Szabad Szó, 1985. október-december (42. évfolyam, 12608-12686. szám)
1985-10-01 / 12608. szám
2. oldal TÖRVÉNYTÁR A mezőgazdasági munkaszervezésről és az államhatalom helyi szerveinek feladatairól Legutóbbi rovatunkban a mezőgazdaságban végzett tevékenység javadalmazásáról ismertettünk olvasóinkkal néhány fontosabb törvényes előírást, ezúttal pedig a 4/1970-es számú Törvényre hívjuk fel a figyelmet, amely a munkaszervezés egyes kérdéseit taglalja, valamint a 6/1974-es számú rendelkezésre, amely a néptanácsoknak a mezőgazdaságra vonatkozó feladatait foglalja össze. Az első törvény 6. szakasza kimondja, hogy az mtsz-tagok, valamint a magántermelők— családtagjaikkal együtt — a használatba adott egész földterületet kötelesek megművelni, valamint gondozni az állataikat. A 15. szakaszban az mtsz-tagok kötelességeiről van szó, a többi között arról, hogy mindannyian rendszeresen részt kell vegyenek a munkában, maradéktalanul el kell végezzék a rájuk bízott feladatokat, teljesíteniük kell a közgyűlés által megállapított munkanapokat, tiszteletben kell tartaniuk a kijelölt munkaprogramot. A törvényes rendelkezések be nem tartása esetében a következő fegyelmi eljárások alkalmazhatók: a minőségileg kifogásolható munka újravégzése minden térítés nélkül, illetve, amennyiben erre már nincs lehetőség, a kár megtérítése; a pótjavadalmazás megvonása arra az évre; legtöbb 10 százalék levonás a javadalmazásból; áthelyezés más munkakörbe meghatározott vagy meghatározatlan időre; a kertföld megvonása bizonyos időre. Az olyan mtsz-tagok és magántermelők esetében, akik a háztáji gazdaságukban nem teljesítik a törvény által előírt feladatokat, büntetőeljárást lehet indítani. Az agrotechnikai szabályok megszegése, az állategészségügyi szabályok be nem tartása is kihágásnak számít, amit 100-tól 1500-ig, súlyos esetekben pedig 3000 lejig terjedő pénzbírsággal büntetnek. A néptanácsok mezőgazdaságra vonatkozó feladatait tartalmazó 6/1974-es számú Törvény 11. szakasza megállapítja, hogy e szerveknek az összes földdel rendelkező személyekkel, illetve az állattartókkal meg kell beszélni az adott helység számára kijelölt feladatokat, megállapítani mindegyik családdal, hogy miként hasznosítsa a földterületet, milyen állatokat neveljen, mennyi növényi és állati terméket adjon át szerződéses úton az államnak stb. Fontos tennivalójuk az államhatalom helyi szerveinek, hogy mindenkor a legésszerűbb gazdálkodásra nevelje az állampolgárokat. A fent említett törvény 12. szakasza pedig a következőket szögezi le: annak érdekében, hogy minél jelentősebb értékeket állítsanak elő a háztáji gazdaságokban, a megyei, municípiumi, városi és községi néptanácsok intézkednek, hogy az állami alapnak szánt termékeken felül, konkrét zöldségtermesztési és állattenyésztési tervek alapján, biztosított legyen a lakosság szükségleteinek a kielégítése. E tervekben külön súlyt kell helyezni arra, hogy mindegyik megyében megoldják az ellátást burgonyából és zöldségfélékből. Aczél Lajos Tandem Van aki csak egyedül, individuálisan tudja munkáját végezni, reá összpontosítani, jó eredményt elérni. Zavarja más jelenléte, vagy ha nagyon tud koncentrálni, észre sem veszi, hogy más is a közelében tartózkodik. De olyan is van, akinek munkafeltételei között fontos helyet foglal el az együttműködés. Ugyanez érvényes a szórakozásra, a sportra is. Az energiaínség