Szabad Szó, 1980. július-szeptember (37. évfolyam, 10981-11059. szám)

1980-07-01 / 10981. szám

JÓSZABADSZÓ AZ RKP TEMES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ÉS A MEGYE NÉPTANÁCSÁNAK LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A hatékonyság fokozásának alapvető követelménye A TAKARÉKOS GAZDÁLKODÁS A temesvári Építőanyag Válla­lat dolgozói jelentős mennyiségű terméket, köztük hétszázötven köbméter előirányzott betonele­met, tizennyolcezer tonnányi vazh­omokot, több millió téglát falazóblokkot stb. küldtek idén­y irányzaton felül megrendelő­nek az építőtelepekre. Eredmé­­yeiknek az első hónapokban ál­­mzatos munkával alapoztak. Az akor készített mérleg arról szá­nt­ be, hogy a vállalat munka- közössége áprilisban már egymil­­lió lejes össztermelést, kilenc­­szhetvenezer lejes árutermelést kétszázhúszezer lejes nettó melést valósított meg terven ■­ül. Száztizenöt százalékra tel­ítették az exporttervet, miköz­­­ az ezer lej árutermelésre ámított költségeket nyolc lejjel­ökkentették.­­ Ilyen előzmények után hadd nlítsük meg az Építőanyag Vál­lat munkaközösségének ama fe­­kvését, hogy a lehető legtelje­­sen kihasználja a gondjaira ■tt nyers- és segédanyagokat, új gazdasági-pénzügyi mecha­­mus alapvető mutatóinak, a aj termelési tervnek és a­­ termelés előirányzatának, szóval a gazdaságosság és hat­­ékonyság növelésének tettek eze­t eleget. Érdemes felfigyelni például arra, hogy a terven felü­li termeléshez elsősorban megta­karításokból igyekeztek nyersa­nyagot és energiát biztosítani. Év elején foganatosított intézkedé­seikkel, előzetes számítások sze­rint, annyi nyersanyagot és ener­­ g MINDEN GRAMM, [ANYAG - ÉRTÉK giát takaríthatnak meg, amely hárommillió négyszázezer lejes össztermelés elérését teszi lehe­tővé terven felül. A jelentősebb tételek közül a betonacél, a samott, a földgáz és a cement teljesebb felhasználá­sából származó mennyiségek ér­demelnek megkülönböztetett fi­gyelmet. Év végéig ugyanis mint­egy nyolcvan tonna betonacéllal, kétszázhetven tonna samottal, hetvenezer köbméter földgázzal és több tonna cementtel használ­nak kevesebbet a megengedett­nél. Az eddigi megtakarításból jó­részt fedezni tudták a többletter­meléshez szükséges anyagot és energiát, ami intézkedéseik meg­­alapozotságát tanúsítja. Külön figyelmet érdemel az É­­pítőanyag Vállalat munkaközös­ségének a gépek, gépelemek és alkatrészek felújítására fordított igyekezete. Hisz amint pártunk főtitkára a Dolgozók Országos Tanácsa június 13-án megtartott bővített plenáris ülésén hangsú­lyozta- „Nem járunk el helyesen, amikor olyan alkatrészeket és gépelemeket dobunk el ócskavas­ként és küldünk újraolvasztásra, amelyeket 2-3-szor felújítha­tunk és ismételten felhasználha­tunk." Nos, ami az Építőanyag Vállalat dolgozóit illeti, ők mint­egy félmillió lejt szándékoznak megtakarítani a gépek és alkat­részek felújítása révén Belsőégé­sű motorok főbb elemeit, présgé­pek tartozékait, járműalkatrésze­ket stb. tesznek újra használha­tóvá az árukhoz képest minimá­lis anyag- és munkaerőráfordí­tással. Eredményeik, folyamatban le­vő intézkedéseik a biztosíték rá, hogy idén érezhetően csökken majd a kiadások — mindeneke­lőtt az anyagköltség — szintje, amely az új gazdasági-pénzügyi mechanizmus közepette a terme­lőtevékenység hatékonyságának alapvető követelménye. Sipos János Щ Összpontosítsuk az összes erőket az árpa aratásának befejezésére A megyei mezőgazdasági pa­rancsnokság hétfő reggeli mun­­aülésén az őszi árpa betakarítá­­ával kapcsolatos kérdéseket ele­mezte, és intézkedéseket hozott annak érdekében, hogy ké­t-három nap alatt a magtárba kerüljön az­­ gabona. Hétfőig az árpával bevetett te­alér harminc százalékáról taka­­rtották be az árpát a kombájno­zok. A megyei mezőgazdasági pa­­ancsnokság azon véleményének hott hangot hogy az eddigi redmények nincsenek összhang­ján a lehetőségekkel és követel­­tményekkel. Az élenjáró mező­­azdasági egységek példája azt bizonyítja, hogy ebben a korm­­­ányban roppant nagy a jelent­­­ége a