Szabad Szó, 1949. január-március (51. évfolyam, 1-75. szám)

1949-01-06 / 4. szám

CI ZINHÁZ ^MűVÉSZET­IRODALOM A bolgár nép költője Csütörtök este a Magyar-Bolgár Társaság nagyszabású emlékün­nepséget rendez a Zeneakadémián Botev, a már világszerte ismert bolgár költő születésének százéves évfordulója alkalmából­ Hriszto Botev, Bulgária legnagyobb forra­dalmár költője, Kalofer városában született 1848 karácsonyán- Ennek az alkalomnak köszönheti Hriszto nevét- Apja felvilágosult szellemű néptanító volt, aki beszélte az orosz, török, görög nyelveket. Há­rom tanulmányi évet töltött Orosz­országban. Bulgáriába visszatérve a legkorszerűbb népiskolát alapí­totta meg a szülővárosában. Itt végezte első tanulmányait fia. Már zsenge korban megtanult oroszul. Első tanulmányai végeztével atyja Odesszába küldte tanulmányai folytatására. Itt ismerkedett meg a Lengyelországból Odesszába emigrált forradalmárokkal, s ez a kapcsolat döntő volt egész életére és életművére. Innen egy besszarábiai faluba került néptanítónak, de nyugtalan vérmérséklete, forradalmi lendü­lete csakhamar hazatérésre kész­tette. Még odesszai tartózkodása alatt olvasta Csemisevszkij, Dob­­roljubov, Biszarjev és Herzen mű­veit. Ennek befolyása alatt alakult ki szocialista világnézete. Vissza­térve hazájába, sok kellemetlen­ségnek volt kitéve a török hatósá­gok részéről, kénytelen volt el­hagyni hazáját. Romániában, Brailában megis­merkedett a bolgár emigránsokkal és velük együtt­működött. Buka­restben és Brailában különböző újságokat szerkesztett. Kifejthette forradalmi elveit. Cikkei feltűnést keltettek a bolgár emigránsok kö­zött, rövid idő múlva a bolgár forradalmi tanács elnökévé válasz­tották. Hatalmas tömeget gyűjtött maga köré a forradalmi szellemű bolgár emigránsok köréből, Butev a bolgár népi forradalom híve volt. Azt vallotta, hogy a nép saját erejéből vívhatja csak ki igazi szabadságát, ő irányította a bulgáriai forradalmi szervezke­dést s mikor 1875-ben a bosznia­­hercegovinai felkelés kitört és Bulgáriában is több helyi felkelés lobbant fel, Botev elérkezettnek látta az időt a fegyveres felkelésre az elnyomó török uralom ellen. Akkor is, majd a felkelés bukása után élete végéig tevékenyen vett részt a hazája felszabadítá­sáért folyó küzdelemben. A bolgár nép legnagyobb költő­jét hazájában csak halála után ismerhették meg. Művei, összegyűj­tött polikai iratai és Bukarest­ben megjelent versei óriási nép­szerűségre tettek szert. Illés Endre új darabja Január 9-én véget ér a Művész Színházban az „Édes fiaim“ nagy­sikerű előadássorozata. Január 14-én mutatja be a színház idei első magyar darabját, Illés Endre „Hazugok“ című színművét. A polgári társadalom belső hazugsá­gait, kipellengérező mulatságos vígjátékot Apáthi Imre rendezi. Főszereplők: Ajtay Andor, Seny­­nyei Vera, Peéry Piri, Apáthi Imre, Darvas Iván, Dékány László, Rónai Márta, Olasz Lajos és Deák Lőrinc. Mégha!