Szabadság, 1946. július-szeptember (2. évfolyam, 145-220. szám)

1946-08-20 / 186. szám

KEPP, 1843 AUGUSZTUS 20 Gábor Andor: d>&AZ&*mény. Sío , a félbemaradt Hitler, Szálasi előde Bevallom, nem tudtam, hogy Bö­szörmény Zoltán, a magyar kaszás­keresztes mozgalom vezére, életben van még. Csak abból tudtam meg, hogy most a Népbíróság elé kerül. S ezzel kapcsolatban elolvastam a „Fáklya Irodalmi Intézet“ 144 ol­dalas kis könyvét, amelynek címe, lelke és tartalma ez: „BÖSZÖR­MÉNY.“ Nyilván Böszörmény párt­jának a kiadása s ezért alkalmas arra, hogy Böszörménnyel és moz­galmával megismerkedje­n belőle. A könyvecskéből látom, hogy Bö­szörmény, aki, mielőtt vezér lett — Vezér, Führer és Duce értelem­ben —költő volt s csak élete de­lén látott hozzá, hogy magából sorsharagot csináljon és megala­­pitsa a magyar nácipártot, meg­előzte Szálasit és a többi magyar Hitler-kópiákat. Vitorláját a nincs­telen paraszt lázadozó földélvégével dagasztatta s mert a magyar ural­kodó osztály megijedt demagógiájá­tól, leütötte a Böszörmény-mozgal­mat s félretette Böszörményt, aki akkor túl korai jelenség volt szá­mára. Dicsőség a Nagynak! Hogy mozgalmának sikere lehe­tett, azt látom e könyvből, képei­ből, melyeken a termetes és jóhúsú Böszörmény barnainges „rohamosz­tagai“ (USA, Sturm,Abteilung) élén masíroz, a könyvhöz mellékelt kótá­­ból amely egy „Böszörmény Szabad­ság Indulót“ foglal dalba, s légió­ként látom azokról a dicsőítő ver­sekből, amelyekből kitetszik, hogy Hitler Adolf tulajdonképpen kis­miska Böszörmény Zoltánhoz ké­pest, akiről Tóth János nevű híve így énekel:­­ Valóra vált csoda, Isten új ostora, Attila királynak Vérbeli rokona Álmos vezér kardja, Árpád tiszta vére, Ki­vakítva ragyog Magyarok egére. És akinek ez sem volna elég, noha ez már elég sójt, az még többet is kap a következő költői nekilendü­lésben, amely a „Böszörmény Zol­tán ...“ c. vers folytatása. Rákóczi, Zrínyiek Véres csatabárdja, Slónyady Mátyásnak Bírói pálcája, Kossuth Lajos lelke, Széchényi lázálma, Petőfi lantjának Viharzó trillája. ’ Aki még emlékszik Hitler leg­alább ezer évre megalapozott biro­dalmára, amely a világ náci-S­gyalt hódította s tizenhárom év múlva vérbefült, nem csodálkozik a vers befejezésén sem: Mi nékünk Böszörmény ! Még most sem tudjátok ? Kifosztott magyarok: A Ti Prófétátok! E földön egyedül Csak őt kövessétek! Biztos alapköve Egy új ezredévnek! Látnivaló, hogy itt kisebb túlzá­sok fordulnak elő, melyeket az élet utóbb kikorrigált. Én pedig olyan alaposan, hogy amikor utóbb a ma­gyar náciuralom ezer éve, vagyis összesen három hónapja, elkövetke­zett, már nem Böszörmény, hanem egy másik eszelős lett — Magyar­­ország számára — isten ostora. A próféta életrajza Olvasom életrajzát a könyvecs­kében és látom belőle, hogy 1893- ban született a pestmegyei Zsidó község melletti Zsidai tanyán, egyetemet járt, jog- és államtudo­mányi doktor lett, miniszteri tiszt­viselő is volt és közben, folyton versköteteket adott ki, amelyek egyikében Prohászka Ottokár írt előszót. Aztán: „A vörös rémuralom alatt tevé­keny részt vett az ellenforradalom­ban, a Krisztina-téri templom előtti harcban csak a véletlen menti meg életét. A rémuralom leverésekor az egyik fegyveres alakulatban is szolgálatot teljesít, majd „Új írás" cílen hetilapot indít és szerkeszti. Szóval az ellenforradalom szel­lemi lumpenproletariátusához tar­tozott e nagy ember, aki, miután visszavonult az egyetemi bajtársi egyesületek országos vezetőségétől 1930-ig „földműveléssel foglal­kozott“. Ebben az évben „húsz ki­váló magyar író tollából „A kor­­társak ítélete“ címen kötet jelenik meg, amely méltatja Böszörmény költészetét és egyéniségét és ...