Szabad Vasutasok és Hajósok Lapja, 1946 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1946-01-01 / 1. szám

( kiratikus tömegeknek az az érdeke, hogy a termelés színvonala minél magasabb legyen .iöbb áru kerüljön piacra, hogy a nagy tömegű áru az árak letörését, tehát végső fokon a tömegek szükségletének kielégítését eredményezze. A reakciót erősíti, aki egyes dolgozó rétegek munkakedvét romtja mert ennek következtében elmarad a többtermelés, fokozódik az áruhiány és az elégedetlenség. Az elégedetlen tömeg a damokratkus rend* toen a reakció főbázisa. A kollektív szerződés általános rendelke­zései röviden a következők: A szakmunkás sza­pórabére az összes sza­k­mákban 1400—1600 pengőig tered, a gyakor­latban eltöltött idő szerint Ez az alapórabér maximálisan 30%-kal emelkedhet, a Szak­szervezeti Tanács és a GyOSz által együtte­sen m­egállapított szakmáknál, figyelembe­­véve a végzett mimika minőségét, illeteve a szakma elsajátítási idejét vagy egyéb szem­pontokat, úgymint: nagy erőkifejtést igénylő, rendkívül szennyes vagy egészségte­len és élet­veszélyt jelentő munkát, illetve m­unjtahelyeket. Ezeknek a szempontok­na­k figyelembevételével a fent megállapított alapé­ratárakat ötől 30% ig terjedhető­­ pót­­lékk­al kell számszerűen kifejezni. A betanított munkás alapórabére 1300— 1300 pengőig terjed, a gyakorlatban eltöltött idő szerint, melyet kiegészít az ugyancsak 30%-ig terjedhető, a végzett munka természe­tének megfelelő pótlék. A napszámos alapórabére 1000—1400 pen­gőig terjed­, a gyakorlatban eltöltött idő sze­rint, mely ugyancsak 30%-ig terjedhető pót­­lékkal kiegészülhet, a fent említett szempon­tok figyelembevételével. A rendszeres heti munkaidőnek aac­apra eső hányadán túlmenő, vagy vasárnap és­­ áru­ napn­apokon teljesített munka egy két ki­vételtől eltekintve, túlmunkának számít és bérpótlékkal fizetendő. Több és helyszűke miatt érdemben nem­­ tárgyalható pontok, amelyekre azonban egy későbbi időben visszatérünk: Készenléti szolgálat díjazása, Éjjeli munka pótléka, Kisegítő munka íjazása. Küldetéseit, és végül: a természetbeni juttatások.­­A munkáltató köteles mindeni munk­avá­­­latónak a kollektív szerződésben megalapít pénzbeli bérein kívül természetbeni bért adn . Mindaddig, amíg ez általánosan nem vihető keresztül, a termésettlbeni juttatás köbeiezett­­•ésre mindankor csunán a 490/1046. M. B. számú rendelet alapján, a Gazdasági Fő­­tenáca által megállapíta­ndó körbe tartozó üzemeket terhel . A fent közöltek természetesen nemcsak a nyoSz és az egyéb üzemek, de éaö betűjétől Az utolsóig a Máv dolgozóira is vonatkoznak. A Gysev­ dolgozói a vasutas dolgozók nagy családjában Ha vizsgáló szemekkel nézzük romba­­döntött hazánk ütőerének, a vasútnak újjá­építését, azt látjuk, hogy a nagy munká­ból részt kér magának a Győr-Sopron- Ebenfurti Vasút dolgozóinak közössége is. Ma az ország legnagyobb magánvasútja , egyben legrugalmasabb vasútja a Gysev. Ha visszapillantást vetünk az elmúlt év április hónapjára, azt látjuk. Romokban hever Sopron állomása, a vasút javító­műhelye és fűtőháza. Sopron—Győr között 17 híd felrobbantva. Ma már büszke öröm­mel mondhatjuk, hogy