Szabad Szó, 1946. július-szeptember (48. évfolyam, 142-217. szám)

1946-08-20 / 183. szám

Csehszlovák előadó terjeszti ki# a magyar teák@szek­édést A MAI HELYZET­ ­ A párizsi békeértekezlet har­­mmadik hete azzal a jelentős ese­ménnyel zárult, hogy Ausztriát, saját kérelmére, meghívják a ta­nácskozásokra. Az osztrák kor­mány kérése körül nagy vit­a volt, Visinszki szovjet delegátus azzal ellenezte a meghívást hogy Ausztria Németország oldalán harcolt és a legutolsó pillanatig sem tett semmit, hogy megköny­­nyítse a szövetségesek katonai erőfeszítését. Végülis a teljes Miután elhangzottak a nagy beszédek, kezdődik a komoly munka. A Magyarországgal fog­lalkozó területi és politikai bizott­ság szombaton délután megtar­totta első ülését. A bizottságban részt vesz: az Egyesült Államok, Ausztrália, Fen­ér-Oroszország, Kanada, Franciaország, Nagybri­­tanni­a, In­dia, Újzéland, Csehszlo­vákia, Ukrajna, a Szovjetunió, a Délafrikai Unió és Jugoszlávia- A kanadai delegátus javaslatára Sztankovics jugoszláv, kiküldöttet egyhangúan megválasztották Ma­gyarország politikai bizottságá­nak elnökévé- Szamkovics­kije" A hivatalos csehszlovák dele­gáció lázas tevékenysége meg­mozgatta a külföldi szlovák emigránsokat is. A Rómában székelő Szlovák Akcióbizottság emlékiratot intézett a békeérte­kezlethez. Népszavazást kér Szlovákiában annak eldöntésére, hogy Szlovákia Csehszlovákiához kíván-e tartozni, vagy önálló ál­lam akar-e lenni? A memoran­dumot Durcansky írta alá. A memorandum Szlovákia mai helyzetét okkupáció­s állapotnak tekinti és azt állítja, hogy a Hitler csillaga alatt született szlovák köztársaság nem szűnt meg jogilag létezni. A külföldi szlovák szeparál­tak vezére, Durcansky Ferdinánd rendkívül változatos pályát futott be a zűrzavaros 1939-es szlovák politikában. Tiso harmadik kor­mányában közlekedésügyi és munkaügyi tárcát vállalt. Szlová­kia akkor még tagja volt a cseh­­szolvák köztársaságnak. 1939 . március elején Hácha Emil köz-­­­társasági elnök elmozdította Tiso, Durcansky és más minisztereket. Pozsonyt cseh katonaság szállta meg, mire Tiso kolostorba mene­kült és Durcansky Bécsbe szökött át. Ott rádión szállt szembe Prá­gával. Sógora, Seyss Inquart ré­vén bejutott Hitlerhez és ez a kihallgatás megpecsételte a bcm- t adózó Csehszlovákia akkori sor­sát. Hácha elnök Csehország sor­sát a Német Birodalom védnök­sége alá helyezte. Kisebb árnya­lati megkülönböztetéssel ugyanez történt Szlovákiával is-Az új szlovák kormányban Hit­ler utasítására Durcansky a bel­­ügyi és a külügyminiszteri tár­cát kapta. Durcansky, mint bel­ügyminiszter a­­legkegyetlenebb eszközökkel üldözte a magyarsá­got, lecsukatta a magyar balol­dali mozgalmak vezetőit. Mint külügyminiszter pedig az ő nevé­hez fűződik az a híres szlovák­német egyezmény, amely kiszol­gáltatta Szlovákia területét a né­met véderőnek a Lengyelország elleni felvonulásra. Később Dur­­cansky nesze kül­önbözöt a néme­tekéi, mert egyik beszédében ál­lítólag a következőket mondta volna: ,,A magyarok a lelkünket fekarák elvenni, a csehek a nyel­vünket, a némeek pedig a földün­ket, a vagyonunkat.