Szabad Szó, 1946. október-december (48. évfolyam, 218-293. szám)

1946-12-08 / 276. szám

SZABAD SZÓ 1946­­december 8. RENDEZNI VÉG­RE KÖZÖS DOLGAINKAT... in. Első napom Bulgáriában .Útirány: Belgrádon, egész Dél­idet-Jugoszlávián keresztül Bul­gária, Szófia felé. Odafelé menet csak egy napot tartózkodtunk Belgrádban s ez az egy nap csak futó ismerkedés volt a várossal. Visszafelé jövet majd tovább maradunk s megpróbálunk egy kicsit belenézni az új Jugoszlávia­­életébe is. Bulgáriáról innen-onnan ös­­­szeszedett fogalmak élnek csak bennünk. A legrégibbek, amelye­ket még az iskolában szedtünk fel: bolgár-magyar testvériség, remek kertkultúra, rózsaolajat adó rózsaligetek, itt él Európá­ban a legtöbb öregember és a többi hasonló .. .. Vagy később­ről: Sztambulinszki paraszt­forradalma, a bolgár paraszt­demokrácia, az egészséges kisbir­­tok hazája é­s mostanában meg a délkeleteurópai népi demokrá­ciák erős bástyája..­. Rózsaliget és bolgárkertészet Caribrod a jugoszláv határ­állomás. Utána néhány kilomé­terrel átlépjük a jugoszláv-bolgár határt. A sziklás, kopár, vörös­­barna és fekete hegyek, amelyek között száz kilométereken át el­kanyarogtunk egész Délkelet- Jugoszlávián keresztül, a határon túl is elkísérnek bennünket­ Dra­­gománon, az első jelentősebb, határmenti bolgár városon túl, Szófia felé ugyan ellaposodik a táj, de még mindig sok a sziklás, köves meredek, vagy fensik és kevés a termőföld. Az bizonyos, hogy se rózsaligeteket, se bolgár­­kertészeteket sehol nem látunk. Mint később megtudtuk, rózsali­getek ugyan vannak Plovdiv kör­nyékén, ezek azonban egyáltalá­ban nem olyan jelentősek a bol­gár termelésben, mint mi az is­kolában tanultuk. Olyan bolgár­­kertészetek pedig, mint nálunk, egyszerűen nincsenek, legalább is nem komoly mértékben. A bolgá­rok nálunk tanulták meg a bol­gár­ kertészkedést ... Ahol szántóföldek vannak, olyan a táj, mint nálunk, mond­juk a Dunántúl. Megbújó kis fa­luk a völgyekben, apró parcellák a határban, a búza már szépen zöldel, néhol pedig még most szántogatnak a bolgár parasztok, apró tehénkék húzta ekékkel. Feltűnő sok a juh: a szántatlan tarlókon s a köves, kopár legelő­kön juhnyájak legelnek minden­felé. Kerítő pulikat nem látunk,­­de a juhászok itt is szamáron közlekednek- Szófia: nyugati főváros Szófia komoly meglepetés. Mindig úgy hallottuk, hogy olyanféle vidékies nagyváros, mint nálunk mondjuk Szeged.­­ Íme, ahogy a hatalmas forgalmú pályaudvarról befelé vezető szé­les útvonalon végighajtatunk, egy nyugateurópai értelemben is igazi nagyváros, sőt főváros képe bontakozik ki előttünk. Széles utcák, szép sugárutak, hatalmas palotasorok, gyönyörű parkok, nagy terek. Egészen új, modern város ez, — szinte egyetlen ,,ke­leties" színfolt benne a csodála­tosan szép katedrális. A város fek­vése is festőién szép: félkörben magas hegykoszorú, — a koszo­rúban a város tövéből közel más­félezer méterre fehurúló Vitosa De a háborús bombázások ala­posan megtépázták Szófiát is. Majdnem annyi a rom, a besza­kadt vagy kiégett épület, mint, Budapesten. S az újjáépítéssel sincsenek sokkal előbbre­, mint nálunk. Legfeljebb annyi a kü­lönbség, hogy itt már folyik ez építkezés: mindenfelé bontják a romházakat, emelik az állványo­kat s húzzák föl az új falakat. Az élet különbsni elég nehéz Szófiában. Talán még nehezebb, mint Budapesten. Nagy a lakás­ínség Élelmiszer, ruha, minden közszükségleti cikk jegyre kap­ható csak. Vannak persze dolgok — például a Zsirad­ék­félék —, amelyekre inkáb­b csak a jegy van meg s az áru maga inkább a feketepiacon bujkál. •­ Egye­dül kenyérben van Szinte béke­beli bőség. A barna kenyér 25 leva, a hófehér 51 leva kilónként. A kenyérárak, de általában a többi árak is, a kereseti viszo­nyokat figyelembe véve, nagyjá­ból azonosak a mieinkkel, százaléka paraszt. A bolgár pa­rasztság az új világban: ez az, ami legjobban izgatott é­s kö­vetkező cikkemben ilyen irányú tapasztalataimról számolok majd be. Darvas Jóózsef. Tisztes szegénység Tisztes szegénység, ez jellemzi Szófiát s általában egész Bulgá­riát. Viszont ez a tisztes szegény­ség általában mindenkire köte­lező. Nincsenek meg azok a ki­rívó különbségek az egyes réte­gek életkörülményei között, mint nálunk. Infláció