Szabad Vasmegye, 1948. március (4. évfolyam, 50-70. szám)

1948-03-02 / 50. szám

msTúőimmí eőyí^öü^tek t , , ______ . ____ ____* • _ x a HöM‚HSfKT.rr fokozatosam ptpihin­ n­ívuirnvr m mm 1IJÉ a H­ÉÉ Sü IL ^^91 iL_ ft “ ® j| íl_ idő, reggel többfelé köd. A hőmérsék­^5m^^ Pí jg £*?§ jjfpqpV ||/|ä­W­p­r^M ||^| ^­w m IS Pj| £^A let fokozatosan emelkedik. £ f? _p's| «& ká íaji tó §ä|f|i§§ Ü» ^ gr §S R Szombathelyen hétfőn a hőmérsékl«­ Bj Pf 2J: MM fiú M 9a W >® f SsJA ® ű M­tf|8i 1| ® * H­K maximuma 4- X minimuma — 6 C. fok Win HftiflIJ I HU ATI|iII I Jb sä“ - ** A MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT VAS MEGYEI NAPILAP­JA .temmsü­ ájíMíi^ írni rv. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM. Ara 60 fillér Az Országos Nem­zeti Bizottság felhívása az ország valamennyi Nemzeti Bizottságához A magyar nép erőfeszítése nyo­mán az ország újjáépítése és gazda­sági fejlődése jó úton és biztosan halad előre. A dolgozók életszínvo­nala és közellátási helyzetünk is a­­ javulás útján van. Egy nehézséggel azonban meg kell küzdenünk. A múlt esztendei példátlan aszály a nagy n­emzetgazdasági károk mellett kenyérellátásunkat is súlyos hely­zet elé állította. Ezt a súlyos hely­zetet jelentős mértékben enyhítette a Szovjetunió nagylelkű elhatáro­zása, amellyel az idei jóvátételi ga­­bonaszállításokra halasztást adott. Ez a segítés azonban csak a lehető­­­ségét teremtette meg annak, hogy a saját erőnkből biztosítsuk az új termésig az ország kenyérellátását. A kormány előrelátó intézkedései ellenére is csak a legnagyobb fokú takarékossággal volt elérhető, hogy­­ a legsúlyosabb téli hónapokat átvé­szeltük. A kenyérfejadag csökken­tésével, a kukoricanapok bevezeté­sével és a kenyérliszt keverésével lehetett csak­­ közel négy és fél millió ellátatlan kenyeret­ biztosí­­­­tani. Olyan városi és nagyobbrészt falusi dolgozókról van szó, akik az ország újjáépítésében eddig is sú­lyos áldozatokat hoztak s akiknek munkája és áldozatkészsége tette eddig is lehetővé a magyar demo­krácia fejlődését és előrehaladását. A magyar demokrácia az elmúlt időkben is óriási nehézségeket küz­dött le sikerrel és éppen ezért bízik abban, hogy ezt a nehézségeket is le tudjuk küzdeni. A kényszerű helyzet és az a meg­­­győződés, hogy számíthatunk az or­szág gabonakészletét birtokában tartó réteg megértésére, késztette a­­ köztársaság kormányát arra, hogy kiadja a vámőrlésre jogosultak fej­adagját csökkentő rendeletet. Az Országos Nemzeti Bizottság felhívja az ország valamennyi Nem­zeti Bizottságát mint a demokrati­kus népi erők képviselőit: vegyék kezükbe a kenyérellátás megoldá­sát a kormányrendelet végrehajtá­sának előmozdításával. Az Országos Nemzeti Bizottság ,amit az ország valamennyi Nem­zeti Bizottságának felelősségétől át­hatott, buzgó munkájára és a be­szolgáltatásra kötelezettek megérté­sére és szolidaritására. Felhívjuk a Nemzeti Bizottságo­kat, hogy ezügyben megtett intéz­kedéseikről részletes. Írásbeli jelen­tést adjanak az Országos Nemzeti Bizottság főtitkárságának. Sztálin generalisszimusz szövetséget ajánlott fel Finnországnak (Moszkva, március 1.) A TASS-­rodát felhatalmazták, hogy a szov­jet napilapok tudósítóinak érdeklő­d­ésére válaszolva közölje annak a levélnek szövegét, melyet Sztálin generalisszimusz, a Szovjetunió