Szabad Szó, 1946. július-szeptember (48. évfolyam, 142-217. szám)
1946-08-20 / 183. szám
Csehszlovák előadó terjeszti ki# a magyar teák@szekédést A MAI HELYZET A párizsi békeértekezlet harmmadik hete azzal a jelentős eseménnyel zárult, hogy Ausztriát, saját kérelmére, meghívják a tanácskozásokra. Az osztrák kormány kérése körül nagy vita volt, Visinszki szovjet delegátus azzal ellenezte a meghívást hogy Ausztria Németország oldalán harcolt és a legutolsó pillanatig sem tett semmit, hogy megkönynyítse a szövetségesek katonai erőfeszítését. Végülis a teljes Miután elhangzottak a nagy beszédek, kezdődik a komoly munka. A Magyarországgal foglalkozó területi és politikai bizottság szombaton délután megtartotta első ülését. A bizottságban részt vesz: az Egyesült Államok, Ausztrália, Fenér-Oroszország, Kanada, Franciaország, Nagybritannia, India, Újzéland, Csehszlovákia, Ukrajna, a Szovjetunió, a Délafrikai Unió és Jugoszlávia- A kanadai delegátus javaslatára Sztankovics jugoszláv, kiküldöttet egyhangúan megválasztották Magyarország politikai bizottságának elnökévé- Szamkovicskije" A hivatalos csehszlovák delegáció lázas tevékenysége megmozgatta a külföldi szlovák emigránsokat is. A Rómában székelő Szlovák Akcióbizottság emlékiratot intézett a békeértekezlethez. Népszavazást kér Szlovákiában annak eldöntésére, hogy Szlovákia Csehszlovákiához kíván-e tartozni, vagy önálló állam akar-e lenni? A memorandumot Durcansky írta alá. A memorandum Szlovákia mai helyzetét okkupációs állapotnak tekinti és azt állítja, hogy a Hitler csillaga alatt született szlovák köztársaság nem szűnt meg jogilag létezni. A külföldi szlovák szeparáltak vezére, Durcansky Ferdinánd rendkívül változatos pályát futott be a zűrzavaros 1939-es szlovák politikában. Tiso harmadik kormányában közlekedésügyi és munkaügyi tárcát vállalt. Szlovákia akkor még tagja volt a csehszolvák köztársaságnak. 1939 . március elején Hácha Emil köz-társasági elnök elmozdította Tiso, Durcansky és más minisztereket. Pozsonyt cseh katonaság szállta meg, mire Tiso kolostorba menekült és Durcansky Bécsbe szökött át. Ott rádión szállt szembe Prágával. Sógora, Seyss Inquart révén bejutott Hitlerhez és ez a kihallgatás megpecsételte a bcm- t adózó Csehszlovákia akkori sorsát. Hácha elnök Csehország sorsát a Német Birodalom védnöksége alá helyezte. Kisebb árnyalati megkülönböztetéssel ugyanez történt Szlovákiával is-Az új szlovák kormányban Hitler utasítására Durcansky a belügyi és a külügyminiszteri tárcát kapta. Durcansky, mint belügyminiszter alegkegyetlenebb eszközökkel üldözte a magyarságot, lecsukatta a magyar baloldali mozgalmak vezetőit. Mint külügyminiszter pedig az ő nevéhez fűződik az a híres szlováknémet egyezmény, amely kiszolgáltatta Szlovákia területét a német véderőnek a Lengyelország elleni felvonulásra. Később Durcansky nesze különbözöt a németekéi, mert egyik beszédében állítólag a következőket mondta volna: ,,A magyarok a lelkünket fekarák elvenni, a csehek a nyelvünket, a némeek pedig a földünket, a vagyonunkat.