egyik pozitív eredménye a testmozgás serkentése, — a másik a levegőszenynyezés csökkentése, — konkrétan a kerékpározók megszaporodása és köztük is a külön „kasztot“ képező tandemeké. A szó eredeti latin jelentése „végül(is)“ és nem tudom, hogyan lényegült át, de hozzánk már angol közvetítéssel érkezett az egymás mögött elhelyezett, két hajtószerkezettel rendelkező kétüléses kerékpár elnevezéseként. Gondolom, sporttevékenységként is, de látványként is kellemes a tökéletesen szinkronizált mozdulatokkal végzett együttpedálozás. Tartalmilag nyilván nem ugyanaz, de az együttzenélés — a négykezes — jut ilyenkor eszembe, az egyszerremozgást segítő munkadalok ritmusra épülő műfaja, a tánc, a mozgásművészet, a futuristák mozgásismétlésre alapozott kompozíciói, a motívumaikat szériálisan fejlesztő kinetikusok, vagy Amerigo Tot dekorációja a római Termini-pályaudvar homlokzatán. És a fizikai összhang láttán, feltételezem a páros azonos hullámhosszon való gondolkodását, érzelmi kapcsolódását. Számomra a barátság jelképe a tandem — az élet számos ellentétei dacára, „végül is“ — az egymást kisegítéséé, az akadályok együttes erővel történő legyőzéséé, a közös cél érdekében történő erőkifejtés öröméé, az egységé. Mert tandem van négylábas, hatlábas, ... sőt több. Kazinczy Gábor Határszemlén Gyertyámoson és környékén ' fFolytatás аг első oldalról) rendkívül fegyelmezetten és szorgalmasan dolgoztak, kár hogy a szülők pénteken reggel renge nyári öltözékben engedték útnak gyerekeiket, pedig az idő igencsak hűvösnek bizonyult a délelőtti órákban. Tanulók között meghallgattam a megyei KISZ bizottság képviselőjét is. Elmondotta, hogy az osztályfőnökök nagy figyelemmel viselik gondját egész nap a IX.X X-es diákoknak, reggelente felsorakozva hozzák őket az állomásra, úgyszintén délután kettes sorban kísérik át őket a peronon, az állomásépületen a 'T-lamosig. Más jellegű, apróságnak tűnő észrevételük az ivóvízzel kapcsolatos: hatvan literes műanyag-ballonokban hozzák amezőre a vizet a társulás dolgozói E ballonokhoz hozzáférni csak valamilyen merítő eszközzel lehetséges Helytelenül befőttes üvegeket használnak a tanulók, ezekkel az üvegekkel pedig, amelyek egyébként sem higiénikusak, minden nap baj van. Ottjártunkat megelőzően éppen a „szomszéd néni“ törte össze boszszúból az üvegeket, így pedig órákba telt, amíg a gyerekek ihattak. Javaslatunk: lássák el csappal a hordót, s így már könnyebben használhatók az otthonról hozott egyéni használatra szánt poharak. Más észrevétel a nyilvántartással kapcsolatos. Az iskolák és a termelőegység között megkötött szerződések értelmében a munkáltatók mindennap kötelesek elismervényt kiállítani az aznap összegyűjtött hagyma mennyiségéről. Gyertyámoson ezt a kötelezettséget helytelenül csupán a zsákok nyilvántartására alkalmazzák, eképpen: 200 kicsi és 300 nag zsák. Pedig az elvégzett munka mennyiségét kilókban számolják, míg a zsákok tartalma enyhén szólva nagyon eltérő, tehát éppen nevelési szempontból előnytelen, meg aztán felesleges vitákra is alkalmat ad, mint az Lenauheimon történt, ahol tanulók és a gazdaság képviselői nem kevesebb mint 25 ezer kilogrammnyi burgonyakülönbség fölött vélekednek eltérő módon. Mert az illetékesek nem végezték idejében a méréseket. Határszemlénk során a továbbiakban is meggyőződhettünk, hogy az agráripari tanács valamennyi gazdaságában dolgoznak