mi­nisztertanácsának elnöke a finn köztársaság elnökéhez intézett: „Elnök úr! Miként bizonyára ön te tudja, a Szovjetunióval határos három ország közül, melyek Német­ország oldalán a Szovjetunió ellen harcot vívtak, két ország: Magyar­­ország­ és Romániává közelmúltban kölcsönös segélynyújtási egyezményt kötött a Szovjetunióval egy esetle­ges német támadás ellen. Az is tudott dolog, hogy mind­kettőnk országa súlyosan megsíny­lette ezt a támadást és mind mi, mind Önök, együttesen viseljük a felelősijét saját népünk előtt, ha megengedjük az ilyen támadás meg­­imétlődését. Azt hiszem, Finnország érdekeit tolitálja, ha kölcsönös segélynyúj­tási és barátsági egyezményt hozna létre a Szovjetunióval, nem ke­­vésbbé, mint amennyire érdeke volt ez Magyarországnak és Romániának­­. Ezeket a meggondolásokat szem előtt tartva és attól az óhajtól ve­zetve, hogy a béke és biztonság egszilárdítása szempontjából olyan alapokat teremtsünk, melyek megjavít­ják-a viszony oka az egyes államok kö­zött, a Szovjetunió kormánya fel­ajánlja a finn kormánynak, hogy a magyar-szovjet és román-szovjet barátsági és kölcsönös segélynyúj­tási egyezményhez hasonlóan Finn­országgal is barátsági és kölcsönös joynyújtási egyezményt kössön. Amennyiben elnök úr úgy találja, úgy nincs ez ellen ellenvetés, azt javaslom, induljon finn­ kormány­küldöttség Moszkvába a kölcsönös barátsági és segélynyújtási egyez­mény megkötésére. Ha úgy gon­­dolná, hogy kényelmesebb a tárgya­lásokat Finnországban megtartani, a szovjet kormány hajlandó lesz kül­döttséget Helsinkibe küldeni. Mély tiszteletnek Sztálin a szovjet minisztertanács elnöke“. «#** A felhatalmazási törvény*. javaslat az országgyűlés előtt . (Budapest, március 1.) Az ország­­gyűlés hétfőn a pénzügyi tárca költ­ségvetésének tárgyalásával folytatta ületét. Több felszólalás után az or­szággyűlés általánosságban és részle­­teiben elfogadta a tárca költségveté­sét-Befejezésül Nyárády Miklós pénz­ügyminiszter válaszolt a­ vitában el­hangzott észrevételekre. Beszélt az egyenes és közvetett adók arányában az egyenes adókra vonatkozó emel­kedésről, ami sokkal igazságosabb, mintha a közvetett adókat kellett vol­na emelni. Ami a pénzügyminiszté­rium tisztikarát illeti, kijelentette, fontosnak tartja, hogy a jövőben a szakértelmen kívül a demokratikus szempon­ok jobban érvényesüljenek és a juttatások egyenes arányban le­gyenek a vérzett munkával. Ezután Molnár Erik dr. elvtárs, f­ülügyminiszt­er beter­jesztette a ma­­gyar-szovjet barátsági és kölcsönös segélynyút­ási egyezmény becitnvelye­zéséről szóló törvényjavaslatot. A külügyminisztérium bejelentését a Ház híroldalán nagy tapssal­ fogadták. Következett A FELHATALMAZÁSI TÖRVÉNYJAVASLAT tárgyalása. A törvényjavaslat tárgya­lásán a kormány tagjai közül is szá­mosan megjelentek. Dinnyés Lajos minisz­erelnök tartotta meg felhatal­mazási beszédét Megállapította, hogy a felszabadulás óta eltelt időszak a magyar demokrácia sikereiben eltelt gazdag idő volt. Olyan komoly ered­ményre hivatkozhatunk gazdasági té­ren, mint a deficitmentes költségve­tés, a hároméves terv beruházásai és a reakció felett arató­­ jelentős győ­zelem. Beszélt a továbbiak során a szovjet-magyar barátság­ és kölcsö­nös segélynyújtási egyezményről, an­nak jelentőssége méltatta, majd kül­­peditisea