Szabad Vasmegye, 1946. szeptember (2. évfolyam, 193-216. szám)
1946-09-01 / 193. szám
nformaM »yssouhki MÉRSÉKLŐDIK A METLEG A Meteorológiai Intézet jelenti: Várható időjárás vasárnap estig: Délnyugati, majd nyugati szél, felhőátvonulások, több helyen, főleg nyugaton záporeső, zivatar. A meleg nyugaton mérséklődik. * Szombathelyen szombaton a hőmér-séket maximuma 25.6, minimuma 12.3 C fok volt. Barométerállás 741.1, emelkedő, páratartalom 70. — A csapadék mennyisége 10 mm. Borult égbolt, délnyugati szél. ,A MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT VAS MEGYEI NAPILAPJA ■ ................................... . ^ ' "4}?p.,r. H. ÉVFOLYAM, 183. SZÁM Ára 40 fillér VASÁRNAP, 1946 szeptember 1 .-1 V 3- ~ r- ' . . . 'i-.i j? ^ ■ ... egy kgamgw lelkesedéssel a malmok államosítását kéri a törvényhozástól Részletes beszámoló a vármegye közellátási helyzetéről Vas vármegye törvényhatósági aLtottaága szombaton délelőtt a Magyar Kommunista Párt székházában tartotta rendkívüli közgyűlését Safranko Ema- Euel elvtárs, főispán elnöklésével. A ■főispán bejelentette, hogy a kisgyűls kárámságának megfelelően a közgyűlési A közelátási jelentés összesítő adatai szerint a megye összes beszolgáltatási kötelezettje 180.000 mázsa kenyérgabona, 172.000 mázsa burgonya, 45.000 mázsa olajosmag és 19.000 mázsa élőállat. Körülbelül öt mázsa átlagterméssel számolva, a megyei össztermés kekelyvérgabonában 720.000 mázsa, amelyből a beszolgáltatási kötelezettségre az össztermés 25 százaléka esik, a vetőmagra 18 százalék, dézsmára 12 százaléka, a gazdálkodók háztartási és gazdasági szükséglete pedig 360.000 mázsa. Ezek a szükségletek együttesen a becsült össztermés-mennyiségnél 40.000 mázsával többet jelentenének, így a vármegye kenyérgabona-mérlege paszszívnaktekinthető. A kiszolgáltatási kötelezettség eredetileg megállapított mennyiségét valószínűleg 15—20 százalékkal mérsékelni fogják, ami a kimutatott hiányt eltünteti. Budapest ellátására, illetve a központi raktárakba eddig 272 vagon kenyérgabonát adott a megye és további 300 vagon szánkására diszpozíciót biztosított. A beszolgáltatás és dézsma címén begyült kenyérgabonamennyiségből kb. 60.000 mázsa a központba került, kb 96.000 mázsa tartalékolás történik és 30—40.000 mázsa, elengedéssel lehet számolni. Burgonyában 610.000 mázsára lehet számítani. Ebből 170.000 mázsát kell beszolgáltatni. Ez a mennyiség teljes egészében a megyében marad, miután Vas megye önellátó megye. Az ellátatlanok évi fogyasztását egy mázsában állapították meg. A megye burgonyamérlege passzív mintegy 60.000 mázsával. A megye olajosmag-beszolgáltatási kötelezettsége 45 000 mázsa. Ernek teljesítése olajosmagban csak igen kis részben remélhető. A kormányrendelet, lehetőséget adott arra, hogy a gazdálkodók délsmazsirral és bizottsertéssel teljesültesseék kötelezettségüket. A közellátási miniszter hozzájárult, hogy a beszolgáltatási kötelezettség 45 százalékát a gazdálkodók által erre a célra beszolgáltató soványsertés, takarmány és szarvasmarha felhasználásával társas hizlalás alapján hízott sertésekkel biztosíthassa ,3 megye. A gazdáknak dézemazsir elmén kb. 1800 mázsát, saját hizlalásra sertések leadásával kb. 8000 mázsát, a hizlalási akció keretében kb. 1400 szarvasmarhát, kb. 20.000 mázsa takarmányt és 6—41000 darab soványsertést kell leadni. Ezeknek leadásával a vármegye teljes egészében teljesíti