Szabad Szó, 1977. július-szeptember (34. évfolyam, 10052-10129. szám)

1977-07-01 / 10052. szám

2. oldal A Nagy Nemzetgyűlés V. ülésszaka plenáris ülésen folytatta munkáját (Folytatá­s az első oldalról) rasztok nyugdíjaira és más tár­sadalombiztosítási járandóságai­ra vonatkozó törvénytervezetről, majd az általános közös vita u­­tán külön-külön szakaszonként vizsgálják meg a törvényterveze­teket, s külön szavazzák meg e­­zeket. A törvénytervezeteket Gheor­­ghe Pană elvtárs, a Romániai Szakszervezetek Általános Szö­vetsége Központi Tanácsának el­nöke, munkaügyi miniszter is­mertette. A továbbiakban Olim­pia Solomonescu képviselő, az egészségügyi, munkaügyi, társa­dalombiztosítási és környezetvé­delmi bizottság alelnöke előter­jesztette azoknak az állandó bi­zottságoknak a jelentését, ame­lyek megvizsgálták és vélemé­nyezték a vitára bocsátott tör­vénytervezeteket. A három törvénytervezet vitá­jában a következő képviselők szólaltak fel: Gheorghe Roşu, Kőmíves Antal, Florica Tom­a, Gheorghe Petrescu, Valentin An­­ghel Popescu, Nicolae Tanase, Margareta Kraus, Constantin Te­­odorescu, Alexandru Dincă, Tra­­ian Novolan és Adalbert Crişan Az általános vita után szaka­szonként vitatták meg mind a három törvénytervezetet. Az állami társadalombiztosítá­si nyugdíjakról és a szociális gondoskodásról szóló törvényter­vezet szakaszonkénti megvitatása alkalmával Petre Lupu képviselő javasolta, hogy a 20. szakasz c) bekezdésének a következő szöve­ge legyen: ,,c) az illetékes szervek által szolgálati időnek elismert antifa­siszta forradalmi tevékenységet fejtett ki “ Nicolae Constantin képviselő javasolta, hogy ugyanezen tör­vénytervezet 66. szakaszát a kö­vetkező bekezdéssel egészítsék ki: „(2) Azoknak a személyeknek a nyugdíját, akik egy bizonyos ideig 2 százalékkal és egy bizo­nyos ideig 4 százalékkal járul­tak hozzá a pótnyugdíjhoz, a 4 százalékos hozzájárulásnak meg­felelő százalékokkal számítják ki; ebben az esetben minden o­­lyan két év, amelyben a hozzá­járulás 2 százalék volt, egy évi 4 százalékos hozzájárulásnak szá­mítandó.“ A képviselők jóváhagyták a fenti módosításokat, valamint a nyugdíjakra vonatkozó törvény­­tervezetnek Gheorghe Pană elv­társ által előterjesztet ismerteté­sében javasolt módosításokat. A Nagy Nemzetgyűlés egyhan­gúlag megszavazta az állami tár­sadalombiztosítási nyugdíjakra és a szociális gondoskodásra vonat­kozó törvényt, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak nyugdíjaira és más társadalom­­biztosítási járandóságaira vonat­kozó törvényt, valamint a nem szövetkezetesített övezetekben e­­gyéni gazdasággal rendelkező pa­rasztok nyugdíjaira és más tár­sadalombiztosítási járandóságai­ra vonatkozó törvényt. A következő napirendi pontra rátérve, Gheorghe Oprea elvtárs, a kormány első miniszterének helyettese ismertette a mesterek termelésben betöltött szerepére és feladatkörére vonatkozó tör­vény tervezetét. Nicu Constantin képviselő, az iparügyi és a gaz­dasági-pénzügyi bizottság titkára pedig előterjesztette azoknak az állandó bizottságoknak a jelen­tését, amelyek a törvényterveze­tet megvizsgálták és véleményez­ték. A törvénytervezet általános vi­tájában felszólaltak