kérdésekről beszélt­ • A Rózsa Ferme Szövetség első konferenciá­i . A pártiskolát végzett elvtársaink színvonalas értekezleten tettek tanúbizonyságot, hogy pártánk bizton számíthat munkájukra A vas megyei pártiskolát végzettek Rózsa Ferenc Szövetsége szombaton és vasárnap tartotta első megyei konfe­renciáját a Magyar Kommunista Párt központi székházának nagytermében. Az apró piros zászlócskákkal és nagy nemzetiszínű lobogókkal feldíszített te­remben nemcsak a kommunista párt­­iskolások, hanem a testvérpárt iskolát végzett tagjai is helyet foglaltak, ami­kor a hallgatóság nagy tapsa között bevonult a 1S tagú elnökség. Az elnöki megnyitó után Faragó Fe­renc elvtárs, a Szociáldemokrata Párt városi titkára üdvözölte a konferenciát. Nincs már messze az az idő — mon­dotta többek között —,­ amikor az egy­séges munkásosztálynak egységes pártja lesz. Ezután Péry Rózsa elvtársnő, a SzD? pártiskolájának előadója beszélt a konferencia résztvevőihez, majd Szántó Andor elvtárs, az MKP­ pártiskola veze­tője Rózsa Ferenc életét, harcát hősi halálát ismertette a hallgatóság­és gal. Rózsa Ferenc, akiről a pártiskolá­­sok szövetségét elnevezték, egész éle­tét a kapitalizmus és a fasizmus elleni harcnál szentelte. Tagja, később veze­tőségi tagja volt az illegális kommu­nista pártnak, míg 1942-ben elfogták. A hírhedt Andrássy­ úti laktanyába vit­ték, ahol hosszú hónapokon keresztül kínozták és végül megölték. Az előadás­ után a Kommunista Párt rendezőgárdájának kulturcsoportja szó­rakoztatta a konferencia résztvevőit. Vasárnap reggel 8 órakor kezdődtek­­ a pártiskolások­ Rózsa Ferenc Szövet­­­­ségének tanácskozásai. Gonda György,­i elvtárs politikai és Szántó Andor elv­­i társ­szervezési beszámolója után rend­­­­kívül sünvonalas termékeny vita alakult ki A 26 felszólaló között Szabó Imre országgyűlési képviselő, Gombié Antal megyei szakszervezeti titkár, Ped­­lenyik Ferenc központi instruktor, Vess Piroska és Bencsi­k Gyula megyebizott­sági tag elvtársak is szerepeltek- Vö­rös Gyuláné elvtársnő a központi ok­tatási osztály üdvözletét hozta. A konferencia táviratban üdvözölte Rákosi elvtársat és az Oktatási Osz­­tályt . Az előadó és a felszólaló elvtársak szavai nyomán világosan alakultak ki ezzek a feladatok, amelyeknek megol­­dásában elsősorban a pártiskolás­okra vár nagy­ szerep. A konferencián sok jó javaslat hang­zott el A görög szabadságharcosok megsegítésére ketten is tettek javaslatot Az egyik affomán azonnal gyűjtés in­dult a konferencia résztvevői között Nagy lelkesedéssel fogadták el Fodor István elvtárs javaslatát,­­amely sze­rint a Rózsa Ferenc Szövetség rend­szeresen, sokszorosított értesítőt adjon ki tagjai számára. Az értesítő egyik fő feladata az lenne, hogy ismertesse az eredményeket és azokat a munka­­módszereket, amelyekkel ezeket elér­­ték. Gonda és Szántó elvtársak válasza­ után határozati javaslatot fogadott el a konferencia, majd "megválasztották a vezetőséget- Rudas elvtárs záróérv*­val és az Internacionálé eléneklésével ért véget a nagyszerűen sikerült kon­ferencia. A résztvevők azonban még nem távoztak, mert a 48-as kulturver­senyén résztvevő 96-os soproni Müem Kelemen uttőröa$apat mutatta be ra­gyogó műsorát. Az öntudatos, fegyel­me­zett, rendkívül tehetsége« klastoys* »ióSKu ártó» tatet»«! amMak, , ei v • ■ »

Next