“ Szerencsére ez a kötet nincs a kezem ügyében, s így csak látatlan­ból látom, hogy a magyar irodalom neves embereinek sejtelmük sem volt arról, hogy miből lesz a csere­bogár. (Ezt ebből a könyvecs­kéből látom, amelyben szintén felvonul­nak mindenféle kritikusok vélemé­nyei s az embernek leesik az álla, ha olvassa, hogy ki mindenki nem vette észre, hogy Böszörmény Zol­tánban ,a készülő magyar fasizmus áll vele szemben. Helyet foglal köz­tük a demokrácia többi mai baj­noka is.) A cserebogár véglegesen 1931- ben bontakozik ki, amikor Böször­mény Németországba utazik, tanul­mányozza a náci­ mozgalmat és „személyes ismeretségbe kerül Hit­ler Adolffal és a többi nemzeti szocialista vezérrel. Megállapodik Hitlerrel, hogy magyarul megírja életrajzát.. Ezt azért idézem, mert egy ilyen Hitler.életrajz a népbírósági tár­gyalások folyamán szőrén-szálán már elveszett. T. 1. Fedák Sárié, amely kézről-kézre járt a magyar írók között s mégis bírói ítélet je­lentette ki végül róla, hogy nem­csak nincs (mert eldugták), hanem soha nem is volt a világon. Találkozás Hitlerrel Hogy Böszörmény megírta-e Hit­ler életrajzát, azt én, ak­i nem vol­tam Itthon, nem tudom, de biztos, hogy a Hitlernél tett látogatás után Böszörmény hazajött és „fokozott erővel folytatta a már évekkel ezelőtt megkezdett nemzeti szocialista munkásmozgalom szer­ nézését; kiáltványt és programot ad ki az általa megalapított „Nem­zeti Szocialista Magyar Munkás­párt” nevében ” Nehogy ez a Hitlerrel való talál­kozás és megállapodás is eltűnjön a világtörténelemből, ideírom, hogy az „Új Nemzedék”ben maga Bö­szörmény számol be róla (1931 decemberében) Interjú formájában. Böszörmény részletesen ismerteti a müncheni Barna Házat, Hitler dol­gozószobáját és a vezért magát is: „Mikor belépésemkor karfelvetés­­sem üdvözöltem, mosolyogva néhány lépést tett felém és mikor hozzá­érkeztem, még mindig mosolyogva, barátságosan kezet szorítottunk. Az íróasztala mellett álló bőrkaros­­széket közelebb húzta székéhez és hellyel kínált meg. Leültem és ő is helyet foglalt az íróasztalnál. A két titkár távolabb, kísérőm pedig ■ az íróasztal előtt állva maradtak’’. Hitler, akit Böszörmény részlete­sen leírt, igen nagy benyomást tett a rokonlelkű magyarra: „Míg szemtől-szembe voltam vele, azt a benyomást nyertem, hogy kétségtelenül ő a dolgozók jövő vi­­lágának prófétája’’, így lett Böszörmény a próféta alprófétája, aki azonban csakha­mar mint főpróféta viselkedett. 1932 augusztus 20-án „volt a moz­galom első nyilvános szereplése. E napon ötszáz barnainges rohamosz­tagos élén vonult fel a Várba Bö­szörmény Zoltán Schieb tábornok kíséretében, ahol a rohamosztagok részt vettek zászlóik alatt, zenekar­­ral az ünnepi­­körmenetben“. Böszörmény kiadta pártja pro­gramját 20 pontban, melyből , hogy ráismerjünk a hitleri pro­gramra, csak az ötödik pontot kell ideírni. 5. Követeljük, hogy állampolgár csak néptárs lehessen. Néptárs pe­dig csak turáni és árja származású egyén, tekintet nélkül vallására. Ezek szerint zsidó nem lehet nép­­társ”. Ez nagyon udvariasan van fogal­mazva. De hogy Böszörmény tud másként is Hitler nyelvén, azt ab­ból a kiáltványból látjuk, melyet 1934-ben a „Nemzeti Szocialista” c. hetilapja betiltásával kapcsolatban adott ki­ .Sok helyen az országban a há­zak falára vörös krétával a vörös bolsevik­iek jele, a­ sarló és kalapács van rajzolva. A kommunista bűn­­cselekmények miatt