« Nótti András Hosszas szenvedés után meghalt az Új Szent János-kórházban egyik legkiválóbb szobrászművé­szünk, Nóti András. Halála annál tragikusabb, mert akkor követke­zett be, amikor Nóti már bevált­hatta volna a hozzáfűzött remény­kedéseket. így is jó sereg mara­dandó alkotása hirdeti tehetségét, így többek között a József Attila szoborpályázaton díjat nyert műve. Nóti András mint ember és mint barát is oly kitűnő volt, mint mű­vész. Szeretett elvegyülni a tömeg­ben, figyelte az embereket, az ar­cokat, akkor oldódott fel legjob­ban, ha ott élt a dolgozók között. Erős humorérzéke volt és ez mű­vészetében annyit jelentett, hogy sok mindent át tudott élni és meg­érteni. De soha nem alkudott meg. Egész életén át küzdenie kellett az érvényesülésért, a megélhetésért, s ha szemléletét, emberi és művészi becsületét nem is, egészségét azon­ban felőrölték a szörnyű fasiszta évek. Halála nagy veszteség a ma­gyar képzőművészetre, s kevés olyan művész van, akit annyi ba­rátja gyászolna, mint őt. SZÍNHÁZAK MŰSORA CSÜTÖRTÖK Opera: Igor herceg (6) — Nemzeti: Úri muri (168). Madách: Ítélet éjszaká­ja (168). — Kis Kamara: Ócskavas nagyban (168). — Művész: Édes fiaim (168). — Magyar: A gyűlölet éjszakája (16­8). — Víg: Vidám esték (8). — Pesti: A szabin nők elrablása (168). — Belvárosi: Vetés (168). — Városi: Szé­­kesfőv. Zenekar (Carlo Zecchi, 168). — Modern: Két bolond egy pár (168). — Fővárosi Operett: Ártatlan kékszakáll (168). — Pódium: Az ügyvéd és a férje (8). — Royal Revü: Túl az Operencián (168). — Kamara Varieté: Ezt nézzük meg (168). — Kis Színház: Válaszút (7). — Optimisták: Szót kérünk (169). — Józsefvárosi: Csókos asszony (168). — Mesebarlang (Bábszínház): Aranyha­lacska (3, 5). 8 ., Színm­ Szó Móricz Zsigmond­ „Hét krajcár“ Az Athenaeum nagyon jelentős munkát végzett, amikor kiadta Móricz Zsigmond „Hét krajcár“ című elbeszélés-kötetét. Ismeretes, hogy a könyv először 1909-ben je­lent meg a Nyugat kiadásában. Ady Endre írt róla kritikáit és ez a kritika ma is tökéletesen helyt­álló. A kötetben a legszebb Móricz­­novellákat találjuk. Külön érdeme a kiadónak, hogy olyan árban (6 forint) jelentette meg a novellás­­kötetet, amely lehetővé teszi, hogy a legszélesebb néprétegek vásárol­hassák meg és olvashassák-LENIN művei negyedik kiadá­sának most jelent meg a 22. kö­tete; Leninnek 1915 decemberétől 1916 júliusáig írt munkáit tartal­mazza. A kötetben Leninnek több olyan műve található, amely elő­ször jelenik meg nyomtatásban. A SZOVJETUNIÓ politikai és tudományos ismereteket terjesztő társasága a múlt évben több mint 60.000 gazdasági, történelmi és műszaki tárgyú előadást tartott. A hallgatóközönség száma tízmil­liót tett ki. * LJUDMIL SZTOJANOV és Ma­ria Grubeslijeva bolgár írók három hetet töltöttek a Szovjetunióban a Szovjet Írószövetség meghívására. Sztojanov elutazása előtt levelet intézett az írószövetséghez s ebben elmondotta, hogy életének egyik legszebb emléke lesz ottani tar­tózkodása. A BELPOLITIKA HÍREI DOBI ISTVÁN miniszterelnök táviratban köszönte meg Zap­o­­tocky csehszlovák és Groza ro­mán miniszterelnöknek újévi jó­kívánságait. A csehszlovák mi­niszterelnökhöz küldött táviratá­ban Dobi miniszterelnök annak a reményének ad kifejezést, hogy az új esztendő meghozza a szívélyes baráti kacsolatok teljes kifejlesz­tését Magyarország és Csehszlo­vákia között.