a* napirend előtt hallgassa meg a közellátási főfelügyelő rendkívüli jelentését a közellátási helyzetről, különös tekintettel a beszolgáltatásokra. Safranko elvtárs indítványát a közgyűlés helyesléssel elfogadta, mire a közellátási főfelügyelő felolvasta jelenését, előírt beszolgáltatási kötelezettséget. A vármegye élőmarhabeszolgáltatási kötelezettsége 19.000 mázsa. Ennek a mennyiségnek 75 százalékát a jóvátételi és fegyverszüneti egyezményben előírt kötelezettségek leszállításával a megye már teljesítette. Beszolgáltatásra került 8260 élőmarha és 1610 mázas soványsertés. A fegyverszüneti és jóvátételi egyezmény értelmében a megye jóvátételre és a Vörös Hadsereg ellátására ez 1945 IV. negyedére kivetett kivetéseket nem szolgáltatta be. Ezeknek a hátralékoknak a rendezése belenyúlt a jelen gazdasági évbe és ezért nagymértékben terhelte a gazdálkodókat. A hátralék kb. 200 tonnát tett ki, amelyet azonban a Szövetséges Ellenőrző Bizottsággal folytatott tárgyalások alapján a gazdálkodókra nézve igen kedvezően sikerült elintézni, mert a bizottság a fennálló 78 tonna zsiradékot és 72 tonna húst más vármegyére hárította át. A vármegyei Vörös Hadsereg fele évi II. évnegyedére kivetett beszolgáltatási kötelezettségnek eleget tett Engedményeket itt is sikerült elérni, amennyiben a vármegyére kivetett ezer tonna szénából 500 tonnát elengedtek és az 500 tonnára vonatkozólag határidőlealasztást kaptunk, illetve tárgyalások folynak afelől, hogy ezt a szénamennyiséget a Vörös Hadsereg részére átadott legelők beszámításával felegyenlítettnek vegyék. A Vörös Hadsereg részére kivetett egyéb beszolgál-tatási kötelezettségeknek is eleget tett a vármegye. A Vörös hadsereg rendelkezésére bocsátott még a vármegye élőmarháiat, amivel 3500 kilogramm vaj megmaradt a javunkra. A vármegyében kifogások hangzanak el a tej- és tejtermékek árával kapcsolatban, mert a fogyasztói ár túl magas. Az összkormány feladata, hogy az agrárollót szűkítse, akkor, amikor a természetbeni dézsmaszedés jogát a malmok kezéből kivette és vámőrlés esetére is készpénzben fizetendő őrlési díjat állapított meg. Ennek eredménye a folyó gazdasági év első hónapjában máris az lett, hogy a gazdálkodó a kötelező dézsmáját nemcsak a kereskedő raktárába adja le, hanem igen gyakori esetben különböző jegeiben a feldolgozó malom, üzemben is tekintélyes mennyiségű gabonát, vagy őrleményt kénytelen visszahagyni. A malmok ezt részben azzal indokolják, hogy az őrlési díj kifizetésének hiánya miatt kénytelenek bizonyos mennyiségű kenyérgabonát zálogként visszatartani, részben pedig különböző minőségű levonásokra való hivatkozással tartanak vissza bizonyos mennyiségű őrleményt. Mindkét esetben természetesen homnálekepyenest ellenkező magatartást ta. Husniénak a fennálló rendelkezésekkel. A visszaélések alapján már a folyó gazdasági év első hónapjaiban több malom ellen kénytelenek voltak a hatóságok eljárást indítani A visszásságok teljes kiküszöbölése megkövetel, néhogy az összes ellenőrző hatóságok állandóan a legéberebb figyelemmel kísérjék a malmok működéseit. Ezt viszont egyrészt a különböző létszámcsökkentésük, másrészt a fokozódó közellátási munka majdnem teljesen lehetetlenné teszik. Egyedüli megnyugtató megoldás ebben a tekintetben a malmok állandó hatósági kezelésbe történő átétele volna. Ez lóhetővé tenné a visszaélések kiküszöbölésén kívül ez őrlési díjnak