Szabad Vasmegye, 1946. december (2. évfolyam, 271-284. szám)

1946-12-03 / 271. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! - ÉJJELI FAGY, NAPPAL ENYHE IDŐ A Meteorológiai Intézet jelenti: Várható időjárás kedd estig: Mérsé­kelt nyugati-északnyugati szél, felhő­átvonulások kisebb esővel, a hegyeken hózáporral- Gyenge éjjeli fagy, nappal enyheség-Szombathelyen hétfőn a hőmérsék­let maximuma -1­­9, minimuma 1 C fok volt. Barométerállás 746­1, lassan, süllyedő, páratartalom 58. Gyenge délnyugati szél-A MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT VAS MEGYEI NAPILAPJA a. ÉVFOLYAM, 271. SZÁM. Áld 40 fíilér X^l'/gy Iv­DD 1946 december 3. Legyen vége a huzavonának! Révai József dr., a Szabad Nép fő­­szerkesztője vasárnapi vezércikkében a belpolitikai válság hosszú ideig tartó elhúzódásával foglalkozott. A cikkből a következő részleteket közöl­tük: ★­­A nép megelégelte a koalíciós tár­gyalások huzavonáját és hozzátesz­­szük: megelégeltük mi is. Ideje a tárgyalásokat befejezni. Kívánatos volna elvi megegyezéssel befejezni őket. De meg kell mondani, hogy a Megegyezésnek csak a reakció elleni közös harc lehet az alapja és az, ami ebből a Kisgazdapártra nézve kö­vetkezik. A válságot a Kisgazdapárt megtisztulása nélkül nem lehet meg­oldani. Ha ezt a tisztulást csak belső küzdelemben lehet elérni, akkor sem szabad visszariadni tőle. ★ A Kisgazdapárt magatartásában, tetteiben nem mutatkozik tehát sem­mi jele annak, hogy az elhangzott szavak mögött komoly szándék rejlik. Ellenkezőleg. A Kisgazdapárt buda­pesti törvényhatósági frakciójában jobboldali vezetőséget választottak. Hódmezővásárhelyen a Kisgazdapárt helyi, jobboldali vezetősége kizárta a pártból Tárkány-Szücs Ferenc pa­rasztképviselőt, mert nem helyeselte a vásárhelyi reakciós kupec-kisgaz­­dák provokációs politikáját. A Kis­gazdapárt hivatalos hetilapja uszít a Nagyüzemek állami kezelésbevétele ellen. A kultuszminiszteri tárca még mindig betöltetlen, mert a Kisgazda­­párt eleve elfogadja a klerikális „ér­veket“ arról, hogy a magyar kultusz­­miniszter nem lehet protestáns, ami persze csak felekezeti leplezése annak, hogy se a Kisgazdapárt, se a magas klérus nem akar demokratikus kul­tuszminisztert. A tisztulási folyamat a Kisgazdapártban csak az országos, nagy politikai kérdések körüli nyílt, elvi összecsapás, csoportosulás, elkü­lönülés útján mehetne végbe. A már­ciusi kizárásokkal éppen azért nem párt megtisztulás, mert politikai harc Sulyokék ellen sem a kizárás előtt, sem a kizárás után nem folyt. Ellen­kezőleg, a kizártak és a bentmarad­tak hol hallgatólag, hol nyíltan­­együttműködtek. * A hálót elsősorban a Nemzeti Pa­rasztpártra vetették ki. A Kisgazda­párt vezetői a Parasztpárttal való Egyesülés útján egy nagy „egységes“ agrárpárt megalakításának tervét s­zövögették. A terv megvalósítása­iról tárgyaltak is a Parasztpárt veze­tőivel- A fúziós tervek elvi alapja az úgynevezett „parasztegys­ég". Akik a parasztegységet a munkásegységgel ■hasonlítják össze, elfelejtik, hogy a munkásság, mint osztály egységes, a parasztság pedig maga is osztályok­ba bomlik. A zsíros gazdát és a tör­­epebirtokost, a kulákot és az újgazdát, osztály ellentét választja el egymástól. Ma: a parasztegység jelszava azt je­lenti, hogy a szegény parasztságot