Szabad Szó, 1946. október-december (48. évfolyam, 218-293. szám)

1946-10-01 / 218. szám

w Wem, TO46 © Mäher % JU, 40 an*»­48. évfolyam. 218. Bin * ” SZABAD SZÓ A NEMZETI PARASZTPÁRT KÖZPONTI NAPIL­A­P­J­A VERES PÉTER NAGY BESZÉDE a békéről, a paraszt-munkás szövetségről, a nép fel­emeléséről és az értelmiség jogairól és kötelességeiről Soktízezres tömeg vett részt a Nemzeti Parasztpárt budapesti nagygyűlésén Kovács Imre, Jócsik Lajos és Molnár József a bel- és külpolitikai kérdésekről Vasárnap korán reggel már népes csoportok álldogálnak a Nemzeti Pa­­rasztpárt központja előtt. Pestkörnyé­kiek. Előző este útra keltek már, hogy résztvegyenek a párt nagygyű­lésén. Budáról lovasbandérium léptek át a Szabadság-hídon. A Rákóczi-úton feldíszített szekerek. A pályaudvarok,­ról zászlókkal, táblákkal paraszt, emberek ezrei igyekeznek a gyülekező­­hely, a Sportcsarnok felé. Kilenc órakor megindul az Andrássy­ út felé­­a felvonulók végeláthatatlan oszlopa. A Parasztpárt központja előtt emel­vény, közepén áll Veres Péter. Mellette Kovács Imre, Jócsik Lajos, Szabó Pál. Levett kalappal üdvözlik a szüntelenül özönlő tömeget. Elsőnek öt felszalagozott lovaslegé­ny­­érkezik. Utánuk tűzoltó szakasz, élén tűzoltózenekarral, majd a honvé­delmi minisztérium, a rendőrség, a s­ezékesfővárosi mentők, a fertőtle­nítő Intézet parasztpárti küldöttsége. A szentendrei lovasbandérium után kezdődik a végeláthatatlan szekérsor.­­A dálnoki lovasok után a tárnoki, a taksonyi, a rákospalotai, a budaörsi Jáep'Wék vonulnak el az emelvény A parlament előtt már sok ezres járnak. Kéry János és Sebestyén László beszélnek felváltva a mikro­fonba: — Ma itt e harcos parasztság vonul be. Nem ünneplő parasztok, hanem a jogaiért öntudatosan síkra szálló dolgozó parasztság megmozdulása lesz. A lovasok, szekerek százai a tér szélén helyezkednek el, szekértábor karéja zsúfolásig megtelik. Mire Veres Péter megérkezik, több tízezer torokból tör fel az orkánszerfi él­jenzés. Zászlók, hatalmas parasztpárti jelvények, táblák erdeje nyúlik a magasba. Míg a gyűlés elkezdődik, a tömeg ütemesen harsogja a Paraszt­­párt követeléseit: „Közigazgatási re­formot!" — „Paraszt­munkás kor­­mányt.­“ A Himnusz hangjai után Molnár József, a nagybudapesti szervezet előtt. Hatalmas táblákon­­ elírások: ..Földet vissza nem adunk“. „Népi kollégiumokat“. „Éljen Veres Péter, a parasztság vezére“. Veres Péter mellett áll felesége is az emelvényen. Felharsan az üdvözlés: iljen Julcsa néni! A budaörsiek hatalmas szülőkoszorút nyújtanak át Veres Péternek. Az alagiak egy üveg új bort hoztak. Sorba jönnek a töb­biek: Törökbálint, Vácduka, Vértes, Boglár, Újpest, Óbuda, Pi­scsaba, Üröm, Békásmegyer, Torbágy, Rákos­­hegy, Ercsi, Szigetszentmiklós, Pilis, Soroksár, Domony, Szászhalombatta, Kispest, Pestszenterzsébet, Alsódabas, Alsónémedi, Fót. A kocsisorok között Budapesti kerület szervezeteinek tagjai vonulnak zászlókkal, táblákkal, üze­mek dolgozói és minisztériumok pa­­rasztpárti csoportjai. A budaörsi telepesek kenyeret­­ nyújtanak át Veres Péternek, a vácdukaiak egy rúdon kalácsfonatot a torbágyiak szőr­öke szó­rút. Hamaro­san virágerdő lepi el az emelvényt. ...Tizenegy óra felé már az Alkot­­mány­ utcán zörögnek az utolsó kocsik. Igyekeznik a Parlament, elé, központi titkára beszél. Üdvözli a nagygyűlést, a pestkörnyéki tele­peseket, majd így folytatja: — Az 1939-ben kisarjadt kis párt országos jelentőségű politikai erő lett. Megteremtettük a dolgozó pa­rasztság pártját, a Nemzeti Paraszt­pártot.