Szabad Szó, 1978. július-szeptember (35. évfolyam, 10362-10439. szám)

1978-07-01 / 10362. szám

«Szabad Szó AZ RKP TEMES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ÉS A MEGYE NÉPTANÁCSÁNAK LAPJA «НА» proletárjai, egyesüljetek і XXXV. évfolyam 1036*2. szám. SZOMBAT, 1978. július 1. 4 oldal, ára 30 bani Németh Lajos marós, párttag, a szocialista munkaverseny élenjárója a temesvári Tehnometal Vállalat forgácsoló műhelyében MINDEN NAP BIZONYÍTANI Szerepkörünk, mely átfogja társadalmi és családi kötelezettségeink és feladatainkterületét, az értelmes, céltudatos erőfeszítések gondjával és örömével ajándékoz meg. Megszoktuk már a helytállás mindennapi próbáját, a szakma gyakorlatában egyre több jártasságra, biztonságérzetre teszünk szert, s egyéni életünkben is előbb-utóbb érződnek a gondosan kiépített, érzelmileg megalapozott kötelékek kiteljesedő, serkentő hatásai. Szocialista társadalmunk megteremti a feltételeket arra, hogy az egyén önmagát hasznosabbá, jobbá formálja, szabadon éljen lehetőségeivel. Olyan szabadság ez, amely a beidegzett mozdulatok mellé az alkotói, újítói többletet, a kapcsolatteremtésben a mélyebb utakat, az értelemben a dúsabb, értelmesebben kiművelt érzéseket keresi. Az az ember, aki e törekvések szellemében igyekszik szerepkörét betölteni, bátran nézhet szembe önmagával és a világgal is a megmérettetés óráiban. Értékeinek tudatos leírája lehet önmaga is. Mert a jelennel él, egyre éberebben figyeli azt, amit maga is cselekvő hozzájárulással és lelkesedéssel épít, részleteket dolgoz fel, rendszerezi észrevételeit, felfedezi a lényeges összetevőket, mert szüntelenül töpreng, gondolkozik azon, hogy mint tehetne jobban. A helykeresésben iránymutató láthatatlan készüléke e tapasztalások által finomul, válik érzékenyebbé. És az emberarcok tükre, a másokkal önmagát öszszevetni tudó ember előtt teljesebben, a valóságnak leginkább megfelelő formában jelenik meg. Ennek érdekében a megfigyelés mélyre hatolását, a gondolkodás erőfeszítéseit — más szóval képességeink minél nagyobb méretű latba vetését — önmagunkkal szembeni igényként, egyéni feladatként kell megfogalmaznunk és következetesen életmóddá nemesítenünk. A valóságélés gazdagságával ajándékoz meg e folyamatos, következetes, önmagunk gazdagodását jelző-mérő erőpróba. Közösségi életünk, amely akarva, akaratlanul is tanújává és részesévé avat kis és nagy változásoknak egyaránt, lehetővé teszi, hogy a krónikás — ezúttal nemcsak a figyelő, hanem a cselekvő és értelmező kortárs — szemével mérjük fel boldogulásunk útjait Mert a szükségletek és feladatok tisztánlátásán túlmenően korunk emberének feladata, hogy szabad és boldog élete kovácsa legyen. Olyan feladatkör, olyan küldetés ez, amely átvezet a nemzedékek során, s mint egészséges életérzés lelkesedéssel, derűlátással és bizakodással betöltött emberi szerepkört nemesít erősít eszményképpé. Minél több egyén találja meg helyét, kiteljesedésének legmegfelelőbb egyéni útját a boldogság felé, annál több tovább mutató erővel rendelkezik az ország, annál erősebb a vonzereje a jónak és szükségesnek, s végsősoron az általános célkitűzések megvalósulásának és megvalósíthatóságának bizalmát táplálja tovább. Az értéküket okosan értékesítő, szabadságukkal élni tudó emberek példája hat, munkál a tudatokban, mert újabb és újabb lehetséges, járható utakat fed fel, s a konkrét gyakorlat próbájával igazol. Feladataink, küldetésünk nagy és fontos szerepkörében így kap egyre lényegesebb hangsúlyt a lehetőségeit felmérő, útjait kiépítő, gondolkodó, önmagát szüntelenül tökéletesítő ember. A Temes megyei Szaktanács plenáris ülése A Temes megyei Szaktanács termében pénteken plenáris ülést tartott a megyei szakszervezeti tanács. Részt vettek a megyei szaktanács tagjai, az RSZASZ és a szakszervezetek központi ágazati tanácsainak képviselői, a megyei gazdasági egységek szakszervezeti bizottságainak elnökei, igazgatók, közgazdászok és más meghívottak. A megyei szaktanács végrehajtó bürója jelentést terjesztett elő, amelyben ismertette Temes megye szakszervezeti szerveinek az iparvállalatokban a termékek minősége javításáért és a termelési költségek csökkentéséért kifejtett tevékenységét. Az elemzést követően felszólalt több részvevő és azt taglalta, hogyan válnak valóra az RKP XI. kongresszusa és az Országos Konferencia határozatai az új minőség