Szabad Újság, 1993. július (1. évfolyam, 1-4. szám)
1993-07-28 / 4. szám
1993. július 28. sz. SZABAD ÚJSÁG Mint ezernyi galóca Virágcsoda Szumátra erdeiben A virág egyik csodája ez a tündöklően szép, hatalmas virág. Akár egy méter átmérőjűre is megnőhet. Bár amit mi látunk, számunkra csak a fenséges szépség büszke demonstrációja. A valóság viszont annál egyszerűbb: a világ legnagyobb virága kizárólag az élet, a faj fennmaradásáért időtlen idők óta folyó szüntelen küzdelem egy sajátos megtestesítője. A botanikusok Rafflesia amoldiinak nevezik. Nem könnyű újra megküzdenie azzal a problémával, amit saját magának okozott. Az indonéziai Ha betekintünk a nyílásba, egy tenyérszerű képződményt látunk, amelyből megannyi bíborszínű, húsos tüske meredezik. A Rafflesia minden virágában kifejlődnek, függetlenül a virág nemétől. Láthatjuk, a légy már rá is lelt a tüskés tányérra, és a pereme felé közeledik. De előbb még a tányér alatt betölti a rafflesia utódlásában rendeltetett közvetítői szerepét. trópusi őserdők párás, nedves levegőjében bontja ki gyönyörű, bíbor esernyőre emlékeztető virágát. Csak az a baj, hogy az orchideákéhoz hasonló, élősködő életmódjára egy igencsak ritka, Testrastigma lancearium nevű növény gyökerén rendezkedett be. Tehát ha ez az óriási légyölő galócára emlékeztető pompás trópusi csodalény fenn akar maradni, nagy mennyiségű magról kell gondoskodnia. Nos, egy méteres virágban már csak megterem valami... (Z — zs) A légy felmászott a húsos a „hegycsúcsra ” — a hátán a nyálkával kevert virágporral. Ha aztán így ellátva rátalál egy leányvirágra, megtermékenyíti. Az eredmény egyenesen döbbenetes: egyetlen rafflesia-virágban mintegy négymillió mag érik be... Ha a magvak egyike szerencsésen rátalál a tetrastigma otthont adó gyökerére, először egy óriási krumplira emlékeztető valami nő ki belőle. Ahogy a bimbó kezd kifakadni, olyan lesz, mint a vöröskáposzta, majd egyre világosabb, sárgáspiros színre vált. Két évig tart, amíg a nem túl csinos, körülbelül egy kilogramm súlyú bimbó varázslatosan szép, galócaszerűen pettyezett természet csodájává válik. Három-négy, öt napon át vár az életet jelentő, megtermékenyítő légyre, amelynek jóvoltából a fantasztikus folyamat újra meg újra megismétlődik. Szovjet genetikusok terméke? • Óriásrákok az északi vizekben A Bild közölte a megdöbbentő hírt, hogy az arktikus tengerekből a délibb vizekbe is eljutottak már a félelmetes méretű és külsejű, eddig ismeretlen óriásrákok. Az állatok nagysága eléri a 2,1 métert, páncélzatuk 4 centiméter vastag, testük tüskékkel borított, hatalmas ollójukkal akár az ember kezét is képesek leharapni. Az ismeretlen és félelmetes lényekre norvég halászok hívták fel először a tengerkutatók figyelmét. Eleinte nem akartak hinni a hírnek, rossz tréfának tartották az egészet. De amikor már több halászhajó legénysége bizonygatta az óriási vízi élőlények létezését, hinni kellett nekik. Az óriásrákokat eddig még nem sikerült alaposabban tanulmányozni, de valószínűleg nagyon gyorsan szaporodnak. Feltehetőleg orosz felségvizekről érkeztek az Északi-tengerbe, s onnan vándorolnak egyre délebbre. Nagyságukhoz