a következő képviselők: Richard Winter, Ra­­veica Sanduleac, Gheorghe Pet­rescu, Gheorghe Iga és Gheorghe Stoica. A tervezet szakaszonkénti meg­vitatása után a Nagy Nemzetgyű­lés elfogadta a mesterek terme­lésben betöltött szerepéről és feladatköréről szóló törvényt. Az ülésszak július 1-én, pénte­ken folytatja munkáját. (Agerpres) Milos Jivanov képviselő felszólalása A Temes megyei szövetkezeti" parasztok, mezőgépészek, a többi mezőgazdasági dolgozók — ro­mánok, magyarok, németek, szer­­bek és más nemzetiségűek — mondotta Milos Jivanov képvi­selő — a haza falvainak összes lakosaival együtt élénk és jogos érdeklődéssel fogadták a mező­gazdasági adóról szóló törvény­­tervezetet, amelyet közvitára bo­csátottak. A szocialista Románia iparosí­tásának helyes politikáját követ­ve, a Román Kommunista Párt ugyanolyan figyelmet fordít a mezőgazdaságra is, abból kiin­dulva, hogy a növényi és az ál­lati termelés gyarapítása biztosí­tani fogja a lakosság fogyasztási igényeinek, az ipar és a gazdaság szükségleteinek egyre jobb kielé­gítését. Az új törvénytervezet e­lőírásai teljesen megfelelnek a mezőgazdaságfejlesztés objektív követelményeinek. Pártunk és államunk vezetősé­ge megkülönböztetett figyelmet fordított és fordít a talaj — e­­gyik nagy nemzeti kincsünk — termőképességének növelésére Temes megyében, akárcsak az or­szág más övezeteiben, a szocia­lizmus éveiben nagyszabású le­­csapolási munkákat végeztünk, és ennek eredményeként hozzá­vetőleg 480 000 hektár területet tettünk termőképessé. A jelenle­gi ötéves tervben előirányzott 1,3 milliárd lej beruházási alap biz­tosítja, hogy újabb lecsapolási rendszereket létesítsünk 52 000 hektáron és bővítsük a meglevő­ket további 108 000 hektáron. A pártszervezetek és a néptanácsok által mozgósított szövetkezeti ta­gok, falvaink összes lakosai, a­­kik közvetlenül érdekeltek a ta­laj termőképességének növelésé­ben, aktívan részt vesznek a le­csapolási munkákban, s ezáltal hozzájárulnak a mind bősége­sebb termést­ biztosító feltételek megteremtéséhez. Kétségtelen, hogy a mezőgaz­dasági adóról szóló új törvény elfogadása és hatályba lépése kedvezően fog hatni az összes mezőgazdasági területek intenzív kihasználását célzó tevékenység­re, hozzájárul a növényi és az állati termelés növeléséhez. A bánáti szántóföldi dolgozók nevében még egyszer maradékta­lan egyetértésemet fejezem ki a mezőgazdasági adóról szóló tör­vény tervezetének előírásaival. A kölcsönös megértés színei Hofgeismari művészek temesvári tárlata A temesvári Képzőművészeti Galériában az NSZK-beli Hof­geismar város újabb alkotócso­portjának — Lilo Hermann, Alfred Götte, C. W. Bloemertz és Erich Fuchs — munkáit tekint­hetjük meg. Négy név, amely ugyanannyi művészegyéniséget jegyez. S bár mind a technikai eljárást, mind a művészeti kife­jezést illetően lényegesen k­ér­nek egymástól, a kiállító művé­szek munkái mégis harmoniku­san hangolódnak össze a terem­ben. Talán azért, mert egy közös vonás valóban jellemzi őket: a­ modern művészet szelleme, az a szellem, amelynek következmé­nyeként a művészember nem csupán az érzelmeire bízza már az alkotást, hanem józan ésszel kutatja a valóság minden réte­gét és így