megteremtésére vonatkozóan. A plenáris ülés a tárgyalt kérdések kapcsán átfogó intézkedési tervet fogadott el. Vezessük le mielőbb a pangóvizeket a vetésekről A nagy mennyiségű csapadék több helység határában felgyűlt, a lapályosabb területrészeken és károsítja a vetéseket. A helyi mezőgazdasági parancsnokságok intézkedése eredményeként máris földművesek százai ássák a lefolyókat, vízmentesítik a kukorica, napraforgó s más növényekkel bevetett táblákat. Újvár község határában a termelőszövetkezeti tagok, traktorosok megfeszített erővel dolgoznak, hogy levezessék a pangóvizeket. A temesvári áru szakálházi farmjainak határában több mint 120-an ásták a lefolyókat. A románszentmihályi, németsztamorai miszek földjein is munkaalakulatok vízmentesítik a vetéseket. A falu összefogásával kell átfogó akciót kibontakoztatni e cél érdekében a bánlaki, moravicai, gátaljai, csenei s más egységek határában is. A kereskedelmi dolgozók fő feladata: fokozottabban hozzájárulni a lakosság életszínvonalának emeléséhez A szocialista kereskedelem dolgozóinak kétnapos országos tanácskozása — amelyet a pártfőtitkár, NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs kezdeményezésére és útmutatására hívtak össze — sokrétűen és mélyrehatóan elemezte e fontos nemzetgazdasági ágazat tevékenységét, módot nyújtott a jó tapasztalatok széles körű elterjesztésére, átadására s ugyanakkor megteremtette annak a lehetőségét, hogy országosan felmérjék a kereskedelmi és szolgáltatási ágazatok reális helyzetét, felfedjék a hibákat, hiányosságokat és felkutassák azok kiküszöbölésének útját-módját. A tanácskozás értékét-jelentőségét növelte pártunk főtitkárának beszéde, amelyben felmérte az eltelt időszakban kifejtett kereskedelmi-szolgáltatási tevékenységet, meggyőző adatokkal bizonyította életszínvonalunk növekedésének töretlen ívét s ugyanakkor felvázolta a dolgozók jogos igényeit, szocialista társadalmunk elvárásait e szektorban dolgozók iránt. " A pártfőtitkár mindenekelőtt azt emelte ki, hogy a kereskedelmi tevékenység javításának első és legfontosabb feltétele, az alkotó-termelő munka fokozása, hatékonyságának növelése, mert, ha az ipar és a mezőgazdaság nem termel anyagi javakat, akkor a kereskedelemnek nincs mit forgalmaznia. S éppen a termelés gyors ütemű fokozása tette lehetővé, hogy az eltelt 28 év alatt a húsfogyasztás ötszörösére, a tejé tizenkilencszeresére, a cukoré ötszörösére növekedjen, s 1950-hez viszonyítva jelenleg huszonháromszor több készruhát és 108-szor több bútort vásároljanak a dolgozók. Az árualap gyarapodásával arányosan növekedett a kereskedelem és szolgáltatás anyagi bázisa, korszerűbbé váltak az üzletek és az árusítási formák, felkészültebbekké a kereskedelmi dolgozók. Ennek természetszerűen mindannyian hasznát láttuk és látjuk az elkövetkezőkben is. De a fejlődés itt sem állhat meg, itt is lépést kell tartani az igények növekedésével, a civilizációs szint emelkedésével. Szükséges, hogy ésszerűbben osszák el a helységekben az egyes üzleteket, hogy minden városrészben biztosítsák a lakosok megfelelő ellátását, folyamatos kiszolgálását, lerövidítsék a háziasszonyok vásárlással eltöltött idejét. Az eddiginél nagyobb mértékben kell fejlesszék a közétkeztetési hálózatot, az ezek által forgalmazott választékot, hogy megnyerjék a vásárlók bizalmát, mind szélesebb igényskálát tudjanak kielégíteni. Bár a konyhakész és félkész ételek, árucikkek forgalmazásának javítására már két évvel ezelőtt programot dolgoztunk ki, ennek célkitűzései csak részben valósultak meg. Objektív elvárás, hogy a szövetkezetek nagyobb részt vállaljanak egyes közszükségleti cikkek előállításából, a lakosság ilyen vonatkozású igényeinek kielégítéséből, ugyanakkor állandóan bővítsék a szolgáltatási tevékenységet. Jelenleg igen nagy számú dolgozó — 445 000 fő — tevékenykedik a kereskedelemben. A pártfőtitkár azonban felhívta arra is a figyelmet, hogy közülük sokan csak közvetve foglalkoznak az áruforgalmazással — irodákban dolgoznak, adminisztratív munkát végeznek. Az összes dolgozók — a vezetők is — a fogyasztók ellátását biztosító közevetlen tevékenységet kell folytassanak. „Határozott meggyőződésem, hogy a kereskedelmi dolgozók — minden szinten — élen a pártszervezetekkel mindent megtesznek felelősségteljes feladataik teljesítéséért“ — mondotta NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs a tanácskozáson elhangzott zárszavában. Erőpróba anyaggazdálkodásból Ha vallatóra fogjuk a temesvári Villamossági Mérőműszer Vállalat nyolc esztendőre visszatekintő termelési-gazdasági statisztikáját, az összképből kikerekedik az a megállapítás, hogy a jobbára fiatalokból álló munkaközösség kielégítő módon oldotta meg eddigi feladatait Sikerült lépést tartania a műszaki-tudományos forradalom időszakára jellemző fokozott ütemű fejlődéssel, s közben arra is futotta az erejéből, hogy ésszerűen gazdálkodjon a gondjára bízott anyaggal, pénzzel, energiával. Felelős beosztású gazdasági szakemberek, ma is ezt tartják a dolgozó személyzet legfőbb erényének, hogy A TERMELŐ TEVÉKENYSÉG HATÉKONYSÁGÁT sikerült az iparág átlagos szintje felett megőrizniük. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy a termelési költségeket — az ezer lej árutermelésre számított kiadásokat — kezdettől fogva hétszáz lej alá szorították, s az elmúlt esztendőben néhány lej híján, az elérhetetlennek vélt hatszáz lejes szintig csökkentették. Ezen belül pedig, az anyagköltségek egyszer sem haladták meg a négyszáz lejt! Más szóval olyan eredményekkel büszkélkedhettek, amelyek biztos alapul szolgáltak az idei tevékenység zökkenőmentes kibontakoztatásához. Az első hetek, hónapok sőt még az első negyedév eredményei is arról tanúskodnak, hogy a vállalat munkaközössége sikeresen kamatoztatta előző évben A NKÉT elért sikereit. Igyekezett ütemesen teljesíteni árutermelési kötelezettségeit, hogy ezáltal biztosítsa az Országos Pártkonferencián kijelölt új minőségi szint elérését. Nevezetesen, a mennyiségi felhalmozást, a fizikai terv és a nettó termelés — a gazdasági tevékenység új korszakát jelölő mutatók — valóra váltásának szolgálatába állították. Hogy igyekezetük milyen sikerrel járt, arról beszéljenek a tények. Éspedig, elsőnek tanulmányozzuk a nagy gonddal követett nettó termelés alakulását. Az első negyedév, rendkívül BIZTATÓ MÉRLEGGEL ZÁRULT az új tervmutatók teljesítése szempontjából A műszergyártók csaknem kétmillió lejjel túlszárnyalták a nettó termelés mutatószámát, s ez az egész gazdasági tevékenységet pozitíven befolyásolta. A termelési költségeket több mint háromszázezer lejjel, az anyagköltségeket pedig közel kétszázezer lejjel csökkentették általa, az 1978. évi tervezett tervmutatókhoz viszonyítva is kiállja a próbát. Mert idén, tizenhat lejjel kevesebb anyagot használtak ezer lej értékű áru előállításához, mint az elmúlt év első három hónapjában, s ez mindennél kézzelfoghatóbban jelzi, hogy a vállalatban a munka hatékonyságának fokozása, hoszszútávú törekvés. Miért került akkor mégis a jelen elemzés élére az „Erőpróba anyaggazdálkodásból“ cím, amely a soronkövetkező feladatok teljesítését, nehezen megoldható kérdésként vetíti elénk? Az indoklást, a negyedik és ötödik hónapokban bekövetkezett változásban kell keresnünk. Ha csak a statisztikát „hallgatjuk meg“ ugyanis, rosszallan szerzünk tudomást róla, hogy az eddig dicsérő jelzőkkel elhalmozott munkaközösség áprilisban Sipos János (Folytatós a 2. oldalon) • Az iraki illetékes hatóságok elkészítették a Bagdadban építendő metró tervét, amellyel megoldani kívánják e 3,5 milliós lakosú város szállítási problémáit. A metró első szakasza a Tigris folyam alatt halad majd át és biztosítja az összeköttetést a főváros két fő negyede között. A világ tejtermelésének tovább kell növekednie a következő években, jóllehet ezt az elfogadott intézkedések, főleg az EGK által elfogadott intézkedések akadályozzák — erre a fő következtetésre jutottak azok a szakértők, akik a XX. nemzetközi tejkongresszus keretében kollokviumon vesznek részt Párizsban. • Háromszázharmincezer négyzetkilométernyi területen folytatott kutatások eredményeként jelentős uránérclelőhelyet fedeztek fel nemrég Maliban, az Algériával és Nigériával való határövezet közelében. Az érc tisztasága 0,45 százalékos. Az iraki kormány lakásépítési tervet dolgoz ki, s ennek értelmében 2000-ig 3,7 millió lakás épül. Az utóbbi időszakban évente átlag 160 000 lakást (a szükségleteknek ez alig az egyötöde) építettek Irakban. • Az indiai Gujarat, Rajasthan, Punjab, Haryana és Uttar Pradesh államban nagy a sáskajárás. Amint az Associated Press közli, az egyik sáskaraj 3 négyzetkilométer kiterjedésű. A hatóságok sürgős intézkedéseket tettek a sáskák kiirtására.