Szabad Szó, 1948. október-december (50. évfolyam, 226-301. szám)
1948-10-24 / 246. szám
A Szovjetennó 764,00onsm gabonát szállított Angliának Illetékes helyről pénteken nyilvánosságra hozták, hogy a Szovjet Unió 14.000 tonna gabonával többet szállított Angliának, mint amennyit a múlt évi decemberi angol-szovjet kereskedelmi egyezményben vállalt. A múlt év decemberében a Szovjetunió vállalkozott Nagybritanniának 700.000 tonna kenyérgabonát szállítani. Az egyezmény szerint a Szovjetuniónak joga lett volna 500.000 tonnára csökkenteni a gabonaszállítmányt, mert Nagybritanniában elhelyezett megrendelések a megállapodásszerű 50 százalék alatt maradtak, a Szovjetunió azonban nem élt jogával, hanem 764.003 tonna gabonát szállított Nagybritanniába. (MTI) Hatalmas iparisszák a főváros déli részén A főváros városrendezési szakbizottsága szombati ülésén megállapították, hogy a Duna-Tisza csatorna megépülése után hatalmas ipari településekül kell számolni a főváros déli részén és a Csepel-sziget közepe, táján. Ikre a környékre tehát korszerű, külön városrendezési terveket kell elkészíteni. A fölszólalók kérték meg, hogy a sízők számára fősiklót építsenek a budai hegyekben. Hétfőn ítél a népbíróság a Varannai ügyben A népbíróság Berek-tanácsa Szombaton folytatta Varatmnai Aurél újságíró, a Reuter Iroda tu■ dúsítója népellenes bűnügyének tárgyalását, Varannai hazug és a demokráciát rágalmazó tudósításokat küldött külföldre. Szombaton Boldizsár Iván külügyi államtitkár tett vallomást. Kijelentette, hogy Varannai a Csomoky-ügyben nem fordult hozzá felvilágosításért is nem is ajánlotta fel szolgálatait a magyar népi demokrácia érdekében. — Egyébként — folytatta vallomását Boldozsár államtitkár —, ha megkísérelte volna ezt, elutasítom, mert a magyar demokráciának nincs szüksége arra, hogy külföldi tudósítók szolgálataikat felajánlják. A külföldi tudósítóktól csak tárgyilagosságot kívánunk meg, mert ez egyben az igazságnak szolgálata is. Dr. Halász Sándor népügyész mondotta el ezután vádbeszédét. Kiemelte, hogy a vádlott, a magyar népi demokráciával szembenálló külföldi kapitalista sajtó gyalázkodásait könnyítette meg a tények elferdítésével és célzatos beállításával Szigorú ítéletet kért. Varannai ezután az utolsó szó jogán próbált mosakodni. A tárgyalást hétfőn folytatják és ítéletet is hoznak. ■ így épül Abauj, ahol ezelőtt a madár se járt... Hollóháza, október hó. (A Szabad Szó munkatársától) Hollóháza Abauj megye legészakibb csücskében komor hegyek közé bújva, országtól-világtól elzárva sem tudta annyira elreteszelni magát a demokratikus élettől, hogy ne jutna el hozzánk ahíre. Jóllehet a vasútállomás is 30 kilométerre van tőle, ebben az eldugott falucskában épült, az ország egyik leghíresebb porcellánja kerámiagyára. A gyárat mintegy 100 évvel ezzel őtts alapították. A hegyes környék igen gazdag a porcelángyár fáshoz szükséges nyersanyagokban. A gyárosnak a múltban nem kellett fizetnie az anyagért, csalói a munkabér került pénzbe. Azon-ban ezt is a lehető legkisebbre csökkentette, hiszen bőségesen akadt munkaerő. A környék koldusszegény nincstelen parasztsága éhbérért is szívesen vállalt munkát a gyárban. Később a gyár bérlők kezébe került, de ezek ugyanúgy kizsákmányolták a munkásokat, mint elődeik, a grófok. A í©rdtc 54 éve E-Lövéltásán Változást csak 1348 jelentett. Az alapítás századik évfordulóján a hollóházi porcelángyár végre jogos tulajdonosának, a népnek a kezébe került. Azóta nemcsak a munkások helyzete lett emberibb, da a termelés eredményei is nagyon változtak. Bár sok nehézséggel kellett a gyár 117 munkásának megküzdenie, rövidesen eléri a legnagyobb békebeli termelés színvonalát. De nemcsak mennyiségben, minőségben is örvendetes javulás mutatkozik a gyár termelésében. Pár hónappal ezelőtt még negyven százalékos selejttel dolgoztak, ez az utolsó hónapban 16 százalékra csökkent. A minőség javulásával a termelt áru is olcsóbb lett, mert nem terheli az önköltséget a magas