Szabad Vasmegye, 1945. június (1. évfolyam, 61-63. szám)

1945-06-24 / 61. szám

rr. A Szociádemokrata Ifjúsági Mozgalom gyűlése A Szociáldemokrata Ifjúság pénte­ken este gyűlést tartott Zrinyi Ilo­­na­ utcai székházában. Orbán István elnök üdvözölte a megjelenteket és felhívta az ifjúság figyelmét a vasár­napi választó­ nagygyűlésre. A szoci­áldemokrata fiatalságnak teljes szám­mal kell ott megjelenni. Orbán elnök beszélt azután a gyávákról és sötét­­ben­ bujkálókról, akik nem állnak az ország újjáépítéséért harcba. . V­á­t Jenő ezután a reakcióról be­szélt s arról, hogy a hitlerizmus soha­sem térhet többé vissza. Történelmi visszapillantást vetett az emberiség n­agy harcaira, majd vázolta a fasiz­mus és a szocializmus közötti nagy különbséget. A magáról elfeledkezett német munkás néhány év után már jól látta, hogy mibe vezette kormá­nya, de akkor már fegyverrel és gyi­­lokkal vigyázták minden lépését s úgy elnyomták urai, hogy csúszó-mászó féreggé változott. A történelmi mate­­rializmusról, Marxról beszélt ezután Vát Jenő, majd azzal fejezte be, hogy a szocialistáknak és kommunistáknak kell elölj­árni a reakció elleni harc­ban. Grazi Ottó az ifjúság kultúr­éle­téről beszélt. A sport az egészséges ember szórakozása. Minden rendelke­zésére áll most az ifjúságnak. Egész­séges testű és szellemű fiatalságot akarunk nevelni és táborunkba hívni. A gyűlés az elnök zárószavai után végetért. A munkavállalókat újból be kell jelenteni az OTI-hoz Az Országos Társadalombiztosító Intézet felhívja a munkaadók figyel­mét, hogy a népjóléti miniszter 10.350/1945. N. M. számú rendele­tével a munkavállalók 1945. június 30 napjáig teljesítendő, újból tör­ténő bejelentését rendelte el, „Álta­lános bejelentőlap“-on. Az általános bejelentések során az Intézethez (kerületi pénztárhoz) be kell jelenteni: Javadalmazásuk összegére tekintet nélkül a tisztviselők, művezetők, ke­reskedősegédek stb. és mindezekhez hasonló állásban lévő, havi vagy évi javadalmazásban részesülő alkal­mazottak közül azokat, akik 1945. április 1-én vagy azt követő időben ■állottak, vagy állanak alkalmazás­ban. Azokat az ipari alkalmazottakat, akik 1945. április 30-án, vagy ezt kö­vető időben állottak, vagy állanak a munkaadó alkalmazásában. A bejelentést abban az esetben is teljesíteni kell, ha a munkavállalót egyéni bejelentéssel jelentő munka­adó, az Intézethez a munkábalépés­­kor már bejelentette. A ház­tartási alkalmazottakat, ház­­felügyelőket, segédházfelügyelőket ál­talános bejelentéssel bejelenteni nem kell. Nem kel továbbá az Intézet­hez külön bejelentést benyújtani a jegyzékkel jelentő munkaadónak sem, ha az említett napokat felölelő jegyzéken a munkavállalók adatait és javadalmazását pontosan feltün­tette és a jegyzékben az első sza­kaszban említett valamennyi munka­­vállaló is szerepel. Az általános bejelentés elmulasz­tása, vagy elkésetten történő telje­sítése a fent hivatkozott rendeletben, illetőleg a törvényekben megállapí­tott következményeket vonja maga után. Az­­­Általános bejelentőlap­okat és a szükséges tudnivalókat tartal­mazó részletes tájékoztatót az Inté­zet helyi szerveinél (kerületi pénztár,) kell igényelni, bár a kerületi pénz­tár gondoskodik az általános beje­lentőlapoknak a munkaadókhoz való eljuttatásáról. LAKÁSBEJELENTŐ KAPHATÓ A „SZABAD .VAS MEGYEI" NYOMDÁBAN SZABAD VAS MEGYE Vas vármegye és Szombathely népe megcáfolja elmaradottságának legendáját... Megkezdődik a hathetes munkaverseny Megkezdődik az Országos Újjáépí­tési Verseny szombathelyi munka­­szakasza, amelynek első hathetes pe­riódusa tulajdonképpen próbaidőnek számít. Ez alatt az idő alatt kell be­bizonyítania Szombathely város és Vasvármegye dolgozóinak, hogy az egyesztendős hatalmas verseny­­programm méltó munkásai. A mun­kaverseny fogalma újszerűen hang­zik, azonban nagy történelmi előz­ményei már megmutatták, hogy a benne rejlő lehetőségek kiaknázásá­val, okvetlenül sikerre vezet. Ha a Szovjetunió gigászi