* DARVAS JÓZSEF építés- és közmunkaügyi miniszter a rádió Hangos Újságában nyilatkozik az új esztendő építésügyi feladatairól. * DR. BORBIRÓ VIRGIL építés­ügyi államtitkár január 10-én tartja székfoglaló előadását a Tu­dományos Akadémián. Előadásában a háztudományi kutatás alapkér­déseit ismerteti. SZAKASITS ÁRPÁD köztársasági elnök Fodor Gyulának, Budapest alpolgármesterének a Köztársaság Érdemrend tisztikeresztjét ado­mányozta. * A HIVATALOS LAP szerdai száma nagyfontosságú kormány­rendeletet közöl a közhasználatú gépjárművállalatok üzletszabály­zatáról. A rendelet részletesen meghatározza a közhasználatú gép­járművállalatok fuvarozásával kapcsolatos összes kérdéseket. A lap közli még a kiváltságos ha­szonvételi jogok megszüntetéséről szóló kormányrendelet végrehaj­tási utasítását. A LEGSZIGORÚBB BÜNTE­TÉST kérik az ország dolgozói a hazaáruló Mindszentyre a kor­mányhoz küldött táviratok ezrei­ben. Az üzemek dolgozói és a dol­gozó parasztság kérik a kormányt, a legnagyobb eréllyel járjon el a magyar népi demokrácia fejlődését megakadályozni igyekvő imperia­lista ügynökök ellen. * A NEMZETI PARASZTPÁRT új központi kéthónapos pártisko­lája szerda délelőtt nyílt meg a Nemzeti Parasztpárt országos köz­ponti székházában. Ugyancsak megnyílt a párt kéthetes párt­iskolája is. A pártiskolában dol­gozó parasztok, fővárosi és vidéki funkcionáriusaink sajátítják el a szükséges politikai, gazdasági és kulturális ismereteket. A pártisko­lák megnyitásán résztvett E. Máj­­lát Jolán, a Nemzeti­­Parasztpárt Epropagandaosztály vezetője. * DR. MINEC NEJCEV, a bolgár népi köztársaság nemzetgyűlésé­nek elnöke az újév alkalmából üdvözlőtáviratot küldött Szakosíts Árpád köztársasági elnöknek. Eb­ben őszinte jókívánságait fejezi ki a köztársasági elnöknek és a szö­vetséges magyar népnek az újév alkalmából. * * SPO­RT „Rempli“ vagy durvaság... Egy kis szabálymagyarázat Az utóbbi időben sok szó esik labdarúgó körökben a testtel való játékról. Nemcsak a laikusok kö­zött, hanem a magukat szakértők­nek vallók között is szép számmal akadnak, akiknek téves fogalmuk van a szabályos és szabálytalan lökésről. A legutóbbi Újpest—Fe­rencváros barátságos mérkőzésen voltunk tanúi éppen a játékvezető téves ítéleteinek, aki négy alka­lommal szabadrúgással sújtotta a ,,rumpliző“ játékos csapatát. Nem érdektelen, ha fellapozzuk a labdarúgás szabálykönyvét és a megfelelő paragrafusok között megvizsgáljuk a szabályos lökés fogalmát. Hogyan szabad rempliz­­ni, szabályosan, testtel játszani? „A kar, láb és fej segítségét nem szabad igénybe venni, tehát csupán vállal és mellel szabad az ellenfelet elnyomni, elsodorni. A rempli azonban nem lehet akármilyen! Nem lehet a játé­kos mozdulata erőszakos, vagy olyan, amely veszélyeztethetné az ellenfél testi épségét. Legyen a rempli kemény, de ne legyen durva!“ A második kérdés az, hogy mi­kor szabad a fent leírt módon remplizni? „Akkor, ha a labdáért küzdő játékosok egymással azonos testhelyzetben vannak." A testtel való szabályos játék­hoz két feltétel szükséges: „1. A testnek test elleni harca a labda megszerzéséért, vagy megtartásáért kell történjen, 2. csak a vállal váll ellen vagy mel­lel mell ellen történhet, nem­erőszakos, nem veszélyes mó­don.