Szabad Szó, 1947. január-március (49. évfolyam, 1-74. szám)
1947-01-12 / 9. szám
Vasárnap, 1947 Január 12 49. évfolyam, 9. szám Ára 40 filé** SZABAD SZÓ A NEMZETI PARASZTPÁRT Körlz PNTI NAPILAPJA A belügyminisztérium jelenti: A reakciós földalatti ♦összeesküvés minden fonttos mozzanatát tisztázták a nyomozás adatai. Kiderült, hogy az 1946 őszén megalakult földalatti fővezérség és a vezetése alatt álló fegyvere© szervezkedés a köztársaság erőszakos megdöntésére csak egyik része volt a szerteágazó földalatti mozgalomnak. Már 1945 elején a „Magyar „Közösség“ vezető tagjai megkezdték a Horthy-rendszer idején működő „Magyar Közösség“ , újjáélesztését. 1945 őszén már működésbe lépett a Hetes Bizottság mely eleinte 5 tagból állt, de rövidesen kiegészült 6, majd 7 tagra. . „Paraszt ne tegyen képviselő" Donáth György volt MÉP-alelnök a Hetes Bizottság megbízásából írás ,ba foglalta a földalatti mozgalom politikai célkitűzéseit. Donáth kéziratát a házkutatások folyamán a rendőrség lefoglalta. Eszerint a Hetes Bizottság demokratikus államberendezésünket és köztársaságunkat „Politikai vacuum“-nak (légüres térnek) minősítette. Szerinte „érvénytelen“ a köztársaság törvénybeiktatása, érvénytelen a köztársaság minden törvénye és törvényerővel bíró rendelkezése. Ezért célul tűzte ki többek között a földreformtörvény hatályon kívül helyezését és a végrehajtott földreform eredményeinek felszámolását. A Horthy-rendszer visszaállításáról szóló feljegyzéseiből és vallomásokból megállapítást nyert az a törekvésük is, hogy a parasztságot kiszorítsák a politikai életből. Például Fitos Vilmos, a Parasztszövetség társadalmi osztályának vezetője ezt így fogalmazta: „paraszt ne legyen képviselő“. A nyomozás megalapította, hogy a Hetes Bizottság által a földalapi fővezér személyének kijelölésénél azért esett a választás Dalnoki, Veres Lajos személyére, mert ő még 1914 augusztusában Horthytól írásbeli meghatalmazást kapott, melynek értelmében Horthy akadályoztatása esetén a kormány-és jogkör gyakorlásával Dálnoki Veres Lajost bízza meg. „Akadályozni kell az (s?íépülést" Szentmiklóssy István kézirata, melyet a házkutatások során ugyanis a klefogadtak, fényt vet arra is hogy milyen eszközökkel törekedett a Jllalmar K& pír ‘ ' " ■SjS'/ Képviselők és magasra«!» minisztériumi tisztviselők szerepe a köztársaságellenes összeesküvés szervezésében és szeretésének . Saláta Kálmán kisg volt a „Hetes Bizottság“ egyik tagja A második hivatalos lefejtés zónánk tagjain és szervezetein keresztül köztársaságunk és demokratikus rendszerünk aláaknázására. Szentmiklóssy kézirata, Inely a Hetes Bizottság állásfoglalását foglalja össze. Kifejtette: akadékozni kell az újjáépítést, a termelés növekedését, hogy a demokratikus köztársaság ne erősödjék. Héder János, a Parasztszövetség gazdasági és szövetkezeti szaktanácsadója vallomásaiban beismerte, hogy aMagyar Közösség“ tagjain keresztül a parasztságot a beszolgáltatás megtagadására szólította fel. A stabilizáció sikerének késleltetése, vagy a megakakadélyozása érdekében pedig a Hetes Bizottság mozgalmi összeköttetései révén szérszorgalmazta a forint értékének lerontására a minél szélesebb méretű hitelnyújtási politikát. A lefoglalt kéziratokból, valamint a beismerő vallomásokból megállapítható, hogy