Szabad Vasutasok és Hajósok Lapja, 1947 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1947-01-01 / 1. szám
\ JKABAB VASUTASOK KIS HAMS0K LAPZA 1WT XANTTJS» — A másodat döntő c*vm*Krtit, »use ®«# Ti. AMenunél kellett lennünk as, hogy * fcfiborű elsősorban " közlesedéeOnlwli pusztította és hogy & megnBTekedett termeléssel járó megzsövekedett Árutömeget egyike helyről a másikra kell számtani, mégpedig elsősorban vasútól*. Sfe indokolja a Jfcüslékídén helyrtó SIiátotas és fejlesszónára élőirányzott jelentékeny beruhtatósoüíat, a ezeken belül a vasút százáéra elfötráhúzott teremta beruházási stasegelatV — A harmadik döntő szempont, «.mélyítés. Sj’einakbe kellett vennünk, az volt, hogy bír a legtöbb beruházás az ország, tíz egész lakostól, a TáiB és a falu érdekeit egyaránt szolgálja, viszonylag mégis mv^dnünk kellett okihat a beruházásokat, amelyek közvetlenül a falut szolgálják és lehetővé teszik, hogy a faluban komoly javulás álljon be gazdasági,egesszeégfejlési kulturális szempontból mír «. légit őseit tíSA években, — A negyedik döntő »sampont, «ucWSype tekintettel volttunk a be niliásáal fmr kimunkálásánál, ez, hogy 'szolid anyagi ■ alapokra, kell helyezni egéta oktatnál én népművelési rendier Misét, hogy lehetővé kell tenni szakemberek képzését az új demokratikus Magyar, érenági «tóméra szükséges szárában és iránti»égben, hogy komoly lépést kell tennünk előre a tudományos kutatás terén. : — Végül, de nem Utolsó sorban, egyetemle el kellett lennünk arra, hogy népegészégünket kiemeljük Jelenlegi nehéz ■ helyzet Sből és gondoskodnunk Ítéli arról’ is, hogy a dolgozó tömegeknek olcsó és egészséges tettlási és pihenési lehetőségük álljanak renddkez&re. — JfiudCBck figyelembe vételével állapítottuk meg az egyes iparágakban és egyéb területekm eSöirónyoaíbátÓ Isoptdxátóspik összegét és fájfWt meg a konkrét célokat, amelyekre tearetünk a beraMtó ®«k at "..fordítani kell, — Itt abból indultunk ki, hogy a ferv aisg* «ilöéíbásának három esszemdeje alatt kürül,3beliU másfél milliárd 1938+s pangót förditha■ fánk beruházásokra. Ebből 410.330 ezer pengőt as éSa5. 460.140 ezer pengőt a második éa 09.320 ezer pengőt a harmadik év’ben. Ez-ekben a* összegekben természetwen bennfoglaltatnak az öasaes beruházások, tehát az állami, A közületi, szövetkezeti és iímgreszektor is, az Ipari — 'Az ipari bertíhd/sdstrh faswge « három Haste*dőre, előirányzatunk szerint, 183,800.000 pengő és ebből új villamos old-metalspck létesítésére, valamint az elautó hálózat ráfejlesztéséra majdnem 7^,000.000 pengő jutna. Itt irányoztuk elő a mátravidéki, továbbá a WM Csepeli, az ajkai, a komlói, a tispei és egyéb erőművek megépítését. Az ipari befektetéseknél egyedül a naratóangélok beszerzésére 15.000.000 psoigSt irányoztunk elő, ezert, tudjuk, miónyíló lerömlöjrtak iíaemift tett a háború alatt és után éppen ezen a területen. Előirányoztunk továbbá egyes fontos üzemek üdvítését és újjáápitétót, igy a Ganz Vill&utcsfűgiéty a Ganz."najött, a WM csőgyárét stb. Figyelemmel voltunk ara is, hogy vasipari síselmeinkben egyike a legszűkebb keresztmetsm. A töknek így öntőkapacitás, tehát itt kell be-, ruházni komolyabb önszgeksi. Az