tanulók, főiskolások, valamint több temesvári intézmény, vállalat , a Lotto-Pronosport ügynökség, az IRUC dolgozói, jelentős ugyanakkor a más vidékekről érkezett idénymunkások száma. Csupán a répa- és a kukoricahordásnál húsz Beszterce- Naszód megyéből érkezett fogatos segédkezik a nagyberegszói mtsz-ben. Sajnos annál több helyi lakost látni napközben is az utakon, üzletek előtt, cukrászdában ácsorogni. Az egyik főutcán délelőtt 100 méteres körzetben 90 embert számláltam össze, olyanok is voltak, akik csencseltek az út szélén, Gyertyámoson, Nagyberegszón. Holott köztudomású, hogy a legtöbbjüknek ilyenkor éppen a mezőn lenne a helyük, hiszen saját javaik sorsa dől el ezekben az őszi napokban a határban. A csákóvai határban is jól vizsgáznak a diákok SZABAD SZÓ Szól, szólít a csengő A tanévkezdést jelző csengőszó Igazfalván — akárcsak szerte az országban — nemcsak tanulásra, hanem a szülök által megtermelt mező- gazdasági javak betakarítására is szólította a tanulókat. Látogatásunk idején az iskoa udvarán Nagy Eszter és ■ Nagy János tanító házaspár felügyelete mellett csupán az I—IV. osztályos tanulók élvezik a tanórák közötti szünetet. A többség — csaknem száz diák — a mezőn szorgoskodik. Szabó Rozália tanárnő, az általános iskola igazgatója is elsősorban a társadalmi munkában vállalt feladatokról beszél. — Igyekeztünk a tanévkezdésre teljesen rendbe tenni az iskolát, amit most azzal folytatunk, hogy két új tanteremet létesítünk, hogy valamennyi tanuló délelőtt járhasson iskolába. Ezeknek a munkáknak a java részét a szülők közreműködésével valósítottuk, illetve valósítjuk meg, ezért szeretném megemlíteni közülük Német Lucia, Szőke Sándor, Szőke Mária, Petru Iánc, Szabó Erzsébet és Ihász Eszter nevét, akik a legtöbbet tettek az előkészületi munkák során. A mezőgazdasági munkák befejezése után tehát a felső tagozatosok számára is min- i den feltétel biztosított lesz a tanuláshoz . Az V—Vili. osztályos ta- nulók látogatásunk napján, Maria Mărăşescu tanárnő kíséretében az állami mező- gazdasági farmon kukoricát fosztottak, az előző napokban pedig mintegy 160 hektárról begyűjtötték a szénát és a і________________________,_____ szalmát. Az igazgatónő jelen- létünkben is megdicsérte a-zokat a tanulókat, akik eddig 4 egyetlen napot sem hiányoz- tak és szorgalmasan végzik munkájukat. Íme, a névsor: і Vantara Zita, Szabó Laura, Német Ferenc, Nagy Anikó, Szabó Béla, Ion Damşa, Emilia Olaru, Benkő Ildikó, Csató Erzsébet, Gergely Irénke, Tatiana Lutic, Leopold Zol-tán, Delia Dobran, Kun Ildi- 4 kő, Koós Róbert, Mónus Ist- J ván, Niculina Damşa, Nagy Attila, Ihász Albert, Riedl A- 4 Ion, Viorel Curcă, Florin Mar- cu, Dăinuţ Marcu, Mircea Ca-potescu és Viorel Avram. Sokszor hírt adhattunk az igazfalvi általános iskola diák- műkedvelőinek szerepléséről, a Szabó Rozália és Kulcsár Etelka által betanított népi táncosokról, akik eljutottak a Megéneklünk, Románia fesz- tivál országos döntőjéig, a Nagy János tanító vezetésé- vel sikeresen működő népi zenekarról, a Papp Ilona ta- nárnő által irányított színját-szó csoportról. Most az igaz- і gatónő — miután még arról is tájékoztat, hogy idén a má- sodik rend selyemhernyó-tenyésztésben vesznek részt — a műkedvelő tevékenységgel kapcsolatban elmondotta, hogy tervük szerint az első évharmad végéig valamennyi alakulatuk felújított műsorral jelentkezik és, hogy — ha itt most kevesebb szó is esett róla — az iskola pedagógus közössége a főhangsúlyt a tanulók minél jobb felkészítésére és nevelésére helyezi, s minden más tevékenységgel ehhez igyekeznek hozzájárulni. Graur János A város peremén „Régóta próbálok magamban egy olyan egységes városképet kialakítani, amelyről úgy gondolom, hogy létezik, s valamennyi kolozsvár-napocai lakos képzeletében ez elevenedik meg városának neve hallatán. Aztán, hogy a környező határ különböző pontjairól vettem szemügyre a települést, ahogy olyan utcáit jártam be sorra, melyekbe a nem ott lakó polgár életében egyszer ha elvetődik, rá kellett jönnöm arra, hogy ez a mindenki számára ugyanazt jelentő városkép tulajdonképpen nem is létezik ez a kép — ha tartalmaz is egységes elemeket — valójában mindenki számára más. Minden körzetből, minden utcából, minden lakójának lakásablakából más és más arcát mutatja ez a Szamos völgy hosszában elnyújtózó város. Mindegyre átrendeződnek benne a távolságok, új hangsúlyt nyernek a tájékozódáshoz támpontokat segítségül hívható, képeslapokról bárki által megismerhető „jellegzetes“ épületet. Először talán a többarcúság tudatosítása vezetett közelebb a város tényleges megismeréséhez. Mert azóta úgy hiszem, hogy azoknak válhat igazán otthonává, akik valamennyi látószögből egyformán el tudják képzelni“. A hosszasan idézett gondolatok, amelyeket a Kriterion Könyvkiadónál a közelmúltban megjelent Pillich László Várossom évgyűrűi*) című szociográfia kötetéből ragadtam ki, alapjában véve a könyv születésének körülményeire és motivációira is fényt derítenek. A kolozsvár-napocai testvérlapunk, az Igazság fiatal újságírója szülővárosának peremkörzeteit eleveníti fel, vagyis a város peremére hívja múltba-mába tekintő túrára az olvasót. A séta hasznos, hiszen az egykori városperem mögött jól kivehető magaslatokat ma a tömbházak erdeje takarja el, úgy hogy ezzel elhomályosul a fiatalabb nemzedék előtt egy letűnt életforma, településrend, mert a jövőbe tekintő város immár nem faluszerű gyűrűvel szorítja körül, hanem a gyárak csarnokai, lakónegyedek. „S e gyűrű szorításában lassan emlékké foszlanate mai életünk egymást követő napjain. E szép és igaz gondolat a maga teljes kibontásában ott kísért végig a könyv lapjain, ezt illusztrálja a gazdag dokumentumerejű fényképanyag. Pillich László könyve azonban példaadó is, hiszen városaink pereme nagyrészt átalakult, évgyűrűik megváltoztak, ami hasonló, egy jellemző pillanatban készített felvételre késztethet másokat is. Pászka Imre *) Pillich László: Városom évgyűrűi, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1985. MEGJELENT AZ IGAZ SZÓ SZEPTEMBERI SZÁMA A tartalomból: Anavi Ádám, Daniela Crăsnaru, Czegő Zoltán, Gábor Ferenc, Lászlóffy Aladár, Oláh István, Pintea D. István, Sütő István, Szentgyörgyi László, Tompa Gábor, Varga József, Visky András versei * Bálint Tibor: Az engesztelés napja (dráma) * Mózes Attila: Régi helyszín; Új helyszín (karcolatok) * Ilyés Sándor: Zálog; A fotós (karcolatok) * Nemess László: Jégvirágpor; Kitántorgott... (karcolatok) * Molnár Vilmos: Amikor a sündisznók útra kelnek (novella)* Molnos Lajos: Éjféltől fél hatig (novella) * FÓRUM — Honnan tovább? (Huszár Sándor könyvéről) Bajor Andor, Szávai Géza, Nagy Pál írása * MŰVÉSZVILÁG — Hajdú Győző: A rendező arca, vagy: Harag György credója * IRODALOM ÉS ISKOLA * SZEMLE,