a Gysev­ dolgozói sok-sok nehézség leküzdése árán is jó mun­kát végeztek. A főfelügyelő épúgy takarí­totta a romokat és tolta a talicskát, mint bármely fizikai munkás. Voltak kivételek is. Olyanok, akik kivonták magukat a be­csületes munkából, ilyenek azonban és­­csekély számmal kerültek. Ma már vígan zakatolnak a gépek és működnek a kalapá­csok, reszelők, gyaluk­ és más kéziszerszá­mok műhelye­nkben és fűtőházainkban. Motorvasútunk Budapestig fut. Meggyőző­désünk szerint az elért eredményből nagy rész van a szakszervezetünknek azáltal, hogy öntudatra és munkafegyelemre ser­kentette a dolgozókat. Tudjuk, volt idő, amikor a Gysev. dol­gozói a MÁV dolgozóinál jobb ellátásban részesültek. Ez a helyzet nagyot változott. Ma a nagyarányú élelmiszerhiány mellett szén- és pénzhiánnyal küzd a vállalat. Ám a Gysev. öntudatos dolgozói jól tudják, hogy a súlyos veszteségeket szenvedett Vállalat a nincsenből adni nem tud. De ezt is tudják, hogy ha az üzemviteléhez szük­séges szénmennyiséget megkaphatja, a for­galom megindításával a bevételi forrás is eredményt mutat, akkor a dolgozók igé­­nyét is ki tudja majd elégíteni. Viszont kérjük az illetékes mimisztériumok támo­gatását, hogy az üzemviteléhez szenet, a dolgozók részére pedig nélkülözhetetlen élelmi és ruházati cikkeket a lehetőséghez ké­pest igyekezzék megadni. A sötétben bujkáló és bujtogatók felé pedig szolgáljon figyelmeztetésül az, hogy a Gysev­ becsületes dolgozói élelmezési és ruházati nehézségek mellett is akarnak és tudnak dolgozni a független, demokratikus népi Magyarország felépítése. De annak a módját is megtalálják majd, hogy a kö­­réjük nem való mércekeverőket kiirtsák a —n SZABAD VASUTASOK ÉS HAJÓSOK LAPJA —-——­ S%a Usservesetünk nagyjelentőségű vívmánya A Magyar Közlekedésügyi Miniszter egyidejűleg az alábbi felhívást intézte a szakszervezet vezetőségéhez és a Máv. Igazgatóságához: Magyar Közlekedésügyi miniszter 4461/1946. 1/1­ szám. Tárgy: A Magyar Államvasutaknál történő felvételeknél a szak­­szervezet véleményének ki­kérése. Magyar Államvasutak Igazgatóságának. Felhívom az Igazgatóságot, hogy az felvételre ki­jelölt pályázók demokratikus a Magyar Vasutasok és Hajósok Országos zöségét. Azon alkalmazottak felvétele és: főnökségek hatáskörébe tartozik, az illető táskörébe tartozó felvételeknél a szakszer hatóság hatáskörébe tartozó felvételeknél ményez. Abban az esetben, ha a felvételre a szakszervezet illetékes szende kifogást a szakszervezeti területi titkárságánál­, ponti vezetőségének véleményét kéri ki. A szakszervezet központi vezetőségén­ben a közlekedésügyi miniszter dönt. A fentiek a Konzum Szövetkezetnek Budapest, 1946. évi január hó 19-én. A hivatalos másolat hiteléül: Sík Mária, s. k., postasegéd tiszt. alkalmazottak új felvétele alkalmával a megbízhatósága tekintetében ki kell kérni a Szabad Szakszervezetének a véleményé­rt­éken, kiknek felvétele a külszolgálati ikes helyi csoport, az üzletvezetőségek ha­­’­vezet területi titkársága és végül az Igaz, a szakszervezet központi vezetősége vele­javasolt alkalmazott felvételével szemben emel, úgy az érdekelt szolgálati főnökség illetve azon keresztül