Ipari- szektorben szerepel játcaik a mnezőgazdasági -gép- _ ipar beruházásit, hír a f&kérd&r ezen a térik lnec nem a tdmeiéd. kapacitás hiánya. A'vegyászet! ipar 51,000.000 pengő beruházással szerepel, ebből a' Péti Nitrogén-Müvc': egy. í maga 20 millióval. A textilkarban a szült ke- * resaímítolet a fóvókapacítcse, ezért elöltányoztunk itt 21.000.000 pengő, főként 120.000 új foncorsd beállítá ésra. Igen, jelentékeny jf-!ss~ , «egekkel szerepel « beruházásoknál az élet. ;• mérési ipar, leginkább szövetkezeti vonalon. ^ H közlekedés V közti Ved'as el kapcsoo&tbah, — melyben. írünket közetebbről Ardekal, — KmO elvtárs a következőket aiödt&i • A közlekedés összes bembÄipsS tervünkben 383,300.600 pengővel szerepelnek. Ebből s MÁV 1S5 maUőval, «melyben bustutfoglaltaknak a nagy vasúti lilfiak is. 3K1S- hiányoztunk háromezer Idiopléternyi keskeny nyomtávú gazdasági vasút újjáépitétét 13,5 millió pengővel; ez -különösen a mezőgazdaság és a mezőgazdasági szövetkezetek szempontjából fontos. A BSslROC és msís közforgalmú vasutak újjáépítésére csaknem 60 rániyó pengőt vettünk fel a tervbt*. A lajfizás újjáépítíné» S3 milliót, a lgiközlekedésre 13 Kiflijét, a közúti hída lakra 86,3 milllót, közutak építésére, nem számítva a falusi bekötőutakat, 27,3 milliót (a bekötőutakkal együtt 51,3 milliót) és 6300 új gépjáratú beszmpäere S,8 milliót. A posta és a rádió újjáéjlítésére és fejlesztésére összesen 58 milliót vettünk fel. Ez nyilvánvalóan elégtelen annál 5. Inkább, mert meg kell építenünk a nagy távkábelt, amelyre az említett* összegből nem futja és erre a szükséges eszközöket más úton kell majd előteremtenüide- s ez tértünk ii. ViU.tentáb&n fog szerepelni. H mezögázcSalás —* A menőgs,*Mság kSssvérkm fejlesztését «•Slzó teruházá sodra őseseten S$lt>,S L000 pen got vettünk fel. Itt irányoztuk elő 13 új aS véiy nemesítőterep létesítésére, továbbá külön 10.000.000 pengőt a mezőgazdaságnál nemesített vetőmaggal való ellátására, ezenkívül valamivel több mint 38 millió pengőt 200 járási gáptelep létesítésére 8000 traktorral, 200 modern cséplőgéppel, 1800 szaleKtorral és más szükséges gépekkel. _ Ezenfelül előirányoztunk a mezőgazdaságnak gépekkel és szerszámokkal való ellátására tovább! 32 millió pengőt, vagyis a taeaögazdaságnaas géppel és emüttmá való clldtatóra a j&r&sl gépKlepekM ht fcoEBftadvatm>, adat 70 millió pengő pisai. — A falu céljait saonbm monosteri snift fejttárolt beruházások szolgálják, tméhjeiknek összege, mint már e.ciifsítc»^ több, mint, 881 millió békepmgG. 146 kall sor,jinui«fc o falusi lakásépitésr« fordítandó S0 millió pengőt, továbbá a falusi gyengiáramú távvezetékek építését célzó SO miniét (távbeszzétő, távíró» «• falusi maxok és övékJák építésére szánt .6 milliót, a Steslámov&gángé, gazdasági vasutak újjáépítésére előirányzó ti 18,0 miliót, a meső j&iztta-Ncígi gép- és traktor gyárt ív fejleszését szolgáló 3.0 v> iSMt, a már Agyagőriztán fokozására fordított £ 9 és egynéhány millót stb. — Ha mindezt SsíStólSítjük, azt Mtjjik,hogy a Mn*név ala.b; az egész wmzetgmtá&sá#.