“ Durcansky megvesztett lett, majd a Vörös Hadsereg közeledtével külföldre szökött, hogy aztán Rómából irányítsa társaival — Sidor volt vatikáni követtel és Csulen volt propagandafőnökkel — együtt a klinkanárti tömegekotthoni szeparatista törekvéseit. Civilizáció tráslése... ! Gyöngyösi János külügyminisz- ter Párizsban fogadást adott a világsajtó tiszteletére. A sajtóérte jkezleten öt világrész újságírói ad-tak egymásnak találkozót- Amerik ülés 15 szavazattal hat ellenében úgy döntött, hogy meghívja Auszriát álláspontjának kifejtésére az olasz békeszerződéstervezettel kapcsolatban. Az indítvány ellen a Szovjetunió, Szovjet- Ukrajna, Szovjet-Fehéroroszország, Jugoszlávia,Lengyelország és Csehszlovákia szavazott. Ezután az értekezlet egyhangúan elfogadta azt aszovjet javaslatot, hogy hívják meg Iránt is az értekezlet je.lentette, hogy elnöki helyén minden lehetőt megtesz az esetleg felmerülő nehézségek elsimítására. Előadóvá egyhangúan a csehszlovák kiküldöttet választották meg. A szovjet kiküldött kifogásolta a bizottság összetételét. Úgy véli, hogy csupán a Magyarországgal háborút viselt államoknak legyen helye a bizottságban. A francia delegátus hangsúlyozta, hogy a bizttság összetételét az eljárási szabályok alapján határozták meg és Franciaország jogosult résztvenni a bizottságban ugyanazon a címen, mint a többi hatalom.kal újságírók intéztek kérdéseket a magyar külügyminiszterhez, a Párizsban dolgozó csehszlovák küldöttség újságírótagjai igyekeztek kérdéseikkel feszült hangulatot teremteni és kaptak csattanó válaszokat. Gyöngyösi külügyminiszter hangoztatta, hogy Magyarország teljes mértékben meg van elégedve azzal a bánásmóddal, amelyek a Szovjetunió és Jugoszlávia a területükön élő magyar kisebbségnek biztosítanak. Ezek a kisebbségek tökéletes egyenjogúságot élveznek. A kárpátaljai magyar kisebbség számára a Szovjetunió kománya például Ungtératt nyájjegiélémét állított fel. Egyáltalán nem megnyugtató viszont a helyzet a Cs?hszlovákiábban élő magyar kisebbsé? szempontjából. Gyöngyösi külügyminiszer ezután hangoztatta, hogyha akadtak is a szlovákiai magyarok között fasiszták és olyanok, akik nem voltak lojálisak a csehszlovák állam irányában, ez még nem jelenti azt, hogy kevesek bűnéért— akiket tényleg meg kell büntetni — százezrek életét tegyék tönkre. Ez már nem jogi probléma, hanem a kultúra és a civilizáció kérdése. A mai magyar kormány semmiféle közösséget nem vállal a régi rendszerrel és ez természetesen vonatkozik a kisebbségi politikára is. Akik bűnösek voltak, azokat Magyarországon felelősségre vonták, több mint száz háborús főbűnös került eddig akasztófára és sokezer azoknak a száma, akiket szabadságvesztés-büntetésre ítélteit. A felelőségrevonás Magyarországon tehát megtörtént, de ez nem mondható el a szlovákiai háborús bűnösökkel kapcsolatban . Egy közismerten