és testtömegükhöz képest mozgásuk meglehetősen fürge. A zoológusok nem zárják ki, hogy a rákot még 1962-ben a Szovjetunió laboratóriumaiban tenyésztették ki a genetikusok, mivel Moszkva akkoriban a rákhús exportját történt kutatója szerint az élő természet új korszak küszöbén áll. A fauna egyre inkább ellenőrizhetetlen, és meglehetősen tönkretett bolygónkon eddig nem tapasztalt módon is harcol a fennmaradásért. Mint hasonló példát, a kb. 46 millió óriás ragadozóhangyát említi. Ezek a hangyák sűrű szőnyegként leptek el egy egész falut (Envira) az amazonasi őserdőkben. Mérgükkel képesek tyúkot, kutyát, de még borjút is ölni. Pusztításuk nyomán csak csontvázak maradnak. A rákok életelemét, a tengervizet beszennyeztük, a hangyák természetes élőhelyét, az őserdőt kiirtottuk, így a természet kétségbeesett bosszúját mi magunk választottuk ki — mondja Wilson professzor. (k.l.—Ivi.) Zolczer László: Kecske, béka felmászott a... (Csibészkorom naplója) Szervusz, Moravcsik úr! Valamikor réges-régen, mielőtt még felnőttem volna, kisgyerek voltam. Akkoriban egy ideig azt hittem, csodagyerek vagyok, merthogy még a naplóírásba is belekezdtem. Apám azonban gyorsan helyrebillentette a lelkivilágomat. — Nem az a csoda, hogy írsz, hanem az, hogy egyáltalán el lehet utánad olvasni. Én szentül meg voltam győződve, hogy betűim gyöngybetűk. — Na hisz! — hüledezett szülem a kockás irkában sorakozó ákombákomok láttán. Ha így nézne ki a gyöngy, már egyetlen gyöngyhalász sem élne, rég megöngyilkolta volna magát valamennyi... Naplómra a húgom katonaládája legalján bukkantam rá a minap. A porlepte szamárfüles füzetről lefújtam az orrcsiklandó patinát, és felütöttem kemény borítófedelét. Legnagyobb meglepetésemre az irkából néhány oldal hiányzott. Délután eldicsekedtem „találmányommal” egykori gyermekcimborámnak, Palikának is. — Sajnos — panaszoltam —, az eleje elveszett, valaki kitépdeste belőle a lapokat. Palika a kilencedik nagyfröccs után, kétszer három deci orosz vodkáért töredelmesen bevallotta, hogy ő követte el a „merényletet”, de ez még mind semmi! Elküldte a szöveget az egyik újságnak, s a lap közölte is az elorzott jegyzeteket. — Jóváteszem a vétkem — fogadkozott azonban a naplógyilkos —, hazaugrom, és hozom az elcsent „emlékmorzsákat”... Két nap múlva valóban elém is rakta a megsárgult lapokat, én meg visszaragasztottam a füzetbe, így most újfent teljes a naplóm. MÁJUS 15. Ma otthagytuk végérvényesen a Kikapós tanyát, s a nagyvárosba, egy irdatlan magas betonkaptár hatodik emeletére költöztünk. Szép hely, sok az ember, meg az autó, és — legnagyobb örömömre — rengeteg a madár is, csak az a baj, hogy a kecském sehogyan sem akarja megszokni a lépcsőmászást. A felvonótól meg egyenesen irtózik. Be nem tudnám az apró fülkébe a világ összes káposztájáért sem tuszkolni. Persze, meg van ennek is a magyarázata. Egyszer, tavaly ősszel, amikor rátört a szerelem, apám elvitte Gerzson bácsihoz, Lökösfalvára, leánynézőbe. Előtte szülem sokáig ódzkodott az úttól, hűséges játszópajtásom pedig eközben — szíve szavának engedve — a bibircsókos, ezeregy esztendős vette. Annak idején néhány tucatot