Szabad Szó, 1950. október-december (52. évfolyam, 145-158. szám)
1950-10-01 / 145. szám
1950 október 1.3 ilisfgp KiPilZlMSn Kományínak felhívása a BuheMHcsün jegyzésére Magyarország dolgozó népéhez! A felszabadulás után, a barbár fasiszta hordák pusztítása nyomán romokban hevert országunk A Szovjetunió, a dicsőséges Szovjet Hadsereg segítségével, a kommunisták vezetése mellett megindult az újjáépítés munkája és a szabaddá lett nép csodákat művelt. A nép ellenségei, az imperialisták cinkosai ellen folytatott harcokban egybeforrott népünk, megszületett alkotmányunk, a dolgozók állama. A károk helyreállítása, a dolgozók hatalmának megszilárdítása útján új nagyobb feladatokat tűzhettünk magunk elé: ötéves tervünket, a szocializmus építését városban és falun. Amikor országátalakító ötéves tervünk indulása előtt, annak további biztosítására, most egy éve a kormány ötéves tervkölcsön jegyzésére szólította fel a dolgozókat, a felhívás lelkes fogadtatásra talált és több mint 50 százalékkal jegyezték túl a kibocsátott kölcsön összegét. Azóta iparunk és mezőgazdaságunk, egész népgazdaságunk, a tervnek megfelelően halad előre és a legtöbb területen, hála munkásosztályunk, a dolgozó parasztság, a haladó értelmiség, az egész nép erőfeszítéseinek, tervelőirányzatainkat teljesítjük, sőt túlteljesítjük. Népünk bátran néz a jövőbe, amely újabb harcokat és győzelmeket, fokozódó jólétet ígér számára. Amikor most két hete ötéves Tervkölcsönünk első sorsolását tartottuk, nemcsak a több mint 140.000 nyerő, hanem egész népünk lelkes egybeforrottságban mutatta meg szeretetét és bizalmát szocialista államkölcsönünk iránt. Népünk büszke volt arra, hogy megtakarított forintjaival ő is hozzájárulhatott ötéves tervünk eddigi sikereihez, a szeme előtt folyó szocialista országépítéshez, a béke megvédéséért folyó harchoz. Ötéves tervünk és hatalmas beruházásainak teljesítése és túlteljesítése igen komoly erőfeszítéseket kíván tőlünk, tervünk teljesítésének és meggyorsításának különös jelentőséget ad az imperialista kalandorok egyre fokozódó háborús uszítása és gyalázatos támadása békés népek ellen. A magyar nép megértette, hogy a békéért világméretekben folyó harcból neki is ki kell vennie részét, de ugyanakkor tudja, hogy ebben a harcban nincsen egyedül. Mellette van az egész béketábor, a nagy Szovjetúnió és a népi demokráciák országai, de a tőkés országok elnyomott dolgozói is. A béketábor támogatása, a hála a Szovjetunió iránt megerősítette népünkben azt az elszánt akaratot, hogy munkában és tettekben helyt-áll a békefront ránk eső szakaszán. Megértette, hogy ötéves tervünk eredményeinek fokozása, a béke megvédése az a feladat, melyre minden erőnket mozgósítanunk kell. Népköztársaságunk kormánya s ezért BÉKEKÖLCSÖN kibocsátássát határozta el és felhívással fordul népünkhöz: bocsássa megtakarításait a nép államának rendelkezésére. A BÉKEKÖLCSÖN, a mai nappal, 750 millió forint értékben kerül kibocsátásra. Mindenki szabadon választhat nyeremény- és kamatozó kölcsönkötvények között. Mindkét kölcsönfajtát 10 év alatt minden kötvényjegyző maradéktalanul visszakapja. A nyeremények sorsolása félévenként történik. Minden második kötvény nyereménnyel kerül kisorsolásra. A főnyeremény a 20 sorsolás mindegyikén 100 000 forint. Ezenkívül mind a 20 sorsolás alkalmával jelentékeny számú 50.000, 25.000, 10.000 és 5.000 forinttos nyereményt fognak kisorsolni A Magyar Népköztársaság kormánya meg van győződve arról, hogy felhívása a dolgozók között lelkes visszhangra talál. Bizton tudja, hogy hazánk minden hű fia, városban és falun egyaránt, a béke ügyének védelmében fokozott áldozatkészséggel fog a felhívásra válaszolni. A BÉKEKÖLCSÖN, csakúgy, mint az ötéves Tervkölcsön, a dolgozó nép saját államának nyújtott kölcsön, melynek révén saját sorsát fogja előrelendíteni. A BÉKEKÖLCSÖN ötéves tervünk fejlesztését, államhatalmunk további megerősítését, a béke ügyét szolgálja. A BÉKEKÖLCSÖN minden forintja egy-egy csapás az imperialista kalandorokra, válasz gyalázatos háborús terveikre! Kövessük a nagy szovjet nép példáját! Mutassuk meg, hogy méltók vagyunk a Szovjetunió és a béketábor országainak megbecsülésére! A BÉKEKÖLCSÖN ügye — a béke ügye! Jegyezzen mindenki BÉKEKÖLCSÖNT! Szolgáljuk ezzel is a béke, a haladás ügyét, boldog, erős, független hazánk jövőjét! Budapest, 1850 szeptember 28. