Szabad Szó, 1977. április-június (34. évfolyam, 9974-10051. szám)
1977-04-01 / 9974. szám
2. oldal /-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------A döntő előtt, ahol még minden lehetséges A Románia állami függetlenségének centenáriumát köszöntő honismereti vetélkedőnk második szakaszában azírásos tudáspróbán harmincöt együttes százöt tanuló versenyzőjének a Függetlenségi Háborúval kapcsolatos történelmi, irodalmi és képzőművészeti ismereteit tizenegy kérdés tette próbára. Az együttesek közel azonos felkészültségét bizonyítja, hogy a döntőbe jutást, a helyezéseket egy, sőt annál is kevesebb pontkülönbség határozta meg. A verseny szabályzatának értelmében a döntőbe az a három csapat jut, amely a verseny eddigi két szakaszában a legtöbb pontot összesítette, íme, hogyan alakult honismereti vetélkedőnk rangsora az első két szakasz után: 1. Oláh András, Laki Csilla, Sőtér Sándor (2-es líceum, 238,50 pont); 2. Buding Gabriella, Szekeres Ibolya, Gyenes Ildikó (2-es líceum, 237 pont); 3. Máté Mária, Bárányi Ildikó, Pető Erzsébet (2-es líceum, 235 pont). Az első tíz helyezett további sorrendje a következő: 4. Petneházi Csaba, Both Irén, Szilveszter Magdolna (2-es líceum, 233 pont); 5. Orbán Ferenc, Böndi Miklós, Oláh Endre (2-es líceum, 232 pont); 6. Takács Piroska, Csiszár Katalin, Kiss Miklós (1-es számú általános iskola, 229,75 pont); 7. Molnár Kármen, Jójárt Borbála, Siha József (2-es líceum, 229,50 pont); 8. Soós Zoltán, Varga József, Mészáros István (2-es líceum, 228 pont); 9. Takács Tibor, Koszó István, Amsz Marika (zsombolyai 1-es számú általános iskola, 220,50 pont); 10. Rigó Márton, Minyó Tibor, Bakos László (2-es líceum, 218 pont). Vetélkedőnk április végén megrendezendő döntőjén, a TÖRTÉNELMI, IRODALMI, KÉPZŐMŰVÉSZETI ARANYLAPOK A FÜGGETLENSÉGI HÁBORÚBÓL melyre Temesvárott, a sajtóklubban kerül sor, a küzdelem izgalmasnak ígérkezik, mivel mindössze 3,50 pont az előnye az első helyezettnek a harmadik helyen végzett csapattal szemben. Bár a verseny során — törvényszerűen — vannak csapatok, amelyek nem jutnak a döntőbe, de ők sem vesztesek. Mert tudásban és érzelmekben is gazdagodva került ki minden játékos e nemes vetélkedőből. Álljon itt bizonyságul a „legyőzöttek“ által öszszesített pontszám, amelynek megszerzéséért bizony sok mindent kellett ismerniük a tanulóknak. Osztályonként, az első tíz helyen végzett csapatokat nem számítva, a következő együttesek osztoztak a nem hivatalos rangsor első három helyén: V. OSZTÁLYOSOK: 1. Pető Miklós, Albert László, Bencsik Gábor (2-es líceum, 199 pont); 2. Bús Csilla, Csőke Ildikó, Laki Valéria (2-es líceum, 177 pont); 3. Nagy Gabriella, Fóris Jutka, Maurer Melinda (2-es líceum, 156 pont). VI. OSZTÁLYOSOK: 1. Lengyel Zoltán, Nemes András, Mónus Loránd (2-es líceum, 211,50 pont); 2. Jenes Violeta, Szabó József, Mustea Ibolya (15-ös számú általános iskola, 155,50 pont); 3 Don János, Bonczidai Magda, Oláh Rajmó (1-es számú iskola, 116 pont). VII. OSZTÁLYOSOK: 1. Szabó , Jutka, Tácsi Erika, Bogdanovics Kornélia (2-es líceum, 202,50 pont); 2. Both Tünde, Kardos Irén, Nagy Géza (1-es számú általános iskola, 183,50 pont); 3. Kovács Erzsébet, Balog Gizella, Vicze Ferenc (tormaci általános iskola, 110 pont). VIII. OSZTÁLYOSOK: 1. Gáspár Gabriella, Körösi Zsuzsa, Ölei Rozália (2-es líceum, 205 pont); 2. Koós István, Király Sándor, Ladányi Ágota (dumbravai általános iskola, 180,75 pont); 3. Lőrincz Magda, Szilágyi Erzsébet, Szalai Mária (tormaci általános iskola, 161 pont). Köszönjük a játékot a versenyen részt vett minden csapatnak és a pedagógusoknak, akik segítették a tanulókat a felkészülésben, a döntősöknek pedig további sikeres versenyzést kívánunk. HÓNISMERETI VETÉLKEDŐ Az olvasó