Szabad Földműves Újság, 1991. április (1. évfolyam, 37-61. szám)

1991-04-02 / 37. szám

Kedd, 1991. április 2._______________I. évfolyam_____• 37. szám ♦ Ára 2,30 korona Gazdasági és érdekvédelmi napilap Kiadja a GAZDA Magyar Mezőgazdasági Lap- és Könyvkiadó az Apollopress Kiadóvállalat közreműködésével. Főszerkesztő: MÉSZÁROS JÁNOS, telefon: 210-39-98, 210-39-94. Fő­szerkesztő-helyettesek: BÁRDOS GYULA és KÁDER GÁBOR.Szerkesztőség: 81911 Bratis­lava, Martanovinova 25., 12 emelet Telefax: 210-39-92 210-36-00. Fényszedéssel készül a Danubiaprint á. v. 02-es üzemében, valamint a Gazda Kiadó számítógépes rendszerén, az AGROINFORM, a HORTRADE Co.Ltd. és a NET­COM Számítástechnikai és Kereskedelmi Kft. támogatásával. Nyomja a Danubiaprint á.v., 851­80 Bratislava, Martanovinova 21. Felelős a GAZDA Kiadó igazgatója:MIHÁLY GÉZA és főszerkesztője: HARASZTI MÉSZÁROS ERZSÉBET. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Index 48 301 MA ÚJRA MARKETING a 3. oldalon L_________________________________________­_______________________) (CSTK-felvétel) II. János Pál pápa húsvéti üzenete Az elnyomottak védelmében II. János Pál pápa húsvétvasár­­nap a Szent Péter Székesegyház er­kélyéről hagyományosan húsvéti üzenetet intézett a világ népeihez. Elítélte Kuvait iraki megszállását, az Öböl-háborút, a közönyt, amely a balti népek és más nemzetek törek­véseit kíséri. Miután az “Urbi et Orbi” (a vá­rosnak és a világnak) áldást kiosztot­ta a Szent Péter téren összegyűlt 150 ezer hívőnek és több tízmillió televíziós nézőnek, az elnyomottak védelmében szólt. Támogatta az el­nyomott palesztinok, libanoniak, kurdok és albánok törekvéseit, ame­lyek az emberi méltóság, az igazsá­gosság és a szabadság elnyerésének célját követik. II. János Pál pápa azután felhívta a figyelmet arra, hogy közöny fogad­ja a nemzetek hangját a Baltikumtól a Földközi-tengerig, de a világ más tájain is, ahol hiába igyekeznek arra, hogy ismerjék el identitásukat és történelmüket. Felhívta a kormányok képviselőit, hogy figyeljenek a szegények szavá­ra, akik arra törekednek, hogy olyan nemzetközi rend jöjjön létre, amely­ben a jog és a szabadság mindenkié és oszthatatlan. Ez segítene Afrika, Ázsia és Latin-Amerika nemzetei­nek, amelyek arra vágynak, hogy szabad és demokratikus társada­lomban élhessenek. " , A katolikus egyház feje húsvéti áldását 54 nyelven mondta el. Oktatás Gimnázium kontra szakközépiskola Minden ember életében vannak mér­földkövek. Az egyik legnagyobb, kétség­kívül a pályaválasztás. Kevés az olyan ti­­zennégy-tizenöt éves kamasz, aki tisztá­ban lenne azzal, hogy életének elkövet­kező négy-öt évtizedében mit szeretne csinálni. Viszonylag könnyű helyzetben van­nak azok, akik kimondott vonzalmat éreznek egy bizonyos szakma iránt. Ők vagy a megfelelő inasiskolába jelentkez­nek (vagy ahogyan ma nevezik, középfo­kú szaktanintézetbe), vagy, ha tehetsé­gesebbek, a szakközépiskolába. Viszont azok, akiknek nincs ilyen határozott el­képzelésük a jövőről, de nagyobb ambí­cióik vannak és főiskolára kívánnak menni, már nehezebb helyzetben van­nak. Mert ha már a főiskola, egyetem a cél, akkor nem olyan egyértelmű, hogy ennek eléréséhez a gimnázium, vagy a szakközépiskola-e a megfelelőbb út. Mindkettőnek — mint általában a vilá­gon mindennek — vannak előnyei és hátrányai is. A gimnázium kimondottan a főiskolára, egyetemre előkészítő isko­la. Csakhogy nem ad "kenyeret" az em­ber kezébe, és mi van, ha történetesen nem jut be a diák a főiskolára? Hát ezt a saját bőrömön is megtapasztaltam. A gimnáziumi érettségimmel segéd­munkásként voltam kénytelen elhelyez­kedni, és fél évig ilyen minőségben “nyomtam az ipart”. Majd, miután be­kerültem a főiskolára, láthattam a kü­lönbséget az általános és a szakművelt­séggel