Szabad Vasmegye, 1945. szeptember (1. évfolyam, 118-141. szám)

1945-09-02 / 118. szám

I.évfolyam, 118. szám,_______ Ara 4 pengő________1945. szept. 2. - Vasárnap Megjelenik mindennap, hétfő kivételével Demokratikus napilap Szerkesztőség és kiadóhivatal i Szombathely, Kossuth Lajos>u. 6 Csermely Gyula 1906—1945 Szombathely, város fiatal; kommu­nista polgármestere ravatalon fek­szik. Halála őszinte részvétet váltóit ki a társadalom minden rétegében. A demokratikus Magyarország harcos előfutárjai közé tartozott, olyan idők­ben. amikor az uralkodó rendszerrel szemben való legkisebb véleménynyil­vánítás is egzisztenciális törést idézett elő és lenézés, kiközösítés volt az osztályrésze annak, aki önérzetesen, férfiasán állotta a Horthy-korszak ölök életűnek hitt úri világának a kisemberekre vészt és pusztulást hozó gazdasági- és szellemi viharát. Kemény derekú, gerinces ifjú volt már pályája kezdetén Csermely Gyula és nem lehet meghatódás nélkül ol­vasni önéletrajzát, amelyből ennek a bűnös korszaknak a becsületes embe­rek számára, küzdelmet és a minden­napi kenyérért való hajszolt, űzött életet juttató korrajza tárul elénk: — Szüleim egyszerű, szegény, pa­rasztemberek voltak, tizennégy hold földjük volt. Tizen voltunk testvérek. Három nőtestvéremnek munkás_ a férje, egyik bátyám rézöntő, a másik pedig földmives. — Elemi iskolába szülőfalumban, Káraiban, jártam. Tanítóm többszöri felszólítására apám beíratott a szom­bathelyi főreáliskolába, ahonnan a négy alsó osztály elvégzése után át­mentem a felsőkereskedelmi iskolába és ott érettségiztem. Nehéz anyagi körülmények között tanultam és gyalog jártam be Nóráiból az isko­lába. — Iskoláimat 1927-ben végeztem el. Ekkor már saját keresetemre voltam utalva mert apámat elvesztettem, pár évre rá pedig édesanyámat is. Ugy­­nökösködésből tartottam fent maga­mat, majd mechanikus-tanoncnak áll­tam be. fel is szabadultam. Egyideig bégedként dolgoztam és ekkor kezdő­dött kapcsolatom az ipari munkásság­gal, amely a későbbiek folyamán ál­landósult. — A szakmában fellépett munka­nélküliség következtében, más meg­élhetési forrás után kellett néznem. Ebben az időben az állástalan szel­lemi foglalkozású fiatalok érdekében indított mozgalomban vezető-szerepet vállaltam. Az akkori rendszer szom­bathelyi uszályhordozói az ifjúsági mozgalom egy-két emberét kezdő tisztviselői állásra nevezték ki, a, többit pedig, köztük engem is, a vá­roshoz tettek szellemi szükségmun­kásnak éhbérért. — Szombathely város szellemi szük­ségmunkásaként, 1942 februárjáig dolgoztam és minthogy előmenetelre semmi kilátásom nem volt, átmen­tem a vármegyei számvevőséghez. Azonban nem sokáig maradhattam ott. mert behívtak katonai szolgá­latra . * íme egy mozaik-darab Csermely Gyula munkás életéből. _ Azok, akik ismerték politikai felfogását, mindig számon tartották, mint olyan embert, akinek az eljövendő demokratikus át­alakulásban, tehetsége alapján, sze­repe lesz. Fáradságot nem ismerő szorgalmas munkása volt Szombat­hely város közös érdekeinek és a pol­gármesteri székben különösen meg­értő, figyelmes és segítségre kész ma-Kámon község itt fekszik a szom­szédban. Egybeépült Szombathellyel. Szép estéken kis séta az egész. Azé^t mégis a szombathelyi járáshoz, nem pedig a városhoz tartozik. Szőllős is itt van mellettünk, de ezt már a vá­roshoz csatolták. Kámon lakói álta­lában törpebirtokosok és csak kis­mértékben 15—20 holdas kisbirtoko­sok. Állatállománya, termésmennyi­sége kicsi. Miért ne sújtsa a közellá­tási hivatal ezt a községet erején fe­lüli állatleadással? Miért ne nyomo­rítsa meg Kámont a közellátási kor­mánybiztos még jobban, mint más községet? mondjuk Szőllőst, amely­nek mezőgazdasági jellege kétségtele­nül megvan? Szőllős lakói