Szabad Szó, 1949. október-december (51. évfolyam, 228-303. szám)
1949-10-01 / 228. szám
Az egész jugoszláv államhatalom a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen dolgozik . Gondoljanak a jugoszláv elvtársak a Bolsevik Párt történetéből Malinovszki esetére, akit mint fiatal bolsevikot a cári rendőrség beszervezett. Ez a Malinovszki olyan tehetséges munkás volt, hogy a Bolsevik Párt központi vezetőségének tagja és a Pravda szerkesztője lett. Mint ilyent az országgyűlésbe is beválasztották. Annyira megtudta , téveszteni az elvtársakat, hogy amikor 1915-ben először merült fel a gyanú ellene, hogy a cári rendőrség spiclije, a párt vezetői sem hitték el. — Két évvel később azonban az 1917-es forradalom kinyitotta a cári rendőrség titkos irattárát és ott megtalálták Malinovszki bűneinek bizonyítékát, amelynek alapján Malinovszkit 1918-ban kivégezték. — Gondoljanak a jugoszláv elvtársak a Francia Kommunista Párt tapasztalataira, ahol Dobolról és más vezető kommunistákról utólag kiderült, hogy az ellenség szolgálatában állottak. — És tanuljanak elsősorban a saját pártjuknak, a Jugoszláv Kommunista Pártnak történetéből. — A jugoszláv pártban csak úgy mint minálunk, nem egyszer előfordult, hogy a jugoszláv nép árulói vagy a jugoszláv rendőrség emberei kerítették kezükbe a párt vezetését. Gondoljanak Szima Markovicsra, Gonkicsra, Miklicsre és a leleplezett spiclik hosszú sorára, gondoljanak arra, hogy 1941-ben a francia internáló táborokból a Gestapo 150 olyan ügynököt és kémet küldött Jugoszláviába, akiknek zöme ma ott nyüzsög mint miniszter, tábornok, követ, a jelenlegi jugoszláv vezetők sorában; gondoljanak arra, hogy a per folyamán kiderült, hogy nemcsak Mrazovics, a mostani moszkvai követ, Latinovics, a svájci követ, Csemil a londoni követ, Rob Anton, a magyar jugoszlávok vezetésére küldött képviselő és sokan mások voltak kémek, hanem Tito, Rankovics, Gyilasz és a többiek ellen is egész sora az adatoknak merült fel, amelyek kétségtelenné teszik, hogy az imperialistáknak ugyanolyan, vagy hasonló ügynökeik, mint nálunk Rajk volt. Vizsgálják meg a jugoszláv elvtársak a maguk háborús tapasztalata alapján Cordon tábornoknak, a spanyol szabadságharc hősének leleplezéseit, aki 1945 után két és fél esztendeig tanulmányozta Belgrádban a jugoszláv szabadságharc aktáit és végül arra a meggyőződésre jutott, hogy Tóték szándékosan tizedelték meg áruló terveikkel és rendelkezéseikkel a legjobb proletárbrigádokat, a Jugoszláv Kommunista Párt veteránjait. Ellenőrizzék a saját tapasztalataik alapján Popivoda repülőtábornok leleplezéseit, aki a jugoszláv felszabadító harc első napjától kezdve ott küzdött az első sorokban és aki megállapítja, hogy Tito és bandája a szabadságharc első napjától kezdve fékezte és dezorganizálta a jugoszláv szabadságharcosok gyönyörű lendületét. Popivoda tábornok bebizonyítja, hogy Tito és áruló klikkje a háború alatt szándékosan aljas fondorlatával és nem egyszer nyílt árulásával a jugoszláv hősök ezreit juttatta olyan helyzetbe, ahol a németek tömegmészárlást végezhettek közöttük. — Számunkra nem kétséges, hogy amint Rajk bandájának kezéhez a magyar munkásmozgalom legjobbjainak vére tapad, ugyanúgy áll ez Jugoszláviában Titóval és bandájával. Az a jugoszláv munkás, a jugoszláv kommunista, aki most Titóék fondorlataitól megtévesztve, megzavarodva áll az eseményekkel szemben, aki nem látja tisztán a helyzetet, nézzen körül a világban és meglepetéssel fog rádöbbenni arra, hogy ma Tito bandájának az uralma alatt csakúgy, mint tíz esztendővel ezelőtt Pál régenshercegsége idején, az egész jugoszláv államhatalom a kommunisták, a szocializmust építő országok és elsősorban a Szovjetunió ellen dolgozik. A kommunista proletárnemzetköziségnek se híre, se hamva többé. A Bolsevik Párt lapját, a Pravdát ugyanúgy nem szabad olvasni, mint tíz