a szakszervezet köz­i­ek a felvételt ellenző véleményével szem­történő felvételekre is vonatkoznak. A miniszter rendeletéből: Karczag, s. k., miniszteri tanácsos. Felhívás a csokozó vasutas kari társakh­oz A pécsi helpicsc-portunJi vezetesége a következő felhívással fordult az ország összes vasutasaihoz, az újjáépítés minél eredm­ényesebb végrehajtása érdekében: A háború és az azt követő rendkívüli eseményei: a vasúti építményeket és a vas­úti közlekedési eszközöket általánosan is­mert méretekben súlyosan megrongálták és sok esetben teljesen tönkretették, oly­annyira, hogy ezek következtében az or­szág életéhez szükséges vérkeringés telje­sen megbénult. Az­ ország életének megindulását a fenti javak helyreállítása és a forgalom megin­dulása nélkül el sem siez képzelni. A dol­gozó vasúti kartársak komoly, hazafiasan gondolkozó többsége, fáradságot ne­m is­­merve hozzá is látott az újjáépít­éshez és a maga részéről — nyugodtan állíthatjuk — emberfeletti munkával mindent elköve­tett a forgalom gyors felvétele érdek­­ében. A dolgozók munkáját siker koronázta és a forgalom megúj­ultával az ipar és ke­reskedelem is élni kezdett. Sajnálattal kell megállapítanunk azt a tényt, hogy addig, amíg a kartársak egyik része újjáépítésben kimagaslóan eredmé­nyes munkát fejtett ki, addig a másik rész —­ akikről most beszélni kívánunk — kö­zönyösségével, hanyagságával, lelkiisme­retlenségével, fegyelmezettlenségével, vét­kes könnyelműségével a dolgozók munká­jának eredményét megsemmisítette és a vasút és alkalmazottainak eddigi jó hír­nevét és tekintélyét teljesen aláásta. Napirenden fordulnak elő még ma is — hogy csak a legsúlyosabba­­kat említsük — ittassági esetek, szolgálatmegtagadások, lopások, figyelmetlen és gondatlan szol­­gálattételből származó tetemes károkat okozó és sokszor emberéletet is követelő balesetek, aminek természetes következ­ménye egyrészt a már fáradságos munká­­val helyreállított javaknak újbóli tönkre­tétele, másrészt az idegen javakban elő­idézett károk megtérítése, ami igen érzé­kenyen érinti a vasútintézet amúgy is sú­lyos pénzügyi helyzetét. A fáradságos, éjt is nappallá tevő munkával kiérdemelt vas­úti bevételek nem képesek fedezni a lelki­ismeretlenek magatartásából keletkezett és magántulajdonban okozott károk megtérí­tését. A magántulajdonban károk azonban nemcsak balesetből származnak, hanem a szállításra feladott és a szállítás tartama alatt a vasút gondjaira bízott javak jogta­lan eltulajdonításából is. Ez utóbbi már nem sajnálatos, hanem szégyenteljes cselekmény a vasúti személy­zet részéről. Minden jó érzésű vasúti al­kalmazottnál a legteljesebb megvetést kell kiváltania a sajtóban nap mint nap meg­jelenő cikkeknek, melyek sok esetben ne­vek megemlítésével, de a legtöbb esetben ismeretlen tettesek megjelölé­sével ismer­tetik a vasút területén elkövetett lopási eseteket. De a jóérzésű alkalmazottaknak kötelessége is az ily sajnálatos esetek meg­akadályozására és bekövetkezett esetben a tettesek kilétének megállapítására minden tőlük telhetőt elkövetni, hogy a magukról megietedke*& b vasúti vára?..