Szabad Szó, 1950. október-december (52. évfolyam, 145-158. szám)

1950-10-01 / 145. szám

Teljes heti rádióműsor ^ ^ 52. ÉVFOLYAM, 145. SZÁM, 12 oldal 60 fillér VASÁRNAP, 1950 OKTÓBER 1 y A béke védel­mében írta: Nánási László öt felhívás hangzott el a ma­gyar néphez. Az első felhí­vást a Megvédjük a Békét-mozga­­lom Országos Tanácsa, a másodi­kat a Magyar Népköztársaság kormánya bocsátotta ki. Mindkét felhívás rámutat arra a veszél­yre, amely az egész dolgozó emberisé­get, közte a magyar népet is fe­nyegeti, a háború veszélyére. Rá­mutatnak ezek a felhívások vilá­­gosan azokra az aljas mesterke­désekre, melyekkel az imperialist­a háborús uszítók a világ békéjét egyre közvetlenebbül fenyegetik.­­ Az amerikai imperialisták Koreá­ban városokat, falvakat döntenek romba, irtják az ártatlan koreai népet, fiatalokat, öregeket, anyá­­kat és gyermekeket. Féktelen ha­szonéhségükben szeretnék a hábo­rút az egész világra kiterjeszteni. Ennek érdekében lázasan fegyver­keznek, készülődnek és provokál­na. A világ dolgozóinak gátat kell emelniök az imperialisták aljas mesterkedése ellen. A világ dolgo­zóinak, a magyar népnek is, béke kell. Egy emberöltő alatt két szörnyű világháború pusztította el a dol­gozó emberek tízmillióit, pusztí­tott el felbecsülhetetlen értékű javakat, özvegyek, árvák, nyomo­rékok millióinak átka száll a há­borúkat­ előidézők fejére, de ez nem érdekli az amerikai imperi­­alistákat, ez nem hatja meg őket. A két világháború megsokszorozta vagyonukat, profitjukat. A gyász, a könny, a vér az amerikai milliár­dosok páncélszekrényeiben dogár­rá, arannyá változott. Azt gondol­ják, azt remélik, arra építik fel minden számításukat, hogy ezt újra meg fogják tudni ismételni. Hogy sikerülni fog újra lángba, vérbe borítaniuk a világot, s hogy a fegyverkezésre, háborús uszításra fordított dollárjuk, milliók pusz­tulása árán ugyan, de ismét meg­sokszorozódik, mint az elmúlt két világháború idején. Számításaikban azonban csa­lódni fognak. Ha ők, az imperialis­ták, fokozzák a­ fegyverkezést, fokozzák a háborús uszítást, a háborús készülődést, a világ dol­gozói fokozzák azt a harcot, amelynek célja a béke megvédé­se. Ennek a harcnak, a béke vé­delmében folytatott küzdelemnek az élén a világ leghatalmasabb állama a Szovjetúnió áll és mint a békemozgalom felhívása is le­szögezi „a világ népei mind ha­talmasabb tömegekben sorakoz­nak a békéért folytatott harc zászlaja alá, felismerve az embe­riséget fenyegető határtalan ve­szedelmet“. A nagy Szovjetúnió vezette bé­ketáborban, nekünk magyarok­nak is megvan a feladatunk. A békefront reánk eső szaka­szán nekünk is meg kell állni a he­lyünket. A magyar dolgozó nép ezt a helytállást a béke védel­méért folytatott harcban minden erejével szolgálni akarja. Ezért fogadta Népköztársaságunk kor­mányának Békekölcsön jegyzésre va­ló felhívását nagy­­lelkesedés­sel és ezért indult nemes verseny városok és falvak, üzemek és hi­vatalok, dolgozó parasztok, ter­melőszövetkezetek és minden más dolgozó réteg sorai között, hogy minél gyorsabban, minél nagyobb összeg jegyzésével mutassák meg, hogy szeretik hazájukat, hogy leg­drágább kincsünknek, a békének védelmére szívesen adják oda fo­rintjaikat, örömmel teszi ezt minden becsületes dolgozó ember, mert tudja, hogy a békekölc°ön­­jegyzéssel saját maga, a családja, a hazája védelmét erősíti. Segít megvédeni