Szabad Vasmegye, 1945. június (1. évfolyam, 61-63. szám)
1945-06-24 / 61. szám
rr. A Szociádemokrata Ifjúsági Mozgalom gyűlése A Szociáldemokrata Ifjúság pénteken este gyűlést tartott Zrinyi Ilona utcai székházában. Orbán István elnök üdvözölte a megjelenteket és felhívta az ifjúság figyelmét a vasárnapi választó nagygyűlésre. A szociáldemokrata fiatalságnak teljes számmal kell ott megjelenni. Orbán elnök beszélt azután a gyávákról és sötétben bujkálókról, akik nem állnak az ország újjáépítéséért harcba. . Vát Jenő ezután a reakcióról beszélt s arról, hogy a hitlerizmus sohasem térhet többé vissza. Történelmi visszapillantást vetett az emberiség nagy harcaira, majd vázolta a fasizmus és a szocializmus közötti nagy különbséget. A magáról elfeledkezett német munkás néhány év után már jól látta, hogy mibe vezette kormánya, de akkor már fegyverrel és gyilokkal vigyázták minden lépését s úgy elnyomták urai, hogy csúszó-mászó féreggé változott. A történelmi materializmusról, Marxról beszélt ezután Vát Jenő, majd azzal fejezte be, hogy a szocialistáknak és kommunistáknak kell elöljárni a reakció elleni harcban. Grazi Ottó az ifjúság kultúréletéről beszélt. A sport az egészséges ember szórakozása. Minden rendelkezésére áll most az ifjúságnak. Egészséges testű és szellemű fiatalságot akarunk nevelni és táborunkba hívni. A gyűlés az elnök zárószavai után végetért. A munkavállalókat újból be kell jelenteni az OTI-hoz Az Országos Társadalombiztosító Intézet felhívja a munkaadók figyelmét, hogy a népjóléti miniszter 10.350/1945. N. M. számú rendeletével a munkavállalók 1945. június 30 napjáig teljesítendő, újból történő bejelentését rendelte el, „Általános bejelentőlap“-on. Az általános bejelentések során az Intézethez (kerületi pénztárhoz) be kell jelenteni: Javadalmazásuk összegére tekintet nélkül a tisztviselők, művezetők, kereskedősegédek stb. és mindezekhez hasonló állásban lévő, havi vagy évi javadalmazásban részesülő alkalmazottak közül azokat, akik 1945. április 1-én vagy azt követő időben ■állottak, vagy állanak alkalmazásban. Azokat az ipari alkalmazottakat, akik 1945. április 30-án, vagy ezt követő időben állottak, vagy állanak a munkaadó alkalmazásában. A bejelentést abban az esetben is teljesíteni kell, ha a munkavállalót egyéni bejelentéssel jelentő munkaadó, az Intézethez a munkábalépéskor már bejelentette. A háztartási alkalmazottakat, házfelügyelőket, segédházfelügyelőket általános bejelentéssel bejelenteni nem kell. Nem kel továbbá az Intézethez külön bejelentést benyújtani a jegyzékkel jelentő munkaadónak sem, ha az említett napokat felölelő jegyzéken a munkavállalók adatait és javadalmazását pontosan feltüntette és a jegyzékben az első szakaszban említett valamennyi munkavállaló is szerepel. Az általános bejelentés elmulasztása, vagy elkésetten történő teljesítése a fent hivatkozott rendeletben, illetőleg a törvényekben megállapított következményeket vonja maga után. AzÁltalános bejelentőlapokat és a szükséges tudnivalókat tartalmazó részletes tájékoztatót az Intézet helyi szerveinél (kerületi pénztár,) kell igényelni, bár a kerületi pénztár gondoskodik az általános bejelentőlapoknak a munkaadókhoz való eljuttatásáról. LAKÁSBEJELENTŐ KAPHATÓ A „SZABAD .VAS MEGYEI" NYOMDÁBAN SZABAD VAS MEGYE Vas vármegye és Szombathely népe megcáfolja elmaradottságának legendáját... Megkezdődik a hathetes munkaverseny Megkezdődik az Országos Újjáépítési Verseny szombathelyi munkaszakasza, amelynek első hathetes periódusa tulajdonképpen próbaidőnek számít. Ez alatt az idő alatt kell bebizonyítania Szombathely város és Vasvármegye dolgozóinak, hogy az egyesztendős hatalmas versenyprogramm méltó munkásai. A munkaverseny fogalma újszerűen hangzik, azonban nagy történelmi előzményei már megmutatták, hogy a benne rejlő lehetőségek kiaknázásával, okvetlenül sikerre vezet. Ha a Szovjetunió gigászi országépítési