­­ Ezer esztendőn át mindig a parasztok és a munkások védelmez­tése az országot, pedig hazájukból legtöbbsz­ör még egy kapavágás föl­­det sem mondhattak magukénak. Mégis védelmezték, mert tudták hogy elérkezik a nagy honfoglalás ideje, mikor az ország a dolgozó magyar néppé lesz A felszabadulás­sal a nagy honfoglalás megtörtént­ A hatalmas úri birtokokat kis pa­rasztbirtokokká szedtük szét, a gyárak vezetésébe az üzemi bizott­ságokon keresztül beleszólhatnak azok is, akik építették: a munkások, helyzet a többi vármegyében is. Mégis, ha most széttekintünk a köz­vetlen szomszédságban, azt látjuk, hogy gyűlölködés vesz bennünket körül. Baráti jobbunk elfogadása helyett a mi kisebbségeink felszá­molásával akarják tágítani életlehe­tőségeiket. —A legszomorúbb a csehszlovákiai magyarság helyzete. Csehszlovákia azzal kezdte demokráciája újjá­építését, hogy a magyarságot­­az egyetemes háborús bűnösség vádja alá helyezte. Rendelettel megszün­­tették a magyarok állampolgársá­gát, bezárták a magyar iskolákat, elkobozták a magyar mezőgazda­­sági ingtanokat. — A fiatal magyar demokrácia attól a gondolattól indítva, hogy rendezni kell Csehszlovákia és Ma­­gyarország viszonyát és segíteni kell az odaáti magyarágon, tár­­gyal­ásokat kezdett Csehszlováki­á­­val. Ebből született meg a cseh­­szlovák-magyar népcsereegyezmény. Ezt az egyezményt a csehszlovákok ki akarják játszani a magyarság ellen. A Nemzeti Parasztpárt po­­liikusai: Veres Péter, Erdei Fe­renc, Kovács Imre és ő maga is idejében figyelmeztették a magyar kormányt ezekre a veszélyekre. Magyarország agrárország, népsűrű­­sége azonban már elérte az ipari államok népsűrűségét. Csehszlová­kia ipari ország, ugyan­akkor nép­­sűrűsége kisebb, mint a miénk. Csehszlovákiában ritkul a népsűrű­ség, Magyarországon pedig sűrű­­södik. Meddig sűrűsödhet? Addig nem, hogy elpusztított hazánkra rázúdítsák a határon túl élő tömén­geinket. Kérjük, vegyék észre: itt nem a vékony magyar úri betyár­ Ság állama épül, hanem a magyar parasztoké, munkásoké, haladó ér­­telmiségé, és programmunkat kizárólag « «**• gyár néphez igazítjuk. A dolgosó parasztságot szolgáltuk a múltban* szolgáljuk ma és a jövőben is. — Pártunk elsőnek hívta fel a figyelmet, hogy a földreform után olyan problémák adódtak a mező­­gazdaságban, amelyeknek megoldása nélkül elképzelhetetlen a városi tö­­megek kielégítő ellátása és az PB­­rasztság felemelése. Követeltük az agrárpolitika kezdeményezését, in­tézményes közellátást, helyeseltük és segítettük a stabilizációt. A dol­gozó parasztság érdekében hatályo­sabb intézkedéseket követeltünk hogy boldogulásunkkal a demokrá­ciát és a magyarságot erősítsék. El­sők voltunk, akik szóltunk a ma­gyar kisebbségek sorsáról. Elsőnek foglaltunk állás­t a magyar béke ügyében és követeltük, ne tekintsék az egész nemzetet bűnösnek. Első­nek követeltük a békeelőkészítés egységét, a népi elv érvényesítését az új béke megalkotásánál. — Íme, ha visszatekintünk az el­múlt évre, büszkén állíthatjuk hogy, politikánkban nem volt törés. Ne csak a föld, hanem annak jövedelme is a parasztságé legyen. A Nemzeti Parasztpárt nagygyűlése az Országház előtt Emberhez méltó életet! — A Nemzeti Parasztpárt har­cot indított azért, hogy most már ne csak a föld, hanem annak jöve­delme is a parasztságé legyen. Harcol, hogy a Pest környékére telepített magyar parasztok em­beri megélhetést találjanak és a fővárosi dolgozók szabad emberhez méltó életet élhessenek. A Paraszt­­párt fővárosi tagjai nem a budai villák, a belvárosi luxuslakások lakói, hanem dolgozó emberek, ér­telmi­ségiek, munkások, rendőrök, postások, tűzoltók, katonák, BSzKRt-isták, altisztek, akiknek politikai és gazdasági érdeke azo­nos a parasztságéval. Az elmúlt rendszer bukott urai a dolgozó nép feje fölé új kapital­izmust akar­nak építeni. Ezeknek nem volt elég az infláció alatti szabadrab- tás, igyekeztek a stab­stáriót is a maguk javára kihasználni. Le kell számolnunk épülő demo­kráciánk ellenségeivel de ugyan­akkor törődnünk kell annak épí­tőivel. Meg kell és meg lehet ta­lálni a módját annak, hogy egyet­len család sem éhezzék a télen. Nem szabad megengedni, hogy a