gépkihasználásnak és a ru­­almas munkaszervezésnek. A­zarjasi mtsz-t kiszolgáló kombáj­­nosok, például vasárnap is meg­állás nélkül arattak, az agráripa­ri tanács, valamint a vezető ta­nács tagjai a helyszínen irányí­tották a munkát Ezen a napon is példásan teljesítették a napi ütemtervet a varjasiak: az árpá­val bevetett terület több mint ötven százalékáról takarították be a termést A dumbrăviţai mtsz-t kiszolgáló kombájnosok is meg­állás nélkül dolgoztak a hét vé­gén az árpaföldeken, a vezető tanács pedig olyképpen szervezi a munkát, hogy rövid időn belül befejezhessék a kombájnosok az aratást. A megyei mezőgazdasági pa­rancsnokság abban látja az árpa aratásában észlelt nagy lemara­dás okát, hogy sokhelyütt gyen­gén szervezték meg a munkát, eléggé laza az ellenőrzés, későn indulnak és korán távoznak a mezőről­i kombájnosok. Íme egy-két példa Június 29-én a szakállházi mtsz-t kiszolgáló kom­bájnosok közül hárman délelőtt 11-kor kezdték el az aratást. A pészaki határban a húsz gépből csak tízet üzemeltettek. Azt is szóvá tették a tanácskozáson, hogy a kombájnosok június 29-én mindössze 44 százalékra teljesí­tették a napi ütemtervet. Megvan annak a lehetősége — állapították meg a munkatanács­kozáson, hogy megyénkben mi­előbb végezni lehessen az őszi árpa aratásával. E cél elérése ér­dekében mindenhol használják ki a gépek teljesítőképességét, a szakemberek a helyszínen őrköd­jenek a minőségen, az adottsá­goknak megfelelően szabályozzák a dobkosarat, a mezőről egyene­sen az átvevő központba szállít­sák a szerződéses gabona- az ag­ráripari tanácsok keretén belül vagy több agráripari tanács kör­zetében az aratás ütemétől füg­gően csoportosítsák át a kombáj­nokat. Ezekben a napokban — állapí­tották meg a tanácskozáson — a községi pártbizottságok, az agrár­ipari tanácsok az egységek párt­szervei és szakemberei a helyszí­nen olyképpen szervezzék, irá­nyítsák és ellenőrizzék a mun­kák hogy az intézkedéseknek megfelelően két-három napon be­lül végezni lehessen az árpaara­tással. r щ A .: s-iiwrwiia» жв&і ív -- ж ... . —“XW - ' ..., ;г Ф г ' Naponta húsz kombájnnal aratják-csépelik az őszi árpát a livezilei állami mezőgazdasági vállalat farmjain (Gyurcsik Miklós felvétele) É é­vezredek óta figyeli az i­j ember az idők múlá­sát Tavaszból nyár­ba, őszből télbe fordul a ter­mészet kalendárim­a Lapjai színes képeskönyvként nyíl­nak ki előttünk. Hétköznap­­jai alig akadnak, erdőn, me­zőn örök ünnepet ül az ezer­arcú, sokszínű Élet. A megkésett, hűvös tavasz után íme, ránk köszöntött a nyár — ajándékával munká­jával, meglepetéseivel. Vártuk az igazi szép nyara , mint a délről visszatérő vándormada­rak a napfényt. Kiálltuk az elmúlt hónapok próbáját, — frontátl­onulások nagy hő­mérséklet-ingadozáso­­k, hideg zápor, felhőszakadás — most végre beköszöntött a kalász- és gyümölcsérlelő nyár Az évszakokat feje tetejére állító szeszélyes időjárás arra is megtanít, hogy nem szabad „biztosra“ vennünk a termé­szet menetrendjét. Ennek da­cára megérdemelné a Termé­szet, hogy tulajdonnévként, nagybetűvel tiszteljük meg. Mert amit elvesz az egyik „kezével", azt előbb-utóbb visszaadja a másikkal. Júliust a legkisebb „árnyék­kal“ se illessük szóljunk in­kább róla a sokéves megfi­gyelések alapján Nevét, a JÚLIUS naptárt is megreformáló ró­mai hadvezérről, Julius Cae­sarról kopt­a. A korábbi szá­­zadokban nyarhacaként is emlegették. Okkal, mert júli­us, a közel 22 fokos havi kö­zéphőmérsékletével, meg a 290 órás napsütéssel a­ legme­legebb hónapunk Az erős napsütés és a dél felől jövő meleg áramlások hatására né­ha kimondottan forróság ala­kul ki ebben a 31 napos idő­szakban. A hőmérséklet ilyen­kor meghaladja a 35—36 fo­kot. Ilyen nagy meleg volt megyénkben 1928-ban, 1950-ben és 1­952-ben. Júliusban már ritkulnak az óceáni pá­radús légtömegeket szállító nyugati áramlások s a csapa­­dék­ valószínűség is kevesebb, mint júniusban Júliusban a képzelt égi pá­lyán, az Oroszlán csillagkép­ben jár a Nap s az alig ész­revehetően rövidülő nappalok még a hosszabbodó éjszakák hevesen tűző bolygónk „vi­sz­­szaútját“ is jelzik. A hónap végéig ugyanis ötvennégy perccel rövidülnek a nappa­lok. Addigra viszont a mi vi­dékünkön is mindenütt befe­jeződik az egykor legnehezebb munka, az aratás, és magtár­ba kerül mindennapi kenye­rünk Az esztendő csúcshónapjá­ba léptünk. Hozzon július bú­­zaérlelő meleget, munkára és szórakozásra alkalmas napo­kat dolgozó és pihenő ember­nek egyaránt.