Szabad Vasmegye, 1947. november (3. évfolyam, 248-270. szám)
1947-11-01 / 248. szám
$$ ~ sraBXir^n MEernr ~ srisa Mamrisr. november 1. f Az őszi munkálatok terén elöljár Vas megye Az előtrényzési terület 55 százalékát felszántották .A szárazság az egész országban rendkívüli nehézségek elé állította a parasztságot. Az őszi vetési és szántási munkálatok ideje lassan elmúlik és az előírt szántási, illetve vetési területeknek országos viszonylatban még alig 25 százaléka van teljesítve. A dunántúli megyékben, így elsősorban Vas megyében, a munkálatok teljesítésének átlagszázaléka ennél a számnál jóval magasabb. Megyénk szántóterülete öszszesen mintegy 340.000 katasztrális hold. Az összterületből őszi szántásra 190.000 holdat irányoztak elő, melyből eddig mintegy 100.000 holdat fel is szántottak. A szántás vasmegyei viszonylatban tehát 55 százalékban van teljesítve. A felszántott 100.000 holdból 50.000 holdat, a terület 50 százalékát be is vetették kenyérgabonával . A fenti adatok természetesen az utóbbi napok esőzései előtti állapotokat mutatják. Kétségtelen, hogy nagyon messze vagyunk a kitűzött teljesítménytől, de az országos átlagnak így is majdnem kétszeresét érték el a vas megyei gazdák. A mostani esőzéseit pedig juttatnak annyi csapadékot a talajba, hogy a már elvetett gabona kikelhet, ahol pedig szántási vagy vetési munkálatok vannak hátra, az esőzések ezt is lehetővé teszik. Valószínű, hogy egy-két hét múlva erősen megközelíti Vasmegye a tervezett szántási és vetési területeket, naellenné teszi és azzal kell számolnunk, hogy jövőre sok lesz a ritka foltos vetés. A most elvetett rozs pedig már az időből is kikészíti. A búzavetés még nem késő, erremég az egész november alkalmas, itt azonban a vetőmaghiány okozhat zavarokat. A vetőmagakció kicsi is volt és sok helyen olyan kezekbe került, ahol arra nem volt múlhatatlanul szükség, sőt olyan helyekre is, ahonnan elvenni is lehetne. A megyei eredményben első helyen a sárvári és szombathelyi járás áll. A többi járások a következő sorrendben, következnek: vasvári, celldömölki, körmendi, szentgotthárdi és irottkői. OkMA. I-'Hi*...I*- ... j Az újfaxelák építeni akarnak, mégis illetéktelenek hordják szét a hidasholicsi major istállóépületeit A földreform során nemcsak a föld került az újgazdák kezébe, hanem a földhöz tartozó gazdasági felszerelés és a gazdasági és lakóépületek is. Az épületek juttatásához párosult a nagyarányú házhelyakció, aminek azt az eredményt kell meghozni, hogy az újgazdák házat építve megszüntessék a rosszemlékű majorokat. A volt uradalmi gazdasági épületek sokszor jobb állapotban voltak, mint a cselédek lakóházai, mert a volt nagybirtokosok többet törődtek állataikkal, mint alkalmazottaikkal. A hidashollósi uradalomban két hatalmas istálóépület maradt a földreform után az újgazdákra. Az istállóra tovább már nem volt szükség, ezért a a földigénylő bizottság kérelmezte a bontási engedélyt. Ezt a Földhivatal még ez év májusában engedélyezte is és az engedélyt kiküldte a molnaszecsődi körjegyzőségnek azzal, holutasítsa a hollós községi elöljáróságot a bontás szabályszerű levezetésére. A földigénylő bizottságok feloszlatása ugyanis még ez év elején megtörtént és hatáskörüket a községelöljáróságok vették át. Hogy mi történt ezután a bontási engedéllyel, azt nem lehet tudni. Rendszeres bontás nem indult meg, de mindenki nekiment az épületnek és az egyik istálló anyaga szinte nyom nélkül eltűnt A másik épület egyelőre megvan, de már az is olyan állapotban, hogy az első komolyabb szél feldönti. A tetőn többezer cserép várja a tervszerű bontást. Ha a gerendázat megroppan és és összeomlik, akkor két-három házra való zsindely törik pozdorjává. A községben több újgazda van, akik építeni szeretnének. A két épület anyagából legalább öt házat lehetett volna felépíteni. Az illetékes szervek alaposan nézzenek utána, hol tűnt el a bontási engedély, a községi elöljáróságot pedig szorítsák rá arra, hogy a tervszerű bontást indíttassa el és mentse meg azt, ami még menthető