baloldali csehszlovák újságíró többek most ezeket kérdezte a magyar külügyminiszter: „Elismeri-e miniszter úr, hogy Jaross Andor a csehszlovákiai magyarok vezére volt?" Csehszlovák kartársamnt ezzel a megtévesztő kérdésével nyiván azt a célt kívánta szolgálni, hogy az egész szovákiai magyarság kollektív felelősség vádját elhitesse a világ közvéleményével. Szocialista csehszlovák, Kartársunknak tudnia kellene, hogy Jaross Andor csak az egyik szlovákiai magyar pártnak egyik elnöke volt és ez a párt sohasem jelentette az egész szlovákiai magyar kisebbséget. Prágai szocialista kartársanknak illenék tudnia azt is, hogy a szlovákiai magyarságnak ISIS—1938 között kommunista, szociáldemokrata és más csehszlovák kormánypárti magyar képviselői is voltak a prágai parlamentben. A csehszlovák törvényhozásnak e baloldali magyar képviselőit nyilván jelentős magyar tömegek választották meg, olyan tömegek, amelyek húsz éven át számtalan esetben példásan kiállták a jellempróbát a demokráciából. Beszélhetnénk még a szlovákiai magyar szocialista mozgalmak más megnyilvánulásairól is. Így például s. pozsonyi Masaryk-Akadémiáról.Vgy a. szocialista .. Siwlia niesgriori— ■■■■l. sz.nev a magyar nyelvterületen elvinek kezdte hirdetni és megvalósí- sztji a demokratiku szláv-magyar Whíklés és együttmíűrödés gondolatét. Természetesen az új eseti szlovék köztárs-sávban ezeket a mozgalmakat is elnép'tupák, mert a magyarok '"voltszlovákiában, mi a kommunisták is pzoelapszik sem lehetnek ... Vass László Jugoszláv elnösi, csehszlovák előadó Szlovákia újra el akar szakadni? ,Qg3Egsgg3ai5 Eag«s;ra^aBsaKac.g5a£rafaara.CT:gnigwmr3^*^ . L C S P O R T 86 1 66 B dSlalán 3 órakor SiezdodS ssloppverseny műsora 3 óra. I. Nyeretlen kétévesek handicapja. 400 F a 5 óra. V. Gazdák versenye. 200 F a gy'Sztesnek, 100 ■ gyötenek, 80 F a másodiknak, 40 F a harmadkikntec. Táv y a másodiknak, sok a harmadiknak. Táv. uoa m. j 1. Álmodó 2é pk Man.—Amoureuse SO’/i Lov. Schejbai 2! lazwifyarma^ 1é pher L^V TuLajdonos 2. Harkály 2é pk Proof-Hands olf. 57 ,, Gulyás 3 Tom .,1 ix 3é stpm „ 1.. . v K. I 3. Miami 2 skót Majeur-Mitugrass* 49 „ Mészáros 4 Mátyás 6é szm „ Tulajdonos 4. Big Ben 2é sra Halkrein-BlaiT.ay 4C/i „ Fetting F.[US.^r t( „ 5. Füstös 2é pm B]aoc—Csilla 45*,'« „ Dórái ” n. Pille 2é sk Csák—Pipiske 44 Goszt n. 8' Berc2i 3é thcr VMa L. : Lemondó—Füstös—Harkály. 9. Miska 3é sm „ Tulajdonos 3.30 óra. n. Félvér és ismeretlen származású lovak ver- J®- 21. pk ” ” .senye. 400 F a győztesnek, SO F a másodiknak, lo F a bar- • » ,'.e n. ” ” macsiknak. Táv: 1030 m- 13. Balla 41,Ppk " “ 1. Viola 4é stpk (fv.) SS Lov. Zichy örn. 14. Halló 36 pk ■ 2. Gazella 3é pk (fv.) 64 u. sárga 6é sk ,. Száraz G. 3. Ecbert 6é sepm (fv.) 61'/1 . Wolksrt 10. Madár lé pk „ Tulajdonos 4. Zizi id. szk (tv.) 60 „ Somogyi tém. 17. Merga II. 3é pk „ Cyovai p. ’ 5. Alfa id. spk Ismeretlen szárm. 60 „ Szűcs szkv. is. Csillag Jé pk ., Papp K. 6. Babér 4é sk Ismeretlen szárm. 