selejtszázalék. A hollóházai porcellángyár ma mintegy 600.000 forint értékű áruval rendelkezik. A gyár vállalatai vezetője, Pintér Ferenc mindent elkövet, hogy az üzem minél olsóbb típusedények gyártásával ■ hozzájáruljon a dolgozó nép edény- szükségletéhez A gyár vezetőinek nagy gondjuk van arra is, hogy a munkások éle Kristóf János és munkás legutóbb f forradalmi újításokat vezetett be a kerámiatermelők terén. I Mié a limitben nehéz munkával, új korongon készítették a legtöbb J . edényt, ma már öntéssel gyártják. j : Ezzel az eljárással rengeteg anya- táot és időt takarítanak meg. Saválló edények gyártásával is kísérleteznek. Az eddigi eredmények 00—70 százalékosak Remélni lehet, hogy a kísérletek komoly eredményre vezetnek ,a akkor az országnak jelentékeny nemesvalutát sikerül megtakarítanunk. A más gyárakban nélkülözhetetlen saválló edényeket ugyanis nem kell valutáért külföldről behozni, tet szebbé, emberibbé tegyék, f Gondoskodnak kulturális és szórajtkozási lehetőségéről Igen szép* könyvtáruk van s a napokban avatták fel a gyár sporttelepét. íme, így épiti demokratikus országunk legeldugottabb csücske is, ahová talán a madár se jár, de az új világ eszméi már betörtek. es. b Könyvtár, sp©?tis5©^, fésztárház „ A FORDULAT ÉVE“ — Romániában Nemcsak a magyar példa mutatja, hanem egy ország gazdasági fejlődése, a nép jóléte szorosan öszszefügg a politikai helyzettel. így van ez a visszaesést mutató Franciaországban, ahol franciaellenes amerikai kormány működik és így van ez a fejlődésbe lendülő Romániában, ahol a nép kormánya dolgozik a népért. Pénzügyi reform A mostanáig eltelt egy esztendő eredményei különösen bizonyítják, hogy csakis a nép hatalomra jutása egyengeti a gazdasági felemelkedés útját. Augusztus 15-én múlt egy esztendeje, hogy Groza kormánya megvalósította a pénzügyi reformot, a lej stabilizációját. A gazdasági talpraállásnak ez volt első fontos állomása. A reform véget vetett az inflációnak, a gazdasági és pénzügyi zűrzavarnak, amelyet nemcsak a háború, a szárazság, hanem a spekuláció és a gazdasági szabotázs is kimélyített reform valódi kezdetét. Jelentős politikai akadály tűnt el a gazdasági boldogulás útjából és a parasztok és munkások a termelés növelésével, a kormányzat pedig erélyes rendszabályok meghozatalával (az adócsalók üldözésével!) elérték, hogy az állami költségvetés egyensúlyba jutott, sőt többletet mutatott. Megkezdődhettek az állami beruházások. A kormány 33 milliárd lejt fordított az ipar, a közlekedés és a mezőgazdaság fejlesztésére. Ennek segítségével először is sikerült biztosítani az 1947 augusztus 13-én megállapított árakat és béreket, aztán 1948 májusában megvalósulhatott az élelmiszerárak csökkentése. Ugyanakkor a közszállítási árak, és az iparcikkek áránál, leszállítása nagymértékben kedvezett a dolgozó parasztságnak. Vége a királyságnak A további fejlődésnek elengedhetetlen feltétele volt több fontos politikai változás. Mihály király lemondása után eltörölték a királyság intézményét, a törvényhozói választásokon győzött a hazafias arcvonal, megszavazta a nemzetgyűlés az új alkotmányt,megteremtődött az egységes román munkáspárt és még szorosabbra fűzték a parasztság és munkásság szövetségét. Ezek után nyugodtan hozzáfoghatott a román nép, hogy államosítsa az iparvállalatokat, a bankokat, a bányákat, a közlekedési és a biztosítótársaságokat A nyár elején bekövetkezett államosítások utat vágtak Romániában a szocializmus számára. Még szilárdabbá tették a stabilizációt és alapot adtak a tervgazdálkodás megkezdésére. A termelés tőkéságazata ma már csak az ipar egy részében, a mezőgazdaságban és a belkereskedelemben mutatkozik. Amióta az állam kezelőé vette a külkereskedelmet, a román kivitel értéke felülmúlja az 1938-as kivitelt, mert nemcsak nyersanyagokat, hanem saját iparcikkeket is exportálnak. Egy súlyos örökség felszámolása A román „fordulat esztendejébe“ szervesen illeszkedik bele a közoktatási reform. Ezen a téren 1s súlyos örökséget