újabb és újabb, eddig nem sejtett értékeket képes fel­tárni. Erich Fuchs­quas-képei disz­krét színekkel és finom humorral rögzítenek mozzanatokat a min­dennapi életből: Szeretett pa­pánk, Vidám helyzet, Nagyapó pipázik, Nicsak, ki jön itt? és ha­sonló címek jeleznek egy-egy megkapó pillanatképet, amelyen a tárgyak, annak ellenére, hogy egy-két vonásra vannak leegy­szerűsítve, jól felismerhetők, s kifejezik azt, amit a cím ígér. Nálunk alig előforduló eljárás­sal ismerkedhetünk C. B. Bloe­­mertz szerigráfiáiban. A szín­folt-hatásra épülő kompozíciók­nak a szándéka nem annyira a Tűzmadár. Nastragyin Hodzsa, Poseidon, Részeg Isten és hason­ló nevek illusztrálása, hanem a címekben rejlő fogalmak vizuális ellenértékének megtalálása Egy kép művészi értéke és hatása nem okvetlenül arányos annak méreteivel — bizonyítják Alfred Götte miniatűr alkotásai A monotip-eljárással kivitelezett alig tenyérnyi képecskék tiszta színeikkel igen erős hatást gya­korolnak a nézőre, mesebeli tája­kat idézve álmodozásra készte­tik. S végül Lilo Hermann racio­­nálisan­ hűvös szín- és forma­kompozíciói, nagy tudással és pontossággal kivitelezett pasztell­képek, amelyek cím nélkül is (vagy talán éppen azért­ elmél­kedésre szólítanak, s bevezetik a nézőt a mikrokozmosz soha nem látott, de lehetséges világába. A hofgeismani művészek tár­lata színvonalas eseménye Te­mesvár kulturális életének mű­vészi tanúság a népek közötti egyetértés és barátság ügye mel­lett. Schiff Róbert Szabad Szó Az újabb életszínvonal-növelési intézkedések előírása szerint "" 1,11............................... ■■■■ ■" ....... ■■■ Minden dolgozó javadalmazása emelkedik Az Áll­amtanács Törvényerejű Rendeletét a javadalmazások emeléséről — amely újabb bizo­nyítéka pártunk következetes életszínvonal-növelési politikájá­nak — nagy érdeklődéssel és megelégedéssel fogadták megyénk dolgozói is. Természetesen min­denki elsősorban arra kíváncsi, hogy saját javadalmazása mikép­pen alakul? Ezt az itt közölt két táblázat adatainak ismeretében bárki könnyen megállapíthatja, éppen csak azt kell tudnia, hogy milyen nemzetgazdasági ágban tevékenykedik — ettől függ ugyanis a javadalmazás-emelés időpontja —, valamint azt, hogy milyen javadalmazási o­sztályba tartozik — ez a besorolástól függ. Íme a táblázatok: A JAVADALMAZÁS-NÖVELÉS időpontja nemzetgazdasági Ágazatok szerint: Szövetkezeti ipar 1978.VIII. 1. Község- és lakásgazdálkodás, más nem produktív szolgáltatások 1978.VIII. 1. Áruforgalom­­ 1978.VIII. 1. Egészségvédelem, szociális ellátás és testnevelés 1978.IX. 1. Oktatás, kultúra és művészet, sajtó, könyv­kiadók, rádió, filmipar 1978.IX. 1. Pénzügyi intézmények 1978.IX. 1. Közigazgatás, vízügyi igazgatóságok és vízgazdálkodási hivatalok, szövetségek, egyesületek, vallásfelekezetek és a többi név szerint fel nem tüntetett nem ipari tevékenység 1978. IX. 1. A KÜLÖNBÖZŐ OSZTÁLYOKNAK MEGFELELŐ ÚJ HAVI TARIFÁRIS JAVADALMAZÁS ÖSSZEGÉT A KÖVETKEZŐ TÁBLÁZAT TARTALMAZZA: Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a javadalmazási osztály ko­rántsem azonos a munkások kép­zettség szerinti osztályozásával (pl. a IV. oszt. esztergályos be­sorolás nem jelenti azt, hogy