“ Durcansky megvesztett lett, majd a Vörös Hadsereg közeledtével külföldre szökött, hogy aztán Rómából irá­nyítsa társaival — Sidor volt va­tikáni követtel és Csulen volt propagandafőnökkel — együtt a klinkanárti tömegek­­otthoni sze­paratista törekvéseit. Civilizáció tráslése... ! Gyöngyösi János külügyminisz- t­­er Párizsban fogadást adott a vi­­­lágsajtó tiszteletére. A sajtóért­e­ j­kezleten öt világrész újságírói ad-t­ak egymásnak találkozót- Ameri­k ülés 15 szavazattal hat ellenében úgy döntött, hogy meghívja Auszriát álláspontjának kifejté­sére az olasz békeszerződésterve­zettel kapcsolatban. Az indítvány ellen a Szovjetunió, Szovjet- Ukrajna, Szovj­et-Fehéroroszor­szág, Jugoszlávia,­­Lengyelország és Csehszlovákia szavazott. Ez­után az értekezlet egyhangúan elfogadta azt a­­szovjet javasla­tot, hogy hívják meg Iránt is az értekezlet je.­lentette, hogy elnöki helyén min­den lehetőt megtesz az esetleg felmerülő nehézségek elsimításá­ra. Előadóvá egyhangúan a cseh­szlovák kiküldöttet választották meg. A szovjet kiküldött kifogá­­solta a bizottság összetételét. Úgy véli, hogy csupán a Magyaror­szággal háborút viselt államok­nak legyen helye a bizottságban. A francia delegátus hangsúlyoz­ta, hogy a biztt­ság összetételét az eljárási szabályok alapján ha­­tározták meg és Franciaország jogosult résztvenni a bizottságban ugyanazon a címen, mint a többi hatalom.­kal újságírók intéztek kérdéseket a magyar külügyminiszterhez, a Párizsban dolgozó csehszlovák küldöttség újságírótagjai igyekez­tek kérdéseikkel feszült hangu­latot teremteni és kaptak csatta­nó­ válaszokat. Gyöngyösi kül­­ügyminiszter hangoztatta, hogy Magyarország teljes mértékben meg van elégedve azzal a bánás­móddal, amelyek a Szovjetunió és Jugoszlávia a területükön élő ma­gyar kisebbségnek biztosítanak. Ezek a kisebbségek tökéletes egyenjogúságot élveznek. A kár­pátaljai magyar kisebbség számá­ra a­­ Szovjetunió kom­ánya pél­dául Ungtératt nyájj­­egi­élémét állított fel. Egyáltalán nem meg­nyugtató viszont a helyzet a Cs?h­­szlovákiábban élő magyar kisebb­­sé­? szempontjából. Gyöngyösi kü­lü­gyminiszer ez­után hangoztatta, hogyha akad­tak is a szlovákiai magyarok kö­zött fasiszták és olyanok, akik nem voltak lojálisak a csehszlo­vák állam irányában, ez még nem jelenti azt, hogy kevesek bűné­ért­­— akiket tényleg meg kell büntetni — százezrek életét te­gyék tönkre. Ez már nem jogi probléma, hanem a kultúra és a civilizáció kérdése. A mai ma­gyar kormány semmiféle közös­séget nem vállal a régi rendszer­rel és ez természetesen vonatko­zik a kisebbségi politikára is. Akik bűnösek voltak, azokat Ma­gyarországon felelősségre von­ták, több mint száz háborús fő­­bűnös került eddig akasztófára és s­okezer azoknak a száma, akiket szaba­dságvesztés-büntetésre ítél­teit. A felelős­égrevonás Magyar­­országon tehát megtörtént, de ez nem mondható el a szlovákiai háborús