a Hetes Bizottság fenti céljainak elérését főlep a Fü,ppétién Kisgazda■párt és a Parasztszövetség fokozatos meghódításával akarta elérni. Donáth jegyzőkönyvi vallomásában beismeri, hogy a Hetes Bizottság döntő súlyt helyezett arra, hogy a Kisgazdapárt nemzetgyűlési képviselői ée törvényhatósági bizottsági tagjai, valamint a pártvezetőség budapesti és vidéki tagjai közül is minél többet megnyerjen a maga politikai célkitűzései számára, hogy azon keresztül a Kisgazdapártra, Skmárh szavai szerint, „reoktrojálhassa“ a Hetes Bizottság politikáját. Szentiványi Domonkos kézirata arról tanúskodik, hogy a Hetes Bizottságnak ez több ízben sikerült is. A kézirat felsorol olyan intézkedéseket, amelyeket a Hetes Bizottság előzetes határozata alapján a mozgalom résztvevői a Hetes Bizottság utasítására, a Kispazdavárt és a Parasztszövet láp kereteit felhasználva, keresztül vittek. Héder elismerte, hogy csupán egy jelentősebb állásfoglalásakat nem tukerült megvalósítani ok, azt, hogy a Kisgazdapárton belül híveik segítségével megakadályozzák a köztársasági alkotmány törvénybe iktatását. Arany Bálint és Saláta Kálmán kisgazdapárti képviselők szerepe A Hetes Bizottság részéről a Kisgazdapárt és a Parasztszövetség meghódítására irányuló munkát Arany Bálint és dr. Balám Kelimán, független kisgazdapárti nemzetgyűlési képviselő, a nemzetgyűlés külügyi bizottságának tagja, vezették. A nyomozás megállapította, hogy a Hetes Bizottság hetedik tagja dr Saláta Kálmán volt, aki röviddel a felszabadulás után egyik kezdeményezője és szervezője volt a „Magyar Közösség“ díjjáélesztésének, a köztársaságellenes mozgalom elindításának és a földalatti fővezérség kialakításának. A nyomozás megállapította azt is, hogy dr. lési képviselőn kívül a Független Kisgazdapárt más képviselői is vezetőszerepet töltöttek be a köztárs-aság■ éli ones földalatti mozgalomban. Főleg Arany Bálint és e képviselők segítségével sikrült elérniök azt, hogy a Parasztszövetség lényegében a Hetes Bizottság irányítása alá került Már 1945 ben a Hetes Bizottság befolyását tervszerűen arra használta fel, hogy a régi, Horthy-hű embereket minél nagyobb létszámban átmentse és minél nagyobb létszámban visszajuttassa őket a régi politikai, társadalmi, gazdasági és közéleti pozíciókba. A vallomások haszomatnák arról, hogy a Hetes Bizott■ súgnak 1945-ben az igazoló bizottságokba. 1946 ban a B lista bizottságokba a Füpgetlen Kisgazdapárt révén sikerült nagy számban saját embereit delepáltatnia. Az egybehangzó vallomásokból megállapítást nyert az is, hogy a Hetes Bizottságnak ismételten sikerült az egyik KVT-tanácsot a régi közösségi, tagokon keresztül befolyásolni és több esetben elérni azt, hogy háborús bűnösök büntetését, enyhítsék vagy felmentő ítéletet hozzanak. Számot adnak ezek a vallomások arról is, hogy szervezeti befolyásukat felhasználva, minisztériumokba, nagyvállalatok élére és közéletünk majd minden területére sikerült a Hetes Bizottságnak a maga embereit kineveztetni. Kapcsolat a „nyugatosok itti Belpolitikai ‘ tevékenye© gén kívül a Hetes Bizottság kiterjedt külpolitikai tevékenységet is folytatott. Szentiványi Domonkos és a Hefes Bizottság más tagjai, felhasználva az említett szervezetek legális lehetőségeit, felvették a kapcsolatot