Szabadság, 1946. április-június (2. évfolyam, 75-144. szám)

1946-04-02 / 75. szám

* E­I)­I) 1946 április 2. (I. évfolyam, 75. sz.)­íra 50.000 pengi­s««ikes*tőb!**»n­sáff: ANTALFFY GYULA, DARVAS JÓZSEF, GÁBOR ANDOR Országos találkozót tartanak a demokratikus nők Április 6-á­n tartja első ülését a Zreneakadémia nagytermében a De­mokratikus Nők Országos Talál­kozója. Rajk Lászlóné és Fái Boris tart­ják meg ezen a napon beszámoló­jukat a Nőszövetség egy esztendős munkájáról. Április 7-én Földi Ilus tartja meg előadását a „Gyermek és családvédelemről.“ Már eddig több mint 300 község és város ezernél több küldöttje je­lentette be részvételét. Romániából háromtagú delegáció indult útnak e­lőkongresszusra. Minisztertanács Nagy Ferenc min­iszterelnök el­nökl ősével hétfőn délelőtt 11 órakor rendkívüli minisztertanács volt, amelyen a telepítési törvényjavas­­latot tárgyalták. Hain Pétert a gyüjtőfogházba szállították Szombaton este ,a Refcus-kórház­­t­ól a gyüjtőfogháziba szállították Ji­rin Pétert, a svábhegyi hóhért, aki, mint ismeretes, az akasztástól Brain félelmében öngyilkos lett. Hain Péter állapo­t nem kíván tt­rniru sjortdorr étporás Vr­­imgy *. Jtókus-kórházban tiltják. Mihelyt felépül, nyomban a Markó-utcai fogházba száll­ják, a*101 kihirdetik (Előtte az ítéletet. Böhm Vilmos követi megbízatása A minisztertanács a külügymi­niszter előterjesztésére hozzájárulá­sát adta ahhoz, hogy Böhm Vilmos rendkívüli követ és meghatalma­zott miniszter követi minőségben Svédországban Magyarországot képviselje. Böhm Vilmos 1880-ban született, részt vett a szociáldemokrata moz­galmakban mint a párt gazdasági ügyeinek vezetője. 1918-ban had­ügyi államtitkár, majd 1919-ben hadügyminiszter és hadseregfőpa­­rancsnok volt. 1919 óta emigráció­ban élt. Feloszlatták a török szociáldemokrata pártot Ankarából jelentik. A török korm­m­ány feloszlatta a török szociál­demokrata pártot. Az intézkedést azzal indokolták, hogy a párt az alapszabályokba ütköző tevékenysé­get fejtett ki, amikor érintkezésbe lépett külföldi pártokkal. A felosz­latás után Törökországban mind­össze három párt marad: a köztár­sasági néppárt, amely a „hivatalos párt", a demokratapárt, amely újabban mindjobban terjeszkedik és a nemzeti talpraállítás pártja, amely belső bomlásban szenved. Kitelepítik a Markó-utcai fogház sváb foglyait Az igazságügyminiszter utasí­totta a népügyészséget, hogy vizs­gálja felül a Markó-utcai fogház­ban levő sváb foglyok ügyét. Azo­kat a volksbundistákat, akik csak kisebb büntetést kaptak, ki fog­ják telepíteni. Ezért a népügyészség végzést hoz, amelyben az illetők ellen ideiglenesen megszüntetik az f­ljárást s amikor az összes sváb foglyok ügyében megtörténik a fe­lülvizsgálat, együttesen kerülnek a kitelepítő vagonokba. Elsősorban azokról van szó, akik hathónapi, vagy annál kisebb börtönbüntetést "kaptak. Az igazságügyminiszter rendelkezése lehetővé teszi, hogy a túlzsúfolt Markó­ utcai fogház be­fogadhassa a Budapestre szállított fej háborús bűnösöket.