*. Jómból való azonnali lázárut ® mellett, az őket megillető méltó büntetésüket is elvegyék. Fentiek előrebocsátása után a Vasuta­sok Szabad Szakszervezete is támogatni kívánja és akarja a vasút igazgatóságának ama igyekezetét, ami az újjáépítés zavar­talanságát és sikerét célozza, ezért az összvasutassághoz fordul és felhívja a sze­mélyzetet a szolgálatnak minden tekintet­ben lelkiismeretes ellátására és elsősorban a munkafegyelem teljes és maradék­­­nélkü­li betartására, óva inti a személyze­tet, hogy a jövőben minden olyan cselek­ménytől és magatartástól tartózkodjék, ami a szolgálat biztos és akadálytalan le­bonyolítását megzavarhatja. Ne elégedjék meg senki sem azzal, hogy kötelességének a maga részéről megfelel, hanem nyitott szemmel őrködjék azon is, hogy munka­társai is megteszik-e kötelességüket. Mi­helyt a legkisebb mulasztást észreveszik, ne hagyják azt szó nélkül és kövessenek el mindent, hogy az ilyen, az együttműködést megzavarok felelősségre vonása a részéről se maradjon el. A küszöbön lévő létszám 1946 JANUAR csökkentés is ige­n alkalmas lesz arra, hogy azo­k, akik lelk­iis­meretlen magatartásuk­kal az újjáépítést Kdegra várják, hátráltat­­ják, avagy azt megsemmisíteni igyeke­z­­n­ek, a vasutasság kik­éből elsősorban, ki­zárassanak. A Vasutasok Országos Szabad Szak­­szervezete ezúton is figyelmeztet mind­­n kartársat, hogy megállapított mulasztások tárgyalását pedig ne válalkozzék senki közbenjárással megakadályozni, mert min­den ilyen kísérletet is bűnpártolásnak fo­günk minősíteni és a felelősséget a közben­járóra is ki fogjuk terjeszteni. Szilveszter-est a ferencvárosi fűtőháznál A ferencvárosi fűtőház személyzete ün­­nepélyes formák között búcsúztak el az 1945-ös évtől és lépték át az 1946-os év küszöbét. A sikerült szilveszter estét Tálla János tagtársunk rendezte. Tóbi Tibor tag­­társunk szellemes konferálásával emelte az amúgy is elég kedélyes hangulatot. A műsort három egyfelvonásos kabaré és szavalat tette színessé, amit a hallgató­­ság gyakori tapsviharral honorált. A mű­­sor befejezése után zene és tánc tartotta együtt a kellemes hangulat mellett jól szó­rakozó társaságot. Csak gyakorlottabb figyelő vehette észre, hogy az elmúlt idők szelleme még nem tűnt el, a különböző szolgálati ágak közé mesterségesen emelt válaszfalak nem omoltak le egészen. A kedélyes hangulat­­ból is kiszivárgott, hogy gyakori össze­­jövetelre van még mindig szükség, amely a forgalmi személyzetet a fűtőháziakkal, a pályafenntartásiakat az előbbiekkel és nem utolsó sorban a kinevezett vasutaso­kat az óra és napibéresekkel hozza közel­lebb egymáshoz. Soha főbbé háborút? A MAVAUT-nál dolgozó munkások ja­nuár 10-én ünnepélyes hangulat közben ad­tak kifejezést háborúellenes érzelmüknek. Reggel 7—8 óra között gyülekeztek mind­annyian az üzem egyik tágasabb helyiségé­ben. Szander Béla, a helyi csoport elnöke elhangzott beszéde során megemlékezett, hogy ez a nap mint nagyjelentőségű dátum szerepel majd a jövő naptárjaiban. Ez a dátum emlékeztet a nagy eseményre, ami­kor a rövid egynegyed évszázad lefolyása alatt két világháború pusztításának renge­teg emberélet esett áldozatául. Ez a dátum, emlékeztet majd arra is, hogy a