versenyét tekintjük, annak óriási eredményei, amelyek végső soron, honvédelmi háborújának győzelmes befejezéséhez és Magyarország dolgozó népének felszabadulásához vezettek, minden popagandisztikus szólamnál meggyőzőbben mutatják a jelszó-szerűnek tetsző gondolat tartalmi valóságának horderejét. A jelszó csak keret, a valóságban azzá válik, amennyi tartalmat öntünk bele. Ha keveset, akkor kongó keret marad csupán, ha sokat, akkor élettől duzzadóvá válik. A Szovjetunió első munkaversenye 1928—1933. években az úgynevezett ötéves terv alakjában valósult meg. A kedvezőtlen körülmények ellenére a szovjetmunkások négy év alatt teremették meg az ország egész népgazdaságának újjáépítését. A második ötéves terv végén Oroszország ipara világviszonylatban a második helyre került, a forradalom előtti Oroszország ötödik helyével szemben. A harmadik ötéves terv, amely 1938-ban kezdődött, már a vezető kapitalista államokat túlhaladó termeléstechnikai felkészültség állapotában találta az országot, az ipari fejlődés ütemének hallatlan felfokozottságában. A szovjet-német háború bekövetkezésekor a munkatempó még inkább fokozódott. Az ország dolgozóinak ipari összefogása példátlan mértékben fokozni tudta a termelés eredményeit. A dolgozók országa, azután nemcsak a belső termelés, hanem az ezen alapuló külső hadműveletek révén kapta meg történelmi jutalmát: a győzelmet. Felesleges szószaporítás volna, ha a szemünk előtt lejátszódó „orosz csoda“ szemlélésén kívül, az egységes tömegakarat egyéb bámulatos eredményeit vetítenénk azok elé, akik a magyar dolgozó társadalom tagjaként most munkásai lesznek a boldogabb Magyarországért indított újjáépítési versenynek. Természetesen az egész magyar nép megfeszített erejű közreműködésére van szükség ahhoz, hogy az ország jövőjét talán évszázadokra kiható jelentőséggel eldöntő, egyéves terv, milyen eredményeket hoz létre. A Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült pártok már elfogadták a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Központja (Szakszervezeti Tanács) felhívását, amelyet a demokratikus Magyarország szervezett munkásságához, értelmiségéhez és parasztságához intézett a nácik és nyilasok által kirabolt, elpusztított, lerombolt ország felépítésére. Munkára hív mindenkit, hogy többet, gyorsabban, eredményesebben termelve, kölcsönös támogatással, minél előbb elérje az ország életnívójának felemelését és romjaiból való gyors felépítését. Felhívta a Kormányt, a pártokat, a MaDISzt, a Magyar Nők Demokratikus Szövetségét, szakszervezeteket, üzemi bizottságokat és az össes hivatalos szerveket, ajánljanak fel díjakat, amellyel az 1946 május 1-én lezáruló országos újjáépítési verseny „Munka hőseit“ kitüntetik. De kitüntetik a versenyben eredményes gyárakat, üzemeket, szakszervezeteket stb. is. A munkaversennyel kapcsolatban egy új munkamegjelölési fogalom is bevonul a közhasználatba: a rohammunka fogalma. Valóban ez a szó fejezi ki leghívebben azt a lendületet, amely versenytempó keretében küzdi le az akadályokat és teremti meg a minél eredményesebb tevékenység feltételeit. A rohammunkások, rohammunkásnők óriási műhelyévé válik Magyarország a szó felemelő és az emberi életet felgazdagító jelentésében. Építjük az országot, építjük emberhez méltó jövőnket! Ennek a történelmi jelentőségű munkának első fejezete a vasút, a posta, mezőgazdasági szerszámokat és gépeket gyártó üzemek és az építőipar keretében termeli ki majd ennek a szociális munka-éposznak új hőseit. Az ország egész népét mozgósítani kell az újjáépítés munkájára. A munka ütemét a Magyar Kommunista Párt eddigi megnyilatkozásai jelzik. A Párt élgárdája elsőként érezte meg az új munkaverseny jelentőségét és a Szociáldemokrata testvérpárttal, a Nemzeti Paaasztpárttal és a Független Kisgazda Párttal karöltve építette ki az „Arccal a vasút felé“ frontot, amelyből, szerves kiegészítőként, az országos újjáépítési