bűnösökkel kapcsolat­ban . Egy közismerten baloldali cseh­szlovák újságíró töb­bek most ezeket kérdezte a magyar külügym­iniszter: „Elismeri-e miniszter úr, hogy Jaross Andor a csehszlovákiai magyarok vezére volt?" Csehszlovák kartársamnt ezzel a megtévesztő kérdésével nyi­­ván azt a célt kívánta szolgálni, hogy a­z egész szovákiai magyarság kollektív felelősség vádját elhitesse a világ közvéleményével. Szocialista csehszlovák,­ Kartársunknak tudnia kellene, hogy Jaross Andor csak az egyik szlovákiai magyar pártnak egyik elnöke volt és ez a párt soha­sem jelentette az egész szlovákiai magyar kisebbséget. Prágai szocia­lista kartársanknak illenék tudnia azt is, hogy a szlovákiai magyarság­nak ISIS—1938 között kommunista, szociáldemokrata és más csehszlovák kormánypárti magyar képviselői is voltak a prágai parlamentben. A csehszlovák törvényhozásnak e bal­oldali magyar képviselőit nyilván je­lentős magyar tömegek választották meg, olyan tömegek, amelyek húsz éven át számtalan esetben példásan kiállták a jellempróbát a demokráciá­ból. Beszélhetnénk még a szlovákiai magyar szocialista mozgalmak más megnyilvánulásairól is. Így például s. pozsonyi Masa­ryk-Akadémiáról.­­V­gy a. szocialista .. Siwlia­ niesgriori— ■■■■l. sz.ne­v a magyar nyelvterületen el­vinek kezdte hirdetni és megvalósí- sztji a demokratiku szláv-magyar Whíklés és együttm­íűrödés gondola­tét. Természetesen az új eseti szl­ovék köztárs-sávban ezeket a mozgalmakat is elné­p'tupák, mert a magyarok '"voltszlovákiában, mi a kommunisták i­s pzoelapszik sem lehetnek ... Vass László Jugoszláv elnösi, csehszlovák előadó Szlovákia újra el akar szakadni? ,Qg3Egsgg3ai5 Eag«s;ra^aBsaKac.­g5a£rafaara.CT:gnigwmr3^*^ . L C S P O R T 8­6 1 66 B dSlalán 3 órak­or SiezdodS ssloppverseny műsora 3 óra. I. Nyeretlen kétévesek handicap­ja. 400 F a 5 óra. V. Gazdák versenye. 200 F a gy'Sztesnek, 100 ■ gyö­tenek, 80 F a másodiknak, 40 F a harmadkikntec. Táv­ y a másodiknak, so­k a harmadiknak. Táv. uoa m. j 1. Álmodó 2é pk Man.—Amoureuse SO’/i Lov. Schejbai 2! lazwifyarma^ 1é pher L^V TuLajdonos 2. Harkály 2é pk Proof-Hands olf. 57 ,, Gulyás 3 Tom .,1 ix 3é stpm „ 1.. . v­ K. I 3. Miami 2 sk­ót Majeur-Mitugrass* 49 „ Mészáros 4 Mátyás 6é szm „ Tulajdonos 4. Big Ben 2é sra Halkrein-BlaiT.ay 4C/i „ Fetting F.­­[US.^r t( „ 5. Füstös 2é pm B]aoc—Csilla 45*,'« „ Dórái ” n. Pille 2é sk Csák—Pipiske 44 Goszt n. 8' Berc2i 3é thcr VMa L. : L­emondó—Füstös—Harkály. 9. Miska 3é sm „ Tulajdonos 3.30 óra. n. Félvér és ismeretlen származású lovak ver- J®- 21. pk ” ” .­­senye. 400 F a győztesnek, SO F a másodiknak, lo F a bar- • » ,'.e n. ” ” macsiknak. Táv: 1030 m- 13. Balla 41,Ppk " “ 1. Viola 4é stpk (fv.) SS Lov. Zichy örn. 14. Halló 36 pk ■ 2. Gazella 3é pk (fv.) 64 u. sárga 6é sk ,. Száraz G. 3. Ecb­ert 6é sepm (fv.) 61'/1 . Wolksrt 10. Madár lé pk „ Tulajdon­os 4. Zizi id. szk (tv.) 60 „ Somogyi tém­. 17. Merga II. 3é pk „ C­yovai p. ’ 5. Alfa id. spk Ismeretlen szárm. 60 „ Szűcs szk­v. is. Csillag Jé pk ., Papp K.