« bandtáaB&iÚ^ HísíSmiCiáróból közvetlenül a falut aío%álja uáategy 500 millányi .beruházás,vsigyís. &S ÖSBtós beruháSá?K4i «gyhía*maáa, nag az egyéb beruháziok többsége szolgálja a falu érveleit is. — Megjegyzem még,hogy: a beroíae.tó»ote: »fii 80S •mfMó a szövetkezenek megerősítését célozza, föhf át a /aimEa Selítétlenül helyes, mert a derAofanákus, népi 'íagyisxK'Ssáíf gazdasági fietólsa a «aövéötaaastekkels a jelenleginél használhatatlanul nagyobb tojlyet kell elfoglsolnk. KysSásaris és Jé3át «— X sxoe 'élís ás kulturális jellegű fbeunházások tervünkben a három esztendőre 387,850-000 pengőt:tű szerepelnek. Ebből egyedül Itskásépítésre a városokban, UA- vthan, bánya- és küliő telepeken csaknem 220 millió pengő, 5000 új iskolaterep,továbbá óvodák, napközi otthonok, cseeaeaiS- otthonok, tanoaiskolák építésére és fel"czordótóre kereken .63 íbü’jó pengő, vagyTésat lerombolt Műegyetemünk ujjá.6phé. Xéf'3 ée frtsx«relé £ éra 1á millió, egyéb főiskoláink újjáépítéséie pedig 20 íansjó psogő; kórházcick fijjáépitése:'« 70 millió pengö, «tea. Szívlér jelentős össze gyík hadigondozottjak és rokkantak foglalkoztatától célzó műhelyek létesítésére, valamint a mentőlnt&snőny fejlesztésére. Bevettük tarvlinksbe a äjargltsxtgetpiek nspUd illővé Sajlestsétán&i üss. Mépifiisiszés . •— íffj, ék'CJdílfeit rovatokban szereplő mágus- és mályépítésieC'-mt ’ fezogezalUc, rí%gállapitSsatjuk, hogy a hároméves * terv keretiben ’cöriUlbelül B30 mlt.ő P'-Ugőt fogunk fc.rastand épitketés céljaira, vagyis mintegy két—két és félmiliérd foröiíofc — Ez ast je'cmf, licgjr foglalkoztatni fogjak teljes jiúrti.bhen épitömunkásaSokat és hogy as épitfcös&fckke! kepcgbiatfchne. hie-, közép- és nafegob'ó Iparosok ez&rezréi fognak keresetbe a jetni,ami nem *maradhat kedvező hatás nélkül a kereskedeleipjra sem. — Az általunk négy vonalban itt elteresztett államge 'sdaslégi tervnek megvannak az ÖSSEV» szftUtóégis anyag főételei. De ahhoz, hogy a terv megvalósítását teljes saárté&beo Watcaltottoírt tekinthessük, meg kell teremteni a politikai feltételeket is. Ezeket a feltételíúeest egyetlen szóval lehet megjelölni: demokrácia] 735s mt .jeleníti, hogy a reakciós, demokráciaellenes erőket félre kell seporni az útból és létra kell hozni olyan tartós, feltétlenül parokratijas alapokon álló kormányzati koalíciót és ezen túlmenően olyan valóban demokratikus egységet a nemzeti erőknek, amely egyedül lehet a záloga annak, hogy erőinket nem kell meddő harcokban elfecsérelni, hanem mindent flaszpontosíthatunk a magunk elé tűzött nagy nemzeti feladat megvalósítása faíiekében — A hároméves áSéaagtztetegi terv az úgyész nép, a nemzet, ez ország ügye. —. 3 Ennek a tervnek valóPRyúltéte&t érdemi« élni, áldozni, dolgosni és küzdeni a munkásnak, a paraszti-sk, fi ® érts haisó glckaeSs, a kisemberek biüliódíjak, mert a nemzet felemelkedésével együtt mindegyikük a saját felemelkedését munkálja. Mm a hároméves Wtrv megvalósítáita útján— fejezte be terv« ismertetését Görö miauztal elvtárs, — szilán dabb alaponra helyezzük hazánk függetlenségét, megteremtjük országunk felvirágoztatás síinak feltételeit, elölt.fejtjük & frVb, «tóbb, boldogabjb magyar életet! f ilasilfis Simsummt _ szerepe a fShbteljesítninyi 11 A visutaa Saakszervezet igazi hivatása % szociális és gazdasági érdekképviselet, bérezzük és tudjuk, hogy ft többteljesítményt verseny munkájában nekünk is részt kell vennnünk. E verseny célja a» ttsemí,'bevételek fokozása, ezáltal jövedelmünk és életszínvonalunk emelése, mely egyben a Szakszervezet célkitűzáseit is magában foglalja. Feladatunkul tűzzük ki tehát, hogy felvilágosító munkánkkal megfelelő versenyszellemet ültetünk el a dolgozók tudatában. Tapasztaltuk, hogy az öntudatos vasutas dolgozó megérti az idők caavát, magáévá teszi a sokszor hiányzó üzleti szellemet és így, ezzel is hozzájárul a 0bb teljesítményS verseny megvalósításához. Láttuk, hogy megértik ezt, hogy a munkafegyelem és a munkakészség azonnali helyreállításával többet kell termelni, hogy legyenek java- k, amelyekből neki is több jut » ezzel a drogozó vasút«» s része» legyen fizetési eszközünk stabilizálásának. Termeljünk tehát többet a magunk módjárt! Teljesítsük kötelezésünket lelkiismeretesen és « Végezzük el munkánkat maradéktalanul. A megájh&úŕ ír Jugoszlávia a demokrácia iskolai példája Gáspár Sándor érdekes nyilatkozata 2 ito népének erőfessUéseiről és «• éal^visók helysetéről Ft»ü?t Gáspár E&uSar «írtál», budapesti te Otes titkár-1. 85 helyi csopor«. irányítóját, hogy jugos,afavisi útjaival kapcsolatban nyilatkozzék a vasutas dolgozók négy cyttvilnoaság z részére. Gáspár elvtárs a következőkben számolt be jugoszláviai útjáról: ~~ Hh. valakit d^íi- nagy szomszédunk felé visz Altja, már a határ átlépése után csodálkozással'állapítja meg, hogy Tito Jugoszláviája nemcsak szavakkal, hanem tettekkel és eredményekkel szolgálja a demokráciát. Különösen jól esett látnom, hogy a magyarokkal szemben az elfogultságnak még a nyomát sem látni, mert mindenütt a legmélyebb és a vendég által is érezhető őszülte barátságot és szeretetet tapasztaltunk. . Több kötetre való könyvet lehetne feni azokról a nagyszerű eredményekről, melyeket Jugoszlávia a háború után felmutatott. Ilyen eredmény például, hogy minden aza 3 met, ha a mintások száma a 20 ,6% meghaladta, államosítottak. Ezzel szemben mint dsnid, »ki munkaképtelen, nyugdíjat kap. Nyilvánvaló ezek szerint, hogy Tito Jugoszláviájában mindenki állami alkalmazott, akiről az állam haláláig megfelelően gondoskodik. Miután párt Sínes, mert a Függetlenségi Frontba tönkrült nép egy akarattal és úgy szívvel áll nemzeti hőse, Tito marsall mögött, a pártszéthúzás sem erőtlent! a Jugos szláv iépet. A 4 éve dúló pft.cizénharc nyomait már sehol sem lehet látni... Egy évvel ezelőtt ötéves tervet állítottak fel ma a legnehezebb időszakban tíz százalékkal túlhaladták az előírt programot. Jugoszláviában nemzetiségi probléma nincs, mert ezt a kérdést megoldolják azzal,hogy minden állampolgár egyenjogú, szabadon élhet és fejtheti ki működését a demokrácia etnnkében. afetrája éa szabotász, mint gyakorlati tényező, ismeretlen. A kulcspozíciókban egyszerű proletár dolgozókat láttunk, akik bebizonyították a partizán harcokban emberi erényeiket. Hogy a Vasutas Szakszervezettel kapcsolatban is szóljak, jelenleg 130.000 tagja van, de ebbe a nyugdíjas szakszervezeti teg ok száma nincs benne. A "szakszervezetnek 92 fizetett tisztviselője