rendelkezők között. Például mi, gimnáziumot végzettek könnyen vettük az első évfolyamok aka­dályait, az általános tantárgyak vizsgáit, csakhogy a felsőbb évfolyamok szaktan­­tárgyainál nagyon fel kellett kötnünk azt a bizonyos fehérneműt, hogy megálljuk a helyünket. A szakközépiskolások vi­szont éppen itt voltak előnyben, a szak­­tantárgyakban sokkal otthonosabban mozogtak, mint mi. Csakhogy nem mindegyikük jutott el idáig. Az első év­folyamok általános tantárgyai (főleg a matematika, de a fizika, kémia is) néhá­­nyunknak leküzdhetetlen akadályt jelen­tett. Kénytelenek voltak megválni az is­kolától, pedig meggyőződésem, hogy ki­tűnő szakember válhatott volna belőlük. Ebből látni, hogy nem dönthető el egyértelműen, a gimnázium, vagy a szak­középiskola-e a megfelelőbb megoldás. Volt ugyan nem egy olyan évfolyamtár­sam, akinek gimnáziumi érettségije volt, s emellett a kisujjában voltak a szakmai dolgok is, csakhogy ők ritka kivételek­nek számítottak. Iskolarendszerünk a változások ide­jét éli. Magánszakiskolákról, egyházi is­koláról, sőt nyolcéves gimnáziumról hal­lani az utóbbi időben. Reméljük, hogy a jövő kamaszainak ez a bővebb választék nem nehezíteni, hanem könnyíteni fogja a helyzetét a pályaválasztás során. " (gaál) Megmérgezzük Európa legnagyobb ivóvízkészletét ...a bősi vízerőműt további sorsával kapcsolatban az év elején 7 tervezet látott napvilágot. Közülük a szlovák kormány még januárban az úgynevezett C-változatot fogadta el... Vass Gyula írása a 4. oldalon Térképek magánkiadótól ---------------------------------------------------------------------­Rendeletek örvényében Dr. Anton Magula 1979-ben a pozsonyi Komensky Egyetem geográfiai és kartográfiai szakán végzet Ko­rábban a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeumban a ré­gió táj- és környezetvédelmével foglalkozott. Ma a M. A. R A. magánkiadó igazgatója. Kezdeti kísérletek A kiadó eleinte csakis térképkiadással akart foglal­kozni. A vállalat igazgatója: — A múlt esztendőben egy kis­­formátumú térképet készítettünk a Csehszlovákiai T­est­­nevelési Szövetség megrendelésére. Ez ötezer példány­ban készült Pozsony és környéke címmel. Április 5-én kaptuk a megrendelést, és május 3-án a térkép már ki volt nyomtatva. Ezzel már el is árultam, hogy a mi mun­kánkra a gyorsaság, a rugalmasság, és természetesen a megbízhatóság jellemző. Az ötlettől a kivitelezésig hat­nyolc hét alatt készítünk el egy-egy kiadványt. A múlt esztendőben a prágai JURISSERVIS kiadóval közösen a vállalkozói törvények és szabályzatok harmadik köte­tét jelentettük meg. De ezen kívül volt egy fölöttébb érdekes munkánk is. A szlovák főváros nemzeti bizott­sága pályázatot írt ki a Duna-part beépítésére az Ifjúság hídja és a Duklai Hősök hídja közti területen. Ehhez szükség volt bizonyos légi felvételekre. A kívánság az volt, hogy a képek színesek legyenek, és 1:2500 méret­ben nyomtassák ki őket, ugyanis nem volt elegendő egy kisméretű fotográfia. Csakhogy a munkára nem akadt jelentkező. Mi hat hét alatt tettünk eleget az igényes megrendelésnek. Külföldről hoztunk filmet, katonák ké­szítették a felvételeket, amelyeket úgyszintén külföldön hívattunk elő. Aztán poligráfiailag feldolgoztuk az anya­got, és elkészült a háromféle felvétel, immár 500-500 példányban... • Egy kiadóvállalat jelene — Április utolsó hetében jelenik meg a Hegyhátat, valamint Pozsonyt és környékét ábrázoló térképünk. A harmadik a csallóközi termálfürdőkre hívja fel a turisták figyelmét. A kiadónk egyik fő programja, hogy kerék­párosoknak, turistáknak készítsünk térképeket. Kiadvá­nyainkra jellemző, hogy rengeteg alapismeretet közöl­nek, felhívjuk a figyelmet a helyi jellegzetességekre. Kü­­lön-külön sávval jelöljük a rendkívül fontos, illetve az érdekesebb útvonalakat. E