az északi vizekbe is telepítettek belőlük. Dr. Steinar Olsen szerint az állatok menekülnek a radioaktív hulladékkal szennyezett vizekből, és az orosz partok mentén már nem is lelnek elegendő táplálékra. Bjarne Hansen halász megfigyelte, hogy az óriásrákok leginkább telihold idején bukkannak fel. Rendkívül falánkok, mozgékonyak és gyorsak. Követni akarta őket halászhajójával, de a rákok villámgyorsan eltűntek a hajó közeléből. Edward Wilson a Harvard Egye-Kelemen Bori nénémnek kezdte tenni a szépet. Bori néni csak asszonynak volt csúf, kecskének például gyönyörű lett volna. Moravcsik úr a derék kecske tisztességesen, illemtudóan udvarolt: eleinte csak kerülgette a banyát, később finoman meg is kergette, végül aztán, mikor kiteljesedett benne a szerelem, szarvára kapta, s az út menti árokba penderítette. A fogatlan vénasszonyt vásározó cigányok találták meg. Sajnos, még idejében ráakadtak, saroglyára fektették, s hazavitték. Otthon egy álló hónapig nyomta az ágyat. Apám ekkor szánta rá magát a végzetesnek bizonyult lépésre. Gerzson bácsi, a részeges vén salabakter, a kecskék hivatásos nászrabujtogatója egy liftszerű, sötét, ablaktalan helyiségbe zárta cimborámat, s tévedésből egy másik bakot csukott be hozzá. No, a két legény pillanatok alatt akkora patáliát csapott, hogy még a körzeti rendőr is az utcára tódult a közeli korcsmából. Nos, Moravcsik úrnak nem sikerülhetett valami fényesen a nászéjszakája, mert attól kezdve nőgyűlölővé vált, s a szoknyás némbereket és a reverendában sétálgató plébános urat könyörtelenül üldözte. Nem volt szívem szegény jószágot a Kikapós tanyán hagyni, holott kenyeres pajtásom, a Varga Ferke váltig ígérte, hogy gondját viseli, s a következő év húsvét szombatjáig nem enged kést a torkához. Moravcsik úr, a kecske szép fehér szakállú, déli kiállású állat, a hátán virító két fekete foltját büszkén viseli... MÁJUS 19. Megismerkedtem egy lánnyal. Szép kék, szőlőpermetlé színű szeme, hosszú, selymes haja pedig a derekát verdesi. Jó, jó, kicsit nagy (kicsit nagyon nagy) az orra, de hát istenem, senki sem tökéletes — szokta volt mondogatni óhazámban a hegedűgyilkoló muzsikás, Gazsi cigány is, amikor tyúklopáson érték a gazdák, s kerítésléccel csárdást játszottak a hátán. A lányt Edinának hívják. Az ötödiken laknak. A szűk lépcsőházban ismerkedtünk össze. Édesanyja vezette kézen fogva, én meg épp a csökönyös Moravcsik urat pirongattam egy kimustrált kerti padlábbal, amikor elhaladtak mellettünk. A finom, puccos nagysága mindjárt zsebkendőt kapott az orra elé, és piházni kezdett. Jaj, de büdös ez a kecske, sápítozott a mellette lépdelő kis vakarcs is, és megvetően végigmért mindkettőnket. Félbehagytam a pedagógiaórát, és szorosabban megmarkoltam a jószág nyakörvét, mert Moravcsik úr már harci riadót fújt: fejét leszegte, s jobb mellső lábával a betont kezdte kaparni. Ez pedig őnála a támadás legbiztosabb előjele. A két áldozatjelölt szerencsére még időben ki tudott menekülni az ajtón... Méghogy büdös a kecském! Mondták már mások is, de hát egy kecskének nem lehet levendulaillata. Mézes szomszédot meg a nagy fenekű, affektálós szép Juhásznét nem gorombítja le senki, holott olyan bűzfelhő kíséri őket állandóan, mintha bölcsődei mosodában lennének elkvártélyozva. Sőt, Juhásznénak minden házbéli férfi „kezét csókolommal” köszön, és hamiskásan rá is kacsintanak, pedig tőle még Moravcsik úr is félrefordítja a kobakját. Mondhatom, igen furák ezek a városi emberek... 