a 4. javadalmazási osztályba tarto­zik­. Fontos továbbá tudni, hogy a fenti táblázatban közölt java­dalmazás már nem foglalja ma­gába az adót, tehát azt az ösz­­szeget jelenti, amelyet a dolgozó kézhez kap. Ebből az összegből csak a nyugdíj-hozzájárulás, rész­letek stb. vonhatók le. Hozzá számítják viszont az azonos egy­ségben megszakítás nélkül eltöl­tött időért járó régiségi pótlékot, amely továbbra is 3—10 százalék. Ágazat Az emelés időpontja Építkezés-szerelés 1977.VII.­­ Mezőgazdaság 1977.VII. 1. Textilipar 1977.VII. 1. Ruhaipar 1977.VII. 1. Élelmiszeripar 1977.VII. 1. Gépipar és fémfeldolgozás 1977.VIII. 1. Bányaipar 1977.VIII. 1. Vaskohászat és koksz vegyészeti ipar 1977.IX. 1. Színesfémkohászat 1977.X. 1. Szén- és grafit csiszolóanyag-termékek ipara 1977.X. 1. Vegyipar, szappan- és kozmetikai ipar 1977.XI. 1. Tudományos kutatás, technológiai mérnöki tudomány, tervezés, informatika 1977.XI. 1. Szállítás (beleértve a városi szállítást is) 1978.II. 1. Bőr-, szőrme- és cipőipar Építőanyagipar 1978.III. 1. 1978.IV. 1. Villamosenergiaipar 1978.V. 1. Nyomdaipar 1978.V. 1. Üveg, porcelán- és fajanszipar 1978.VI. 1. Távközlés 1978.VI. 1. Cellulóz- és papíripar 1978.VII. 1. Kőolaj-, gázipar és földgázkitermelés 1978.VII. 1. Geológiai és fúrási munkálatok 1978.VII 1. Fakitermelő és feldolgozóipar 1978.VIII. 1. Erdőgazdálkodás 1978.VIII. 1. Helyiipar és más iparágakban foglalt tevékenységek 1978.VIII. 1. Javadalmazási Tarifáris Javadalmazási Tarifáris osztály javadalmazás osztály javadalmazás 1. 1290 21. 2310 2. 1315 22. 2415 3. 1345 23. 2520 4. 1375 24. 2640 5. 1420 25. 2760 6. 1470 26. 2895 7. 1520 27. 3030 8. 1570 28. 3170 9. 1620 29. 3325 10 1670 30. 3480 11. 1720 31. 3640 12. 1770 32. 3830 13. 1820 33. 4020 14. 1870 34. 4220 15. 1920 35. 4420 16. 1970 36. 4620 17. 2020 37. 4830 18.­­2070 38. 5060 19. 2140 39. 5310 20. 2220 40. 5560 41. 5820 * * _ Ünnepi gyűlés Temesváron a Tanítók Napja alkalmából A hála és a virágokban testet öltött elismerés vibrált tegnap a Zenei Líceum dísztermében, ahol a nevelésügy munkásainak nap­ja alkalmából ünnepi gyűlésen készítettek évi munkájukról számvetést Temesvár és a kör­nyező helységek pedagógusai. El­számoltak önmaguknak a rájuk bízott becses értékkel, gyerme­keink értelmével és érzelmeivel. Az ünnepi rendezvény elnök­ségében a Temesvár municípiu­­mi párt- és állami szervek, tö­meg- és társadalmi szervezetek képviselői, óvónők, tanítók, ta­nárok foglaltak helyet. A szónoki emelvényről elhang­zott szavak melegséget sugároz­tak azok szívébe, akik nap mint nap azon fáradoznak, hogy a felnövekvő nemzedék ismeretek­ben gyarapodjon, érzelmekben gazdagodjon. Az ünnepeltek méltatták azt a törődést, amely pártunk politi­kájának gyakorlatba ültetése nyomán az iskolai tevékenység egyre magasabb szintre emelését szorgalmazza, és kifejezték azon elhatározásukat, hogy az eddigi­nél is fokozottabban járulnak majd hozzá a szocialista Romá­nia napfényes holnapját építő váltás kiműveléséhez. A pedagógusok lankadatlan munkáját köszöntő temesvári rendezvény ünnepi műsorral zá­rult. Lugoson és a megye városai­ban és községközpontjaiban is sor került hasonló rendezvények­re. ★

Next