ország­­építési versenyét tekintjük, annak óriási eredményei, amelyek végső soron, honvédelmi háborújának győ­zelmes befejezéséhez és Magyarország dolgozó népének felszabadulásához vezettek, minden popagandisztikus szólamnál meggyőzőbben mutatják a jelszó-szerűnek tetsző gondolat tar­talmi valóságának horderejét. A jelszó csak keret, a valóságban azzá válik, amennyi tartalmat öntünk bele. Ha keveset, akkor kongó keret marad csupán, ha sokat, akkor élet­től duzzadóvá válik. A Szovjetunió első munkaversenye 1928—1933. években az úgynevezett ötéves terv alakjában valósult meg. A kedvezőtlen körülmények ellenére a szovjetmunkások négy év alatt teremették meg az ország egész nép­gazdaságának újjáépítését. A máso­dik ötéves terv végén Oroszország ipara világviszonylatban a második helyre került, a forradalom előtti Oroszország ötödik helyével szemben. A harmadik ötéves terv, amely 1938-ban kezdődött, már a vezető kapitalista államokat túlhaladó ter­meléstechnikai felkészültség állapo­tában találta az országot, az ipari fejlődés ütemének hallatlan felfoko­­zottságában. A szovjet-német háború bekövetke­zésekor a munka­tempó még inkább fokozódott. Az ország dolgozóinak ipari összefogása példátlan mértékben fokozni tudta a termelés eredményeit. A dolgozók országa, azután nemcsak a belső termelés, hanem az ezen ala­puló külső hadműveletek révén kapta meg történelmi jutalmát: a győ­zelmet. Felesleges szószaporítás volna, ha a szemünk előtt lejátszódó „orosz csoda“ szemlélésén kívül, az egysé­ges tömegakarat egyéb bámulatos eredményeit vetítenénk azok elé, akik a magyar dolgozó­ társadalom tagja­ként most munkásai lesznek a bol­dogabb Magyarországért indított újjá­építési versenynek. Természetesen az egész magyar nép megfeszített erejű közreműködésére van szük­ség ahhoz, hogy az ország jövő­jét talán évszázadokra kiható je­lentőséggel eldöntő, egyéves terv, milyen eredményeket hoz létre. A Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült pártok már elfogadták a Magyar Szabad Szakszervezetek Or­szágos Központja (Szakszervezeti Ta­nács) felhívását, amelyet a demokra­tikus Magyarország szervezett mun­kásságához, értelmiségéhez és paraszt­ságához intézett a nácik és nyilasok által kirabolt, elpusztított, lerombolt ország felépítésére. Munkára hív mindenkit, hogy töb­bet, gyorsabban, eredményesebben termelve, kölcsönös támogatással, mi­nél előbb elérje az ország életnívójá­nak felemelését és romjaiból való gyors felépítését. Felhívta a Kormányt, a pártokat, a MaDISzt, a Magyar Nők Demokra­tikus Szövetségét, szakszervezeteket, üzemi bizottságokat és az össes hiva­talos szerveket, ajánljanak fel díja­kat, amellyel az 1946 május 1-én le­záruló országos újjáépítési verseny „Munka hőseit“ kitüntetik. De kitün­tetik a versenyben eredményes gyára­kat, üzemeket, szakszervezeteket stb. is. A munkaversennyel kapcsolatban egy új munkamegjelölési fogalom is bevonul a közhasználatba: a roham­munka fogalma. Valóban ez a szó fejezi ki leghívebben azt a lendüle­tet, amely versenytempó keretében küzdi le az akadályokat és teremti meg a minél eredményesebb tevé­kenység feltételeit. A rohammunkások, rohammunkás­­nők óriási műhelyévé válik Magyar­­ország a szó felemelő és az emberi életet felgazdagító jelentésében. Építjük az országot, építjük em­berhez méltó jövőnket! Ennek a történelmi jelentőségű munkának első fejezete a vasút, a posta, mezőgazdasági szerszámokat és gépeket gyártó üzemek és az építőipar keretében termeli ki majd ennek a szociális munka-éposznak új hőseit. Az ország egész népét mozgósítani kell az újjáépítés munkájára. A munka ütemét a Magyar Kommu­nista­ Párt eddigi megnyilatkozásai jelzik. A Párt élgárdája elsőként érezte meg az új munkaverseny je­lentőségét és a Szociáldemokrata testvérpárttal, a Nemzeti Paaasztpárt­­tal és a Független Kisgazda Párttal karöltve építette ki az „Arccal a vasút felé“ frontot, amelyből, szerves kiegé­szítőként, az országos