Szabad Vasutasok és Hajósok Lapja, 1948 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1948-03-01 / 3. szám

1948 február 15. • fktmkméemwd A Minisztertanács elfogadta a Munka Ér­demrend és Érdemérem alapítására vonatkozó előterjesztést. A törvényjavaslat szerint a hároméves terv megvalósítása érdekében többek között a köz­lekedésben kiváló érdemeket szerzett magyar állampolgárok kitüntetésére alapítják a Ma­­gyar Mordva Érdemrendet és Érdemérmet. Az érdemrendnek arany, ezüst és bronz fo­kozata lesz, az érdeméremnek csak egy foko­zata. A Magyar Munka Érdemrend adomá­nyozásával a törvényjavaslat szerint pénzju­talom is jár, amelynek összege az arany fo­kozatnál 5.000, az ezüstnél 3.000, a bronzfoko­­zatnál 1.500 forint. Legutóbbi lapszámunkban felhívtuk a vasu­­tas dolgozók figyelmét arra hogy kötelessé­güket fokozottabban igyekezzenek ellátni, mint azt tették a fasiszta vezetés alatt, szilárd tiltsák meg­ a munkafegyelmet, akadályozzák­ meg az üzemi jogtalan eltulajdonítás­ok­a­t és az árutolvajlást. Nem sokkal cikkünk megje­lenése után következett be a Budafok-Háros-J sajnálatos baleset. Vasutasaink egy r­észe úgy­látszik nem veszi elég komolyan a szakszer­vezet jóakaratés figyelmeztetését, továbbra is azzal a nemtörődömséggel és bűnös gondat­lansággal végzi felelősségteljes szolgálatát, ami a Demokrácia nehéz munkával és áldo­zattal elért eredményeit a pusztulásba dönti A közlekedési kormányzat csak úgy, mint a szakszervezet és a MÁV Igazgatósága kér­lelhetetlen szigorral fog eljárni a jövőben minden felelőtlenséggel és a szabotázs határán mozgó szolgálat­teljesítéssel szemben. U­gy­anakkor gondja lesz azokra az öntuda­tos vasutasokra is, akik jó munkát végeznek a népi demokráciáért. Az előbbieknek állás­vesztés, börtön, teljes anyagi­ és erkölcsi rom­­já* a bű­nhödésü­k, míg a kötelességért kiválóan teljesítő vasutas dolgozóknak nemcsak társa­dalmi megbecsülést jelentő érdemérmet, ha­nem nagyobb darab kenyeret is fogunk jut­­tatni. Állami kezelésben a Bodrogközi Gazdasági Vasút, a Nyiregyházavidéki Kisvasutak és a Hegyközi Vasút A Magyar Állam­vasutak 1948 január 1-től kezdődő hatállyal saját kezelésébe vette a Bodrogközi Gazdasági Vasutat, a Nyiregy­­h­­ázavidéki Kisvasutakat és a Hegyközi Vasutat. Az ü­zletkezelendő keskeny­ nyom­közű vas­útiak központi igazgatósági szerveként. Var­ga László MÁV elnök, az Elnöki Hivatal II. osztályát jelölte ki, ahol „Kisvasutak Ügyei“ elnevezéssel önálló csoport létesült. Örömmel, kortársi és elvtársi együttérzés­sel üdvözöljük az Államvasutak nagy család­jában a három kisvasút valamennyi dolgo­zóját abban a reményben, hogy fokozott munkánk és együttműködésünk jelentős mértékben hozzásegíti majd népi d­emokráci­­ánkat fejlődéséhez, hároméves tervünket pe­dig a várt sikerhez. 3 Képzőművészei Meghívót kaptunk Radnai József elvtárs, vasutas festőművész reprezentatív kiálllításá­­nak ünnepélyes megnyitására. Különös érdeklődéssel tekintettünk a kiállí­tás megnyitása elé, már csak azért is, mert a meghívón kiállítási anyagként az ország közlekedési vonalainak háború okozta rom­­bolásai, a budapesti—dunai és vasúti hidak, állomások fasiszta kezek­ okozta pusztítása szerepeltek. Ehhez hasonló kiállításról közelm­ultban emlékeztünk meg s nem értet­­ti­­ok, hogy Radnai miért kényszerült külön utakra, miért nem állította, ki a rombolások­­ról festő­ akvarelljeit és pasztellrajzait Vasutas Képzőművészeti Iskola által rendezett a kiállításon. Ilyen érzésekkel eltelve, de választ nem nyerve, tekintettük meg a festőművész leg­­újabb alkotásait. Attól