60 „ Kisch S. 19. Manci 3é pk Kenyeres 7. Wand* 6é sk (tv.) 60 „ Karátson szds 20. Sári lé sk „ Tulajdonos 8. Farsang id. pk Is martién sze rm. 60 „ Mészáros 21. Lenke 4é pk „ Nyerges 9. Katica 3é sk (fv.) 56'/t . , Szávay 22. duci 3é szk „ LaL.-.a L. la. Vétek 3é szpk Ismereti, sa, m. 56', 2 „ Müller . , 11. Tétike 1é sk )fv.) 50' 1 Horváth I. 5.39 óra, VI. Félver és ismeretlen származású lovak . 12. Kacér 3é sk (fv.) 50‘ 1 „ Bogyay szds kísérleti versenye. 500 F a győztesnek, 100 F a másodiknak. . 13. Mariska 3é pk (fv.) 56'/150 F a harmadiknak. Táv. 900 m. 14. Puci 3é pk Ismeretlen szárm. 55 .. . 15. Bogár 4é szpk Ismereti szárm. 55 . £»«>«?, ^ vIS,TM*Tetl- szárra- 62 ^ Esch S r 16. Vilma 46 pk Ismeretlen szánn. 55 w M. Sa3* p v « A „ A4U • » 17. Muszi id. pk Ismeretlen számn. 55 w Esch S. Ju5,16éftipk1 T^retl prim. 54V. ^ Horváth U - 18. £vi 46 pk ismeretlen szárm. 55 36 pk smeretlen szárm. 5 j /* . lfl. Pili.sze 36 sk Ismeretlen szárm. 51’/* ^ ,.ke . 511'* _ , . 20. Kattyusa 3é pk Ismereti, szárai. 51‘/! *• 21! ? ,31 stpa )tv-\ *?’* H ^oIoJics „ 7. Frici 2é ther ismeretlen szárra. 51 . „ Aporian IL Tétike—Viola Baber. gültné aé stpm IsmeraU szárm. 51 * 4 óra. nr. Kétévesek versenye. 1000 F a győztesnek. »• Mariska 3é pk fv. 51 . Németh 200 F a másodiknak 160 F a harmadiknak. Táv. 1000 m. m. Kattyusa 3é pk Ismereti, szárm. 51 -1. Intermezzi n. 16 sm Cais-Ale. 60 Lov. KUmscha . IV £ fi EZámX Y' 2. Honvágy 2é pk Cagliostro-Hasty 56 á „ • Gutái lí 5S53? J T^.r-H „ITM is n*.* rr ■ 3. Szamóca 2é s'pkM?-Sent. 55'/, „ Schejbai f - Goszt n' r 4. Azrn II. 2é pk Major—Azra 56!', íl' 4 v V , , 5. Caribou 26 pm Mernamerd-Cara f2/, Horv. L. ?Jar ka -z í Ismeretlen szárm. 4 . Dósai 6. Tallér 2é pm Bahrein-Arico^a SSHt *?• L›hrtt'a sk fTfv/ _ , , 4j’f ! 7. Lurkó 2é stpm Kopi-Love Apple 52'/1 . Kát Sri Vj V *'* T.smert*l,en ífir’ _ . ... . 8. Mario 2e pm Mannamead-Amén. 52V, " Kerzthelyi M T'ín n « ” Saba,1d' 9. Parancs 2 pk Tat Akb.-Parabola 51 ' Alt IV 6 ^ ST1 FF' ”Q?OS’t IT- 10. Ciluka 2é pk Sultan Mah.-Cant 51 '• t , „ , _ 21. Amazon II. 2e pk Ism. szárm. 42 „ Fetting F. - III. Intermezzo IL — Honvágy—Parancs. , __ VI. Babér—Bella—Amazon H.—Marika. 14.30 óra. IV. Szent István-napi scandban. 2500 F a • 510 F a másodiknakc- F * harmadiknak. , óra. vn_ Félvér ismeretlen származású lovak rav. lsen m. hanccapja. 400 F a győztesnek, 80 F a másodiknak 40 F a l .Taoch -wood id. stpk Trimd.-W.W. 65 Lov. Keszthelyi harmadiknak. Táv. 1609 m. *• 5é pk Honp -Nagyaasz. 58V. Bach 1. Kató 4é pk Ismeretlen szárm. 75 Lov Csipak 1 3. Kőbánya id. _pk Ut_Ma.-Kolchis 53/t . fl'/'si 2. Daisy 4é pk (fv.) 701/« stvcái* Ah!w.01H Pkmfw.1 ,/'Tni, fLj* ” ' 3- Cyklon 4é sm Ismeretlen szárra. 63 ” Fetting F. 'c c,bzil l S V' ” v-í'° V 4. Petárda li. 3é pk Ism. szárm. 55 „ Pozsonyi 7* Eredménye 56 ^stpk «A1 53'/. " ’ ^ ^ fVU " I!: SEASUS « : gsr u ÍIS-í? i‘l 'Fr —• S* :: Ifiu. B'lVér’My*tt,ng F-* 9. csíkos áé pk ismeretlen szára,. 