évvel ezelőtt. A Szovjetunió, a nemzetközi kommunista mozgalom vezetőit Titóék ugyanúgy gyalázzák akár a fasiszták. A börtönök megint tele vannak a jugoszláv dolgozó nép színe virágával. Újra „menekülés közben“ ölik meg a legjobb kommunistákat, mint Arszo Jvanovicsot. A szabadságáért harcoló jugoszláv néppel érez a nemzetközi munkásmozgalom . Gondoljunk arra, hogy a jugoszláv föld méhének kincsei, a réz, a higany, az ólom, az antimon, amit megtévesztett munkások rohammunkával termelnek ki, mert azt hiszik, hogy a szocializmust építik vele, az imperialisták hadiipari raktáraiba kerülnek. Mind tíz évvel ezelőtt a fasiszta Jugoszlávia, ugyanúgy most Tito Jugoszláviájának külképviselete az imperialistákkal, a délamerikai fasisztákkal egységfrontban küzd a Szovjetunió ellen. Nézzék meg, hogy a Rajk-perről a New York Times, az amerikai imperialisták szócsöve és a belgrádi Borba mennyire egyformán írt. Hasonlítsák össze mostani sorsukat és azt a nyomort, amit Tito és bandája zúdított a jugoszláv népre azzal a helyzettel, ami 10 évvel ezelőtt volt, amikor Pál régensherceg és bandája tobzódtak azokban a javakban, amelyeket a dolgozó néptől elraboltak, akárcsak most Tito és janicsárjai. Hasonlítsák össze a jugoszláv dolgozó nép helyzetét a népi demokráciák szocializmust építő dolgozóinak gazdasági helyzetével és így könnyeben fogják megérteni, hová vitték őket áruló vezetőik. Nézzék meg, hogyan terpeszkednek el Belgrádban, Zágrábban a nagy amerikai tőkés cégek képviselői, vagy a német fasiszta specialisták és akkor meg fogják érteni, hogy miről van szó. Meg fogják érteni, hogy a jugoszláv nép nyakán most azok ülnek, akik, mint hiénák és dögkeselyűk, táplálkoztak és táplálkoznak a szabadságharcosok, a dolgozó nép véréből és húsából. Meg fogják érteni és nem engedik meg, hogy hazaszeretetük vagy szocialista hitük megtévesztésével az ellenség szekere elé fogják őket. — Számukra nem kétséges, hogy az a dolgos jugoszláv nép, amely a második világháború alatt bátran felvette a harcot két fasiszta nagyhatalom terrorjával és véres elnyomásával, szét fogja zúzni azt a jármot, amelyet most az amerikai imperialisták érdekében Tito és bandája raktak a nyakukra. Mi tudjuk, hogy egyre erősebb és egyre nyíltabb a dolgozó nép ellenállása Titóék janicsár diktatúrájával, rendőrterrorjával szemben és hogy ezt az ellenállást fűti az a tudat, hogy mögöttük áll, velük érez az egész haladó emberiség, élén a hatalmas Szovjetunióval (Percekig tartó dübörgő tapsvihar, a népi demokráciákkal, a felszabadult Kínával. Ez a meggyőződés ad nekik erőt és kitartást küzdelmeikhez. Velünk együtt biztosak abban, hogy bármily nehéz a harc, csak azzal végződhet, hogy a jugoszláv dolgozó nép újra visszanyeri szabadságát és újra visszatér oda, ahonnan aljas, gaz vezetői kirántották, a szocializmust építő, békét védő országok családjába. — De addig is amíg a jugoszláv nép ügye győz, nekünk tudomásul kell venni, hogy déli határainkon egy mindenre elszánt kalandor-banda áll ugrásra készen. Olyan ellenség, a kalandorok, spiclik, provokátorok, népárulók olyan hada, amelyet az amerikai imperialisták tartanak pórázon, mint a láncos kutyát és amely — akárcsak Rajk és bandája — azt teszi, amit gazdái parancsolnak. — Tito legutóbbi jegyzékében „kiszámíthatatlan következményeket“ emlegetett. Mi tudjuk, hogy ezek a kiszámíthatatlan következmények kiszámíthatók. Ki kell számítanunk, hogy mit akarnak az. lyig, WQLThihi fotrgning Tartósfékéért, az 1 . népi demokráciáért! 1949 szeptember 16-tól hetenként jelenik meg A demokrácia és a béke harcos lapja új megjelenési formájában még több útmutatást, még több híranyagot nyújt olvasóinak. Egyes szám ára: 50 fillér. Előfizetés negyedévre: 6.— Ft. Előfizetéseket felvesz a kiadóhivatal: Budapest, VIII., József krt 3. TELEFON: 220—003. 220—004. 