függetlenül, hogy Radnai­­ elvtárs régi kiállítóin a lm­­ai és külföldi tárlatok­nak, meg kell állapítanunk, hogy még­­ ma is azoknak a­­ távlatos nagy érzéseknek az embere, amelyek a természeti tájban talál­ják meg kifejezésük tárgyátIsmét előtűnik Radnai egy másik képével mint­ a régi Nemzeti Szalon és ír Műcsarnok kiváló kolo­­ristája, ahol a mestírt a, „Mention Honorable"­­val tüntették ki. Az olasz neoklasszikus iránnyal tart rokon­ságot Radnai- tl&lszik, hogy szereti az olasz s­zalmát tájak vibrációs színeit s az osztrák Alpese­k fenséges hangulatát. Ecset, kezelése sok tájképén bravúros könnyedség­­gel old meg nehéz feladatokat. A Szalmássy­ Galériában kiállított anyaggal rész­etesen foglalkozni hely hiányában nincs módunkban, de Radnai olajfestményei közül különösen elragadta a nagyszámú közönséget a „Zebegényi napsütés”, a „Mátrai napos erdő", a „Gyilkos tó", a „Balatoni naplement­éinál megkapóan szép festménye. Akvarelljei közül a „Dunai táj" és a Spalatói utcarész­let”, míg a közlekedés­ romképek közül a ko­máromi, a hegyeshalomi pályaudvarokról fes­tett képei általánosan tetszettek. SZABAD VASUTASOK ÉS HAJÓSOK LAPJA mmtmmmmm ...mi............................... nini­i .........mii ■ [UNK] A szakszervezet 19.009 forintot adományozott a görög segélyakcióra Az árvízkárosultak megsegítésére 10.000 forintot a Bazilika kijavítására 1000 forintot ajánlott fel A vasutas dolgozók a görög segélyakciója országos méretű mozgalommá szélesült: szakszervezet központja már eljuttatta az ille­­­tékes helyi csoportokhoz az 1—3—5 és 10 fo­rintos görög seg­­lybélyegeket , máris híreink vannak arról az örvendetes tényről, hogy agyar vasutas dolgozóik nem maradnak mö­­­­götte az ország többi üzemi dolgozóinak ada­kozás tekintetében. A vasutas szakszervezet központja egyéb­ként maga is elöl járt jó példával: a görög nép szabadságharcának megsegítéséhez 10 000 forin­ot szavazott meg és eljuttatta azt illaté­­kes helyre. Magyar vonatkozásban a vezetőség az ár­vls sujtotta’ nincstelenek megsegítésére továbbá 10.000 forint segélyt adományozott, míg a­ Szent István Bazilika leégett kupola, a tetőzetének újraépítéséhez 1Q00 forintot .italt át. jj»jifi , .­­ •• Felhív­ják a viviwtan dolgozók figyelmét a görög nép szenvedéseire. Minden vasutas vegye ki részét az adakozásból anyagi helyzet­­­értek megfelelően. mi ■ [UNK]inig! "iirnniMi Gáspár Sándor főtitkárhelyettest Szabadság Érdemrenddel tüntette ki a köztársasági elnök A Magyar Közlöny 28. számából vett érte­sülés szerint, a miniszterelnök előtárj ejtésére a magyar szabadság kivívása és a demokrá­cia kiépítéséért szerzett kiváló érdemének el­ismeréséül Tildy Zoltán köztársasági elnök Gáspár Sándor elvtársnak, a Magyar Vas­­utasok és Hajósok Országos Szabad Szakszer­vezete főtitkárhelyettesének, a Magyar Sza­badság Érdemrend bronz fokozatát adomá­nyozta. Ezzel egyidejűleg a miniszterelnök előter­jesztésére hozzájárult ahhoz, hogy Borbély Béla elvtára, államvasuti alkalmazott részére korábban Érdemrend adományozott Magyar Szabadság bronz fokozata az Érdemrend ezüst fokozatával felcseré­ltessék. Büszkeséggel tölt el bennünket a Magyar Közlöny vasutas vonatkozású híre és lapunk útján köszöntjük a két szabadságrendes vas­utas elvtársat. * f/ ff I f ff • s / Közlekedési tárca bizottsági tárgyalása befejeződött Gyócsi Jenő volt a tárca előadója, Végh Lajos a teljesítménybérrendszer és a műszaki pótlék kiterjesztése ügyében szólalt fel Az elmúlt napokban tárgyalta az ország­­gyűlés Közgazdasági és Közlekedési Bizott­sága a közlekedésügyi tárca költségvetését A költségvetési