gazdag, illetőleg gazdagabb birtokosok, mint kámonéi, mégis nem adnak le álla­tot. mert ők Szombathelyhez tartoz­nak. Kámon bírája eljárt a ' főispánnál. Jaczkó főispán ur ragaszkodott a le­adáshoz. A biró pedig azt mondta: csak annyit adok amennyit a község kibir. A főispán ur nem volt hajlandó a beosztást megváltoztatni. Hogy ő nem boríthatja fel a beosztást. Ká­mon pedig adjon állatot. És pedig többet, mint amennyije van. Kámon bírója kommunista. És itt van a kutya eltemetve. Ezért kell Kámourjak több állatot leadnia, mint ahogy Körmendnek is többet l:cll le­adnia, mint más járásnak, mert fő­bírája kommunista. A főispán ur tévedett. A főispán ur még sokszor fog tévedni, ha ilyen Íté­letekkel sújtja a kisembereket. A fő­ispán ur minden alkalommal tévedni fog, amikor igazságtalan ítéleteket hoz. A dolgozók megvédik a kisembe­reket. A főispán ur minden alkalom­mal szemben fogja találni magát a dolgozókkal, ilyen esetekben. Tanul­ság?! a főispán feladatai közé az igazságosság, nem pedig a korteske­dés tartozik, különös tekintettel a kö­zelgő választásokra, i * Korteskedás? A következő példa is kiváló. Az D. V. a főispán közben­járására 2 vagon lisztet kapott. Na­gyon helyes. A főispán közellátást csinál. Végre csinálja. Éppen ideje, hogy megkapták az Ü. V. alkalma­zottai ezt a lisztet. Az U. V. tisztvi­selői megérdemlik a kenyerei, kzi a mennyiséget 3Ü0 személy kapta. Kérdésünk? mikor kap a műhely és forgalom többezer dolgozója a fő­ispántól számarányának megfelelő mennyiségű lisztet? Vagy a főispán ur a közellátást ki­zárólag választási célokra tartogatja, mint azelőtt nagynevű elődjei a bort és a pálinkát? * , Jó, hogy a vasútnál tartunk. Tiszte­lettel megkérdezzük a főispán urat, hogy mit tett a vasúti műhely tetejé­nek helyrehozatalára? Megtette-e a kellő lépéseket, hogy a MÁV műhely dolgozói az ősszel ne legyenek kény­telenek tető híján szabad ég alatt dolgozni. Szerzett már a főispán ur cserepet, gerendát, palát, hogy be le­hessen fedni az épületet? Gondolt már a főispán ur arra, hogy nemsokára megindul az esőzés és a gépek, a ma­gyar állam gépei berozsdálnak. Vagy a főispán ur hem ismeri a magyar éghajlatot? nem tudja, hogy jön. az ősz és ilyenkor esőzés van? * Lisztellátás? A főispán ur figyelmét hetekkel ezelőtt felhívtuk arra, hogy Kőszeg városának nincsen, liszfje.^ Hogy hetek óta azt sem tudják mi a kenyér. Mit tett a főispán ur Kőszeg város érdekében? Tett ■ egyetlen egy lépést is a kenyérellátás javítására? Nem tett. A kőszegi dolgozók vagy forduljanak fel, vagy szerezzenek ke­nyeret maguknak ott ahol tudnak. Szerencse, hogy a munkásság és pa­rasztság tudja, hogyan kell egymáson segíteni. Csakugyan igaz az, hogy a főispán urat ebben a pillanatban csak a választási korteskedés érdekli és nem ér rá megyei közellátással fog­lalkozni? Kis enyhe nyomósért leg­feljebb a szomszédba megy el nagy nevű Hám kollégájához. * Mert enyhe nyomás azért van. Cséplőgéphez, traktorhoz olaj és pet­róleum kell. De csak az kap, aki aláir. Aláír? belépési nyilatkozatot ír alá. Belépési nyilatkozatot? Igen be­lépési nyilatkozatot a független kis­gazdapártba. Egy aláírás üzemanyagot jelent. A főispán ur véleménye szerint ez a közeilátás. És ez remekül műkö­dik. A mi véleményünk szerint biz­tos, hogy ez „a“ közellátás. A hiányo­kat. a szükségleteket a főispán ur is­meri. Ismeri a nehézségeket.' Tudna a hibákon változtatni. Nem teszi meg. Nem teszi meg azért, mert ő Vas­megye királya — kiskirálya — és csak egyeseket — akik őfelsége ré­szére megbízhatók — hajlandó támo­gatni. A dolgozók nála nem tartoznak az „egyesek“ közé. A dolgozók a dol­gozók pártjaihoz tartoznak.