eltántorítjuk a munkássággal való szövetségtől és a közös „agrárérde­­kek“ ürügyén alárendeljük,­­alávetjük a zsíros gazdáknak és a megmaradt un­birtokosoknak. * A magyar demokrácia fejlődésé­nek biztosabb alapja az önálló sze­gény- és középparasztság szövetsége a munkássággal, mint az „agrárérde­kek“ közösségére épülő „állítólagos parasztegység’, mely megbontja a Vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel tartotta meg gyűlését a vasvármegyei Földmivesszövetkezet megyei választ­­mánya az alispáni kisteremben. A megye 81 szövetkezete közül 40 kép­viseltette magát­ Az ülést Finta János a répcelaki földmivesszövetkezet el­­nöke, mint a megyei választmány el­­nöke nyitotta meg. Utána Kóczán László kerületi ügyve­zető beszámolója következett, aki vá­zolta a legújabb kormányrendeleteket és bejelentette a megye részére na­gyobb hitel jövőbeni folyósítását. Szö­­vetkezeti ügyvezető tanfolyam felállí­tását is tervbe vették. Ezután Horváth Gyula, a felsősze­­lestei földművesszövetkezet ügyveze­­tője ismertette, hogy 207 holdon táb­lás gazdálkodást folytatnak 26 taggal. Majdnem mind cseléd­ember volt, ők maguk kérték a közös gazdálkodás megindítását. Gabonatermelésről áttér­tek az aprómag termelésre. Legna­gyobb sikerüket a cukorrépamagterme­lésben értek el, 5 holdon 80 mázsa hozamot sike­rült elérni, amely országos viszony­latban minden rekordtermelést túlhalad. 450 négyszögölön 9 mázsa sárgarépamagot termeltek, amely­­nek 6000 forint az értéke. Ez meg­lel 15 hold elsőrendű, átlagos 10 mázsa búzatermelésnek. Tóth Kálmán Va­sszilvágy üzletve­zetője szintén a táblásgazdálkodásuk­­ról számolt be. Átvették a Bezerédy féle malmot és szeszgyárat. Míg az­előtt ez a malom hetenként csak két napon működött, most mindennap őröl és a környék teljes szükségletét kielé­gíti.Horváth József megyei ügyveze­t, megyei viszonylatban beszámolt a szö­vetkezetek működéséről. Felemlítette a vépi szeszgyárat, melyet a szövetkeze hamarosan megindít. A sorokpolányi és uraiújfalusi szövetkezet­­saját­­fak­torával végezték el a szántási műveit­.E­zeket és ezáltal 10 százalékkal olcsób­­­ban jöttek ki. Vasszilvágy és Felsőszeleste a ve­­lésekhez 15—15 vagon vetőmaggal járult hozzá. A magyarszecsődi földmivesszövetkezet 1 vagon élő­munkásság és parasztság szövetségét. Közös agrárérdekek vannak, kétség télen. De ennél az agrárérdekközös­­ségnél százszor mélyebb, tartósabb, szilárdabb az érdekeknek az a közös­sége, mely a város és a falu dolgozó rétegeit a reakciós nagytőke, a kar­tellek, az úri reakció elleni harc, a népi demokrácia győzelemre­ juttatása jegyében kovácsolja össze. Ezért reakciós terv:­­ a Kisgazda­­párt és Nemzeti Parasztpárt egyesü­lése. Ez a terv nem a Kisgazdapártot vinné balra, hanem a Parasztpártot vinné jobbra. Nem csoda tehát, hogy a Nemzeti állatot szállított a fővárosnak, dacára annak, hogy a Hús­ és Zsira­dék hivatal nem fizette meg. A Föld­művesszövetkezet Országos Központja belekapcsolódik a tejvásárlásba. Ez ügyben az elmúlt héten az összes járá­­sokat lejárták és tájékoztatták a gaz­­dákat. 