verseny gondolata teremtődött meg. Az országos munkafront tehát elfoglalta békeállásait és a magyar nép életereje világraszóló jelentőséggel mutatja meg magát. Igazi lényegét eddigi urai meghamisították, bűnös korszakok elhomályosították, hogy a világ népei között éppúgy megvan a helye, mint bármelyik népnek és tartja is jussát mindenhez, ami az emberiség nagy családjában neki méltó helyet biztosít. Induljon meg tehát Szombathelyen is az országos újjáépítési verseny, amelynek első résztvállalója a MÁV javítóműhely volt, amelynek dolgozói az ország gazdasági életének zavartalan fenntartásához feltétlenül ! [ ......... Köszönetnyilvánval. Mindazoknak, akik felejthetetlen szeretett leányunk 6V. Sály Gáborné szül. Vértes Valéria temetésén megjelentek, koszorúk, és csokrok küldésével, részvétükkel mély fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, ezúton mondunk hálás köszönetet, különösen a helybeli és a soproni OTI tisztikarának. Vértet Géza és neje Értesítjük tisztelt üzletfeleinket, hogy a június 13 22 közötti időben általünk eladott tégla és cserép után 8 ° 10 forgalmi visszatérítés jár. Ezúton értesítjük tehát az érdekelt üzletfeleinket, hogy a visszatérítést 1945. július 20-ig fizeti ki a pénztárunk, az azt követő időpontban a forgalmi adót visszatéríteni már nem áll módunkban. Szombathelyi Téglagyárosok Eladási Irodája Szombathely, Március 15.-tér 3. 1945 július 14. szükséges 500 mozdony és 10.000 vagyon építéséhez, illetve használható állapotba helyezéséhez 150 mozdonynyal és 840 vagonnal járulnak hozzá Mozduljon meg Vasvármegye és Szombathely egész lakossága a vasút, a posta, a mezőgazdasági gépgyártás és az építkezés munkájába bekapcsolódva, a nagy ügy szolgálatára felgyűlt szívvel és akarattal Ennek gyakorlati módozatai rövidesen nyilvánosságra kerülek. Bizonyítsa be ennek a vármegyének és a közel kétezer éves múltú városnak lakossága, hogy van akarata és elszántsága ahhoz, hogy elhárítsa maga felől régi úri bűnök gyalázatot jelentő hagyományait és erőfeszítésével, a munka verejtékével leizzadja magáról az egész valóját meghamisító vádak rárakódott patináját és szétfoszlatja a „fekete vármegye és e sötét város“ legendáját, amit egykor urainak botor és komisz magatartást az országos köztudat előtt szégyenfoltként rábélyegzett. Vasvármegye és Szombathely népe előre, jóhírnevünk visszaszerzéséért a győzelmes munkaharcra! A szombathelyi törvényszék. P. 619—1945. szám. Idéző hirdetmény. A szombathelyi törvényszék közhírré teszi, hogy Prikrill Sándor peresnek Horváth Kálmán alperes ellen 19.083 P 92 fillér tőke és járulékai iránt indított perében a perfelvételre határnapot tűzött és felhívta a feleket, hogy 1945. évi szeptember hó 3. (három) napján délelőtt 9 órakor hivatalos helyiségében (Szily János utca 7. szám, II. emelet 5. ajtószám alatt) jelenjenek meg, egyszersmind pedig Horváth Kálmán, volt szombahhelyi lakos alperes részére, aki ismeretlen helyen tartózkodik, ügygondnokul dr. Bődi Ernő szombathelyi ügyvédet (lakik Szily János utca) nevezte ki. A bíróság felhívja az alperest, hogy a fent megjelölt határnapon és órában meghatalmazott ügyvéd által lenjék meg, mert ellenkező esetben az ügygondnok fog helyette eljárni. Szombathely, 1945. évi június hó 18 napján. Dr. Vida Sándor Sk., törvényszék bíró. A kiadmány hiteléül: Olvashatatlan alárás, kiad. Üzletáthelyezés Tisztelettel értesítem a. b. vevőimet, hogy virágüzletemet Uránia udvarból Erzsébet kir. u. 17. sz. alá helyeztem át Ugyanabban a házban. További szives pártfogást kérek STUBNER J. UTÓDA BABOS ERZSÉBET virágkereskedő Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, akik felejthetetlen drága kisleányunk?a£ay Mária Terézia temetésén megjelentek, koszorúk, és csokrok küldésével, vagy bármi módon mély fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, ezúton mondunk hálás köszönetet. Szalay János és gyászoló csalód