tárgyalás során a közleke­désügyi tárca előadója Gyécsi Jenő elvtárs főtitkár országgyűlési képviselő volt. Végh Lajos elvtárs, országgyűlési képviselő szólt hozzá a költségvetési vitához a teljesít­ményi bérrendszerrel és a műszaki pótlékkal kapcsolatban. Gerő elvtárs, közlekedésügyi miniszter vála­szolt Végh elvtárs hozzászólására. Válaszában kifejtette, hogy a műszaki pót­­lékot a Gazdasági Főtanács különböző állami intézmények megkeresésére vénet­te be az ál­­talánosan ismert mérnökhiányra való tekin­tettel és arra, hogy a magán­parban foglal­koztatott mérnökök különböző címen és meg­bízásokra való hivatkozással magasabb díja­­­­zást élveznek, mint az állam­i alkalmazásban­­ lévő mérnökök, ahol a státusz nem nyújt ma­­­­dot ennek a fizetéskülönbözetnek megyugtató rendezésére. Gerő elvtárs a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a teljesítményi bérrendszer adminisztra­tív előkészítése kevés kívánni valóval már teljesen elkészült , a megfelelő anyagiak elő­teremtése után kiadják a rendeletet is. tma A közalkalmazottak küldöttségileg kérték nyugdíj 80 százalékra történő felemelését A nyugdíjra közalkalmazottak az elmúlt épokban küldöttségileg keresték fel Tildy albán köztársasági elnököt Kérték, hogy a rá érvényben lévő 70%-os nyugdíjilletmé­­geiket a hároméves terv első évére é­­ mvelett 0%-ra emeljék fel. A közalkalmazottak kérésének teljesítése természetesen kihatással lenne az állam­i úti nyugdíjasokra is. A Mávnál jelenleg­­­5 000 nyugdíjast tartanak nyilván, így a r..­­.íj 80%-ra történő esetleges felemelése több mint 100.000 közalkalmazásban volt nyug­díjast- özvegyet, árvát és ezek hozzátarto­zóit érintené. A hajózási Főosztály megtartotta I. Országos Kongresszusát Közöljük az új vezetőség teljes névsorát A Magyar Vasutasok és Hajósok Országos Szabad Szakszervezetének Hajózási Főosztálya február 1 én és 2-án tartotta­ I. országos kongresszusát. A hajós küldöttközgyűlés jelentőségét nagy­ban emelte, hogy azon megjelent a közlekedés­­ügyi miniszter, Gerő Ernő elvtárs is. A minisz­ter nagyfontos­ságú beszédét lapunkban vezér­cikként közöljük. A kétnapos hajóskongresszus jó eredmén­­nyel zárult és a jövő tekintetében is kiemel­kedő munkát végzett. A kongresszussal kap­csolatban hajós elvtársaink részére külön nyolc oldalas értesítőt adunk ki, éppen ezért itt csak a megválasztott új vezetőség névsorát kö­­zöljük­. A Hajós Szakszervezet elnöke: Csilling An­tal, alelnök: Szaton Rezső és Németh József, titkár: Paksi Kiss Ottó, szervező titkárok: Bágyoni József, Holler Gusztáv és Ferzsigán László, pénztáros: Kovács Géza és jegyző: Szika Lajos. A vezetőség tagjai: Besides Elemér, Sva­­gerkó Erzsébet, Faik Miksa, Czirok Mihály, Bézi László, Szabó Béla, Szabó Ferenc, Lázár Manó, Bálint István, Vizner Mátyás és Pethő Menyhért A választmány tagjai: Hurszki Rudolf, Pandula Rezső, Darai Ferenc, Bakos Bálint, Pintér József, Zsiray József, Leó István György, Dózsa Sándorné, Frommer Melánia, Kertész Iátván, Saskat Dénes, Kardos Péter, Richter János, Schütz Ferenc, Paksi Kálmán és Markovics Gyula 3 Gulyás Béla elvtárs, az Északi főműhely kiváló dolgo­­zója, szakszervezeti osztály bizalmi és az MKP szervezet elnöke, január 25-én várat­lanul elhunyt. Gulyás elvtárs 1918-ban tevékenyen részt vett a szolnoki műhelyben a munkás­­mozgalomban. Emiatt meghurcolták, több évi börtönbüntetést kapott. Büntetésének kitöltése után, mint megbélyegzett mun­kás, nem tudott szakmájában elhelyez­kedni. A legnehezebb és legborzasztóbb hajszával tdl ,napok következtek, nyo­­morral, éhezéssel. Végre 1935-ben sikerült elhelyezkednie a csepeli Weiss Manfréd üzemben, ahol öntudatos munkáshoz illően tovább szervezte a munkásságot. Egyik hajsza a másik után követte tevékeny­ségét, de nem adta fel a harcot. A felszabadulás után az a rendszer, amelynek eljöveteléért annyit szenvedett, rehabili­áltatta Gulyás elvtársat. Visszake­rült az Államvasutak szolgálatába, ahol is­­mét a munkásság élére állt és képviselte azok érdkeit. 