gyermekei életét és azok jövőjét. Segít megvédeni házainkat, gyárainkat, hídjainkat, vasútjain­kat, mindent, amit néhány éve csak hogy elpusztított a háború és amit oly sok verejték árán, oly sok munkával építettünk fel. A magyar dlgozó nép, sajnos, két világháború keserves tapaszta­lataiból tanulta meg, hogy mit le­het veszíteni, ha rászabadul a vi­lágra a háború szörnyűsége, ke­gyetlensége. Ezért emeli fel sza­vát a háborúra készülő imperialis­ták ellen, s­­ezért segíti kölcsön­nel is saját államát, a saját kor­mányát, hogy minél nagyobb erő­vel tudja szolgálni a béke védel­mének nagy ügyét, örömmel se­gíti saját kor­mányát a magyar nép abban, hogy ne csak akarata legyen, hanem ereje is békénk biztosításához. Egy évvel ezelőtt tervkölcsön­­jegyzésre hívta fel kormányunk a magyar népet, a felhívást akkor is lelkesedéssel fogadta és azóta meggyőződött arról, hogy a ma­­i gyár nép állama állja a szavát, s amit kölcsön kér, azt a feltéte­leknek megfelelően vissza is fi­zeti. Az első tervkölcsön nyere­mények kisorsolásánál tízezrek részesültek nyereményben. A ten­­kölcsönhöz hasonlóan, mindenki , vissza fogja kapni a Békeköl­csönbe befektetett pénzét is. A magyar dolgozó nép szívesen hozna áldozatokat is azért, hogy békében élhessen, termelhessen, építhessen, de az hogy nélkülözhető forint-­­­jait békekölcsönbe fekteti, nem­­ is jelent igazi áldozatot. Kölcsönt ad csupán a saját államának hogy a békénk védelméhez, ne csak akarata, hanem ereje is le­gyen. A Békekölcsön jegyzése sza­vazást jelent a béke és a háború kérdésében, a magyar nép részé­­re. Azt jelenti, hogy népünk egyetért és helyesli azt a politi­kát, amit Népköztársaságunk kor­mánya, a Magyar Dolgozók Pártja, Rákosi Mátyás irányításával, or­szágunk építése, békénk megvé­dése érdekében folytat. Egy évvel ezelőtt a tervkölcsön­­jegyzésből kivette részét a falvak népe, dolgozó parasztságunk is. Ki fogja venni a Békekölcsön jegyzéséből is. A béke mezőgaz­daságunk dolgozóinak is a leg­féltettebb kincse. A háború pusz­tításai őket sem kímélték, őket (A vezércikk folytatása a 2. oldalon) A Békeb­ölcse virágzó ország, boldog nép Gépek forognak, uj hidak merednek s tető is áll uj házaink falán. Tiéd az ország, épited magadnak. A sineken, nézd, uj kocsik haladnak kezed teremtő munkája nyomán. Tiéd az ország. Ésszel és izommal formálsz belőle emberi hazát. Búzája búzád, gépe a te géped, te táplálod, te építed, te véded és szemed már a jövőbe lát. Jövőbe látsz, mert formálod a sorsot és tervszerűvé válik az idő. A természet fölébe kerekedvén, ki tesz, már tudja, mi lesz az eredmény és bölcs ember a terv szerint tevő. Lám úgy, ahogy egymás fölébe nőnek emberségünknek ifjú évei, a hidak állnak, épülnek a házak, új kort teremt az embernek e század, új kort e század hős emberei. A hősi kornak hős lesz mind a tette és embert szolgál minden áldozat. Ki közös célért adni, tenni bátor s a jövőért,bármit megvont magától, nem tette hiába — mindent visszakap Ki adja vissza? — Maga, aki adta. Tiéd az ország s tiéd a jövő, saját terveddel építesz magadnak, adósa vagy most serdülő fiadnak s ugyancsak te vagy a hitelező. A jövendőt te építed jelenné, tervből valóság lesz kezed nyomon s amit a tervért megvontál magadtól, mint jussodat, úgy kapod vissza akkor, ha gép és híd lett már az akaratból s tető is áll új házaink falán. Hegedűs Géza

Next