magyar háborús főbűnösök közül az első ezen a napon érte el méltó büntetését. A nemzetközi himnusz eléneklése után a munkások visszatértek munkahelyükre és folytatták újjáépítő munkájukat. A HAJÓZÁSI FŐOSZTÁLY - ■ , . -á ■ [UNK]= KÖZLEMÉNYEI ■: Vezetőségi ülést tartott január 8-án a főosztály, amelyen a következő fontosabb ügyeket tárgyalta: 1. Titkár bejelenti, hogy a hajózási he­lyi csoportok részére tájékoztatót készített feladataikról és adminisztratív teendőik­ről. Ezt az új alapszabályok egy példá­nyával együtt­­ közeli napokban meg fog­ják kapni. Ugyanakkor bélyegzőt kapnak a tagdíj nyugtázására. 2. A hajózási főosztály a svéd hajós­­szakszervezethez fordul és kérni fog tőlük­­ ruházati cikkeket és élelmiszert a hajósok részére. 3. Felhívjuk a Mahabbi figyelmét arra, hogy Dánia 2400 magyar gyermeknek fog étkezést és a dán Vöröskerrszt általános segítséget élelmiszerekben nyújtani, to­vábbá egészségügyi állomásokat felállí­tani. Ha a Mahabbi az utóbbi akcióba be tudna kapcsolódni, akkor ezzel talán sike­rülne a hajósgyermekük részére segítséget kieszközölni. 4. A vezetőség ismételten tárgyalta a Mahabbi elleni kifogásokat és tudomásul vette, hogy az intézet vezetője megígérte, hogy a szakszervezettel együtt igyekszik a bajokon segíteni. A hajózási főosztály háromtagú bizottsága tartja fenn az érintkezést a Mahabbival. 5. A rehabilitálást váró MFTR alkalma­zottak és nyugdíjasok ügyében megálla­píttatott, hogy sem a MFTR, sem a mi­nisztérium ebben a kérdésben a szakszer­vezetet nem informálta, miért is kifogá­sainkat csak utólag tudjuk majd meg­tenni, amikor is a sérelmek korrigálása érdekében síkra löp a szakszervezet. 6. A hajózási főosztály pénze fölötti utalványozási jog szabályoztatók. 7. A következő vezetőségi ülés január 29-én, délelőtt fél 9 órára tűzetett ki. Részvétel az igazgatósági üléseken. A közlekedési miniszter elrendelte, hogy az MFTR, a DTRT és a Balatoni Hajózási RT. igazgatósági üléseire a hajózási fő­osztály képviselője mindenkor meghívást sék. Tagdíjak hivatalból! levonása: A tagdíjak­nak hivatalból történő levoná­sát az MFTR, a DTRT, a Balatoni Hajó­zás és a Malert vállalták. Ezen vállalatok alkalmazottaitól és nyugdíjasaitól a helyi­csoportoknak tehát nem kell tagdíjat be­szedni, úgyszintén az MFTR nyugdíjasok­tól sem. Minden más tagunk továbbra is a helyi csoportoknál fizeti tagdíját, aminek pontos teljesítésére ,a helyi csoportok nagy gondot fordítsanak és figyelmeztessék a késlekedőket, hogy a két havi tagdíjjal hátralékban levő tagok a szakszervezet tagjai közül törölhetők. Megrendszabályozot­tak tisztség viselése. A szakszervezet központi vezetősége ha­tározata értelmében bizalmiakká, üzem­­bizottsági tagokká, szakszervezeti helyi­ csoport vezetőségének tagjaivá azokat az egyéneket, akik a múltban jobboldali poli­tikai pártnak tagjai voltak, de le lettek igazolva, továbbá azok, akik nyugatra menekültek, akik az igazoláson feddésre vagy előléptetésből való k­zárásra lettek ítélve, vagy vezetőállásra alkalmatlanok, semmiféle funkcióba nem választhatók be. elentsék a helyi csoportok, hogy van-e­­ l„~a funkcionárius az em­ított helyeken.

Next