51 éves volt Gulyás elvtárs, mikor a kér­­lelhetetlen halál elvitte sorainkból. Valamennyiünk számára példa Gulyás elvtárs küzdelmes élete és emlékét elvtársi kegyelettel fogjuk őrizni. A nyugdíjasok fokozottabb küzdelme az élettel Hiv­atalos és hivatali légkörön kívül sok szó esik napjainkban a munkából becsülettel ki­öregedett vasutasokról és közvetlen hozzátar­tozóik emberségesebb aggkori ellátásáról. Lássuk be őszintén, ez a kérdés nem ok nél­kül került a mindennapi problémák homlok­­terébe. Az életkörülmények lehetőségével szá­­molva, egy vagy két legmagasabb fokozattól eltekintve nem találunk olyan nyugdíjast, aki az őt megillető nyugdíjból a legalacsonyabb fokra csökkentett igényét ki tudná elégíteni. A vasutas nyudíjasok nélkülözésének szá­nalmat gerjesztő állapotát látjuk, ha a hozzá­­­juk legközelebbb álló még tényleges szolgálat­ban lévők mai helyzetével összehasonlítva vizsgáljuk a nyugdíjasok élet­fenntartási szük­ségleteinek biztosstikát. A gondolatát h­elvetendőnek tartjuk, mint­ha a ténylegeseknek megadott járandóságuk csak egy fillérrel is meghaladná a legszeré­­nyebb emberi igény kielégítésének megfelelő összeget. Nem lehet kétséges tehát, hogy a pótlékolásokkal való helyzetjavítás, mint ha­lasztást nem tűrő szükségszerűség jött létre. Ám ha közelebbről vizsgájuk a kérdést, arról győződhetünk meg, hogy ez a szükségszerűség a nyugdíjasok­at sem hagyta érintetlenül, őket sem kímélte és nem kíméli ma sem. A nyugdíjasok sérelme akkor vette kezdetét, amikor a ténylegesek vonalán törzsfizetés már nem fedezte a megélhetés szükségleteit, amit pótilletményekkel hoztak egyensúlyba az élet követelményével. Ezzel szemben a nyugdíja­­sokra újból ránehezedett az első világháború utáni legreakciósabb időnek az a hagyatéka, amely szerint a nyugdíj­járandóság összege a törzsfizetés 60%-ában lett megállapítva. A nyugdíjas vasutasok nyomorúságos sor­­suk iránt tanúsított jóindulatnak tekintette azt az intézkedést, amikor járandóságukat 1047 február 1-én ~0%-ra emelték fel. Fokozta örö­­müket az a márciusban, a napilapokban meg­jelent közlemény, mely szerint a pénzügyi és népjóléti miniszterek egyetértően májusra 80%-ra, augusztusig pedig további felemelését helyezték kilátásba. Azóta egy egész esztendő múlt el anélkül, hogy a nyugdíjasok járandó­ságát az árak tempószerű emelkedése ellenére legcsekélyebb összeggel emelték volna. Nyug­­díjas vasutasaink tudják, tisztában vannak vele, hogy az ígéret be nem váltása nem tör­tént ok nélkül de főleg hogy van a közleke­­désügyi miniszter oszt^kózonsága miatt tör­­tént. De mivel a nyomorúság mindannyiuk la­kásában már nem csak kopogtat, de elvisel­hetetlen módon dörömböl, valamennyien fájó érzéssel várják a rájuk nézve megváltó pilla­­natot, amikor az átkozott reakció eme gyá.­szos emlékét is a feledés lomtárába helyezhe­tik. < * PASZTY KAROLY Szakszervezeti napok kezdődnek szerte az országban. Felhívjuk vasutas elvtársaink figyelmét, hogy ezek a szakszervezeti napok olyan anyagról tájékoz­tatják a tagságot, amelyet mindenkinek érde­mes saját érdekében meghallgatni. Ezért mi­nél számosabban jelenjünk meg az ott tar­­tandó előadásokon.

Next