4 %nmM amerikai imperialisták és akkor tudjuk, hogy mit akarnak aljas cselédeik. Tito és bandája. (Taps.) Ez természetesen nemcsak a mi álláspontunk. A Szovjetunió jegyzéke, amely tegnap közölte Titóékkal, hogy felmentve érzi magát a barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződésből folyó kötelezettségek alól a következő megállapítást teszi: ,,Az ebben a perben feltárt tények bebizonyították továbbá, hogy a mostani jugoszláv kormány teljesen függő helyzetben van a külföldi imperialista körökkel szemben és ezek agresszív politikájának eszközévé vált, aminek a jugoszláv köztársaság önállóságának és függetlenségének felszámolására kellett vezetnie és valóban vezetett is.“ A magyar népi demokrácia győzelmei . Ezzel kapcsolatban közölhetem, hogy a magyar népköztársaság kormánya is ma hasonló értelemben küldött jegyzéket a belgrádi kormánynak. (Nagy taps.) Mi változatlanul szövetségesünknek és barátunknak tekintjük az elnyomott jugoszláv dolgozó népet (Viharos taps), éppenezért nem lehetünk szövetségben Tito és bandájával, amely ezt a szerződést csak azért kötötte velünk, hogy félrevezessen bennünket, mint ahogy becsapta saját népét is igazi aljas céljai felől. Nem kétséges, hogy helyesen jártunk el, amikor a szerződés felmondásával megfosztottuk Titóékat a népcsalásnak ettől az eszközétől. — Mi tisztában vagyunk ezzel a helyzettel és levontuk ennek tanulságait Egyik tanulság az, hogy hadseregünket, a demokratikus honvédséget még jobban meg kell erősítenünk (hatalmas, fergeteges taps. Éljen a néphadsereg! Éljen Farkas! — hangzik az ütemes kiáltás.) Ha erősebb lett volna hadseregünk, Tito, Rajk és amerikai gazdáik nem szőhettek volna olyan terveket hogy néhány tízezer janicsárral és nyilas csendőrrel megdöntsék a magyar népi demokráciát. Nem először hangoztatjuk, hogy az amerikai imperialisták és láncos kutyáik számára valóságos csábítás egy fegyvertelen ország. Rajta leszünk, hogy ez a csábítás minél gyorsabban és alaposabban megszűnjön (nagy taps), hogy az ilyen provokációs veszélyekkel szemben ne csak szövetségeseinkre, de nem utolsó sorban saját erőinkre is támaszkodjunk. — A Rajk-banda ügyével olyan részletesen foglalkoztam, hogy az a benyomás következhet, hogy az utolsó hónapokban a magyar népi demokrácia egyébbel sem törődött, mint ennek a kémbandának a felszámolásával. Szerencsére nem így áll a helyzet. Mi úgy számoltuk fel az amerikai imperialisták és Tito gaz ügynökeinek szervezetét, hogy ugyanakkor a demokrácia építő és teremtő munkájának lendülete nem tört meg. Elég, ha felsorolom egyszerűen, hogy az utolsó két hónapban mi történt. — Létrehoztuk az új alkotmányt. (Percekig tartó, viharos éljenzés és ütemes taps: Éljen az alkotmány!) Megkezdtük az alkotmánynak megfelelően az állam és az egyház szétválasztását. (Taps.) Megrendeztük a Világifjúsági Találkozót és a világifjúság kongreszszusát, (Taps) melynek folyamán heteken át több mint 10 000 külföldi ifjú tanulhatta megismerni és tisztelni a magyar népi demokrácia békeakaratát, eredményeit és vívmányait- Megszüntettük a háborús gazdálkodás utolsó maradványát, a kenyérjegyet- (Taps) Elvégeztük a termés begyűjtését, elvégeztük több mint 300 községben a termelőszövetkezetek tagosítását, (Taps) maguknak a termelőszövetkezeteknek ugrásszerű növelését és végül, de nem utolsó sorban előkészítettük demokráciánk gazdasági megerősödésének egyik legjelentősebb lépését, az ötéves tervkölcsönt. (Viharos lelkesedés. Éljen Gerő!) — Szabadjon ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban gazdasági helyzetünkre kitérni. Ipari termelésünk tervszerűen fejlődik és minden tény azt igazolja, hogy hároméves tervünket ez év végére hét hónappal az eredetileg kitűzött időpont előtt száz százalékig teljesítettük. Három nappal ezelőtt üdvözölhettem a WM-gyár martinosait, akik hároméves tervüket két év, egy hónap, 25 nap