Szabad Szó, 1981. október-december (38. évfolyam, 11370-11448. szám)

1981-10-01 / 11370. szám

S SZABAD Minden erővel a kapásnövények betakarításának gyorsításáért,­­ї árpavetés befejezéséért r­ ó a megyében kiadós eső a földeket. A szeptem­­csapadék nyomán csírát ■íár elvetett takarmány­ba az őszi árpa, s a gaz- t kiszolgáló mezőgépc­­smű minőségű szántást, zást és vetést tudnak vé­­keresebb üzemanyag fel­­á­rásával. -óráig 'hátráltatja a ter­­­gyüjtést az eső. A kény­­її nőben végezzenek gyors­­*­n végzett munkáról és­eményr.ők megfelelő szer­­a fel­­zikkadt földeken , a termény begyűjtést sesítést. Arról is érde­­t ejteni, hogy kit hogyan­­•1 a szeptember. végi nagy A zsombolyai állami má­­ssági vállalat farmjain agon csöveskukoricát „t c­­csomóban az eső. A mező­­­sági vezérigazgatóság azt a étkeztetést vonta le, hogy ,és összhang a kukoricatörés -hordás között. Az egység­­ezetők­ olyképpen szervezték eg a szállítást, hogy az aznap szedett kukoricát aznap fedél alá hordhassák. Sok helyütt a kukorica tárolása jelent gondot. Ajánlatos raktározás előtt átvá­logatni a kukoricát, hogy elke­rüljék bemelegedését. A megyei kimutatásokból azt is megtudtuk, hogy egyikét he­lyen nincs összhang a zöldség szüretelése és értékesítése kö­zött. Különösen a paradicsom ér­tékesítése halad nehézkesen. A megyei Zöldség- és Gyümölcster­mesztési Tröszt, valamint a te­mesvári Fructus Vállalat vezetői biztosítsanak elegendő ládát, vi­déki egységeinek dolgozói pedig szavatolják a folyamatos átvételt. Októberben a szántóvetőkre nagy felelősség hárul. Nem ke­vesebbről van szó, mint arról, hogy néhány napon belül végez­ni kell az árpa vetésével és a­­zonnal teljes erővel hozzá kell látni a búza vetéséhez. Ebben a csúcsidényben rend­kívül nagy jelentősége van a ru­galmas szervezésnek, a rend és a fegyelem erősítésének, annak, hogyan használják ki az erőgé­pek teljesítő­képességét, a mun­kanapot a mezőgazdasági egysé­gekben. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK] AZ RKP TEMES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ÉS A MEGYE NÉPTANÁCSÁNAK LAPJA Müller Berta tekercselő kilenc esztendeje dolgozik a temesvári Electromotor Vállalatban, ahol a 22-es műhelyben tűnik ki a szo­cialista munkaversenyben A TUDOMÁNYOS MÓDSZEREK alkalmazásának eredményei a termelésben Az RKP KB-nál nemrégiben megtartott, a mezőgazdasági tu­­m­ányos kutatás kérdéseivel glalkozó munkatanácskozás egvizsgálta a román mezőgaz­­dság jelenlegi helyzetét és meg­­tatta azokat az intézkedéseket, melyeket az új agrárforradalom megvalósítására és a maga­­sbb terméshozamok elérésére vnatkozó célkitűzések teljesíté­ére szükséges foganatosítani. Az állattenyésztés fejlesztésé­ül is sok szó esett a tanácskozá­son. „A kutatásnak a létező prog­ramokra kell összpontosítania. Általánosítanunk kell minden jó tapasztalatot. Foglalkozzunk a nálunk honos állatfajtákkal, hasz­náljuk fel a legjobb tenyészálla­tokat, biztosítsuk a megfelelő ta­karmányozást és ily módon túl­szárnyaljuk a ’85-ig kijelölt hús- és tejtermelési előirányzatokat“ — mondotta NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs. Az alábbiakban a dumbrăviţai mész szarvasmarha-tenyésztésé­nek fejlesztési ütemét elemezzük, azt, hogy a tudományos módsze­rek alkalmazása miképpen hat a termelésnövelésre A dumbrăviţaiak élenjárók a tejtermelésben. Az elmúlt évben például a harmadik helyezést ér­ték el a