- És any­­nyit már a főispán király ur is tud, hogy neki a dolgozók.pártja érdeké­ben nem szabad egy lépést sem ten­nie. Ellentétben Tildy Zoltánnal, aki tisztában van azzal, hogy az ország érdeke fontosabb, mint a pártérdek. Ezért nincs kenyér, ‘ezért nincs pet­róleum, ezért nincs közellátás. Vak megye népének ilyen főispán királyra nincs szüksége. Az ilyen fő­ispán királynak el kell tűnnie a köz­életből. Az ilyen főispán király mond­jon le. Minél hamarabb teszi meg annál jobb. Lemondása biztos, hogy megoldja a közellátást. Szombathely város közigazgatása A városházát bomba döntötte rom­ba. Ledőltek a falak, végre minden* aktához hozzányúltak — átvitték őket más épületbei Azután felszabadult a város és a szabadság szellője lengte át az aktá­kat és az embereket. Sok régi embert elfujt, sok régi aktát elintézett. Úgy látszik azonban, sem elég em­bert el nem fújt, sem elég aktát el nem intézett! Talán nem lehet szebben megemlé­­kezni Csermely Gyula rövid polgár­mesterségéről, mintha azt mondjuk: amig a helyén volt, azt hittük, min­den rendben van a városházán, az emberek is, az akták is. Rövid élete és sajnos, oly rövid polgármestersége alatt a szabadság szellője, a munka és önfeláldozás szelleme lebegte át a városházát, megfogta minden tisztvi. selöiét. Amint a betegség levette lábáról, ellanyhult a szellő, ismét árnyékba borultak az akták, elsötétültek az emberek. A múlt árnyai kelnek életre, megállott a munka és megszűnt q len­dület. Kiderült, hogy még sem fújt el elég embert a szél, még sem intézett el elég aktát! A városi közigazgatás tehetetlen­sége most, a legnehezebb időkben kel újra életre. Hiába töri magát egy-két iószándéku, energikus ember, nem hir a tehetetlenséggel, a reakció éledő szellemével. Gyors beavatkozásra van szükség! Erélyes és körültekintő, a m%ai poli­tikai helyzetnek megfelelő vezetőre, emberek kicserélésére, a régi akták végleges elintézésére. A tál közeledik, lakást, fűtést, élel­mezést — ez a városháza megoldani nem fogja. Közeilátás—korteskedés ispán és a Magyar Kommunista Párt szónoka fogja búcsúztatni. A polgármester halálával kapcsolat­ban a városi tanács Szombathely vá­ros nevében a következő gyászjelen­tést adta ki : Szombathely város elöljárósága és képviselőtestülete mélyen megren­dülve jelenti, hogy Csermely Gyula, a város polgármestere, rövid szenvedés után 1945 augusztus 31-én váratlanul elhunyt. Rövd polgármestersége a vá­ros életének egyik legnehezebb idő­szakára esett. Minden igyekezetével s tudásával küzdött, hogy a városban az alkotó munka gyorsan megindul­jon és minden egyes polgár gondja nyitott ajtót , talált hivatalában. A város közönsége erősakaratu, tettre­­kész, építömunkását vesztette el. A város halottját 1945 szeptember hó 3-án délután 5 órakor helyezzük örök nyugalomra a Szent Márton-ut­­cai sirkertben. Emlékét kegyelettel őrizzük! Szombathely, 1945 szeptember 1. Városi tanács. gatartásával csakhamar népszerűvé vált Sikeresen birkózott a mai idők ezer nehézségével és kezdődő beteg­ségével is. Sajnos pár heti küzdelem után kidőlt a munkából és kórházi á»;yra került. Még ott is megtartotta érdeklődését a gondjaira bízott ezrek sorsa iránt és intézkedett olyan ügyekben, amelyekről azt látta, hogy nem tűrnek halasztást. Az alattomos kór azonban clhatal­maskodott rajta és szervezete, szívós küzdelem után, alulmaradt ebben a küzdelemben. 0 Szombaton délelőtt összeült a városi tanács, amely az ülésén elhatározta, hogy Csermely Gyulát a 'város halott­jának tekinti. Temetése hétfőn dél­után 5 órakor lesz a Szent Márton-ut­­cai temetőben. A temetési szertartá­son résztvesz a város képviselőtestü­lete, megjelennek a különböző hivata­lok, intézmények képviselői is, akiket a városi tanács ezúton is meghív. Csermely Gyulát ifj. Lődör Jenő pol­gármesterhelyettes, Kovács József al-

Next

/
Thumbnails
Contents