“ Nagyon fontos lenne, hogy a játékvezetők és játékosok alapo­san tanulmányozzák át ezt a problémát, mert csak így remél­hetünk fejlődést. Finn kézilabdázók jönnek Magyarországra Levél érkezett a Magyar Kézi­labda Szövetséghez a középeuró­pai túrára készülő finn kézilabda­válogatottól. A finnek a levélben bejelentették, hogy a svájci és osztrák mérkőzések után, február 13-án szívesen játszanának a ma­gyar kézilabdaválogatottal. A Szövetség örömmel fogadta a finnek ajánlatát és máris intézke­dés történt, hogy az érdekes nem­zetközi találkozó a február 13-i totószelvényen is szerepeljen. A magyar kézilabda-sport szakértői és hívei kíváncsian várják a fel­­szabadulás utáni első nemzetközi teremmérkőzést. Értesülésünk szerint a finnek a budapesti találkozó után Debrecen­be és Miskolcra is ellátogatnak. Debrecenben a város válogatott­jával, Miskolcon az utánpótlás, vagy a vasutasválogatottal mér­kőznek. Nyilatkoztak a legismertebb szovjet sportembe­rek az újév alkalmából 1949. évi terveikről. Mária Iszakova, a gyorskorcso­­lyázás világbajnoknője kijelen­tette: reméli, hogy az újévben is szovjet korcsolyázónő nyeri a vi­lágbajnokságot. Heino Lipp, a ki­tűnő dekatlonista közölte, hogy megkísérli a 7900 pontos világ­rekord megdöntését az újévben. Alexandra Csudina, a négyszeres atlétikai bajnoknő, a női távol­ugrás, magasugrás, gerelyvetés és ötpróba szovjet rekordját akarja a múltnak átadni. Jurij Iljaszov 1948-ban két milliméter híján két métert ugrott magasba. Az idén feltétlenül túl akarja szárnyalni a két métert. Nina Dum­badze, a diszkoszvető világr­ekordernő új világrekordot ígért. Botvinnik sakkvilágbajnok pedig bejelen­tette, hogy 49-ben is szeretné meg­védeni világbajnoki címét. Végül Tatjana Szevrjukova, a női súly­­lökés világrekordere a bűvös 15 méteres határon szeretne túljutni. KÉT jégkorongbajnoki mérkőzést játszottak a Városligeti Műjégpá­lyán. A BKE 4:3 arányban legyőzte a MALLERD együttesét az MTK pedig 19:1-re a Postást. KIS- ÉS APRÓHIRDETÉSEK Hirdetések feladhatók Főkiadóhivatalunkban: VM BAJCSY-ZSILINSZKY-UT 78 Fiókkiadóhivatalainkban: Bajcsy-Zsilinszky-út 34, Széll Kálmán-tér 6 és a h­irdetőb­o­lskban Rádiót komoly készpénzáron vesz, hibásan is EXPRESS _ „ TERÉZ-KÖRÚT Tel.: 122—355,_______ — Perzsaszőnyeget föi T’ vásároljon, előnyös fize­tési könnyítés. Békés­­szentandrási Háziipari Szövetkezet, csak Feren­­ciek­ tere 3. Tel: 384-577 Adás, vétel kötött-szövött árut, fe­hérneműt, rövidárut partisba veszek. Róna, Király­ utca 69. Telefon: 222—384. Különféle Keresem férjemet, Nagy Jánost, szül. 1918-ban. 1948 áprilisában Orosz­országban kórházba ke­rült. Aki tud róla, írjon Nagy Jánosné, Okány, 904. Bihar me­­______gye cimre.______ Ki tud Debreczeni Ist­ván zászlósról. 1918-ban született, anyja neve Matucz Jolán. Szolgált 8/1. zíj-nál. Tábori posta száma 7. 