­­ Nagy Ferenc miniszterelnök pécsi beszéde a kormány gazdasági programjáról és a külpolitikai kérdésekről Szombaton pontosan negyedegyszor futott ki a Keleti pályaud­varról az a különvonat, amely Nagy Ferenc miniszterelnököt és kíséretét vitte pécsi útjára. A kisgazda­ minisztereken és államtitká­rokon kívül ott láttuk a Magyaar Kommunista Párt képviseletében Rajk László belügyminisztert, a Szociáldemokrata Párt részéről dr. Ries István igazságügyminisztert, a Nemzeti Parasztpárttól pedig Keresztury Dezső vallás- és közoktatásügyi minisztert. Ercsin, Sárbogárdon, Újdombóvárott, Baranyaszentlőrincen va­sárnapi gúnyát öltött küldöttségek, feh­érruhás lányok, díszruhás rendőrök és ünnepi köszöntők fogadták az érkezőket. Pécsett különösen meleg fogadtatás várta Nagy Ferencet, Ba­ranya szülöttjét. A miniszterelnököt és a négy párt képviseletében megjelent minisztereket a pályaudvar csarnokában Tolnai József polgármester köszöntötte, majd este a Városi Színházban díszelő­adás volt a vendégek tiszteletére. Koós Károly Budai Nagy Antal című műve került bemutatásra. Az előadás után a Kisgazdapárt pé­csi tagozata rendezett vacsorát a fővárosi vendégek tiszteletére a Belvárosi Katolikus Körben, ahol több pohárkoszön­tó hangzott el. Nagy Ferenc miniszterelnök az üdvözlésekre válaszolva hangsú­lyozta, hogy demokráciánk lehetővé tette a nép fiainak érvényesü­lését. Rajk László belügyminiszter pohárköszöntőjében többek közt ezeket mondotta: — Az országnak lehetnek különböző pártjai, de megyár nép csak egy van. A magyar népnek csak egy országa van és mindazok, akik iga. -naki.-«a£t otik, y.énKiket, ve*P tojjet yl'vi­gh­ • 0« r- ig !'fill.mtr’drn sk er' is, hogy a köztársaság tör­vénybe iktatásával mi törvényben mondattuk ki a magyar nép minden, egyes polgárának a szabadságjogait, a,­­megélhe­téshez való jogait. Legfőbb feladatunk, hogy ezt a törvényt valóságos tartalommal tölts­ü­k meg. Ha a négy párt meg tudta■ tenni együtt az utat idáig, együtt kel működniö­k abban is, hogy amit közösen vállaltunk, azt maradéktalan­ul közösen végre is hajtsuk. A vasárnapi nagygyűlés Vasárnap délelőtt tíz óra­ tájt már egyre tódul a nép a Szé­­chenyi­ térre. Jobbára a környező falvak lakói, három megyének küldöttségei, népképviseletbe öltözött csoportok érkeznek. Körös­körül az ablakok és az erkélyek megteltek hallgatósággal. A Nádor­szálló erkélyén tizenegy órakor megjelenik a városparancsnok ve­zérkarával, a jugoszláv misszió vezetője és több más helyi közéleti személyiség. Pontosan negyed tizenkettőkor lép nagy ünneplés köz­ben az emelvényre Nagy Ferenc miniszterelnök, hogy megkezdje nagy, kétórás beszédét, amelyet oly nagy várakozás előzött meg országszerte. „Harcos demokráciára van szükség, Nagy Ferenc miniszterelnök két­órás nagy beszéde elején történelmi visszapillantást vetett az elmúlt ne­gyed évszázad küzdelmeire, majd így folytatta: " A demokrácia a második vi­lágháború után már nem lesz­ poli­tikai kísérlet, amelyet felválthat a régi rendszernek valamilyen javí­tott formája, hanem végleges politikai életforma, amelyért élni, dolgozni és meg­halni is érdemes. Arról lehet beszélni a demokráciá­ban, hogy időről-időre melyik párt milyen mértékben részesedjék a ha­talomból a népakarat folytán, csak egyről nem lehet szó, hogy még­­egyszer kiadja a nép a kezéből a hatalmat. Harcos demokráciára van szük­ség, legalább olyan eréllyel kell harcolni a reakció ellen, mint ahogy a régi világ vezetői har­coltak a demokrácia ellen. Ha ők önös érdekből féltették a maguk önkényes világát, akkor ne­künk több erkölcsi jogunk van vé­denünk a magyar nép