újjáépítési ver­seny gondolata teremtődött meg. Az országos munkafront tehát el­foglalta békeállásait és a magyar nép életereje világraszóló jelentőséggel mutatja meg magát. Igazi lényegét eddigi urai meghamisították, bűnös korszakok elhomályosították, hogy­ a világ népei között éppúgy megvan a helye, mint bármelyik népnek és tartja is jussát mindenhez, ami az emberiség nagy családjában neki méltó helyet biztosít. Induljon meg tehát Szombathe­lyen is az országos újjáépítési verseny, amelynek első résztvállalója a MÁV javítóműhely volt, amelynek dolgo­zói az ország gazdasági életének za­vartalan fenntartásához feltétlenül ! [ ......... Köszönetnyilvánval. Mindazoknak, akik felejthetetlen szeretett leányunk 6­V. Sály Gáborné szül. Vértes Valéria temetésén megjelentek, koszorúk, és csokrok­ küldésével, részvétük­kel mély fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, ezúton mondunk há­lás köszönetet, különösen a hely­beli és a soproni OTI tisztikará­nak. Vértet Géza és neje Értesítjük tisztelt üzletfelein­­­ket, hogy a június 13 22 közötti időben álta­­l­­ünk eladott tégla és cserép után 8 ° 10 forgalmi visszatérítés jár. Ezúton értesítjük tehát az ér­­­­dekelt üzletfeleinket, hogy a visszatérítést 1945. július 20-ig fizeti ki a pénztárunk, az azt követő időpontban a forgalmi adót visszatéríteni már nem áll módunkban. Szombathelyi Téglagyárosok Eladási Irodája Szombathely, Március 15.-tér 3. 1945 július 14. szükséges 500 mozdony és 10.000 vag­­yon építéséhez, illetve használható állapotba helyezéséhez 150 mozdony­nyal és 840 vagonnal járulnak hozzá Mozduljon meg Vasvármegye és Szombathely egész lakossága a vasút, a posta, a mezőgazdasági gépgyártás és az építkezés munká­jába bekapcsolódva, a nagy ügy szol­gálatára felgyűlt szívvel és akarattal Ennek gyakorlati módozatai rövide­sen nyilvánosságra kerülek. Bizonyítsa be ennek a vármegyének és a közel kétezer éves múltú városnak lakossága, hogy van akarata és el­szántsága ahhoz, hogy elhárítsa maga felől régi úri bűnök gyalázatot je­lentő hagyományait és erőfeszítésé­vel, a munka verejtékével leizzadja magáról az egész valóját meghami­sító vádak rárakódott patináját és szétfoszlatja a „fekete vármegye és e sötét város“ legendáját, amit egykor urainak botor és komisz magatartást az országos köztudat előtt szégyen­foltként rábélyegzett. Vasvármegye és Szombathely népe előre, jóhírnevünk visszaszerzéséért a győzelmes munka­harcra! A szombathelyi törvényszék. P. 619—1945. szám. Idéző hirdetmény. A szombathelyi törvényszék köz­hírré teszi, hogy Prikrill Sándor peresnek Horváth Kálmán alperes el­len 19.083 P 92 fillér tőke és járu­lékai iránt indított perében a perfel­vételre határnapot tűzött és felhívta a feleket, hogy 1945. évi szeptember hó 3. (három) napján délelőtt 9 óra­­kor hivatalos helyiségében (Szily Já­­nos­ utca 7. szám, II. emelet 5. ajtó­szám alatt) jelenjenek meg, egyszers­mind pedig Horváth Kálmán, volt szombahhelyi lakos alperes részére, aki ismeretlen helyen tartózkodik, ügy­gondnokul dr. Bődi Ernő szombathe­lyi ügyvédet (lakik Szily János­ utca) nevezte ki. A bíróság felhívja az­­ alperest, hogy a fent megjelölt határnapon és órá­ban meghatalmazott ügyvéd által lenjék meg, mert ellenkező esetben az ügygondnok fog helyette eljárni. Szombathely, 1945. évi június hó 18 napján. Dr. Vida Sándor Sk., törvényszék bíró. A kiadmány hiteléül: Olvashatatlan alárás, kiad. Üzletáthelyezés Tisztelettel értesítem a. b. vevőimet, hogy virágüzletemet Uránia udvarból Erzsébet kir. u. 17. sz. alá helyeztem át Ugyanabban a házban. További szives pártfogást kérek STUBNER J. UTÓDA BABOS ERZSÉBET virágkereskedő Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, akik felejthetetlen drága kisleányunk­­?a£ay Mária Terézia temetésén megjelentek, koszorúk, és csokrok küldésével, vagy bármi módon mély fájdalmunkat enyhí­teni igyekeztek, ezúton mondunk hálás köszönetet. Szalay János és gyászoló csalód

Next