­­ 6. Babér 4é sk Ismeretlen szárm­. 60 „ Kisch S. 19. Manci 3é pk Kenyeres 7. Wand* 6é sk (tv.) 60 „ Karátson szds 20. Sári lé sk „ Tulajdonos 8. Farsang id. pk Is martién sze rm. 60 „ Mészáros 21. Lenke 4é pk „ Nyerges­­ 9. Katica 3é sk (fv.) 56'/t . , Szávay 22. duci 3é szk „ LaL.-.a L. la. Vétek 3é szpk Ismereti, sa, m. 56', 2 „ Müller . , 11. Tétike 1é sk )fv.) 50' 1­­ Horváth I. 5.39 óra, VI. Félver és ismeretlen származású lovak . 12. Kacér 3é sk (fv.) 50‘ 1 „ Bogyay szds kísérleti versenye. 500 F a győztesnek, 100 F a másodiknak. . 13. Mariska 3é pk (fv.) 56'/1­50 F a harmadiknak. Táv. 900 m. 14. Puci 3é pk Ismeretlen szárm. 55 .. .­­ 15. Bogár 4é szpk Ismereti szárm. 55 . £»«>«?, ^ vIS,TM*Tetl- szárra- 62 ^ Esch S r 16. Vilma 46 pk Ismeretlen szánn. 55 w M. Sa3* p v « A „ A4U • » 17. Muszi id. pk Ismeretlen számn. 55 w Esch S. Ju5,1­6éftipk1 T^retl prim. 54V. ^ Horváth U - 18. £vi 46 pk ismeretlen szárm. 55 36 pk smeretlen szárm. 5­ j /* . lfl. Pili.sze 36 sk Ismeretlen szárm. 51’/* ^ ,.ke . 511'* _ , . 20. Kattyusa 3é pk Ismereti, szárai. 51‘/! *• 21! ? ,31 stpa )tv-\ *?’* H ^oIo­Jics „ 7. Frici 2é ther ismeretlen szárra. 51 . „ Aporian IL Tétike—Viola Baber. g­ült­né aé stpm IsmeraU szárm. 51 * 4 óra. nr. Kétévesek versenye. 1000 F a győztesnek. »• Mariska 3é pk­ fv. 51 . Németh 200 F a másodiknak 160 F a harmadiknak. Táv. 1000 m. m­. Kattyusa 3é pk Ismereti, szárm. 51 -­1. Intermezzi­ n. 16 sm Cais-Ale. 60 Lov. KUmscha . IV £ fi EZámX Y' 2. Honvágy 2é pk Cagliostro-Hasty 56­ á „ • Gutái lí 5S53? J T^.r-H „ITM is­­ n*.* rr ■ 3. Szamóca 2é s'pkM?-Sent. 55'/, „ Schejbai f - Goszt n' r 4. Azrn II. 2é pk Major—Azra 56!', íl' 4 v­­ V , , 5. Caribou 26 pm Mernamerd-Cara f2­/, Horv. L. ?Jar ka -z í Ismeretlen szárm. 4 . Dósai 6. Tallér 2é pm Bahrein-Arico^a SSHt *?• L›hrtt'a sk fTfv/­ _ , , 4j’f ! 7. Lurkó 2é stpm Kopi-Love Apple 52'/1 . Kát Sri Vj V­ *'* T.smert*l,en ífir’ _ . ... . 8. Mario 2e pm Mannamead-Amén. 52V, " Kerzthelyi M­­ T'ín n « ” Saba,1d' 9. Parancs 2 pk Tat Akb.-Parabola 51 ' Alt IV 6 ^ ST1 FF' ”Q?OS’t IT­- 10. Ciluka 2é pk Sultan Mah.-Cant 51 '• t , „ , _ 21. Amazon II. 2e pk Ism. szárm. 42 „ Fetting F. - III. Intermezzo IL — Honvágy—Parancs. , __ VI. Babér—Bella—Amazon H.—Marika. 1­4.30 óra. IV. Szent István-napi scandb­an. 2500 F a • 510 F a másodiknakc- F * harmadiknak. , óra. vn_ Félvér ismeretlen származású lovak rav. lsen m. hanc­capja. 400 F a győztesnek, 80 F a másodiknak 40 F a l .Taoch -wood id. stpk Trimd.-W.W. 65 Lov. Keszthelyi harmadiknak. Táv. 1609 m. *• 5é pk Honp -Nagyaasz. 58V. Bach 1. Kató 4é pk Ismeretlen szárm. 75 Lov Csipak 1 3. Kőbánya id. _pk Ut_Ma­.-Kolchis 53/t . fl'/'si 2. Daisy 4é pk (fv.) 701/« stvcái­* Ah!w.01H Pkmfw.1 ,/'Tni, fLj* ” ' 3- Cyklon 4é sm Ismeretlen szárra. 63 ” Fetting F. 'c c,bzil l S V' ” v-í'° V 4. Petárda li. 3é pk Ism. szárm. 55 „ Pozsonyi 7* Eredménye 56 ^stpk «A1 53'/. " ’ ^ ^ fVU " I!: SEASUS « : gsr u ÍIS-í? i‘l 'Fr —• S* :: Ifi­­u. B'lVér’M­­­y*tt,ng F-* 9. csíkos áé pk ismeretlen szára,. 