65 fillért fizetnek literenként a gaz­­dáknak és a melléktermékeket in­­gyen visszaszolgáltatják. A pártok segítségével felállították a Megyei Irodát, ahol naponta 10—15 szö­­vetkezetnek adnak útmutatásokat és felvilágosításokat. A szervezők az el­múlt 20 nap alatt 14 földművelő szö­vetkezetet leltároztak fel. Ezeknél a Parasztpárt tömegei hallani sem akarnak a Kisgazdapárttal való egye­sülésről és ezért a Parasztpárt veze­tősége is visszautasította. * A válságot megoldani csak úgy,­ lehet, hogy a Kisgazdapárt demokra­tái rászánják magukat a reakcióval való szakításra, ami azt jelenti, hogy, felveszik velünk együtt a harcot a nép kiszipolyozóival és azokkal, akik ezt a harcot akadályozzák, akik vé­dik, fedezik a magyar demokrácia gazdasági és politikai ellenségeit­megyei tanács jóváhagyása folyamatá­ban van. A földigénylők kérésére meg­­szervezték Kőszegpaty, Táplánszent­­kereszt, Szentkirály és Sitke földmű­­ves szövetkezeteit. Jelenleg Károlyháza, Egyházaskesző és Őrimogyorós kérik a szövetkezet megalakulását. December 15-ig tervbe vették újabb 15 község fel­­leltározását. A központból a szövet­­kezeti tagoknak 100—108.70 frtos árbani bakancsokat utalnak ki nagyobb meny­­nyiségben. A csöngei és jákfai szövet­kezetek csuhéjból táskákat készítet-t­tek, melyeknek eladásra szánt mintái, az irodában megtekinthetők. Az értékes beszámolók után megál­lapították, hogy minden hó első vasári­­napján megtartják a megyei választ­mányi ülést. Országos csúcsteljesítményt ért el cukorrépamély termesztésben a felsőszelestei földműves szövetkezet,­­ 450 négyszögölön 600 forintot jövedelmezett a sárgarépamag Közalkalmazottak, nyugdíjasok, munkáso­k, tisztviselők, honvédek 30—100 forint karácsonyi segélyt kapnak A minisztertanács pénteken elfo­gadta a dolgozók karácsonyi segélyé­ről szóló pénzügyminiszteri előterjesz­tést- Összesen mintegy 70 millió forint összegű segélyben részesülnek a mun­kavállalók. A cél az, hogyha nem is túl nagy összeget, de mindenki kap­jon annyit, amennyit az ország mai gazdasági helyzetében elbír. A közalkalmazottak, ha nincs csa­ládi pótlékban részesülő családtag­juk, a IV—XV. fizetési osztályig egy­ségesen 40 forintot kapnak, ha egy­két családi pót­ékuk van, akkor a IV—X. fizetési osztályban 60, a XI— XV. fizetési osztályban 80, ha három­öt családi pótlékuk van, a IV—X- fi­­osztályban 80, a XI—XV. fize­tési osztályban 100 forintot kapnak­ Az I—III- fizetési osztály nem kap karácsonyi segélyt. A fizetési osztályba nem sorolt­­ közalkalmazottak havi 250 forint után kapna­k segélyt, mégpedig 100—100 fo­­r­itot. Ugyanúgy, mint a XI—XV­ fi­zetési osztály­ Ha a fizetésük 250—720 forint közt van, 80 forintot, a 720 fo­­rinton felüli fizetésben részesülők nem kapnak segélyt. , A nem állami ta­nszemélyzet, az ön­­kormányzati tisztviselők és a­ közüze­mi alkalmazottak ugyanazt kapják, mint az államiak. A nyugdíjasok családi állapotra és, fizetési osztályra való tekintet nélküli 40 forintot kapnak. A kollektív szerződés hatálya alá tartozó akár közületeknél, akár ma­­gánvállalatoknál alkalmazott testi és­ szellemi munkavállalók havi 720 fo­rint jövedelemig, ha családi pótlékuk­­nincs, 40 forintot, ha két családtagju­­kat tartják el — ideértve a családi pótlékban nem részesülő feleséget is­ — 80 forintot, ha legalább három csal­­ádtagjukat tartják el, 100 forintot­ kapnak. A honvédség zsoldban részesült tagjai 30 forintot kapnak. Az előírt mértéknél több segély, akár pénzben, akár természetben ki­fizetni nem,szabad-e

Next