van, a helyi csoportok, területi titkárok és ü. b. megbízottak, bizalmiak tiszteletdíj nélkül látják el feladataikat. A szakszervezetnek minden vasutas tagja, sami magától értetődik, a tagdíjakat önként fizetik. A tagdíjként befizetett összegeket, előre megállapított költségvetési terv szerint osztják fel, így szervezési alapra 3374, a területi titkárságoknak, helyesebben az öt köztársasági titkárnak 25%, segély- és szociálisalapra 10%, üdülők stb. fenntartására 10%, sportra és oktatásra 10%, míg előre nem lát ofős költségekre 10%-ot irányoznék elő A szakszervezet munkanélküli segélyt nem folyósít, mert munkáshiány van és nem lebeg felettük a munkanélküliség réme. Ami a vasutasok fizetését illeti, a legkisebb jövedelem £200 dinár, a legnagyobb fizetés 6000 dinár, amit, ha magyar pénzre átszámítunk ér. a jugoszláviai árakat nézzük, a dolgozók életszínvonala a békebelihez viszonyítva már 60%. Nem utolsó sorban meg kell emlékeznünk a vasutas nyugdíjasokról. A legmagasabb nyugdíj 5000 dinár. Ezzel szemben semmiféle rendkívüli segély níz.ez. A szabadságot, tekintettel a nagy munkáshiányra, 14 nappal szabták meg. Tüzelő anyagellátás ugyanúgy megvan, mint nálunk, de sebadjegyet nem adnak. Nem érdektelen azt sem megemlíteni, hogy jugoszláv kartársaink a feleség után családi pótlékot nem kapnak. <ia a gyermekek után 175 dinár jár, annyi, amennyiből valóban öltöztetni tudja minden vasutas dolgozó a családját. Jellemző a jugoszláv demokratikus berendezkedésre, hogy iskolai oktatásuk teljesen ingyenes. Aki nehéz viszonyok között él, az az államtól segélyt kap. Nem újság "viszont az, hogy" az élelmiszer jegyre megy, a ruhát "és textíliákat’" pontrendszer alapján osztják ki. Tájékoztatásul szeretném megjegyezni, hogy egy férfiöltöny ára 220 dinár. Minden sportmegmozdulás szakszervezeti vonalon történik és egyetlen egyesület sincs, amely a szakszervezet kebelén kívül működne. Könnyen érthető tohlát, hogy a sportot a legteljesebb mértékben szintén a demokrácia szolgálatába állították. Minden sportmegmozdulásnál nemünk a szakszervezeti kiküldötteket, de minisztereket vagy azok helyetteseit is,minden alkalommal ott látjuk. Tito Jugoszláviája a kultúra területén is hatalmas eredményeket produkál, számtalan könyvet jelentetnek meg évente és ezeket olcsó áron bocsátják a betűszomjas dolgozók rendelkezésére. Látszat szerint ítélve, diktatúra van Jugoszláviában — fejezi be érdekes és a magyar vasutas dolgozók részére értékes nyilatkozatait Gáspár elvtárs —, ha aki a néppel érintkezik, a legteljesebb demokráciával találkozik, mert diktatúrának, a látszat ellenére, még csak nyoma sincs. Ennek igen egyszerű a magyarázata: a nép maga százszázalékosan átélsz, mivel tartozik saját magának, népi fejlődésének és a demokráciának. A kormány intézkedésében érzi Tito marsall szellemét és tudja, hogy Tito kormányának intézkedéseit nyugodtan magáénak valthatja. A jugoszlávok megértek a demokráciára a négyéves partizánharc alatt, a túrják, hol a helyük. A férfiak és a nők között magvalósult a teljes egyenlőség, a nők sok hőst adtak a jugoszláv eszményeknek, s mindenütt ott találjuk őket, ahol alkotómunka folyik. — A