fóruma gyümölcsfáink VÉDELMÉBEN JAVASOLOM ... Kalocsa faluban gondot okoz a gyümölcsfák és a házak előtti fák permetezése. Javasoltam az Orczyfalva községi néptanácsnak, hogy oldják meg intézményesen a növényvédelmet, de azt válaszolták: erre nincs lehetőség, végezzük egyénileg a permetezést. Sajnos így nem lehet megoldani a szakértelmet igénylő műveletet, mivel több kerttulajdonos nem rendelkezik a megfelelő felszereléssel, sem pedig a szükséges gyakorlattal. S még valami: veszélyes hozzá nem értő embernek mérgező vegyszerhez nyúlnia. Több idős ember kéri, szervezzék meg községi szinten a permetezést — természetesen ellenszolgáltatásért. (Orsós Károlyné, Kalocsa, 257. szám). HULLADÉK, SZEMÉT ÉS ... HANYAGSÁG A temesvári Epurelyi utcában az EGCT köztisztasági szolgálata nem jeleskedik. Ütemterv szerint hetenként kétszer kellene elszállítani a háztartási hulladékot, de ezt nem tartják be: március 10-e és 16-a között egyszer sem voltak utcánkban. És az év eleje óta nem ez az első ilyen eset. Az utca seprését is felületesen végzik, főleg az úttest szélén, a szegélykő mellett sepernek, míg az út közepén ott hagyják a szemetet Most is három szemétrakás éktelenkedik az utcában, így tehát nem véletlen, hogy a csatornalefolyók eltömődnek és esős időben a víz nem folyik le. Jelenleg is 3—4 csatornanyílás van szeméttel és homokkal eltömve (Laza József, Temesvár, Epurelyi utca 16. szám). A JAVÍTÁS ESEDÉKES! A temesvári városgazdák figyelmébe ajánlom a Văcărescu és Bolintineanu utcát összekötő Bega-hidat. A December 13. utca felőli oldalon a gyalogjáró két helyen kilyukadt (beomlott). Az egyiket összegyűrt kátrányozott papírral ,,betömték“, a másik ott áll érintetlenül — mindkettő veszélyeztetve a gyalogosok testi épségét. A javítás esedékes, annál is inkább, mivel jelenleg a Resica és a Pop de Băseşti utcát összekötő Bega-hidat javítás miatt lezárták és így a betonhídon nagyobb a forgalom. (G. Ágnes, Temesvár, Lalelelor utca 9. szám). ELKELNE A MENETREND IS Gazdaságossági szempontból minden bizonnyal indokolt a vörösesárdai 22-es autóbuszvonal lerövidítése. Bosszantó azonban, hogy a mérőműszergyár felöli végállomás helyét nem jelölték ki, így a busz hol az egyik, hol pedig a másik helyen áll meg. Hazamenet az utasok nem tudják hova álljanak. A legcélszerűbb az volna, ha az IREM előtt állna meg a busz, itt közel van a villamosmegálló is. Másik kérésünk: határozzák meg a menetrendet és függesszék ki a végállomásokon az utasok tájékoztatása érdekében. Mivel a késő esti órákban a villamosok már ritkábban közlekednek és a második váltásból a két gyárból kijövő dolgozók hazatérése körülményes, a 23 óra után induló autóbuszok vonalát hosszabbítsák meg a Ştefan cel Mare utcáig. (Müller József, Temesvár, Humuleşti utca 3. szám). UTOÁR - FEBRUÁR - MÁRCIUS - ÁPRILIS - MÁJUS - JÚNIUS - JlÍLHI JGUSZTUS - SEPTEMBER - OKTÓBER - NOJOÍBER - DECEMBER - JANlf ebruár -/уМіф-тт-мріф. тяж JNo augus ZiEptembbS-*kWGf§ - Ш"гжвев *та.<ЯшW"-pwMifs * * ebruár MÁRCIUS - ÁPRILIS - MÁJUS - JÚNIUS - JÚLIUS - AUGUSZTUS - S2. (Folytatás аг első oldalról) juttatott együttérzését is, amikor nagy mennyiségű húst, tejet, zöldségfélét stb. adtak át, illetve juttattak el az állami központosított alaphoz, hogy szüntelenül biztosított legyen a zavartalan ellátás. És most már tudjuk, hogy megyénk összes állampolgárai, nemzetiségre, nemre, korra való tekintet nélkül részt vállaltak, részt kértek a nagyszabású segélyakciókból. Íme a példák további sora: temesvári építők munkatelepet nyitottak a fővárosban, s megyénk építői összesen ötszáz lakás felépítését végzik el terven felül a bukarestiek számára; a Temesvári Építő és Szerelő Tröszt 4-es számú Vállalatának dolgozói, előirányzaton