dolgozó ember családja az utcára kerüljön. A luxuslakásokat már helyrehoz­ták, de a dolgozók ezrei ablakta­lan­ romlakásokban tengődnek. Igazságosabb jövedelemelosztást aka­­runk. Együtt akarunk dolgozni mindazokkal, akik nem a bankve­zérek, a gyárosok az újgazdagok, a háziurak és a volt reakciós urak érdekeit nézik, hanem a dolgozó parasztok, munkások, értelmiségiek boldogulásáért vetik harcba erejü­ket. Ezen a nagygyűlésünkön is baráti kezünket nyújtjuk az ipari munkásság felé, mert tudjuk, hogy a dolgozó nép összefogása nélkül nem lehet független nép és ország! Jócsik államtitkár az áttelepítés gondjairól Molnár József nagy lelkesedéssel kísért beszéde után Jócsik Lajos, a csehszlovák-magyar áttelepítés kormánybiztosa szólalt fel. Beszé.de elején megállapította, hogy a ma­gyar demokrácia az egyenlő jogok és egyennlő köt­elességek elvének a­­p­­jára helyezkedett és nem tett kü­lönbséget fajták, vagy nemzetisé­gek szerint. Békés vármegyében például 4400 szlovák családnak a magyar demokrácia 23.400 hold föl­det osztott 781 román család 4500 hold földet kapott. Csanád várme­gyében 1072 szlovák család 5028 hold juttatásban részesült. Kapott még 244 román család 1438 holdat, 266 szerb család 900 holdat és az az érdemes németek közül 258 csa­lád összesen­ 848 holdat. Ugyanez, a Szilárd erkölcsöt és politikát. Ezután Kovács Imre nemzetgyű­­lés képviselő lépett az emelvényre: — Az eszmélő, éledő, bízó or­szág félelmetes infláción ment ke­resztül. Közéletünk korrumpáló­dott- A pénz stabilitását követnie kell a morál és­ a politika stabitizá­­lásának. Ne ígéretekben versenyez­zünk, cselekedeteinkkel, jó példák­kal járuljunk hozzá a politikai él­et megnyugvásához. Tagadhatatlan, a válság jelei mutatkoznak politi­kánkban, a koalícióban, a pártok egymáshoz való viszonyában. A válságot a demokrácia különböző értelm­ezése idézi fel. A reakciós kisebbség jogát csak annyiban respektálhatjuk, ha ténykedéseivel a demokrácia hibáit akarja korri­gálni, nem pedig a demokratikus rendet megdönteni. Aki a demo­krácia ellen tör, a régi világot akarja visszaállítani, védelemre ne számítson. A demokrácia ellensé­geinek pusztulnunk kell! Válságok — A koalíción belül csak a dol­gozó nép politikája érvényesülhet. Mi demokráciát akartunk azokban az időkben is, amikor sokan a fó­rumokon ágálok közül még más oltárokon áldoztak. A koalícióra szükség van, a pártok közötti­­jó­­viszony zavaró jelenségeit ki kell küszöbölni. Minden párt tartja kötelességének, hogy belső nehéz­ségeit megoldja, a sorai közé fura­­kodott, reakciós, antidemokratikus elemeket elt­ávolítja­ Ha ez meg­történik, akkor remélhető, hogy a sorozatos váltastok megszűnnek és a koalíció szilárd alapja lesz a következő évek alkotómunkájának, demokratikus politikájának. . . A Nemzeti Parasztpárt körüli híreszteléseknek is legyen vége. Ha van elintézni valónk, azt elintézzük magunk. Tiltakozunk minden olyan mi­nősítés ellen, amelyik jobboldali­nak gondol bennünket. Vegye tudo­másul mindenki, hogy önálló, , füg­getlen párt raj­j­unk. Politikánkat Vállaljuk az értelmiséget! — Az értelmiséget hívjuk !m vállaljuk. Rosszhiszemű híreszte­­léssel újabban értelmiségellenesnek mondanak bennünket. Mi számi­­lunk ebben a nagy városban a faluból ideszármazott kisemberek rendőrök, tűzoltók, altisztek, utcas­yeprük, házmesterek, kis'. i azt viselő* mellett azokra az értelmiségekre is, akik vállalják a parasztság pro­gramját. Harcoljanak velünk a de­mokráciáért a demokrácia ellen* rségeivel szemben, vállalják­­a pa-­­ rasztság és munkásság harcát • ! akkor a parasztság és munkásság i­­s vállalja őket. !■ Kovács Imre arról bek­élt ez­után, hogy a lefegyverzett magyar­­ nép jövőjét és igazát csak szel­elmi­­ fegyverekkel biztosíthatja. A most­­ még hallgató magyar szellemek megszólaltatása nemzeti mellegű­­en

Next