Szabad Vasutas, 1993 (3. évfolyam, 1-11. szám)

1993-01-01 / 1. szám

A munkáltató háza táján3 Vizsgáztatás: kétévente? v. __________I_______ J A MÁV Vezérigazgatóság b. 564/54. sz. távirata az 0.1. sz. oktatási utasítást az alábbiak szerint módosítja: “az 0. 1. sz. utasításban megjelölt va­lamennyi szakszolgálatnál az évente elő­írt időszakos vizsgáztatás gyakori­ságát kettő évre kell módosítani." A fenti rendelkezés nem vonatkozik a közúti gépjárművezetőkre (megbízásos is) és a közúti (nem vágányon közleke­dő) munkagépek kezelőire. Az 0.1. sz. utasítás fenti módosítását a MÁV értesítőben a későbbiekben te­szik közzé. 1992. december Szerkesztőségi megjegyzés: Tekintettel arra, hogy a VDSZSZ 1991. évi II. Kongresszusa Határoza­tában az időszakos vizsgáztatás jelen­legi rendszerének teljes eltörlését ill. reformját kezdeményezte, így szak­­szervezetünk a tárgyalásokat az idő­szakos vizsga kérdéskörében a továb­biakban is szükségesnek tartja és ez­úton is sürgeti. MÁV’93 A munkáltató a Vasúti Érdekegyez­tető Tanács ülésén megfogalmazott igénynek megfelelően szervezetünk ré­szére is megküldte a “MÁV 1993. évi tervkoncepciója” tárgyú anyagot. Szer­vezetünk 160 alapszervezete részére ez megküldésre került. Közlemény A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszer­vezete úgy ítéli meg - s erről a közvéle­ményt is szükségesnek tartja tájékoz­tatni -, hogy a mai napon a szakszerve­zetek és a munkáltató között létrejött 1993. évi Kollektív Szerződés aláírásá­val a lakosság által is közismert konflik­tushelyzet megszűnt. Az 1993. évre megkötött Kollektív Szerződés gyakorlatilag az 1992. évi szerződés meghosszabítását, illetve az abban elért vívmányok megőrzését je­lenti a vasutasság számára. Ez nyilvánvaló módon a kormány, valamint a MÁV vezetése és az öt vas­utas szakszervezet között a MÁV-nál kialakult gazdasági válság kapcsán 1992. december 9-én létrejött komplex Megállapodás tette lehetővé. Az 1992. évi Kollektív Szerződés vív­mányainak megőrzése az ismert ötpon­tos sztrájkkövetelési csomag egyik pontja volt, mely gyakorlatilag a mai napi aláírásokkal teljesült. A vasútátalakítás kérdéseiről az ér­dekelt felek között a tárgyalások a de­cember 9-i megállapodásnak megfele­lően folynak. Budapest, 1992. december 18. Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete­ k SZAKÁGAK A VDSZSZ is megkapta a szakágak létszámleépítési tervét. Ennek vélemé­nyezésére a VDSZSZ szakági választ­mányai még januárban összehívásra kerülnek, s ki fogják alakítani szerveze­tünk szakmai álláspontját. Szerk. Munkaügyi Kollégiumi ál­lásfoglalás a szabadságról MK 19. Siklós Csaba a vasutasoknál A Magyar Távirati Iroda tájékoztató közleménye a sajtó felé: A MÁV-szállítások drasztikus csökke­nése, a megrendelések visszaesése, va­lamint a megcsappant feladatokhoz nem igazodó szervezeti felépítés és lét­szám közösen okolható a vasút jelenlegi gazdasági helyzetének kialakulásáért - ismertette SIKLÓS CSABA Közleke­dési, Hírközlési és Vízügyi Miniszter a VASÚTI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK SZABAD ORSZÁ­GOS VÁLASZTMÁNYI ÜLÉSÉN. A miniszter úr elmondta: a jelenlegi hely­zet javítására a költségvetés szűkös le­hetőségein kívüli forrásokat is fel kell kutatni. A lemaradás azonban a fejlesz­tési lehetőségekhez képest óriási, a ten­nivalók pedig egyre sokasodnak. Siklós Csaba a szakszervezeti tagok több kifo­gásának is helyt adott, de hangsúlyozta: a nehéz gazdasági problémákkal küzdő MÁV-nak szembe kell néznie azzal, hogy kényszerlépésekre szorul." Megjegyzés: A VDSZSZ tisztségvi­selők kérdéseikben - melyek közül több válasz nélkül is maradt - azt hangsú­lyozták, hogy a MÁV vezetésének és a kormányzatnak pedig a vasutasokat és a vasútügyet érintő felelőséggel kell szembenézniük, az eddigieknél sokkal jobban. A VDSZSZ Választmányi ülé­sén így “mindkét oldal” hasznos ta­pasztalatokra tehetett szert. Szerkesztőség A munkavállalónak évi rendes sza­badság akkor is jár, ha a munkáltató őt nem teljes munkaidőben alkalmazta. Az Mt. 117.paragrafusa (2) bekezdésé­nek a) pontja szerint munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megálla­podása a megjelölt rendelkezés (1) bekezdésében foglalt munkaidőnél rövidebb munkaidőt is megállapíthat. Az ilyen munkaszerződést is­­ az öt napot meg nem haladó időtartamú munkaviszony kivételével - írásba kell foglalni (Mt. 76.parag­­rafus (4) bekezdése). Az Mt. 130.parag­rafusának (1) bekez­dése szerint a munkavállalót minden munkaviszonyb­an töl­tött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság és a pótszabadság te­kintetében tehát az Mt. olyan korlátozó rendelkezést nem tartalmaz, amely szerint az alapszabadság és pótszabadság csak a teljes munkaidőben foglalkozta­tott munkavállalót illetné meg. A rész­­munkaidőre alkalmazott munkaválla­lók szabadságra való jogosultsága pedig kifejezetten következik a hátrányos megkülönböztetés tilalmából (Mt. 5.pa­­ragrafusa) ha az ilyen módon alkalmazott munkavállaló a hétnek az általános munkaidő-beosztás szerint minden mun­kanapján munkát végez. (Mt. 124.paragrafusnak (1) bekez­dése, 130.parag­rafusának (1) bekezdése, a szabadság ugyan­olyan mértékben megilleti, mint a teljes munkaidővel foglal­koztatott munkavállalót. A rendes szabadság idejére járó át­lagkereset azonban ilyenkor csak a munkaidejével arányos időre jár (pl. napi négyórás munkaidővel foglalkoztatottat egy szabadságnapra is négyórai átlagkereset illeti meg). Dr Juhász József

Next