megyében. — Milyen fajta szarvasmarhát tenyésztenek? — kérdeztem Ele­na Popescutól, a farm vezetőjé­től. — Évekkel ezelőtt kijelöltük a­­zokat az állatfajtákat, amelyek fejlesztésére összpontosítottuk fi­gyelmünket. Akciót bontakoztat­unk ki a román tarka fajta fel­javítására és ilyen tekintetben zép eredményeink vannak. Rend­­zeresen kiselejtezzük a gyenge egyedeket és a nagy tenyészér­­ékű egyedektől származó borja­kat tartjuk meg továbbtenyész­­ésre. Valóban, sok múlik a borjú­tenyésztésen. E kérdést illetően is élenjárnak. Rátértek az Infa­­vittal való etetésre és ennek e­­redményeként több tejet tudnak értékesíteni. Gazdaságos módsze­reket alkalmaznak, eredménye­sen. A dolgos évek során jó e­­gyüttműködést alakítottak ki a Temesvári Agronómiai Intézet állattenyésztési és állatorvosi fa­kultásával. Néhány évvel ezelőtt olyan ja­vaslat is elhangzott, hogy évente 150 növendékszarvasmarhát hegy­vidéki legelőn tartsanak. Tetté érlelődött a javaslat. A Breazova környéki legelőn májustól októ­berig 150 tenyészállatot legeltet­nek. Kedvezően alakul a súly­­gyarapodás, és ami igen lénye­ges, csökken a termelési költség. Nyolcszáz szarvasmarhát tarta­­nak-tenyésztenek a dumbrăviţai­ak. Sokat áldoznak e termelési ág fejlesztésére. E termelőszövetkezetben is sok múlik a takarmányozáson. A ren­delkezésre álló területen fehérjé­ben gazdag növényeket is ter­mesztenek, a kukoricaszárat pe­dig télen szecskázva-pácolva ete­tik. A kettős termesztést is meg­honosították, egy-egy hektár te­rületről két termést takarítanak be. — Csak részben vagyunk elé­gedettek eredményeinkkel — mondotta a farmvezető.­­ Az átlagszaporulat például nem a legjobb Való igaz, múló gondjaik is vannak az állattenyésztőknek. A borjúelhullás például nagyobb a megengedettnél, a takarmányter­mesztésre kijelölt terület pedig nincs teljesen összhangban az ál­latlétszámmal. Szilárdítják, javítják az eddig elért eredményeket a dumbrovi­­ţaiak. A tudományos módszerek alkalmazásával segítik elő az ál­lattenyésztés-fejlesztési program valóra váltását. Gergely Gergely Őszi séta a szülőfaluban. Rendezett sorokban mennek az óteleki utcán a kis óvodások... (Gyurcsik Miklós felvétele) XXXVIII. évfolyam, 11 370. szám, CSÜTÖRTÖK, 1981. október 1. 4 oldal, ára 30 bani Maradéktalanul teljesítik megnövekedett feladataikat A temesvári Electrotimis Vál­lalat dolgozói — mint hírt ad­tunk róla — elmúlt nyolchavi teljesítményeikkel a harmadik helyezést vívták ki az iparág szintjén folyó szocialista ver­senyben. Munkájuk értékelése­kor, a többi között dicsérőleg szóltak arról az igyekezetről, a­­mely sok milliós importkiadás­tól mentesítette a nemzetgazda­ságot. Nevezetesen, elismeréssel nyugtázták az 1981. év első nyolc hónapjában gyártott különleges rendeltetésű új gépet, aggregá­­tot, termelővonalat és összetett szerszámot, amelyek eddig — mintegy százmillió lejért — kül­földről behozott termelőeszközö­ket helyettesítettek. Nyolchavi teljesítményeik rész­letesebb elemzéséből az is kide­rül, hogy a vállalat dolgozói a többi feladatot — különöskép­pen az új gazdasági-pénzügyi mechanizmus alapvető mutatóit­­ is példásan váltották valóra. Megkülönböztetett figyelmet ér­demel például az exportterv hu­szonnégy százalékos túlszárnya­lása, amely összhangban van pártunk főtitkárának legutóbbi munkalátogatása alkalmával­ el­hangzott értékes útmutatásával. Akkor, NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs azt a feladatot tűzte az Electrotimis szakemberei elé, hogy olyan termékeket tervezze­nek és gyártsanak, amikkel ki­léphetnek a világpiacra. Nos, a nyolchavi exportterv huszonnégy százalékos tetézése kézzelfogha­tóan bizonyítja, hogy az itteni szakemberek megszívlelték az út­mutatást és annak szellemében szervezték meg a termelést, szabták meg a gyártmányfejlesz­tés irányát. Az úgynevezett nem konvencionális fémforgácsoló be­rendezések egész sorozata készült el az elmúlt nyolc hónap folya­mán, köztük nem egy számjegy­vezérlésű szerszámgép, amely vi­lágszínvonalat képvisel. Mennyiségi és főleg minőségi előirányzataik teljesítésével pár­huzamosan, nagy figyelmet szen­teltek a gazdaságossági mutatók — a nettó termelés, a jövedelem stb. — példás valóra váltására is. A nettó termelést fél száza­lékkal,­ a jövedelmet tíz százalék­kal szárnyalták túl, miközben a bevételezett és eladott áruterme­lés a tervhez viszonyítva alig másfél százalékos növekedést ért el. Ez egyértelműen azt bizonyít­ja, hogy az Electrotimis Vállalat dolgozói elsősorban a költségek — főleg az anyagi kiadások — leszorításával igyekeztek fokozni a termelőtevékenység hatékony­ságát. Más szóval, belső tartalé­kaik teljesebb kiaknázását szor­galmazták. A vállalatban — az egység fennállása óta — a legjobb idő­szaknak minősítik az eltelt nyolc hónapot, mind mennyiségileg, mind pedig minőségileg és gazda­ságossági vonatkozásban is. Tel­jesítményeikkel megalapozták az idei terv példás valóra váltását, és lehetőséget biztosítottak az 1982. évre való átgondolt felké­szüléshez. Sipos János ÚJ KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÁSI EGYSÉGEK Temesváron az új lakónegye­dekkel együtt új kereskedelmi és szolgáltatási egységek is meg­nyitják kapuikat. A többi között a Párvan, a Dîmboviţa és a Gyi­­roki úti lakónegyedekben adtak át az építők ilyen jellegű léte­sítményeket. Az év eleje óta Te­mesváron megnyílt 16 üzlet ke­reskedelmi felülete meghaladja az 1400 négyzetmétert — közöt­tük vannak élelmiszer- és zöld­­ségüzletek, valamint kisipari szolgáltató egységek. Az építkezés azonban tovább folytatódik, s tovább növekszik a kereskedelmi létesítmények száma is Temesváron elsősorban a Circumvalarium­i és az Aradi úti lakónegyedben. De hasonló munkálatok folynak Lugoson, Dettán és Nagyszentmiklóson is. • A VEB narvai Roza Lu­xemburg kombinátjának kutatói és munkásai minél több fényt adó és minél kevesebb energiát fogyasztó világítótestek előállítá­sára törekednek A kombinát je­lenleg mintegy 800 különböző tí­pusú világítótestet gyárt. Leg­újabb termékei mintegy 40 szá­zalékkal kevesebb energiát fo­gyasztanak, mint az eddig gyár­tott higanygőzös világítótestek. • Mint ismeretes, a csapadék­­hiány az egyik fő oka annak, hogy a sivatagos övezetekben nem lehet mezőgazdaságot létre­hozni. A Toj­o Kogyo japán kor­poráció leleményes megoldást dolgozott ki e hiány pótlására — azt ajánlja, hogy az esőfelhők képződésének elősegítése céljából a sivatagban építsenek ... mű­anyaghegyeket. Ezek erős, tef­lonnal bevont, 10 kilométer hosz­­szú és 1,2 kilométer széles üveg­­rost-vázakból épülnének s ma­gasságuk elérheti a 600 métert. A japán cég egyelőre a szaúdi hatóságoknak ajánlotta a műhe­gyek építését.­­ Etiópiában nagyszabású be­tűvetési kampány folyik. Az utóbbi két évben csaknem 9 mil­lió személy (az ország lakosságá­nak egyharmada) tanult meg ír­ni és olvasni

Next