megújhodott Jugoszlávia — hősi harcaival és nagy eredményeivel — valóban a demokrácia iskolapéldája. Mi a helyzet a három szolgálati évet be nem töltött 7000 pályafenntartási munkás el§0csii3$iiisi ügyében ? A'tófilíes hiteim éjszakásra hivatkozva ftS Igazgatóság D.főosztálya 1346 december 29-i hatállyal elrendelte a S ‘szolgálati évet be nem töltött 7000 munkás elbocsátását. **• A D-fő ezzel a rendeletével nemcsak az érdekelt 7000 munkás ideára kerülését okozta, hanem az összesutasság ■ megdöbbenését is kiváltó idő, mert eddig nem volt gyakorlatban téli hónapokban munkéé elbocsátás. Mi a D-fő elhatározásának az előzménye " Erre a választ a közlekedésügyi minisztériumban 1940. december hó 23-án megtartott feljegyzésből kapunk. Augusztus 1-én a stabilizáció bekövetkeztekor az augusztus 1-i követelések kiegyenlítésére felmerült kiadások következtében a pályafenntartás hitelmegszabásának (beruházás, felújítás és üzami költségeit) teljes évi töszegét a költségvetési év első félévében felhasználták, így előállott s. 20 millió forint bérköltség, mely összeg szüks* séges a 8x évet betöltött munkások bérkére, setére s ezenkívül hiányzik a hétezer 8 évet be nem töltött munkás keresete, mintegy 15 millió forint. Az igazgatóság pénzügyi osztálya a hiányzó 15 millió forint fedezését a munkások elbocsátásával akarta megoldani. Tény az, hogy a jelenlegi munkáslétszám mellett egyes legfontosabb helyeken nem végezhetők el az üzemfenntartás céljából létfontosságú munkák a 9000+7000 munkás kerettel. Ezért az ország újjáépítésének, valamint a szervezett munkások érdekében a vezetőség határozottan állást foglalt a F.fő rendeletével és ásóknál utasította, Pápa Árpád pályafenntartási útkén, hogy dolgozzon fel tervezetet, melynek alapján megoldható ez elbocsátásra kerülő munkásság sorsa. A szakszervezet közbelépétón tíi határia * felmondási határidő kitolódott január illetve 8 napos határidős sorződésról iS’iff. Január 10-i kelt szó esei a D.fti távirati rendelkezésével véglegesen rendezte a 3 éven aluli munkások elbocsátásánál ügyét. Ennek értelmében a szolgálati főnökök az Üzemi Bizottságokkal egyetértve, 3 kategória szerint javaslatot terjesztenek elő azon munkásokról, akiknek visszatartása az intézet szempontjából feltétlenül fontos. Ez a S kategória módot nyújt arra, hogy az elbocsátásoknál a szociális szempontok döntő szerepet vigyenek és így a nagyobb családúak megmaradhassanak munkahelyükön. SzatoHtóryessetünkaert sikerült tehát, fia nem is mind a hétezer munkást, de nagy hányadát visszatartani. Ha nem adjuk fel küzdelmünket az elbocsátásra kerülők ügyében sem, mert teljesen tisztában vagyunk azzal a ténnyel, hogy éppen a pályafeuaítási szak az, amely teljesen kiváltságos rm-et igényel a munkásoktól, amely szaktudást egyedü s az államvasutaknál lehet elsajátítani s így feltétlen fontos ezt a létszámot is megmenteni az újjáépítés és az utánpótlás számára. Tudjuk, hogy a D-fő tisztában van ezzel az állásponttal, de vájjon a pénzügyi szakemberek gondolnak« az Államvasutak fejlődésére, amikor a mutatkozó pénzügyi hiányokat az oly nagyon fontos munkát végző munkások elbocsátásával akarják kiegyenlíteni ?. *