664. Eltűnt Piaskynál 1944 júl. 17. Értesítést kér apja Deb­­reczeni Károly, Takta- Uzada, Zemplén megye. Keresem fiamat, Téglás Józsefet, ki 1926-ban született,­­ anyja neve: Ilés Erzsébet, mint tanítóképzős volt. Utol­jára Romániában lát­ták. Cime Lagerau Ber­nend Alba Románia volt. Értesítést kér anyja, Téglás Jánosné, Cigánd. keresem Kiss Ferencet (anyja neve: Ifi Mária), aki Nemesviden 1922- ben született. A fron­ton Isaszegnél páncél­törőknél volt Tábori­­posta száma: 7. 277. 1945 február 15—16-án tűnt el Újpesten. Érte­sítést kér édesapja: Kiss Sándor, Nemesvid, (Somogy megye). Kérem azokat a baj-­ társakat, akik tudnak­­ férjemről, K. Tardi Jó­­­zsef sajólászlófalvi la­kosról, ki a rozsnyói laktanyából indult el a frontra 1944 aug. 29-én, mint egészségügyi hon­véd. A 13-ik gyalog­ezred 1. zfj-ának volt az egészségügyi beosz­­totja. Utoljára A. 194. tábori számmal írt le­velet Állítólag Színes tordatúri ütközetben tűnt el, értesítsék fele­ségét, K. Tardi József­nél Sajólászlófalva, (Borsod megye). Bőrkabátja kopott, rossz? Vigye el Takács­hoz, szakszerűen javít, fest. Hajós-utca 26/b. (Opera mögött.) ^ Lakáscsere . Elcserélném kettőszobás összkomfortos, belváro­si, Pécsett lévő laká­som hasonló budapesti­re. Érdeklődni lehet Gyulai Pál­ u. 12., má­sodik udvar, III. e. 12 Drahos-lakás. I____GÉ£___—| Varrógépvétel, csere, eladás. Javítás jótállás­sal. Alkatrészek. Rekord műszerészműhely, VI., Aradi­ utca egy. Tatátol Londonig A londoni olimpiáról az angol Ránk filmgyártó cég kizárólagos monopóliummal készített filmet. Magyarországon ezt nem mutatták be, mert az angolok „kedves fi­gyelmetlenséggel“ megfeledkeztek arról, hogy a magyar versenyzők­ről is felvételeket készítsenek. A Magyar Filmgyártó Nemzeti Válla­lat most a lehetőségekhez mérten kárpótolja a közönséget. Egész elő­adást betöltő filmet készített a magyar olimpikonok tatai előké­születeiről, majd diadalmas haza­téréséről. Közbeiktatták azokat a kivalófelvételeket, amelyek mégis eljutottak Magyarországra, s ame­lyek megörökítették egy-két sike­res magyar sportoló szereplését. A tatai és a hazatérési felvételek szórakoztatók, kitűnőek, a londoni olimpiáról készített képek valami­vel gyengébbek. Sikerült a kísérő­beszéd, írásában nagy része volt Szepesi Györgynek, a rádió sport­­riporterének, aki annak idején nagy sikert aratott a londoni olimpiáról adott tudósításaival. A Hunnia filmgyárban tartott zártkörű be­mutatón megjelent Marosán György és Hegyi Gyula s valamennyi olimpikon. A nagysikerű filmet csütörtöktől kezdve az Uránia, Corso és Cor­vin mozikban játsszák. (a) A HAGYOMÁNYOS „Vidéki te­rem-kézlabdanapot“ január 23-án rendezi a Kézilabda Szövetség a Tattersallban. Körülbelül 50 vidéki csapat jön, több mint félezer já­tékossal a fővárosba, hogy ezen a hatalmas tömegsport megmozdu­láson résztvegyen. A kézilabda­napon sor kerül a Budapest—Vi­dék válogatott kézilabdamérkőzés­­re is.* A TOTÓ-SZELVÉNYEN a ma­gyar labdarúgó csapatok téli pi­henője alatt négy-négy angol és olasz labdarúgómérkőzés és két­két kosár- és kézilabdamérkőzés szerepel. A Kosár- és Kézilabda Szövetség vezetői megegyeztek, hogy a két sport népszerűsítése miatt a kosarasok szombaton, a kézilabdások vasárnap játszák le totó­mérkőzéseiket.

Next