felemelésé­nek rendszerét. Az együtműködés nélkülözhetetlen politikai eszköz Másik nagy feladat, — foly­tatta a miniszterelnök — amely a népre hárul, a politikai együttmű­ködés megteremtése. Nemcsak a kormányzatban, a parlamentben, hanem a falvakban és városokban is. Nem szabad az egyimtmfi­kö­­dést szükséges rossznak tekin­teni, hanem nélkülözhetetlen politikai eszköznek, a belső rend biztosításához és az or­szág újjáépítéséhez. A demokratikus magyar társadalom következő feladata a társadalmi báh­é biztosítása. Kétféle vonatko­zásban kívánok erről szólni. Egyik vonatkozása a vallás és a politika­­egymáshoz való viszonya. Sajnála­tos lenne, ha az egyház körein be­lül helytelen vélemény alakulna ki a magyar demokrácia megítélésé­ről. A másik vonatkozás a faji vagy a felekezeti gyűlölködés. A magyar társadalmat figyelmeztetem, ne engedjen utat az antiszemitizmus indu­latainak, mert egyrészről a világ leganti­­demokratikusabb tömeghangulatá­­nak nincs helye a magyar demo­kráciában, másrészt tűrhetetlen len­ne, hs még egyszer megpróbálnának !— Nagyon helyeseljük a munkás­egységet, — folytatta a miniszter­eln­ök — helyeseljük a munkásság poli­tikai összefogását és a szak­szervezetben való gazdasági egységét is, de kívánnunk kell a parasztegységet is. A magyar munkásság számtalan esetben adta tanújelét annak, hogy teljes mértékben átélni a demo­kráciában lean­áruló feladatokat. A .~v - st ! v* : átí-nció emelkedése — és itt hadd mondjak köszönetet a pécsvidéki bányászok­nak, ahol a termelés elérte a béke­beli­ szín­vonalat és mértéket — az egyes üzemek eredményei, a Kos­­suth-híd megépítése mind a magyar munkásság hazafias áldozatait mu­tatják. A közelmúlt politikai feszültségé­ről Nagy Ferenc a következőket mondotta: — A politikai élet az elmúlt hó­napokban eljutott a maga nagy teherpróbájáig. Feltűntek a tisztá­zatlan nézetek a kissé szétesett po­litikai életben és nagyon megerő­södött a reakció reménysége. Amikor rádöbbentünk ezekre a jelenségekre, akkor nem lehe­tett már másként segíteni, csak radikális módszerrel. A Független Kisgazdapárt a vál­ságban hirtelen megtalálta önma­gát: elindult azon az úton, amely­ről sohasem tért le, csak megállt egy pillanatig. A kormány külpolitikájának irá­nyát fogalmazta meg ezután a mi­niszterelnök. — Magyarország külpolitikai helyzete gyökeresen megváltozott. A háború előtt olyan volt a magyar külpolitika, mint a fél­oldalra nőtt fa, csak nyugati irányban nyújtotta ki ágait, mert kelet teljesen el volt zár­va. Végtelen egyoldalú hatás, a német hatás érvényesült.­­— A felszabadulással nemcsak tüzet gyújtani azok, akik most nem találnak módot pecsenyéjük megsü­­tésére. — A társadalom kötelességei so­rába tartozik a központi hatalom tekintélyének növelése is. Ha a törvények ellen a polgár vét, szi­gorú következményeknek teszi fel magát. De még szigorúbb bünte­tést érdemel az, aki olyan minőség­ben követ el törvénytelenséget, amely minőségben a törvényességet kellene védenie. 