Szabad Szó, 1984. április-június (41. évfolyam, 12145-12221. szám)

1984-04-01 / 12145. szám

2. oldal MŰVELŐDÉS SZABADIDŐ ÉLETMÓD SZABADIDŐ ÉLETMÓD M- Szavak. m­e.ste.be. Életének nyolcvanhatodik esz­tendejében mondott búcsút vég­leg írótársainak a bánáti német költők veteránja, Peter Barth. Elmondhatjuk róla, hogy min­­denekfelett a bánáti tájak szere­­tetét hagyta ránk. A Temes me­gyei Máslak községben született, s kívánsága szerint ott tért örök nyugalomra is. Élete gazdag élet volt, mely alatt a szakmai és költői kiteljesedés örömeit ismer­te meg. Mint gyógyszerész állt ember­társai szolgálatába mindig ké­szen arra, hogy tudását, szakis­meretét a köz javára fordítsa. Vörösacélon és Máslakon, ahol gyógyszerészként tevékenykedett több mint négy évtizeden át, sokat tudnának mesélni Barth emberszeretetéről, kötelességtu­dásáról. Talán ezért is érezzük úgy, hogy költészete hivatásával egyazon tőről fakadt: az ember­­szeretetből. Mert a sváb mester­ember fiának sikerült az embe­rek hasznára lenni a szó művé­szetével is. Megénekelte a szülő­föld szépségét, az egyszerű em­berek mindennapi áldozatos munkáját, s a munka eredmé­nyeként létrejövő változásokat, öntudatos, szorgos ember lévén naponta jegyezte verseit. Élete utolsó napjaiban is (amint azt felesége vallotta) írt még verset. Peter Barth életműve több kö­tetnyi verset ölel fel, jelen volt számos antológiában, közölt ha­zai és külföldi folyóiratokban és több kötetnyi kéziratot hagyott hátra, amelynek értékesítése az utókorra vár. Fiatal korában néhány verset írt magyar nyelven is, s fordí­tott magyarból-németre klasz­­szikus költeményeket. Első ver­­seskötete ötven esztendővel eze­lőtt jelent meg Flammengarben címen. Újszerű, tiszta hangjával szerzett elismerést az olvasók körében, s költői erényeire ha­marosan felfigyelt az irodalom­­kritikusok tábora is. Következő kötete a Die Erde lebt hamaro­san ismertté vált a német nyelv­­területen, az ország határain túl is. Kortársaihoz szól két legutób­bi kötete a Purpurnes Schatten­spiel és az Ich suche den Som­merpfad. Amit ezelőtt negyven esztendővel Heinz Kindermann híres professzor írt róla, ma sem veszti érvényét: „Peter Barth napjaink romantikusai közé tar­tozik. Figyelmét nem az elmúlt, a befejezett ragadja meg, nem saját boldogságában keres betel­jesedést, hanem a változóra, az alakulóra figyel, így túllépi sa­ját határait, s a forró alkony sejtelmes gondolatait keresve ze­nét fakaszt­ó szóbeli idős korában is részt kívánt venni napjaink irodalmi életé­ben.­­ Nagy érdeklődéssel követte a kortárs líra fejlődését, a fiatal költőnemzedék felzárkózását. Emlékét versei révén megőrzik olvasói mint ahogyan szívükbe zárták bánáti román, német, ma­gyar, szerb és szlovák írótársai is a máslaki mester alakját, aki kétségtelenül Délkelet-Európa irodalmi életének feljegyzésre méltó személyisége volt. Nikolaus Berwanger DUMITRU BRAINIC Vallomás barátomról A barátomnak nincsen légszennyezési engedélye, s pionír kora óta nem segített egy öregasszonyt átkelni az úttesten. Amikor jegyzőkönyvet állítottak ki gyorshajtásáért az életben, havi 800 lejre büntették, s felmentették a mezőgazdasági gyakorlattól. (Egyébként köztünk legyen mondva még a fegyverrel sem tud bánni.) Megfogadta: példás életet él majd, de mindnyájunknak megdöbbenésére verseket kezdett írni... Zsinór nélkül Idén január 1-től az egyik leg­nagyobb államok­beli vállalat, a telefonpiacot uraló American Te­lephone and Telegraph meg­szűnt. Még mielőtt bárki is sí­rásra görbült ajkakkal eldobná az újságot, megszűnt a mammut­­társaság, maradt helyette egy „kicsi" ATT, amelynek induló vagyona még mindig kétszerese az őt követő legnagyobb rivális, a GTE Corporation tőkéjének. A „nagy“ ATT tehát lebomlott egy „kis" örökösre és, egy holding keretében működő, hét vállalat­ra. A kolosszusok elleni mozga­lom győzelmeként könyvelik el ezt a „nagy tengeren“ túl: az ATT vagyona nagyobb volt mint az Exxon, a General Motors és a US Steel-é együttvéve. S rá­adásul az állam — telefontarifái­nak jóváhagyásával — garantál­ta a tröszt monopolhelyzetét. A betörni kívánókat az ATT bármi­kor visszakozásra tudta kénysze­ríteni — ameddig az állam nem engedélyezte a hatvanas évek végén az akkor ismeretlen MCI Communication cég számára, hogy bekapcsolódjon a busás profitot ígérő távolsági telefon­­hálózatba. Illetve ez a cég nem a hálózatba lépett be, hanem mikrohullámú lánc kiépítésével kegyetlenül alákínált az ATT- nek: fele tarifáért kínálta szol­gáltatásait Kirobbant a hajsza, más vál­lalatok is beléptek az üzletbe, є közben az igazságügyi miniszté­rium is vizsgálni kezdte az ATT ügyleteit, míg végül megszüle­tett az idéntől érvénybe lépett döntés. Nem volna ez több egy gazda­ságtörténeti érdekességnél, ha az új helyzet miatt nem számít­hatnánk a telefonozdó mikéntjét is befolyásoló változásokra is. U­­gyanis az eddigi bérlet­rendszer­nek vége lesz, az ATT-től bérelt készülékeket vagy vissza kell szolgáltatni, vagy pedig meg kell vásárolni. Vagyis roppant vásár­lási konjunktúrára számítanak a szakértők é­s a készülékgyártók nem ültek karbatett kézzel, míg az ATT-n való osztozkodás tör­tént. Mielőtt a telefónia csúcskíná­latától megismernénk néhány masinát, hadd vessünk egy pil­lantást a múltba 1876-ban kér­tek Graham Bell és Elisha Gray szinte egyidejűleg szabadalmaz telefonkészülékükre. A kettejük közötti elsőbbségi perben a bíró­ság Bell javára döntött s létre­jött az ATT jogelődje, az Ameri­can Bell Telephone Company. Ennek keretében működik a ku­tatást végző Bell Laboratories — a felosztás után is a „kis“ ATT-é — meg a készülékek, központok gyártója, a Western Electris — szintén maradt az ATT mél. 1880- ban a membránt szénmikrofon váltja fel, de külön hallgató még nem létezik. 1886-ban platina diafragmával fokozzák az ért­hetőséget, a távolsági beszélgeté­sek érdekében. 1897: kialakul a mai telefon őse, külön beszélő és külön hallgató résszel. 1919: a már 1892-ben szabadalmaztatott számtárcsa hódító útja elkezdő­dik. 1928: az eddig függőleges el­rendezésű készülék (egy karon álló beszélő, s a rá akasztott hallgatórésszel — vízszintesre, a maihoz hasonlatosra alakul. 1937: a készülék jelzőcsengője már nem külön dobozban található, hanem beépítik a készülékbe. S ezzel­­ már itt vagyunk a mában, a kö­vetkező nagy lépést, illetve lé­péseket a mikroelektronika tette lehetővé. A hetvenes évek ele­jén már két-három tucatnyi szá­mot lehet a készülék memóriá­jában tárolni, s egyetlen gomb nyomásával hívható a kívánt szám a hosszú és kényelmetlen tárcsázás helyett (Az USA-ban, távhívás esetén, a szolgáltató vállalat azonosítása érdekében olykor 22 számot kell tárcsázni!) Szintén a hetvenes évek szülöt­te az a telefonkészülék, amely a hangot kierősíti, a szobában ülők számára hallhatóvá teszi, tehát konferenciabeszélgetésre al­kalmas. Mit tudnak tehát a mai 160 dollártól 750 dolláros árskálán mozgó készülékek? A forma te­kintetében hatalmas a kínálat a földönkívüli (E.T.)