alatt teljesítették (Lelkes taps.) Ez a Martin-üzem adja a magyar acéltermelés egyötödét(Éljenek a dolgozók! Fergeteges taps). Szeptember 26-ig 1150 termelőcsoport alakult hazánkban — örömmel állapíthatjuk meg, hogy a munkafegyelem és a termelékenység, amely a nyáron kissé meglazult, Pártunk közbelépésére újra erőteljesen fejlődik és semmi kétség afelől, hogy az egyéni verseny elterjedése a fegyelem szilárdabbá válása és nem utolsó sorban a Rajk-per tanulságai következtében ezen a téren is nemcsak behozzuk, de bőségesen pótoljuk az elmulasztottakat. A munkanélküliség helyét a legtöbb szakmában munkáshiány váltotta fel. Július hónapban több mint 13.000 volt a szakmunkáshiány. Az ipar egészségesen, jól termel. A Rajkper tanulságai politikus és népi demokráciánkat szerető ipari munkásságunknál jó talajra hullottak és minden vonalon éreztetik hatásukat. Ugyanezt mondhatjuk el a faluról is. A termésbeadás az idén — bár az aratás az időjárás miatt majdnem két héttel később kezdődött — hasonlíthatatlanul gyorsabban, szervezettebben és hozzá tehetjük, lelkesebben folyik, mint tavaly. Eddig a szeptember 26-án lezárt adatok szerint az állam számára 9.450.000 méter mázsa gabonát gyűjtöttünk be. (Nagy taps.) Ez a mennyiség 1 230.000 mázsával több, mint az 1848—49-es egész esztendő begyűjtése. — Biztosak vagyunk benne, hogy tervünket e téren is a magyar dolgozó parasztság segítségével százszázalékig teljesítenifogjuk. A jó begyüjtés eredménye a jó kenyér és a kenyérjegy megszüntetése. (Nagy taps!) — Nem kevésbbé fontos az, amit a termelőszövetkezetek tagosításánál tapasztaltunk. Több mint 300 községben végrehajtottuk szeptember folyamán a szétszórt termelőszövetkezeti földek egy tagba való összeállítását. A tagosítás nehéz művelet és a falu dolgozó népe ennek dacára megértéssel, helyesléssel támogatta és biztosította sima végrehajtását. Ugyancsak most folyik az új mezőgazdasági termelőszövetkezetek jelentkezése és ellenőrzése. Szeptember 26-ig Magyarországon 1150 mezőgazdasági termelőszövetkezet alakult meg és kapott jóváhagyást. (Nagy taps!) Jelenleg naponta 25— 30 új termelőszövetkezet jelentkezik a földművelésügyi minisztériumban és kéri felülvizsgálatát. (Taps!) Jelenleg 40.000 földművescsalád tagja már a termelőszövetkezeteknek, és előreláthatólag november 1-éig, amikor az új termelőszövetkezetek felvételét és ellenőrzését a jövő aratásig lezárják, a termelőszövetkezetek száma 1500 körül fog mozogni, tagjainak száma 50 ezer körül és a szántóföld, amely rendelkezésünkre áll, eléri a 350 ezer holdat. (Taps!) — Hasonló az állami birtokok fejlődése is. Az állami birtokok területe november 1-éig ugyancsak eléri a 350 ezer hold szántót, úgyhogy az állam és a termelőszövetkezetek kezében lesz szántóterületünknek körülbelül 7 százaléka. Ez azt mutatja, hogy a szocialista építés komoly kezdeti sikereket ért el a faluban is. — Még világosabban igazolja ezt az a tény, hogy a harmadik típusú legfejlettebb szövetkezési formában, — amelyhez a termelőszövetkezetek zöme tartozik — az egy munkaegységre lényegében kevesebb, mint egy munkanapra eső kereset az eddigi előzetes elszámolások alapján átlagban 24 forint 50 fillért tesz ki. Ebből a keresetből már levonásra kerültek a szövetkezetek különböző tartalékolásai. Ebben az összegben nem szerepel az a jövedelem sem, amelyet a szövetkezeti tag a saját meghagyott földjéből szerzett. Még hozzá kell tennem, hogy az eddigi jelentések szerint a szövetkezetek a nekik nyújtott 22 millió forint rövidlejáratú kölcsönből az idén az év végére, 20 milliót vissza fognak fizetni. (Taps!) Parasztságunk szívesen tér át a társas földművelésre . Mindez azt mutatja, hogy gazdasági fejlődésünk szocialista szektora a falun is egészséges, azt is mutatja, hogy dolgozó népünk kezdi felismerni a szocialista. (A tudósítás folytatása a titk oldalon.)