Szabad Szó, 1950. október-december (52. évfolyam, 145-158. szám)
1950-10-01 / 145. szám
Teljes heti rádióműsor ^ ^ 52. ÉVFOLYAM, 145. SZÁM, 12 oldal 60 fillér VASÁRNAP, 1950 OKTÓBER 1 y A béke védelmében írta: Nánási László öt felhívás hangzott el a magyar néphez. Az első felhívást a Megvédjük a Békét-mozgalom Országos Tanácsa, a másodikat a Magyar Népköztársaság kormánya bocsátotta ki. Mindkét felhívás rámutat arra a veszélyre, amely az egész dolgozó emberiséget, közte a magyar népet is fenyegeti, a háború veszélyére. Rámutatnak ezek a felhívások világosan azokra az aljas mesterkedésekre, melyekkel az imperialista háborús uszítók a világ békéjét egyre közvetlenebbül fenyegetik. Az amerikai imperialisták Koreában városokat, falvakat döntenek romba, irtják az ártatlan koreai népet, fiatalokat, öregeket, anyákat és gyermekeket. Féktelen haszonéhségükben szeretnék a háborút az egész világra kiterjeszteni. Ennek érdekében lázasan fegyverkeznek, készülődnek és provokálna. A világ dolgozóinak gátat kell emelniök az imperialisták aljas mesterkedése ellen. A világ dolgozóinak, a magyar népnek is, béke kell. Egy emberöltő alatt két szörnyű világháború pusztította el a dolgozó emberek tízmillióit, pusztított el felbecsülhetetlen értékű javakat, özvegyek, árvák, nyomorékok millióinak átka száll a háborúkat előidézők fejére, de ez nem érdekli az amerikai imperialistákat, ez nem hatja meg őket. A két világháború megsokszorozta vagyonukat, profitjukat. A gyász, a könny, a vér az amerikai milliárdosok páncélszekrényeiben dogárrá, arannyá változott. Azt gondolják, azt remélik, arra építik fel minden számításukat, hogy ezt újra meg fogják tudni ismételni. Hogy sikerülni fog újra lángba, vérbe borítaniuk a világot, s hogy a fegyverkezésre, háborús uszításra fordított dollárjuk, milliók pusztulása árán ugyan, de ismét megsokszorozódik, mint az elmúlt két világháború idején. Számításaikban azonban csalódni fognak. Ha ők, az imperialisták, fokozzák a fegyverkezést, fokozzák a háborús uszítást, a háborús készülődést, a világ dolgozói fokozzák azt a harcot, amelynek célja a béke megvédése. Ennek a harcnak, a béke védelmében folytatott küzdelemnek az élén a világ leghatalmasabb állama a Szovjetúnió áll és mint a békemozgalom felhívása is leszögezi „a világ népei mind hatalmasabb tömegekben sorakoznak a békéért folytatott harc zászlaja alá, felismerve az emberiséget fenyegető határtalan veszedelmet“. A nagy Szovjetúnió vezette béketáborban, nekünk magyaroknak is megvan a feladatunk. A békefront reánk eső szakaszán nekünk is meg kell állni a helyünket. A magyar dolgozó nép ezt a helytállást a béke védelméért folytatott harcban minden erejével szolgálni akarja. Ezért fogadta Népköztársaságunk kormányának Békekölcsön jegyzésre való felhívását nagylelkesedéssel és ezért indult nemes verseny városok és falvak, üzemek és hivatalok, dolgozó parasztok, termelőszövetkezetek és minden más dolgozó réteg sorai között, hogy minél gyorsabban, minél nagyobb összeg jegyzésével mutassák meg, hogy szeretik hazájukat, hogy legdrágább kincsünknek, a békének védelmére szívesen adják oda forintjaikat, örömmel teszi ezt minden becsületes dolgozó ember, mert tudja, hogy a békekölc°önjegyzéssel saját maga, a családja, a hazája védelmét erősíti. Segít megvédeni gyermekei