vett át a reakciós rendszerektől a fiatal népköztársaság. A régi román iskolázást nem a tömegek műveltségének fokozása jellemezte, hanem az a cél, hogy az Uralkodó osztály utánpótlást biztosítson a maga számára. Ennek eredménye volt aztán, hogy a román demokrácia négymillió írástudatlant „örökölt". Az új közoktatási törvény az állam kezébe adja a közoktatásügyet. Az új román kormány nemzeti politikája szempontjából fontos tény, hogy a törvény intézkedése szerint a nemzetiségek fiai minden iskolai fokozatban saját nyelvükön tanulhatnak, a román nyelvet csupán különtárgyként tanítják. Románia fejlődése belpolitikai biztosítékokon kívül külpolitikai sikereken is nyugszik, hiszen Romániát barátsági szerződések fűzik szomszédaihoz, köztük Magyarországhoz is. Ezek a szerződések nemesek az eddigi sikerek megőrzését biztosítják, hanem még szélesebb kilátást nyitnak a román nép boldogulása számára. — íj — A külügyminiszter aknamunkája Az időpont egyébként sem a legkedvezőbb volt a reform számára. Az 1847-es nemzeti jövedelem az 1938-asnak csupán 65%át érte el. A költségvetésben 30%-os deficit mutatkozott. Jellemző, hogy a román Nemzeti Bank hiteleit a tőkések csupán vagyonharácsolásra használták fel és igyekeztek ezt a vagyont kilopni az országból. Megnehezítette a pénzügyi reformot Tatarescu külügyminiszternek és csoportjának aknamunkája, amellyel a legválságosabb időkben a kétéves szárazság súlyos ideje alatt — a belső reakció és a külföldi imperialisták kezére akarták játszani Romániát. Tatarescuék minden erejüket megmozgatták, hogy szabotálják a pénz állandósítását. Am elkerült idejében leleplezni őket, s, ennek a leleplezésnek az időpontja: 1347 november 7-e jelenti tulajdonképpen a román pénz a Sarkvidéken Az északsarkvidéki hideg tengerek felségjogának tulajdonosai, Kanada és a Szovjetunió — amint ismeretes — a nemzetközi időjáráskutató szolgálat érdekében m megfigyelő állomások láncolatát állították fel és tartják, üzemben messze a sarkkörön túl. Ezek az állomások nem csupán meteorológiai megfigyeléseket végeznek, hanem feladatuk a többi közt az örök jég birodalmának földtani kutatása is. Az egyik ilyen megfigyelőállomás — mint a Geographyc Magasin írja — a nyár folyamán több próbafúrást végzett Melchior szigetén a talajt borító jégkéreg vastagságának megállapítására. Egyik fúrás alkalmával robbanás történt, amely a fúrókészüléket teljesen szétvetette úgy, hogy a fúrómunkások egyike szörnyethalt. Ugyanakkor a robbanás helyén egy jégpáncélba temetett gejzír csaknem derékvastagságú hévíze szökött mintegy 1 20 láb magasságba. A tudósok véleménye szerint a váratlanul előbukkant gejzír nem páratlan jelenség a sarkvidék sziget tengerében; ellenkezőleg, alkalmasint egész gejzírhínc húzódik meg a néhol 200—250 méter vastag jégtakaró alatt. A meteorológiai állomás vezetőie utal Island szigetének gazdag hőforrásaira. Amíg azonban az izlandi hőforrásokat a sziget partjai mentén húzódó meleg áramlatok megvédik az eljegesedéstől, addig a kontinens szigetvilágának hőforrásait évszázadok alatt saját megfagyott vizük eljegesítette és Végül teljesen betemette. A hőforrásokat — a geológus véleménye szerint — nem volna nehéz jégbörtönükből kiszabadítani, mert egyszerű fúrás és csőrendszer ezt teljes mértékben biztosítaná. A felszabaduló hőenergiát azonban a sivár és lakatlan területen ma még egyszerűen nem volna mire felhasználni A felfedezés egyetlen gyakorlati haszna tehát — természetesen a tudományos énektől eltekintve — mindössze az, hogy megfelelő fúrások után az időjelzőállomások fűtése és világítása megoldható lesz a hőforrások segítségével. Forster György MAGYAR i&r DROVA& .A ,SZOVjBT Zy o. ) " , MAGYAp )R^AG jf • Om J /©NAGYVASAD j ^ \ I p ? % ! i BVrr~'%w' £0^ /^z6isco r,Air- ©111 ^ \ Nfr vmi*9.. ^h4 ifT^ \ BULGARIA K BULGARIA pArtélet NAGY-BUDAPEST Pártnapok PARTNAP OKTOBER 25-ÉN, ESTPON este 1 órakor X. KER- szervezet (X, Szebély-u. t1.), előadó: Facsar Sándor, kim Sző 18. október 013