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának nevében: RÁKOSI MÁTYÁS s. k. DOBI ISTVÁN s. k. Dolgozó népünk bebizonyítja harcos békeakaratát Lelkes Békekölcsön-jegyzés a Rákosi Mátyás Művekben Olajosruhájú munkások, munkásnők sietve csoportosulnak a rögtönzött emelvény köré. Forradalmi tűz csillog a szemekben, a béke forradalmának drámai jelenete zajlik le a szemünk előtt. A Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek Nagytömeg I. üzemrészének munkásai és munkásnői jegyeznek békekölcsönt. Nem áldozatot hoznak, épülő, szocialista hazájukat védik, az építést, a boldog életet biztosítják forintjaikkal. Szalay Lászlóné revizor lép az emelvényre. Hangja remeg a fojtott izgalmtól. — Nincs az az áldozat, amit ne vállalnék a békéért. Én tudom, mit jelent a háború. Tizennyolcunkra omlott rá bombatalálat következtében a pince, egymagam maradtam életben. Már eltüntettük az imperialisták pusztításának nyomait, nem lesz még egyszer úr felettünk a bitangság. Tettekkel álljunk ki a béke mellett. Azért fizetésem 700 forint, 800 forintot jegyzek. Szeméből az indulat könnyeket sajtol ki, amikor lelép az emelvényről, ismét átélte a háború borzalmait, s minden munkásasszony nevében szólott, s ütött ököllel arcába a háború ördögének békekölcsön jegyzésével. Hurrá és tapshival fogadja megajánlását, s még nem csendesült el a tömeg lelkes hangja, máris új munkás áll az emelvényen. Winternitz Ottó, 21 éves. Az üzemrész tervosztályának vezetője. Néhány évvel ezelőtt még motorszerelőinas volt. A Párt tette öntudatos emberré, s erről beszél. — A békekölcsön-jegyzéssel védelmünk megdönthetetlen bástyáit kovácsoljuk — mondja. — Én ehhez 1500 forintos fizetésem mellett 2000 forinttal járulok hozzá. És így jönnek tovább a többiek. Az ötgyermekes Engelbert Mihály 1000 forintot jegyez, Tóth Ilona, az ifjúmunkás egyhavi fizetését ajánlja fel. Majd elindulnak az ívek, s minden munkapadnál találkoznak a dolgozókkal. Az üzemrészek versenyben állanak egymással. A Nagytömeg I. a Kismotorral versenyez és a kölcsönjegyzés első órái alatt megtelnek az ívek és az első nap estéjére, ahogyan a munkások mondják, a hatalmas üzem minden dolgozója lejegyzi kölcsönét. A Hofherr-gyárban, ahol tüzes kedvvel fortyan a vas és traktorrá hűl ki, ahol ezrével indulnak a gépállomások, a szántóföldek felé az ötéves terv új traktorai, ugyancsak lázas versenyben folyik a kölcsönjegyzés. Félóra alatt az öntödében nyolcvanketten jegyeztek 33.450 forintot. De a többi üzemrészben is hasonló a helyzet. Az esztergomírhelybe látogatunk el, ahol a gyorsvágókések sikoltva hasítják tükörarcúra a tengelyeket. Itt a termelésben élenjáró munkások vannak a békekölcsönjegyzés élén. Almás J. Károlyt esztergapadján," találjuk, mikor az ívet odaviszi' hozzá. Esztergapadja mellett ott a' büszkén a teljesítménytábla, számaival arról tanúskodik, hogy Amási Károly az új normáját 15 százalékra teljesíti. Aki az Ivet odavitte hozzá, kérdezni akar, hogy mennyit jegyez. Almási megelőzi a kérdést, felsőzsebéből ceprát kap elő és beír 800 forintot Majd mosolyogva szól: — Te is versenyben vagy, vidd tovább az Ivet diadalmas útján, Petkó Ferenc se hagyja magát Az ő termelési átlaga 180 százalék. Előbb beírja az ezer forintot, azután kérdi meg, hogy mennyit jegyzett Almási, s vidáman kiáltja át: — Megint lefőztelek, komám! így halad a békekölcsönjegyzés az üzemekben. Percenként szaporodnak az ezresek, így gyarapodnak a milliók majd és a százmilliók szerte az országban, bizonyítékául dolgozó népünk harcos békeakaratának. ■----------------------— — „A