­­ Gergely Gergely # vC/y ty V tk tr\»J 11-1 rv ts M­V f v» % m­­/k, A ’'If V 1 r 1 XXXVII. évfolyam, 10 981. szám, KEDD, 1980. július 1. 4 oldal melléklettel, ára 30 bani A lugosi helységfejlesztés eredményei és többet ígérő tartalékai A lugosiak helységfejlesztési törekvése a jelen ötéves terv vi­szonylatában, 1979-ben példamu­tatóan teljesedett ki, ami a 2500 új lakáson túl oktatási, kulturális és közművesítési létesítmények­ben konkretizálódott. A honpol­gárok mindenkor tettekkel vála­szoltak a néptanács, a képvise­lők hívó szavára, ott voltak ami­kor az úttestet, a járdát korsze­rűsítették, s részt vállaltak az új lakások építéséből is. A 2-es számú építőcsoport munkásai például 100 lakás kikészítésében segédkeztek hazafias munkával, fejenként 200 órát dolgoztak itt. Természetes, hogy a helység­fejlesztés konkrét eredményei mindenekelőtt a lakosokat szol­gálják, de az odaadó munka er­kölcsi elismerése sem késett, hi­szen a helységek közötti szocia­lista versenyt kiértékelő bizott­ság az elmúlt évi megvalósításo­kért Lugos municípiumot az V. helyre rangsorolta, ami további lendületet s anyagi ösztönzést is jelent az elkövetkező évekre. Az 1980. év fejlesztési célkitű­zései lényegében az előző sikerek folytatását képezik, és természe­tesen méginkább igénylik az ál­lampolgárok részvállalását Az előirányzat szerint 81 millió lej értékű hazafias munkával szá­molnak a városgazdák s hogy­ a célkitűzés nem túlzott azt a má­jus elsejéig megvalósított 35 mil­lió lej értékű munka bizonyítja. Tény azonban, hogy vannak mág munkát serkentő tartalékok, kihasználatlan lehetőségek Lugo­son, amelyek hozzájárulhatnak az erők még teljesebb és tervsze­rűbb kihasználásához, követke­zésképpen a­z eredmények hatvá­nyozásához, növeléséhez. Mindenekelőtt azt kell szóvá tenni, hogy a municipiumi nép­tanács az elmúlt években nem tudta egyformán mozgósítani a K. k. (Folytatás a 2. oldalon) Az NDK-beli Gera tartományba utazott az RKP Temes megyei bizottságának és a SZDEF megyei tanácsának küldöttsége Tegnap az NDK-beli Gera tar­tományba utazott az HKP Te­mes megyei bizottságának, vala­mint a Szocialista Demokrácia és Egység Frontja Temes megyei Tanácsának küldöttsége, amely a Német Demokratikus Köztár­saság Nemzeti Frontja Gera tar­tományi titkárságának a meghí­vására június 30-a és július 5-e között tapasztalatcsere-látogatá­son vesz részt. A küldöttséget Maria Bradea elvtársnő, az HKP Temes megyei bizottságának titkára, a Szocia­lista Demokrácia és Egység Frontja megyei tanácsának elnö­ke vezeti. A küldöttségben részt vesz Carol Friedrich elvtárs, a megyei pártbizottság aktivistája, a Szocialista Demokrácia és Egy­ség Frontja megyei tanácsa ba­rájának a tagja. I­­. Összehívták a Temes I­á­r megyei néptanács ülésszakát A Temes megyei néptanács végrehajtó bizottsága, 1255/ 1980. számú határozatával, 1980. július 6-án 8.30 órára, a Temes megyei néptanács székh­ázába (Temesvár, Au­gusztus 23 út 17. szám) a II. ülésszakra összehívja a Temes megyei néptanács képviselőit. Napirenden szerepel: — Határozattervezet a Te­mes megyei néptanács végre­hajtó bizottságának tevékeny­ségéről az egészségügyi tör­vény alkalmazásával kapcso­latban. — Határozattervezet azzal kapcsolatban, hogyan foglal­kozik a Temes megyei népta­nács végrehajtó bizottsága a városi és falusi helységek te­rületrendezésével és ezek gazdasági-társadalmi fejleszté­sével. — A megyei törvényszék el­nökének és bíráinak, valamint a megyebeli törvényszékek bí­ráinak megválasztása; a népi ülnökök megválasztása; a Te­mes megyei ügyészség főügyé­szének megválálasztása.­­ .

Next