felül, hatszáz lakáshoz elegendő betonelemet készítenek; a Temesvári Mechanikai Vállalat munkaközössége száz darab motoros-máglyázó gyártását ajánlotta fel a többi között, s azt, hogy az országszerte működő emelőgépeihez mintegy tízmillió lej értékű cserealkatrészt készít pótlólag (ezekre a termékekre rendkívül nagy szükség van a földrengés sújtotta övezetekben); a Nadrági Ciocanul Vállalat közszükségleti cikkeket gyártó részlege márciusban a tervezettnél kétszáz főző- és melegítő kályhával gyártott többet, hogy ezzel is hozzájáruljon a földrengés okozta sebek gyógyításához, s ugyanebben az időszakban száz tonna horganyzott lemezt is előállítottak terven felül; a Temesvári Román Bőripar Vállalat tímárai is értékes segítséget nyújtottak azáltal, hogy munkaidőn kívül magukra vállalták egyes megrongálódott testvérvállalatok tervfeladatai egy részének elvégzését; jelentős felajánlásokat tettek a nagyszentmiklósi dolgozók is: városi szinten több mint 60 millió lej a terven felüli vállalás értéke. A rendkívüli erőfeszítéseknek köszönhetően, a megye ipari egységeinek példás helytállása öszszességében is nagyszerű eredményt hozott: hazafias büszkeséggel jelenthettük, hogy három nappal határidő előtt teljesült az 1977. első negyedévi ipari össztermelési terv, s az évnegyed végéig terven felül, több mint kétszázmillió lej értékű össztermelés valósult meg. Hosszasan lehetne folytatni még a felsorolást Temes megye dolgozóinak hozzájárulásáról, a földrengés sújtotta országrészek helyreállításához Hisz eddig még szót sem ejtettünk arról, hogy minden művészeti és oktatási intézmény, alkotási egyesület, műkedvelő együttes stb. is részt vesz a maga módján a segélyakcióban. Mint például a Tormac községiek, ahol éppen ezekben a napokban tartják az, immár hagyományos Művelődési Hét rendezvényeit, s úgy döntöttek, hogy az egész bevételt az emberség folyószámlájára íratják, az 1977- es folyószámlára, amelyet március 10-én nyitott meg az Letéti és Takarékpénztár, s amelyre a lakosok tízezrei fizettek be különböző összegeket. Persze, hogy róluk is külön kellene szólni. Mert mindaz, ami március 5-e hajnal óta itt és másutt is történik, pártvezette népünk erkölcsi szilárdságának felemelő tarsúságtétele. És egyben biztos záloga építő és újjáépítő tevékenységünk sikerének, szocialista társadalmunk töretlen előrehaladásának. Pártunk főtitkárának március 28-án előterjesztett kivételes elméleti és gyakorlati jelentőségű előadói beszéde mélyrehatóan elemzi a katasztrofális földrengés következményeit és kijelöli azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják az elemi csapás okozta károk teljes felszámolását és az ország határozott előrehaladását a XI. pártkongresszus által kijelölt úton. Nagy fontosságú munkaprogram ez a dokumentum az összes kommunisták, egész dolgozó népünk számára abban a felelősségteljes és áldozatkész tevékenységben, amelyet mindanynyian tudatosan vállalunk és az elkövetkező időszakban maradéktalanul meg is valósítunk. Szabad Szó Nemzedékek sorakozója Tormac Művelődési Hetének negyedik napja több volt a hagyományos rendezvénysorozat közbeeső mozzanatánál... Már délután élményszámba ment az óvodások és a kisiskolások műsora. Megkapó volt, amint Pintér Klára, Kovács Zita, Maria Gutina, Nadejda Stetin óvónők, illetve Batiz Elly Erzsébet tanítónő értő-érző irányításával szép versek, gyermekdalok és -játékok egész sora kelt életre a színpadon, amint a világoskék ruhás, majd színes népviseletbe öltözött növendékek igyekezetük legjavával örömöt okoztak szüleiknek, testvéreiknek, nagyszüleiknek. Funk Stefánia elvtársnő, a Temes megyei Nőbizottság alelnöke, aki Melania Berceanu elvtársnővel, a megyei nőbizottság titkárával együtt találkozott