39 Z G^szoronyl 4 IV. Badí?^: orvy—IT of elejts—Touch.-wood VTI. —Dasy—Araa. 1.800.000 munkaórára f elkészült sx Szabadsági híd Felrobbantották a fasiszták: 1945 január 15 Újjáépítette a demokrácia: 1946 augusztus 18 Most az egyszer a riporter is azérzékenyül. Nem tehet róla. Az örökös rohanás, a hír után való konok hajsza nem ölte ki belőle az emberi lélek hétköznapi sajátságát: meghatódik, ha valami halottaiból feltámad“ és ismét élő valósággá lesz. Igen, halottaiból, mert ugyan, csak egy esztendővel ezelőtt is, ki adott volna akár egy inflációs pengőt is a „Ferenc József hídért“? Ekrazit-„dísz“ a hídon Emlékezzünk: 1941 december 1. A „Ferenc József híd“ valarmennyi tartóoszlopán, szörnyű iideénként, dróttal összefűzött, ezüstpropírburkolttú, iszonyú csomagocskák lapultak. Tudtuk, egyetlen kézmozdulat és a híd — Buda és Pest életének összekötője — elpusztul, maralarcává lesz’ az evakult, lelkiismeretlen pusztító dühnek. Úgy jártunk át rajta, mint megkötöltkezű orvosok. Tudtuk, csak vágni kellene és megmenthetnék, de hátunk mögött géppisztolyok meredtek. Mit használt az élet kockáztatása? Semmit! Elvágtuk a huzalt? Egy óra múltán ismét „cselekvőképesen“ piroslelet, vagy zöldélt a szörnyű „érrendszer“. Nem volt mentség. Tehettünk bármit, a pusztítás ocsmány ördöge, a megátalkodott fasiszta „gépkatona“ helyrehozta a hibát, az ellene lévő pedig véresre verten hentergett a pestvidéki fogház negyedik vagy ötödik emeletén. Aztán elkövetkezett a nap, értelem és cél nélkül megroggyant a híd gerince, hullámok nyelték el büszke karcsú testét, csönd és a halál némasága következett a többinap után: a híd meghalt!... Eltűnik az elzáró korlát 1916- augusztus 18. Nyári délután. A Duna közömbös hátán megrakott hajó húz ,félnek, rövid kürthang figyelmezteti a matrózokat: Híd következik! A kémény meghajtja kerekét, pöffenntgető , füst csóvákat ereget a cinóbervörös híd gerince felé. Állunk a hídon, nézzük a fodrozó, felkavart vizet, mintha mi utaznánk és a hajó állna szilárdan Lábunk alatt kőkockák mozaikja, a pillérek maguk biztosan tartják válluljonja sújlyos vasszerkezetet, hátunk mögött „Szolgálati kocsi"' jelzéssel villamos dübörög el. A széleshátú, hatalmas, ezernyi púposodó szögháttal tarkázott tartóíven fütyürésző mázolók dolgoznak, az úttesten pedig két fáradtarcú mérnök ballag el, hallgatjuk szavukat: „Egyszóval a statikai követelményeknek megfelel és valamennyi oszlopa egyensúlyban van a főtengellyel .. tengellyel.. Aztán elindulunk Buda felé. Emberek állnak a hídfőnél, nincs már lánc és elzáró korlát, a villamos, minek fényesen, fölényesen húznak fel a hídra. Az ember csak nézi, aztán elfutja szemét a könny, amikor hallja az egyik fiatalasszony oktató, tanítgató hangját, mint kis. ■fiának mondja: — Látod Janika, itt az új híd. Villamoson is átmehetünk majd rajta. Uj híd, villamoson is ámehet rajt!