életét és azok jövőjét. Segít megvédeni házainkat, gyárainkat, hídjainkat, vasútjainkat, mindent, amit néhány éve csak hogy elpusztított a háború és amit oly sok verejték árán, oly sok munkával építettünk fel. A magyar dlgozó nép, sajnos, két világháború keserves tapasztalataiból tanulta meg, hogy mit lehet veszíteni, ha rászabadul a világra a háború szörnyűsége, kegyetlensége. Ezért emeli fel szavát a háborúra készülő imperialisták ellen, sezért segíti kölcsönnel is saját államát, a saját kormányát, hogy minél nagyobb erővel tudja szolgálni a béke védelmének nagy ügyét, örömmel segíti saját kormányát a magyar nép abban, hogy ne csak akarata legyen, hanem ereje is békénk biztosításához. Egy évvel ezelőtt tervkölcsönjegyzésre hívta fel kormányunk a magyar népet, a felhívást akkor is lelkesedéssel fogadta és azóta meggyőződött arról, hogy a mai gyár nép állama állja a szavát, s amit kölcsön kér, azt a feltételeknek megfelelően vissza is fizeti. Az első tervkölcsön nyeremények kisorsolásánál tízezrek részesültek nyereményben. A tenkölcsönhöz hasonlóan, mindenki , vissza fogja kapni a Békekölcsönbe befektetett pénzét is. A magyar dolgozó nép szívesen hozna áldozatokat is azért, hogy békében élhessen, termelhessen, építhessen, de az hogy nélkülözhető forint-jait békekölcsönbe fekteti, nem is jelent igazi áldozatot. Kölcsönt ad csupán a saját államának hogy a békénk védelméhez, ne csak akarata, hanem ereje is legyen. A Békekölcsön jegyzése szavazást jelent a béke és a háború kérdésében, a magyar nép részére. Azt jelenti, hogy népünk egyetért és helyesli azt a politikát, amit Népköztársaságunk kormánya, a Magyar Dolgozók Pártja, Rákosi Mátyás irányításával, országunk építése, békénk megvédése érdekében folytat. Egy évvel ezelőtt a tervkölcsönjegyzésből kivette részét a falvak népe, dolgozó parasztságunk is. Ki fogja venni a Békekölcsön jegyzéséből is. A béke mezőgazdaságunk dolgozóinak is a legféltettebb kincse. A háború pusztításai őket sem kímélték, őket (A vezércikk folytatása a 2. oldalon) A Békebölcse virágzó ország, boldog nép Gépek forognak, uj hidak merednek s tető is áll uj házaink falán. Tiéd az ország, épited magadnak. A sineken, nézd, uj kocsik haladnak kezed teremtő munkája nyomán. Tiéd az ország. Ésszel és izommal formálsz belőle emberi hazát. Búzája búzád, gépe a te géped, te táplálod, te építed, te véded és szemed már a jövőbe lát. Jövőbe látsz, mert formálod a sorsot és tervszerűvé válik az idő. A természet fölébe kerekedvén, ki tesz, már tudja, mi lesz az eredmény és bölcs ember a terv szerint tevő. Lám úgy, ahogy egymás fölébe nőnek emberségünknek ifjú évei, a hidak állnak, épülnek a házak, új kort teremt az embernek e század, új kort e század hős emberei. A hősi kornak hős lesz mind a tette és embert szolgál minden áldozat. Ki közös célért adni, tenni bátor s a jövőért,bármit megvont magától, nem tette hiába — mindent visszakap Ki adja vissza? — Maga, aki adta. Tiéd az ország s tiéd a jövő, saját terveddel építesz magadnak, adósa vagy most serdülő fiadnak s ugyancsak te vagy a hitelező. A jövendőt te építed jelenné, tervből valóság lesz kezed nyomon s amit a tervért megvontál magadtól, mint jussodat, úgy kapod vissza akkor, ha gép és híd lett már az akaratból s tető is áll új házaink falán. Hegedűs Géza