a helybeli asszonyokkal, maga is hangsúlyozta a helyi óvodák és A haza sólymai szervezet érdemeit, a közművelődési mozgalomban elért eredmények politikai-erkölcsi hatását. Az esti órákban a telt ház otthonos hangulatában ismét nagy érdeklődéssel és megilletődve követtük soron a tizenhét tagú esztrádzenekar, majd a táncdalszólisták és a Beta gitáregyüttes színes slágeregyvelegét, a színjátszók villámtréfáit, a Lidia Păştean és Bíró Erzsébet tanárnők által felkutatott és a tánccsoport előadásában színre vitt helyi népszokást, a Vőfélybotcsinálást. A citerások dalait hallgatva a nagybecsű régi hangszer múltbeli társadalmi-művészeti szerepe is felelevenedett. Kádár Károly nyugdíjas tanító, aki mindezeket tényekkel, dokumentumokkal is érzékeltette, a máskor oly gyakori házi mulatságok, kalákák és egyéb alkalmi összejövetelek alapvetően népi, paraszti vonásaival magyarázza a citera elterjedését, az újraéledés érzelmi serkentőjét. Az öttagú csoport, amely a nemzedékek jelképes sorakozóján elsősorban a legidősebb műkedvelők képviselte, ez alkalommal is vidám dalra serkentette a közönséget. ☆ Tormac Művelődési Hete keretében csütörtökön hazafias témájú filmművészeti vetélkedőt tartottak a helyi általános iskola tanulóinak részvételével, ma peddig a temesvári Rezeda Népi Együttes előadását tekinthetik meg az érdeklődők. (vajda) A TUDOMÁNYOS NYELVÉSZET ÚTTÖRŐJE Révai Miklós (1749-1807) Nagyszentmiklós két kiválóságot adott a művelődésnek: Bartók Bélát és Révai Miklóst. Előbbi világhírnevet szerzett, a költő és nyelvtudós Révairól ritkábban esik szó. Szegény szülők gyermekeként 1749-ben született az Aranka-menti városkában. Tanulmányait Csanádon kezdte, Szegeden és Nyitrán folytatta, többször járt Bécsben, ahol rajzban képezte magát és tudományos búvárkodást folytatott. Hányatott életet élt, volt tanár, nevelő, a Magyar Hírmondó szerkesztője, míg végül 1802-ben a pesti egyetemen a magyar nyelv és irodalom tanára lett, s ettől kezdve szabadon élhetett kedvelt tudományának, a magyar nyelvészetnek. 1807. április elsején, 10 évvel ezelőtt halt meg Pesten. Révai jeles volt mint költő. A „deákos" iskolához tartozott, s a latin nyelven verselők egyik legjobbja volt. Társaival együtt azonban arra törekedett, hogy az antik versformákat magyarul is megszólaltassa s ez tökéletesen sikerült is neki, amint erről az 1778-ban kiadott 12 elégiája, „a magyar alagyák“, valamint 1787- ben kiadott Elegyes versei tanúskodnak. Költészete, valamint íróelődök (Faludi, Bessenyei) szövegeit publikáló kiadványai magukban véve is tiszteltté tették a nevét, fő érdeme azonban nyelvtudományi munkásságában rejlik. Miután 1778-ban a helyesírásról írt könyvet, alapos nyelvtörténeti kutatásai eredményeképpen 1783-ban megírta kéziratban maradt munkáját A régi magyar írásmódról, amelyben helyesírásunk fejlődését akarta felvázolni. Miután sokat foglalkozott régi nyelvemlékekkel, ezeket kívánta közzétenni s 1803-ban kiadja A magyar irodalom régisége (Antiquitates) című mű első kötetét, amelyben a legrégibb nyelvemlékeket, a Halotti beszédet fejtegeti. 1803—1806 között jelent meg anyanyelvünk hatalmas nyelvtudományi szintézise, a latin nyelven írt kétkötetes Elaboratior grammatica hungarica című nyelvtana. E művei alapján Révait a tudományos nyelvészet egyik megalapítójának tekinthetjük. A nyelv történetét kutatta s ebből fejtette meg, miért olyan valamely nyelvtani alak, amint ma él. Ez-zel külföldi tudósokat megelőzve elsőként alkalmazta a történeti módszert nyelvi jelenségek vizsgálatában. A nyelvtani szerkezetek tanulmányozása során eszközül használta a más nyelvekkel való összehasonlítást is, s ezzel az összehasonlító nyelvtudomány első magyar alkalmazója lett. Büchl Antal