrevételeivel, gondoljuk a Temesvár municipiumi Néptanács városrendezési osztálya is egyetért, annál is inkább, mert irányadó szobrok, fali freskók vagy más szokásos díszítőelemek nem kerültek a negyed tömbházainak egyhangúságát oszlatni. Az a tömbház, amelyet figyelmembe ajánlottak, két fontos közlekedési útvonal, a Circumvalaţiumi és a Torontáli út találkozásánál emelkedik és szép homlokzatával kissé elüt társaitól. Ez a 47-es tömbház, amelynek földszintjén üzletek rendezkedtek be De nemcsak ezért van különleges helyzetben az említett ház, hanem azért is, mert „kísérleti lakótömbnek“ számít. Már a Temesvári Építő- és Tervező Vállalatnál is említették, hogy különleges eljárást alkalmaztak, miáltal a lakrészek belső falai mozgathatókká váltak. Egyszóval, a lakó tetszés szerint rendelkezhet lakterülete belső beosztásával, növelheti, illetve csökkentheti a szobák számát. Kíváncsian lépünk be Stalek Sándor lakásába. A HÁZIASSZONY, Stalek Etelka készségesen mutatja a szép, tiszta lakást. Úgy érzem mindazt, amit szépről álmodtak valaha, most erre a lakásra fordították. Hosszú évekig készültek arra, hogy új otthonba költözzenek. A mozgó falak titka is kiderül rövidesen, nem lehet máról holnapra csak úgy egyszerűen eltologatni, rendes választófalnak látszik, csupán arról van szó, hogy idővel, ha a fiataloknak túl kicsi vagy túl nagy lesz a jelenlegi beosztás, akkor lakásfestéssel egyidejűleg kiiktathatnak vagy betehetnek egy-egy választófalat. „Az újságból tudtuk meg" — mondja Szalek Etelka — „hogy kísérleti blokkot is építenek. A lakásvásárlásra már megvolt a pénzünk és mivel nekünk lányunk van, arra gondoltunk jobb lesz, ha egy ilyen tömbházba költözünk.“ Egyébként? — kérdezem, miközben a takaros kis szobákat figyelem. „Az ablak a Lippai út felé nyílik, a földszinten üzlet, a közlekedés is jó lenne, ha a 14-es rendesebben járna vagy ha a 35-ös, amelyik elhalad ezen az útvonalon egy megállót iktatna be.“ Stalekék 1975. szeptember 7-én költöztek a 47-es tömbházba, személyi tulajdonú lakást vásároltak. Kényelmes, korszerű otthont. Az ajtón belül minden rendben volna, de az épület gazdái mégis elégedetlenek. A sötét (mord) folyosót még eltűrik, de nehezebben viselik a szárító hiányát. A tömbház két oldala is főútra néz, nincs lehetőség a ruhaszárításra. Most pereskednek az építőkkel, akik nem tartották be a megegyezést. A kijelentés váratlanul ért, tehát nem egymással, hanem az építővállalattal perlekednek a lakók. S bár — úgy tűnik — igazuk van, a szép ház szép tálcásaihoz bizony elkelne a bejárati csarnoknál, a feljáró lépcsőnél egy kis otthoniasság. B. ILONKA, aki az említett tömbház szomszédságában lakik és egyébként nagyon kellemesen érzi magát szép otthonában, elpanaszolta, hogy a tömbhöz többi feljáróját milyen szépen kifestették a lakók, csak az övéket nem sikerült, pedig több értelmiségi család is lakik ott. Nem sikerül összegyűjteni azt a csekély összeget, amely felfrissítené, hangulatossá tenné a lakrészekhez vezető utat. Sokat tehet maga a lakó is — mondotta és magam is rövidesen tapasztaltam — annak érdekében, hogy szép legyen a legszürkébb ház is. Az erkélyeket díszítő virágok, a falra kúszó zöld levelek a gondozottság kellemes légkörét árasztják. Itt-ott virágos kertek, ápolt faszőnyegek húzódnak a tömbházak között. Ezek a négyet fényei. A szépen, civilizáltan élni tudó és élni akaró lakók bizonyítványai. (Folytatjuk) Pongrácz P. Mária Szalek Etelka otthonában (Gyurcsik Miklós felvétele) Szabad Szó Esős őszi délután a temesvári Augusztus 23. úton (Gyurcsik Miklós felvétele) ÓVODÁSOK INDULÁSA Noha alig néhány napja kezdődött meg az új tanév a temesvári 7-es számú vegyes — románmagyar — tannyelvű óvodában az oktató-nevelő tevékenység az életkori sajátosságoknak megfelelően, már teljes rendben folyik. Látogatásunk idején Nadejda Horciu óvónő éppen az ország címerének szimbolikus jelentésével ismertette meg a román tannyelvű csoport tagjait, majd az öt éves Simona Călţun elmondta az újonnan tanult Româncuţa című verset. Az óvoda magyar tannyelvű csoportját is szorgos munkában találtuk. A rajzórán született „alkotásaikat" mutatták be a csemeték Kürti Zsuzsa óvónőnek, így az elbíráláson mi is jelen voltunk, s a legjobban sikerült rajzok szerzőinek nevét az alábbiakban közölhetjük. Kitűntek tehát: Oravecz Judit, Nagy Ibolya, Varga Emese és Nagy László. De megismerkedtünk ezalkalommal Turbók Noémival is, aki a Piroska játékai című mese elmondásával bebizonyította mesemondói tehetségét. Varga Emese Petőfi Sándor Arany Lacinak című versét adta elő ügyesen, Nagy László pedig, máris a „számok embere“ ugyanis ő a szöveges példák megoldásával tűnt ki. Végül is a Diót szedtem című gyermekdal tisztán csengő dallamának kíséretében, azzal a meggyőződéssel távoztunk, hogy a 7-es számú óvoda nevelőinek minden törekvése arra irányul, hogy megfelelően előkészítsék a gyermekeket az iskolai oktatásra, s hogy felvértezzék őket olyan érzelmekkel és ismeretekkel, amelyek hozzájárulnak az új ember, a szocialista hazát építő nemzedék formálásához. Graur János