-től a rögbi­labda, az erotikus szobortól a (hápogó) kacsa alakig terjedően — de maradjunk a lényegnél. Az olcsóbb típusok is kijelzik pél­dául a hívott számot (hibás hí­vás ellenőrizhető), s ott villog a készülékben a dátum is. A Ge­nesis Telesystem a bejövő hívá­sokat egy másik hívószámra tud­ja továbbítani, s „emlékszik“ 75 hívószámra. Nagy jövőt ígérnek a biztonsá­gi rendszer részeként működő készülékeknek. A tűzjelzőtelefon két számot is riaszt önműködő­en, ha a megengedettnél nagyobb füstöt „szagol“ érzékelője. Az or­vosi telefon szintén két számon riadóztat, ha a beteg melletti zsebméretű adókészülék jelzése szerint a tulajdonos segítségre szorul. A Sensaphont beállíhat­­ják a szobahőmérséklet, a zaj­szint és az elektromos berende­zések vigyázására, rendellenesség esetén négy szám valamelyikén riaszt. A „semmi különöset“ nem tu­dó készülékek közül a zsinór nélkülinek ígérnek nagy jövőt, hisz kagylóval a kézben akár kétszáz méterre is el lehet tá­volodni magától a készüléktől, s a műszakiak még nagyobb távol­ságokat ígérnek Mivel a távközlés és a számí­tástechnika mind jobban egy­másba fonódik, újabb és újabb típusok, mind többet tudó ké­szülékek megjelenésére számí­tanak a­­ piacon, ahol már ed­dig is meglehetős volt a tolon­gás. Bodó Barna GEORGE ALEXE Az igazi megismerés Ha mint Ádám pucéran járnál, akkor is elrejtenének a szavak, e láthatatlan, áttetsző lelki ruhadarabok. S ha elvetnéd a szavakat mind, akkor is elrejtenének a gondolatok, e testeden hevült forró takaróleplek. A te hasonmásod túl van a szavakon, gondolatokon, a pillantások pedig el egyszer sem árulják. Születésedtől ott rejtőzel­enednek titok­ homályában, s önnönmagadból soha ki nem léphetsz. Csak az elmúlás harsonái szólíthatnak ki lelkünk kagylójából — akkor majd szemtől-szembe állunk, s végtére megismerjük egymást. Gherasim Emil fordítása Szabad Szó Az előrelátó... NEBOJSA ROSZICS karikatúrüji A legolcsóbb energiaforrás Az Economic Impac című ame­rikai folyó­rat szerint, a napener­giát rögzítő sóoldatos medence az egyike a legfontosabb energiát szolgáltató berendezéseknek, mi­vel működtetésére nincs szükség kőolajra, gázra, szénre, vagy u­rániumra, hanem csak konyhasóra, amely a * ben, bőségesen találha­tsón kitermelhető ásva* energiát r­ögzítő meder kilogramm sóval ugyan, lamosenergiát s háromsz­­őenergiát lehet előállíta zárt égéstérben elégetet­­logramm szénnel. Egyre több országban végez, kísérleteket a napenergiát rögzí­tő medencékkel. Az USA-ban immár 20—25 éve a tanulmányok tárgya, máshol pedig mintegy tíz éve fogtak neki ezen felszerelés előnyei felfedésének. A kísérletek sok kérdést megoldottak és jelen­leg napirendre került a nagymé­retű napenergiát rögzítő sóolda­tos medencék építése. új típusú optikai kristályok A Kínai NK-beli fuzhoui­nyagstruktúra-kutató intézet tu­dósai új típusú optikai kristályo­kat fedeztek fel, amelyeket bá­rium metaborátból állítanak elő — jelenti az Új Kína hírügyönk­­­ség. Az új anyagnak az a tulaj­donsága hogy a láthatatlan inf­ravörös lézersugarat látható lé­zersugárrá, a látható lézersuga­rakat pedig láthatatlan ibolyán­túli kisugárzássá változtatja. Frekvencia növelő tulajdonsága miatt, valamint a lézersugár op­tikai hatásával szembeni ellen­állása miatt az új kristálynak széles körű alkalmazási tere van a lézertechnikában — mondotta Lu Jiaxi professzor, a Kínai NK Tudományos Akadémiájának el­nöke. • Nem vagyok ellensége а і divatnak, de a zenét azt meg- ] kímélhetné. • A hülye mindig a figye- I I lem középpontjába törtet S J I ott röhögik. • Lassacskán elfeledtem a | j tízparancsolatot. De hány új­­ j parancsolatot kellett megta- і ■ nulnom! • — Hadd üvöltözzön a J j gyerek! Legalább fejlődik a J I tüdeje — mondták a jó szó- i I lék ! A tüdeje kifejlődött. A feje­­ I maradt.­­ I • Évezredek óta jósolgatják i I a világvégét. S még minden­ • kinek eljött • Egyszer valaki durván I bánt a finomkodóval. — Ez I 1 finom. . ! — döbbent rá meg- І I lepetten. I •­ Talán már csak egy koz- j­­­mikus fenyegetés tudná egy- | і végbe fogni ezt a megosztott ■ világot • Csak addig divat a divat, J I amíg nem közízlés. Mikor az- J I zá vált, már idejét múlta I • Izgalmasabb a jövő a | I múltnál, de ritkán akad, aki­­ elmesélje. GHERASIM EMIL | g________

Next