anyugatosokkal“. Megfejtett, rejtjeles levetelikből kiderült, hogy céljuk a külföldi, demokráciaelenes szervezkedésnek összhangba hozatala volt az, általuk vezetett földalatti, köztársaságellenes mozgalommal. Erre a célra jelentékeny összegeket kaptak idegen valutában, melynek egy részét sikerült lefoglalni. A Hetes Bizottság 1916 őszén az elért eredményeit már úgy értékelte, hogy idejét látta a földalatti fővezérség és a földalatti fegyveres ellenforradalmi hadsereg megszervezésének is- Donáth jegyzőkönyvi vallomásában ezt úgy fogalmazza meg: „a zongora már megvan, csak játszani kell rajta“. 1946 nyarán több alkalommal illegális fasiszta, reakciós röpcédulák jelentek meg. A nyomozás felderítette, hogy ezeket a röpcédulákat dr. Péter Ernő KíTÜ a341m gyár Közösség csoportjával együtt írta, sokszorosította és egy részüket postán a nemzetgyűlési képviselők címére is elküldte Terhelő bizonyítékok és vallomások alapján a tegnapi nap folyamán 10 újabb őrizetbevétel történt Mind a 10 magtrsal’é'a m'n. -'ériumi tisztviselő. Az eddbzi letartóztalöltak száma 93. További letartóztatások várhatók. Dr. Saláta Kálmán és más kisgazdapárti képviselők mentelmi jogának felfüggesztése és kiadatása érdekében az államvédelmiszervek a lépéseket megiiaták ftösjefiteiM© lelet, a ki csak a felüleTÉN nézi az országot, az egyszerűen azt mondja, hogy növekvőben van az elégedetlenség, ellenzékiség és a reakciós hangú út. Ezt veszi észre az, aki csak a vonalon, villamoson, piacon és nyilvános helyeken forogva szerzi benyomásait. Valóban ez a hangulata a legtöbbet mutatkozó, utazó és üzletelő középrétegeknek: a polgároknak és kispolgároknak.A nép mélyen azonban - sokkal mélyebb, homorabb indulatok érnek és sokkal meggondolkoztatóbb formában jelentkeznek. Aki a parasztság körében mozog és egyformán felfogja az új birtokával küszűködő földhözjutott parasztságnak, a földhöz sem jutott munkás parasztságnak, a földbirtokossal elkeseredett harcot folytató bérlő parasztoknak és a megszámlálhatatlan bajjalgonddal vergődő törpe- és kisbirtokos parasztságnak a megnyilatkozásait az mást is észrevehet mint egyszerű elégedetlenséget és elenzékiséget. Figyelmeztető jeleket kell észrevennünk, amelyek egyre sűrűsödve nyilatkoznak meg a parasztság körében. É s azt árulják el, hogy valami baj van mélyen a nép tudatában és indulatában. A megtorpanásnak, és tü- t r© metlenségnek a sokféle I jeleit kell észrevenni, annnak, aki mélyebben tekint bele a parasztság világába, s ezek a jeleik fenyegetően figyelmeztetnek arra, hogy valami baj van, amelyen segíteni kell. Akárhol az orSZÁGBAN egy-egy paraszti gyülekezet alkalmával mindent elborító áradatban indul meg a tengersok panasz. Igaz, ezeknek a panaszkodásoknak egy része megszokott, szinte természete© jelenség. Időjárással, kormánnyal ritkán, van megelégedve a paraszt, s akkor is panaszkodik sokszor, az mikor különösebb oka nincsen rá. A mostanában claradó panaszoknakfőrészére azonban megvan a különös oka. Sok égető sebe van a parasztságnak, amely miatt elkeseredettel.. . sokszor kettegbeesve panaszkodik. Még a-4 enyhébben sajgó sebek közé tartoznak azok, amelyeket a háború ütött. Az egész ország szenvedi ezeket, s a parasztság is többkevesebb türelemmel viseli őket. Dedeik újfajta része-A írta: Erdei Ferenc