« az ember. „Szabadság híd“! Mi építettük, mi, akikről 1944 decemberében azt mondták: „Piszkos haza árulók, országrantók, szabó tőrök, nép ellenségei!" 180.000 munkás 1.800.000 munkaórája Hallgatjuk az egyik mérnök elő adását, a híd először 1894. től 1896-ig épült. Felrobbantották 1945. január 16-án délben. A 140 méteres középső nyílást kellett újra építeni és a budai 75 méteres leroggyant nyílást helyreállítani. 2300 tonna új vasaidra trénzt építettek bele, ezt Diósgyőr és Ózd vasgyárainak munkásai készítették. Január 11-én kezdték meg a munkát, befejezéséig 1.800 000 munkaórát dolgozott 180.003 munkás. A híd teljes hossza: 330 méter. A hídépítő munkások január, február, március hónapjan a legnagyobb nélkülözések árán végezi ák el feladatukat, csak április végén, május elején kapták meg a munkateljesítményhez szükséges 3009 kalória értékű táplálékot. A híd építése — mint eddig valamennyié — két halálos áldozatot követett, az egyik áldozat vízbelülladt, a másikat villamos ütötte el. A próbaterhelés 28 darab szénnel megrakott MÁV vagonnal, 17, BSzKRt és HÉV villamossal, 5 autóbusszal és 8 útihengerrel végezték,telj.jó sikerrel. Mintegy 1000 terma súly került a hídra, többszöröse Emuk, amely a hidat terhelheti, tea megindul a forgalom. A hatalmas teher alatt a híd íve 17 centiméternyit süllyedt. Ez az első véglegesen, elsőrendű teherbírása, újjáépített hidunk. A vízben fekvő 140 méteres roncsot még az ősszel uszályokról kiemelik, hogy a hajózás zavartalanságát biztosítsák. Sajnos, szakértők megállapítása szerint a roncs építési anyagként használhatatlan. Következik a Margit-híd Beszélgetünk a mosolygós Gersi miniszterrel. Büszkén nézi az új és karcsú „Szabadság-híd“-at, de máris az új feladatról beszél. — A következő a „Margit-híd“. Nem tudjuk visszaállítani régi formájában. Betonhíd lesz, de legalább akkora, ha nem nagyobb teherbírású. Vízalatt pillérmunkái alatt máris megkezdtük. Hogy mikor lesz kész? Nem tudom. Pénz, soksok pénz kell hozzá, mégpedig forint. Hogy sikerül-e megkapnom idejében azt, amire szükségünk van, nem tudom. Hiszem, hogy, mind az illetékesek, mind a közönség megérti és belátja: hídjainkat meg kell építenünnk, ha azt akarjuk, hogy Budapest ismét Budapest legyen. Itt késő este, külön engedéllyel, ballagunk keresztül a Szabadság hídon“. Csönd van, messziről a Belváros lámpái fénylenek, a Duna bársonyos, sötét testén, villódzó fénycsíkok, akár szépasszony estélyi ruháján a díszek, — csillannak felénk. Elgondolkozón ballagunk, felrémlik előttünk a múlt, minden iszonyatával, gonoszságával, átvakultságával, borzalmával. Megrázzuk fejünket és varázsos jelmondatként mormoljuk: — „Szabadság-híd“! Isten adja, hogy ne változzék neved és méltó légy hozzá az idők végezetéig ... Ilasvay Ferenc M $n W p ff! m 1 lim I fi* IC kelmefestő, vegytisztító B B 7 E S I T I a nagyérdemű közönséget, hogy @1 @ELlf®T VI. Apponyi-tér 2. megnyitó Ma Vili., Jfecf Jiertit 4*, Csór*'!, Szent Imre tér 7.