a búzaár 16 százalékára való lecsökkentését is. A jelen helyzet ugyanis az, hogy a gazdálkodó, ki 20 százalék dézsmát szolgáltat be a kereskedőkhöz különböző levonásokkal, nem egészen 8 forintot kap. Kénytelen 20 kg busa ára. '',ez még 5 kg-nak az értékét hozza-tulta és ezt fizetni be a malomtulajdonosoknak őrlési díj fejében. Ez röviden azt jelenti, hogy a gazdálkodó és régi 19 százalékos pénz helyett 15 százalékot fizet. Fentiek alapján a Törvényhatósági Bizottságok határozati java-slattal fordduljön a magyar kormányhoz melynek értelmében a magyar kormány rendelje el az őrlési díjnak 10 százalékban való megállapítását. Ugyanakkor rendelje el a madgar kormány a magántulajdonban lévő malmok községi kezelésbe történő átvételét, megakadályozván azzal az állandó visszaélések tömegét és így biztosítva az egész évii kenyérellátás zavartalanárát. ■' 2: Általános panasz tárgyát képezi megyeszerte, hogy akkor, amikor a gazdálkodók 40 forintos áron alul, kénytelenek terményüket akár baszolgáltatási kötelességükre, akár dzsaméra leadni, ugyanakkor az ellátottár . Kép a közellátási helyzetről Szabó Imre elvtárs: Lelkiismeretlen lázistók agitálnak! A közellátási jelentéshez Szabó Imre (MKP) szólalt fel. Dicsérettel emlékezett meg a részletes és kimerítő jelentésről, továbbá azokról a sikeres tárgyalásokról, amelyeket a közellátási kormánybiztos, Safraniko elvtárs folytatott a széna-ügyben. Majd a beszolgáltatásokról szólt, amelyek vármegyeszerte sikeresen folynak, annak ellenére, hogy a megyében lelkiismeretlen lázbóre agitálnak a beszolgáltatás ellen és azt a látszatot iparkodnak kelteni, mintha a Kommunista Párt és a kommunista főispán erőltetne a beszolgáltatásokat Szabó elvtárs a továbbiakban a parasztság sérelmeit tette szóvá. Az agrárolló szélessége nagyon sújtja a parasztságot és a munkásságot A munkáspártok nem okai ennek, mert az Ár- és Anyaghivatalban a bankárok és tőkések képviselői ülnek, akik a magas ipari árakat a népre rákényszerítették. Mindent el kell követni megyei és városi viszonylatban is, hogy leszállítsák a magas ipari árakat. Nem a mezőgazdasági árakat kell felemelni, hanem az ipari árakat kell leszállítani (Általános helyeslés, a kisgazdapárti tagok is éljeneznek.) Szabó elviére ezután a marhalevelek magas árairól emlékezett meg, ami szintén tűrhetetlen. (Helyeslés ,a kisgazdáknál.) Majd áttért Szabó elvtárs a malmok ügyére. Az ősszel már egyszer foglalkozott a vármegye törvényhatósági bizottsága a malmok községesítésének tervével. Most a parlamentben éppen ő nyújtotta be a Magyar Kommunista Pártnak erre vonatkozó határozati javaslatát. Emnnek a határozati javaslatnak annál ngyobb lesz a sikere, minél több törvényhatóság támogatja. Ezért itt is benyújtja az erre vonatkozó határozati javaslatot, mert tűrhetetlen, hogyaz őrlésért a gazdák 20—30 százalékot fizessenek. (Élénk taps a kisgazdáknál.) A szakszerű és részletes közellátás jelentést elfogadja, Safranko elvtárs főispán felolvastatja Szabó Imre határozati javaslatát, mely a következő:1. A malmok polgári és rendőrhatósági ellenőrzése során mindjobban nyilvánvalóvá válik, hogy a nagy rászok folyó gazdasági évben a különös szigorral megalkotott rendeletek címelére sem képes magát a fennálló jogszabályokhoz alkalmazni. A közellátási kormányzat sok évtizedes gyakorlaton volt kénytelen változtatni éppen a szék évtisedik asztalai alapján