11 Természetgyógyászat Az alacsony vérnyomás Az alacsony vérnyomású betegek általában hosszabb életűek, mint a magas vérnyomásúak, ám igen sokat szenvednek állapotuk miatt: levertek, rossz a közérzetük, szédülés kínozza őket. Az alacsony vérnyomást a vérszegénység is okozhatja ebben az esetben a vérszegénységet kell gyógyítani. Nagyon sok egyén vérnyomása születésétől fogva alacsony , a populáció 12,5 százaléka születik alacsony vérnyomással, s náluk ez az állapot a normális. Alacsony vérnyomás elsősorban az érzékeny, labilis idegzetű, az időjárás változásaira fogékony egyéneknél alakul ki. Ők elsősorban a hidegfront átvonulására érzékenyek— már két-három nappal ennek megérkezése előtt gyengeséget éreznek, fáradtak, szédülnek. Az alacsony vérnyomással küszködőknek meg kell tanulniuk együtt élni betegségükkel. Reggel, ébredés után pl. soha ne ugorjanak fel hirtelen az ágyból, mert vérnyomásuk akkor a legalacsonyabb, s könnyen eleshetnek, balesetet szenvedhetnek. Először nyújtózkodjanak egy nagyot, aztán üljenek fel, végezzenek légzőgyakorlatokat, azután lógassák le és hintáztassák a lábukat az ágy szélén, hogy vérnyomásuk, vérkeringésük felpezsdüljön. Sokan azt hiszik, hogy a vérszegénység leghatékonyabb ellenszere a vörösbor. A benne található vasnak azonban csak kis része szívódik fel, s habár az étvágyat javítja, és a vérképződést is elősegíti valamelyest, sokkal ajánlatosabb a különféle gyógynövények alkalmazása. Az alapvető vérnyomásnövelő gyógynövények: fehér mustár (mag), kukorica (bibe és bajusz), rozmaring (levél), izsópfű (virágzó szár), német festőrekettye (virágzó szár), orvosi zsálya (levél). Receptek 1 ROZMARING BOR: egy rész frissen szedett vagy rövid ideig szárított rozmaringlevél (pl. 100 g), tizenkét rész fehérbor (pl. 1200 g) — a rozmaringot 7-10 napig áztatjuk a borban, naponta legalább egyszer felrázzuk, 7 nap múlva leszűrjük, s naponta kétszer fél decit iszunk belőle. 2. ORVOSI ZSALYABOR: ugyanúgy készül, mint a rozmaringbor, csak az arany más — egy rész apróra vágott zsályalevél, két rész fehérbor. 3 IZSÓPBOR: — ugyanúgy készül, mint a zsályabor. Aromaterápia Szédülési rohamok esetén segít az indiai menta, a rozmaringolaj, a neroli és az orvosi zsálya illóolaj. Konkrét felhasználás: az illatlámpa (Aladin-lámpa) vizébe összesen 3-6 csepp illóolajat csepegtetünk, s abban a helyiségben párologtatjuk, ahol az alacsony vérnyomású beteg tartózkodik. Ha sikerül az említett illóolajak mindegyikét beszereznünk, akkor egy fajtából csupán egy-két cseppet teszünk a vízbe. Az illóolajakat fürdővízbe is csepegtethetjük, és 20-30 perces aromatikus gyógyfürdőt veszünk. Beszerezhetők olyan krémek és hidratáló kenőcsök is, amelyek a felsorolt illóolajakat tartalmazzák — ezekkel gyógymasszázs végezhető az egész testfelületen. Dr. NAGY GÉZA