3. belső reakciónak, de ennek az egyoldalú külpolitikának hatása alól is felszabadultunk. Április 4. én lesz egy éve, hogy a Vörös Hadsereg végkép kiverte hazánk földjéről az ellenséget. Ünnepi ér­zésekkel várjuk ennek az évforduló­nak az eljövetelét, hogy örömünk­nek kifejezést adjunk és a megem­­lékezés virágaival díszítsük azok­nak az orosz katonáknak a sírját, akik életüket adták a szabadság­­ért, a mi Szabadságunkért is. A magyar külpolitika ter­mészetszerűleg elsősorban a Szovjetunió felé fordul. Kevés annyit mondani, hogy érde­künk a vele való jóviszony, de ke­vés a hivatalos barátság is. R­a van szükség, hogy népünk lelkében is állandóan erősödjék a vágy az igazi barátság után, hangulatával, magatartásával szolgálja az őszinte jó viszony kimélyülését. — A hálán túl egyéb kötelessé­­günk is van a Szovjetunióval szem­ben. A háborús károkért jóvátétel­lel tartozunk. Amikor a magyar kormány mindent elkövet ennek fokozott teljesítésére, innen hívom fel mindazokat a tényezőket, ame­lyeken a jóvátételi szállítások múl­nak, hogy a kormánynak ezt a tö­rekvését minden erővel támogas­sák, mert­­ a kormány hatalmával és szi­­gorával kerülnek szembe azok, , akik a jóvátétel teljesítés terén­­ nem hajlandók kötelességüket­­ maradéktalanul teljesíteni. Mindent el kell követni, hogy Ma­­gyarország úgy mint a múltban is, kötelezettségének ezután is eleget tegyen. — örüljünk annak, hogy a gaz­dasági kapcsolatok kimélyítése kapcsán tovább haladhatunk a Szovjetunióval. Bejelenthetem, hogy néhány nappal ezelőtt írta alá a magyar kormány a magyar repü­lésügy és hajózásügy fellendítése ügyében kötött orosz-magyar re­pülés és hajózásügyi szerződést. "Helyeseljük a munkásegységet... Kérés a nyugati hatalmakhoz: adják vissza korábban elhurcolt értékeinket is !— Természetessé mély hálával és őszinte megbecsüléssel fordulunk a nagy angolszász demokráciák felé, az Egyesült Államok és Nagy- Britannia felé. őszinte hálával kö­szönjük meg az Egyesült Államok kormányának azt a döntését, amellyel a németek és nyilasok ál­tal elhurcolt magyar javak egy részét visszaadták nekünk Ennek a szenvedő, de felemelkedésre váró népnek az a kérése, hogy ugyanilyen nemes gesztussal adják vissza a korábban elhurcolt, értékben nagyobb­­java­inkat, így ará­nyainkat is, hogy gazdasági életünk mielőbb a stabilitás állapotába jusson és az élet bizonytalansága mielőbb meg­­szűnjék ebben az országban. Ez a kérésünk a többi megszálló hata­lomhoz, Angliához és Franciaor­szághoz is. „Szívesen látnánk, ha Jugoszlávia tenger­parti igényei jóindulattal intéződnének el" — Tisztában vagyunk azzal, hogy a reálidős magyar politika súlyo­san vétkezett a megtámadott Jugo­szlávia ellen. —­ folytatta Nagy Fe­renc. — A magyar nép széles réte­gei őszinte hálával vették tudomá­sul, hogy a Jugoszláviában élő ma­gyarság emberi és népi szabadsá­gát a jugoszláv demokrácia biztosí­totta. Mi a magunk részéről az or­szágunkban élő szerb, horvát és szlovén lakosság számára a leg­­messzebbmenően biztosítottuk máris a népi, kulturális és emberi jogo­kat. Gazdaságilag is vannak közös érdekeink. Magyarországnak az lenne az érdeke, hogy az Adriára egyetlen jószomszédi ország terüle­tén jusson ki. Ezért látnánk szívesen, ha Ju­goszlávia tengerparti igényei jóindulattal intéződnének el. Romániával eddig sikerült a legba­­rátságosabb jóviszonyt fenntartani. Helyesnek tartanám, hogy ha a nemzetközi politika illetékes fóru­mai előtt felmerülnek is közöttünk kérdések, ezek elintézése sem za­varná meg a további jóviszonyt a két ország között. Groza Péter ro­mán miniszterelnök többször meg­nyilvánult magyarbarát politikája

Next