munkáink 20-20 ezer pél­dányszámban jelennek meg. Ezenkívül könyvek kiadá­sával is foglalkozunk, a tudományos-ismeretterjesztő művek népszerűsítését tűztük ki célul... Idén szlovák nyelven két munkánk jelenik meg. Az észak-amerikai indiánokról szóló ismeretterjesztő kiadványunk­ a 12-16 éveseknek szól. A másik könyvünk címe “Kelti na Slo­­vensku” (Kelták Szlovákiában). Ma már ugyan én is Po­zsonyban élek, de igazából sohasem tudtam elszakadni a Csallóköztől, ahol a nyolcvanas években egy környezet­­védelemmel foglalkozó, kétnyelvű cikkgyűjteményt ad­tunk ki. Nos, akkortájt ezt a munkát nem lehetett to­vább folytatni. De most — úgy érzem — eljött az ideje, hogy ezt az elfelejtett sarkát a világnak egy teljes könyv­­sorozatban bemutassuk. Bár ez nyilván nem lesz nyere­séges, mégis vállalom, vállalnom kell. Az első kiadvány feltehetően már karácsonyra a boltjainkba kerül... És még meg kell említenem egy fölöttéb érdekes kiadvá­nyunkat, amely rövidesen két nyelven, németül és szlo­vákul is napvilágot lát: ez pedig a pozsonyi Szent And­­rás-temető tervrajza, amely a temetőkertbe látogatók­nak útikalauzként szolgálhat majd, hiszen itt több, mint 900 síremlék van... Csehszlovákiában vállalkozni — Létre­hozni nálunk egy kft-t, idehaza vállalkozni nem könnyű — mondja dr. Anton Magula. — Az ember lépten-nyomon elakad a bürokrácia útvesztőjében. A különféle engedélyek elintézése közben fokról-fokra változott az alaphelyzet. Korábban még a pénzügy­minisztérium engedélyezése is szükségeltetett. Ma már elegendő a Geográfiai és Kartográfiai Hivatal beleegye­zése. Tehát rengeteg utánajárás, sok-sok dokumentum, írás kell... És végtére is: ha már szót kapok, hadd mond­jam el, hogy ezekben a hivatalokban nincs semmiféle motiváció. Az ott dolgozók kapják a fizetésüket, és ezért nyugalmat-békét akarnak. Az ügyfél pedig csak zavarja az ott kávézgatókat, locsogókat-fecsegőket... Különben is: Szlovákiában elsőként kezdtem ilyen irányzatú tévé­(Folytatás a 2. oldalon) . Privatizálás Magyarországon Az Állami Vagyonügynökség a pri­vatizáció felgyorsítása érdekében lehe­tővé tette a dolgozók és a vezetők szá­mára, hogy az általuk kiválasztott álla­mi vállalatra vagy állami tulajdonban lévő társasági üzletrészekre, rész­vényekre vételi ajánlatot tegyenek. A privatizáció ezen módja kibővíti az eddig kialakított magyarországi eljá­rásokat. Az, hogy a befektetők által kezdeményezett privatizáció mennyire lesz sikeres, egyelőre nem lehet tudni, hiszen az úgynevezett harmadik utas programot igen rövid ideje hirdették meg. A vagyonügynökséghez egyelőre öt cég dolgozói nyújtották be a vásárlási szándékukat. A megvásárlandó cégek listáján van a Röltex, az Ajkai Autója­vító Vállalat, a Budaflax Szombathelyi Gyára, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat és a Visoram cég. Természetesen ezen lista esetében korántsem a teljes válla­lat megvételéről van szó, hanem azok Röltexnél például az állami vállalat va­gyonának jó részét már korábban kft-kbe, részvénytársaságokba vitték, s az állami vállalat ma már tulajdonkép­pen egy kiürült vállalati központ. Az eddigi információk szerint a dol­gozói, befektetői kezdeményezésű ajánlatok közül a legtöbb nem komoly vételi szándékból, hanem félelemből született. A dolgozók ugyanis jó né­hány esetben attól tartanak, hogy cé­gük olyan hazai vagy külföldi vállalko­zók kezébe kerül, amelyik nem lesz te­kintettel a munkások érdekeire. A lét­számleépítéseket és a kényszerű vál­toztatásokat megelőzendő szeretnék saját maguk kézbe venni sorsuk alakí­tását. Az Állami Vagyonügynökségnek legalább egy hónapra van szüksége, hogy döntsön a kezdeményező befek­tető ajánlatának elfogadásáról, illetve a befogadás feltételeiről, annak esetle­ges elutasításáról.

Next