nem volt és nincs. A feketepiac, a speku­láció és a korru­pió aránytalanul kisebb területen mozog, mint ná­lunk az infláció alatt, sőt sajnos még ma is. S mindennek elsősorban nem gazdasági, hanem politikai okai vannak. Gazdaságilag, mint már mondottam is, Bulgária nem áll jobban, mint mi. Ám egyértel­műbb, tisztázott­abb a belpolitikai élete, a bolgár demokrácia nem erre s arra húzó erők tusakodása, hanem széles tömegbázisra támasz­kodó, komoly népi demokrácia, amelynek van ereje radikális in­tézkedéseket hozni és azokat vég­re is hajttatni. S ennek a népi demokráciának legfőbb alapja a parasztság,­­ hiszen Bulgária lakosságának 80 Golyón­ vásárol a RIV képviselet Bpest, V., Bajcsy-Zsilinszky­ út 76. Budapesten már kapható az „ AKRON “ árokiro Négy évig nem kell tölteni minden darabhoz 4 éves garancialevelet kap ára csak 88.- st Kapható Hain szüvittelta Magyarországi vezérképviselet: G­yörgy Imre IV., Deák Ferenc-u. 15. Tel. 380-515, 184-604 A dohánytermelők fogyasztási illetéke A hivatalos lap december 7-iki száma közli a pénzügyminiszter rendeletét Eszerint a kincstár szá­mára 1946. évben termelt dohány beváltásánál megállapított hiány után a dohánytermelőknek kgr.­kint a kerti és a hevesi dohányfajtánál 20, a szufoki, szegedi, szabolcsi, debreceni és tiszai dohányfajtánál 15, a kapadohánynál­­pedig 10 fo­rint fogyasztási illetéket kell fizeti­niök a hiánytermelőkne­k. A Magyar Statisztikai Szemle 1946. július—szept. 7—9. száma megjelent Tartalmából különös érdeklődésre tarthat számot az 1946. év első felének népesedési mozgalmáról beszámoló ta­nulmány és az újjáépülő gyár­ipar helyzetének ismertetése. A mi­niszterek fea Kormány rendeld A szegény nép földhözjuttatására a kormány meghozta volt a 600/1945. M. E. számú rendeletét, hogy ne lehessen a parasztságot to­­vábbra is félrevezetni, vagy becsapni. A rendelet értelmében a kiosz­­tott birtoktesten levő minden mezőgazdasági eszközt és a mezőgazda­sági jellegű ipari üzemeket a foki közjuttatottak tulajdonába adják. Mivel pedig ilyen mezőgazdasági ipari létesítményeket nem lehetett egyének kezébe juttatni, a 131.000/M. E. számú rendelet elrendelte földmívesszövetkezetek megalakítá­sát. Nálunk Somogy megye Fonó község­ében is alakult egy i­lyen szövetkezet. 1945 novemberében a szövetkezet irányítását, illetve ve­­zetését a volt gazdasági cselédek vették a kezükbe s végezték is nagyon jól, mert egy év alatt vásá­roltak egy új traktort, egy személy,­kocsit egy teherkocsit, 3600 méter textiliát s a földhözjuttatottak kö­­zött kiosztottak mindenkinek egy pár bakancsot és csizmát. A régi gazdák azonban nem kaptak­ semmit, mert hi­szen­­ a léte­sítmények a cselédek lev­asai béréből teremtődtek meg. Mi, újgazdák, legalább is így gondoljuk, de a 60 holdas gazdák már másképpen vé­le­kszenek, s minden elképzelhető módon támadják a szövetkezetet és vezetőségét. A Földmivel­­szövetkez­etek Országos Központjának revi­zora azonban nem talált említésreméltó hibáit Pető János, Felsőfonói János és Cséplő Jenő kisgazdák Vidovics Ferenc volt főispánnal és Batitz iparügyi miniszteri biztossal egyetemben mégis valahogy rá tudták venni az iparügyi és közellátásügyi minisztereket, hogy oda­rendeljék a volt tulajdonos főszámvevőjét ellenőrnek. Ebből mi, új gazdák, arra követ­kezhetünk, hogy vissza is akarják a volt tulajdonosnak — vagyis a papoknak — juttatni először a mal­mot; ahhoz persze ház is kell az üzem munkássá részére, s ha már az is meg lesz, akkor majd kell föld a konvencióinknak és így mitőlünk lassan kint vissza­szednek mindent. Mi, újgazdák, ki vagyunk szolgáltatva az ilyen támadásoknak, hiszen maguk a miniszterek sem védik a 600-as kormányrendeletet. Medi­g tűrjük még ezt az állapotot? Beér Gyula nemzetgyűlési képviselő. Kapható: RÁDIÓK IfS M­ARIffITZ­ETraiOSflTaBI József-kör»út 37-39. Tel.: József 11.63. "toSS?BáSfú^T HANGFÉNY [­ VI.,Andrássy-út2. fi ' ‘ . ‘ ' J!'L Budán SE al 5E* Motoér-nái *2SSrtsSut . , .... ... _ részletre is kapható, nagy választékban XI., Bartók Béla-út 41- schmidt József, vii., Rákóczi, út 14. Telefon: 221—275, Kincses Rádió kincset ér­tfim­mmn » Jtem IT*,6d.4.! RÁDIÓJÁT javítássá Telefon­hívó: 138 - 575. . » . •. .. I • . • w

Next