kolllOB biztos megélhetést nyújt" Kárpátukrajnai parasztküldöttség Magyarországon Nagyon sokat tanultunk már a világ legfejlettebb mezőgazdaságából, a szovjet szocialista mezőgazdaságból, de még többet kell ezután tanulnunk — mondotta Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter a Szovjetunióból érkezett parasztküldöttek fogadásán. Azt a sok jót, amit eddig tanultunk, nagyban elősegítette a Szovjetunióban járt két magyar parasztküldöttség és még jobban elmélyíti a most érkezett kolhoz-parasztküldött- ség. A küldöttség tagjai magyarok és a Szovjetuniónak abból a részéből — Kárpát-Ukrajnából — jöttek, amely legjobban megszenvedte először a királyi Magyarország, majd a burzsoá Csehszlovákia és közvetlen a felszabadulás előtt a Horthy-Magyarország elnyomását. A felszabadulás után Kárpát-Ukrajna elmaradott falvaiban is megjelentek a traktorok, az aratógépek, megalakultak az első kolhozok, s ma már a parasztgazdaságoknak több mint 90 százaléka élvezi a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit. Kárpát-Ukrajna parasztsága ma jólétben és boldogságban él. Aki akar, az tud! A kárpátukrajnai kolhozok küldöttei szeretettel számolnak be magyar dolgozó paraszttestvéreiknek otthoni munkájukról, kolhozéletükről boldog jelenükről. A küldöttség minden tagjának élete Kárpát-Ukrajna népének felemelkedését példázza. Ez látható Benedek Ferenc, Robák Mária és Sütő Béla kolhozparaszt-küldöttek életén is. Benedek Ferenc a beregszászi „Kalinin“-kolhóz elnöke, két ízben kapta meg a Szocialista Munka Hőse kitüntetést A ..Kalinin“kolhóz 1948 februárjában alakult meg, 73 taggal. Már az első évben olyan eredményt tudtak felmutatni, hogy 1949-ben a kolhoztagok száma 500-ra nőtt. Sok nehézséggel kellett az első évben megküzdeniük, de „aki akar, az tud, mi pedig akartunk“ — mondja Benedek. Benedek Ferenc a felszabadulás előtt napszámos földmunkás volt, s hogy mit jelentett a kolhoz Kárpát-Ukrajna dolgozó parasztsága számára, azt az alábbiakban foglalja össze: ,,Nyugodt az életünk, nem kell kiállni az utcasarokra és várni, elhívnak-e napszámra. A kolhoz nyugodt, biztos megélhetést nyújt.“ Hrobák Mária munkacsapatvezetőnő, akit a beregszászi „Kalinin“-kolhozban Lenin-renddel tüntettek ki, elmondja, hogy az első nő volt, aki a kolhozba belépett s nem volt egyebe, csak egy rozsdás kapája. 1950-ben munkacsapatával hat hektár szőlőt művelt meg, s az ő csoportja érte el a legszebb termést. Sütő Béla a Komszomol elnöke Muzsajban. Beszédéből kiviláglik, milyen a bölcs sztálini nemzetiségi politika a gyakorlatban, milyen a magyarok élete a Szovjetúnióban. A kárpátukrajnai iskolában magyar tanítók tanítják magyar nyelven a gyermekeket Kultúrház, mozi van minden faluban és a magyarok egyenrangúak minden téren. A kárpátukrajnai parasztküldöttek látogatása a nagy Szovjetunió baráti támogatásának újabb megnyilvánulása. Testvéri szeretettel köszönti a magyar nép a kolhozok küldötteit és arra kéri őket, hogy adják át gazdag tapasztalataikat dolgozó parasztságunknak, hogy a termelőszövetkezetek útján a legfejlettebb agrotechnikai módszerek alkalmazásával, a munka jobb megszervezésével tovább fokozhassuk mezőgazdasági termelésünket és népünk számára még boldogabb jövőt építhessünk. Békekiállítás Szófiában Szófiában ünnepélyesen megnyitották a békekiállítást. A megnyitó ünnepségen megjelentek a kormány, a Bke Hívei bolgár bizottságának vezetősége és a Béke Hívei kongresszusának képviselői. Ilja Petrov, a Bolgár Festők Szövetségének elnöke megnyitó beszédében kimelte a haladó bolgár festők őszinte vágyát, hogy hozzájáruljanak a bolgár népnek a béke védelméért folytatott küzdelmeihez. Ezután Cola Dragojcseva, a Béke Hívei Nemzeti Bizottságának elnöke megnyitotta az állítást. Beszédében sok szerencsét kívánt a haladó bolgár festőknek, akik műveiken az ország lakosságának a béke érdekében folytatott hősies harcát tükrözik vissza. Ristalanjegyzéssel védd a békét, hazánk függetlenségét!