a holtósz major épületeiből. II Sajnos, a már elvetett gabona sok helyen kiveszett , hogy most újra kell. A nagy vetőmaghiány azonban ezt majdnem lé-Szombathely thj. város adóhivatala közhírré teszi, hogy az aszály kár bejelentések a városi adóhivatal földadó ügyosztályán, 1947 november 6-ra eszközölhetők. Azon lemehet tehát, melyeken burgonya, tengeri, takarmány- vagy cukorrépa termeit, hrsz-ként felsorolva kell írásban bejelenteni. November 6»2gf lehet bejelenteni j axxálvkárt 1 i d«ia®P^«aifééR BWMMMHWBBWMMMMaBaMiMBi karbantart 4© évi sspakofistí ssw«fs3 csenéntÉá egyedüli 8si ttisztai@8& isf&efessteett, iegmegé 2stardl»& smmtös iégspínfiszerési Pálfy a«ssé I Ss&mkaffiety, Kősteft-utca szása. (Pészügyigazgatósággal szemben az udvarban.) Vétet I - Csere i » lisoiás I SCöVékez és alkatrészak mindestíél® g phoz. Vidékről hozott munkákat azonnal elkészítem. Telefon s SS, Címre tessék vigyázni! mmmmmm —i nmmmasmmmmmmmm mmmmm wm inuii wmiinmnu ih rwi ■iwiiii n guniiiii—iíiimi fie kililll m ra Dfiitin nadrág, ingek keztüdk, selyemharisnya, kombiné, meleg nadrág, sálak, mackóruha. Babaka lengye MM OTTHO Manosoma analy, brzseller Kiralyna Hjia 4 A 15 holdon felüli gazzdák elszámoltatása során Vas megye és Szombathely négyhónapi fejadagjának kell befolynia Mint ismeretes, az idén a 15 holdon aluli gazdáknak beszolgáltatási kötelezettségük nem volt, csak az adógabonát kellett természetben megfizetni. Megyénkben 2387 15 holdon felüli gazda van, aki a beszolgáltatási kötelezettség alá is esett Ezek a 15 holdon felüli gazdák általában csak a földadójukat fizették meg természetben, a beszolgáltatás mértékét csak a legritkább esetben érték el. A közellátási előirányzat szerint azonban ezekre a tételekre is szükség van, ezért mindenütt az országban, így Vas megyében is a legnagyobb eréllyel indult meg a közellátási hatóságok részéről ezeknek a behajtása. Azoknak a 15 holdon felüli gazdáknak, akik még a beszolgáltatást nem teljesítették, a mai napig volt alkalmuk hátralékuk kiegyenídésére. Vasmegyében ez a hátralék 250 mázsát tesz ki, mely a megye és Szombathely ellátatlanjainak négy hónapi fejadagját jelenti. A megye adógabonából és vámkeresetből befolyó tételeit Budapest és az ipari, valamint a bányavidékek ellátásaira fordítják, a vas megyei ellátatlanok pedig azt a különbözetet kap ják, ami a 15 holdon felüliek beszolgáltatási kötelezettsége és adógabonája között van. Ha a közellátási felügyelőség nem szorgalmazza a legszigorúbban ennek a 250 mázsát kitevő különbözetnnek a beszolgáltatásét, az a helyzet a normatikáiv, hogy a megye közellátása az eddig biztosított novemberi készlet kimerítése után nem rendelkezik diszponálható készlettel. Mint értesülünk a közellátási elel:őrök a legnagyobb eréllyel számoltatják el a 15 holdon felüli gazdák készleteit és a kötelességét nem teljesítő gazdának — indokolt esetben — egész készletét elkobozzák. . . BÚZAKÖTVÉNYIGÉNYRE BEJELENTÉSE A pénzügyminiszter akként rendelkezik, hogy az a gazdálkodó és állattartó, aki a jóvátétel és a Vörös Hadsereg ellátási céljaira 1945. év TV. évnegyedére, valamint az 1946. évre vsatakozó hatósági kivetés alapján a 2020—1948. P. M. sz. rendelet 1. szakassal van részletesen felsorolt teményeibek termékeket és állatokat ssolgéhbat®^ be és a beszolgáltatott termények, termések és állata átvételi árinak megfelelő névértékű but^.kötvényeket még nem vette kézhez, kütvényigényt at kft* égekben a községi «‘WHJáróságiját. vére«*&ban polgármesternél legSkéeSbb léffl. évi november lg. napjáig bejelenthett. Azt a gazdálkodót és ahasztót, aki kötvényigényét a fenti id*p.wtíi£ nem jelenti be, olyannak kell tjépteni, mint aki az öt rr.egiheleján&árkövt_ tfilésröl lemondott. A rendeletben meghatárosett végső határidő elmulasztása a búza kötvénybe igénylésre jogosult gazdáknak tavaly veszteséget okozhat 10Z!# TEOWVaTaIHJ || 11 ! érek ér ! a Filléres Divatii&to || I / Fétér r.C okos i. tks y s tt, ékszert ítém Bíh-Stéi vegy©« £?x»ék«S klyállyaé Míca 3©. ss. __________aUn^iecker !