39 Z G^szoronyl 4 IV. Badí?^: orvy—IT of elejts—Touch.-wood VTI. —Dasy—Araa. 1.800.000 munkaórá­ra f elkészült sx Szabadsági híd Felrobbantották a fasiszták: 1945 január 15 Újjáépítette a demokrácia: 1946 augusztus 18 Most az egyszer a riporter is azérzékenyül. Nem tehet róla. Az örökös rohanás, a hír után való konok hajsza nem ölte ki belőle az­ emberi lélek hétköznapi sajátságát: meghatódik, ha valami­­ halottaiból feltámad“ és ismét élő valósággá­­ lesz. Igen, halottaiból, mert ugyan, csak egy esztendővel ezelőtt is, ki adott volna akár egy inflációs pengőt is a „Ferenc József hídért“? Ekrazit-„dísz“ a hídon Emlékezzünk: 1941 december 1. A „Ferenc József híd“ valarm­ennyi tartóoszlopán, szörnyű iide­énként, dróttal összefűzött, ezüstpropírbur­­kolttú, iszonyú csomagocskák la­pultak. Tudtuk, egyetlen kézmoz­dulat és a híd — Buda és Pest éle­tének összekötője — elpusztul, mar­­­alarcává lesz’ az evakult, lelkiis­meretlen pusztító dühnek. Úgy jár­tunk át rajta, mint megkötöltkezű orvosok. Tudtuk, csak vágni kelle­ne és megmenthetnék, de hátunk mögött géppisztolyok meredtek. Mit használt az élet kockáztatása? Semmit! Elvágtuk a huzalt? Egy óra múltán ismét „cselekvőképe­sen“ piroslelet, vagy zöldélt a ször­nyű „érrendszer“. Nem volt ment­ség. Tehettünk bármit, a pusztítás ocsmány ördöge, a megátalkodott fasiszta „gépkatona“ helyrehozta a hibát, az ellene lévő pedig véresre verten hentergett a pestvidéki fog­ház negyedik vagy ötödik emele­tén. Aztán elkövetkezett a nap, érte­lem és cél nélkül megroggyant a híd gerince, hullámok nyelték el büszke karcsú testét, csönd és a halál némasága következett a töb­bi­nap után: a híd meghalt!... Eltűnik az elzáró korlát 1916- augusztus 18. Nyári délután. A Duna közömbös hátán megrakott hajó húz ,félnek, rövid kürthang figyelmezteti a matrózokat: Híd következik! A kémény meghajtja k­erekét, pöffenntgető , füst csóvákat ereget a cinóbervörös híd gerince felé. Állunk a hídon, nézzük a fodro­zó, felkavart vizet, mintha mi utaz­nánk és a hajó állna szilárdan Lábunk alatt kőkockák mozaikja, a pillérek maguk biztosan tartják v­álluljon­­ja sújlyos­ vasszerkezetet, hátunk mögött „Szolgálati kocsi"' jelzéssel villamos dübörög el. A széleshátú, hatalmas, ezernyi púpo­­sodó szögháttal tarkázott tartóíven fütyürésző mázolók dolgoznak, az úttesten pedig két fáradtarcú mér­nök ballag el, hallgatjuk szavukat: „Egyszóval a statikai követelmé­nyeknek megfelel és valamennyi oszlopa egyensúlyban van a fő­tengellyel .. tengellyel.. Aztán elindulunk Buda felé. Em­berek állnak a hídfőnél, nincs már lánc és elzáró korlát, a villamos, minek fényesen, fölényesen húznak fel a hídra. Az ember csak nézi, aztán elfutja szemét a könny, ami­­kor hallja az egyik fiatalasszony oktató, tanítgató hangját, mint kis. ■fiának mondja: — Látod Janika, itt az új híd. Villamoson is át­mehetünk majd rajta. Uj híd, villamoson is ámehet rajt!« az ember. „Szabadság híd“! Mi épí­­t­ettük, mi, akikről 1944 decemberé­­ben azt mondták: „Piszkos haza­ árulók, országrantók, szabó tőrök, nép ellenségei!" 180.000 munkás 1.800.000 munkaórája Hallgatjuk az egyik mérnök el­ő adását, a híd először 1894. től 1896-ig épült. Felrobbantották 1945. január 16-án délben. A 140 méteres középső nyílást kellett újra építeni és a budai 75 méteres leroggyant nyílást helyreállítani. 2300 tonna új vasaidra trénzt építettek bele, ezt Diósgyőr és Ózd vasgyárainak mun­­kásai készítették. Január 11-én kezdték meg a munkát, befejezéséig 1.800 000 munkaórát dolgozott 180.003 munkás. A híd teljes hossza: 330 méter. A hídépítő munkások ja­nuár, február, március hónapjan­ a­ legnagyobb nélkülözések árán vé­­gezi ák el feladatukat, csak április végén, május elején kapták meg a munkateljesítményhez szükséges 3009 kalória értékű táplálékot. A híd építése — mint eddig vala­mennyié — két halálos áldozatot követett, az egyik áldozat vízbelül­­ladt, a másikat villamos ütötte el. A próbaterhelés 28 darab szénnel­ megrakott MÁV vagonnal, 17, BSz­KRt és HÉV villamossal, 5 autó­busszal és 8 útihengerrel végezték,­­telj.jó sikerrel. Mintegy 1000 terma súly került­ a hídra, többszöröse Emuk, amely a hidat terhelheti, tea megindul a forgalom. A hatalmas teher alatt a híd íve 17 centiméter­­n­yit süllyedt. Ez az első véglegesen, elsőrendű teherbírása,­­ újjáépített hidunk. A vízben fekvő 140 méteres roncsot még az ősszel uszályokról kiemelik, hogy a hajózás zavartalanságát biz­tosítsák. Sajnos, szakértők megálla­pítása szerint a roncs­­ építési anyagként használhatatlan. Következik a Margit-híd Beszélgetünk a mosolygós Gersi miniszterrel. Büszkén nézi az új és karcsú „Szabadság-híd“-at, de máris az új feladatról beszél. — A következő a „Margit-híd“. Nem tudjuk visszaállítani régi for­májában. Betonhíd lesz, de legalább akkora, ha nem nagyobb teherbí­rású. Vízalatt pill­érm­unkái alatt máris megkezdtük. Hogy mikor lesz kész? Nem tudom. Pénz, sok­­sok pénz kell hozzá, mégpedig fo­rint. Hogy sikerül-e megkapnom idejében azt, amire szükségünk van, nem tudom. Hiszem, hogy, mind az illetékesek, mind a közön­ség megérti és belátja: hídjainkat­ meg kell építenünnk, ha azt akarjuk, hogy Budapest ismét Budapest le­gyen. Itt késő este, külön engedéllyel, ballagunk keresztül a Szabad­ság hídon“. Csönd van, messzi­ről a Belváros lámpái fényle­nek, a Duna bársonyos, sötét testén, villódzó fénycsíkok, akár szépasszony estélyi ruháján a díszek, — csillannak felénk. El­­gondolkozón ballagunk, felrém­lik előttünk a múlt, minden iszonyatával, gonoszságával, át­­vakultságával, borzalmával. Megrázzuk fejünket és vará­­zsos jelmondatként mormoljuk:­­ — „Szabadság-híd“! Isten ad­ja, hogy ne változzék neved és méltó légy hozzá az idők vége­zetéig ... Ilasvay Ferenc M $n W p ff! m 1 lim I fi* IC kelmefestő, vegytisztító B B 7 E S I T I a nagyérdemű közönséget, hogy @1 @ELlf®T VI. Apponyi-tér 2. megnyitó Ma Vili., Jfecf Jiertit 4­*, Csór*'!, Szent Imre tér 7.

Next