a bíróság íté­lete alapján kötél által kivégzett Fürst nevű vörös zsidó kommunista arcképét enyvesboltú papírra ki­­nyomatták vörös színben. „Bosszuld meg proletár­iá­tus!” felirattal látták el és mindenfelé terjesztik. A vö­­rös zsidó „Népszava” minden nap ponosan megjelenik ...” ítélkezés előtt Ebben az idézetben életnagyság­ban Al előttünk a próféta, aki vér­tanukat köp arcul és a valóságos szabadságharcot uszítóan denun­­ciálja. Ez a náci­ típus mellékfoglal­kozásként még rendőrspicli is szo­kott lenni. Hogy Böszörmény­­t vett-e, nem tudom, de azokban az időkben, amikor Horthy rendőrsége nem „üldözte”, nagyon valószínűnek tartom. Mindezt csak­ azért írtam meg, mert az utóbbi időben a Népbíróság egyes esetekben nem ismert rá az előtte álló vádlottra. Nem tudta, hogy hin a tegye, így volt például Zadravecz­ cel. Igazságtalanság vol­na, ha Böszörménnyel is ez történ­nék. Szálasi elődje volt. A történeti érdemeket, igenis, el kell ismerni. DUBARRY DÜNAFART (WURM-U. 1.) Auk 20., REDII-től minden este 8 órától Rátkai Mária énekel. Zenekarával: KALMAN Itt. — SCHMIDT L. A kis DUBARRY szalonban (volt Anno) RÁTKAY MÁRTA, KALMAN M., SCHMIDT L. TRIO. Meleg konyha. Tel.: 180—239. faupadtjott" Olcsóbb teli és gyümölcs! Hétfőn reggel 8 óráig a csepeli Nagyvásártelepre 201 vágón áru érkezett. Burgonyából 83, hagymá­ból 28 és görögdinnyéből 23 vágón futott be. A nagy gyümölcsfelhoza­tal mellett a zöldségféle még min­dig meglehetősen kevés. Káposztá­­ból mindössze 1, paradicsomból 4, paprikából 9 vagon felhozatal volt, élőbaromfiból 27 ketrec,6 tojásból 2 láda. Ezenkívül 179 kocsi, 44 teher­autó és 137 mázsa hajóáru érkezett. A nagy gyümölcsfelhozatal követ­keztében szőlőnél és dinnyénél kö­­rülbelül 10 filléres, a szilvánál pe­dig 4 filléres olcsóbbodás tapasztal­ható.­­ Az iparügyi biztosságokat az államapparátus racionalizálása so­rán összevonták, úgyhogy 27 he­­lyett 14 a miniszteri biztosok szá­ma. Feladatkörük is megváltozott: elsősorban az iparfejlesztésre, a termelés ellenőrzésére és a mun­kásság jóléti szerveire kell ügyel­niük. A MUNKA FRONTJÁRÓL A SZÉN SZÜKSÉGLET­EK meg­állapítására az iparügyi miniszté­rium tervezetet készített, hogy a legszükségesebb mennyiséget biz­­tosítani lehessen úgy a jóvátételen dolgozó, mint­ az egyéb ipari vál­lalatok részére.­­ A GYŐRI VADONGYÁR a jóvá­tételi munka hatalmas teljesítmé­nyei mellett most javította ki a hatszázhatvanadik vasúti kocsit. A VAS MEGYEI LUKÁCSHÁZA KÖZSÉG és környékének lakossá­ga saját erejéből helyreállította a község közelében­­ levő fontos vas­úti hidat, amelyet a­ németek annak idején felrobbantottak. ■Üt AZ ALFÖLDI Első Gazdasági Vasút Békéssámson és Tótkomlós községek között szárnyvonalat épít. A keskenyvágányú vasutat, „ Ti­száig építik fel, hogy az Alföldnek ez a területe is bekapcsolódjék az országos víziutakba. •­ A BUDAKALÁSZI TEXTIL­­MŰVEK bérletében levő Bátkeszéki Kendergyár ismét megkezdte ter­melését A­ üzem napi 50 méter­mázsa kendert dolgozik fel. * A SZOLNOKI MALMOK a há­ború során elpusztultak. Az ipar­ügyi minisztérium most Szolnoki Bérhengermalom néven egy mo­dern berendezésű, 11 járatú, vil­­lanyerővel működő, napi 3 vágon teljesítményű malmot indít meg. márnám Az aratás-cséplés befejeztével, Szent Istvánkor, országos paraszt­napok keretében ünnepli meg a Magyar Kommunista Párt a ma­gyar paraszt verejtékes munkájá­nak nagyszerű eredményét: az új kenyeret. Az új kenyérrel együtt ünnepli a parasztság az új pénzt, az értékálló jó forintot, amely léte­zésének első három hetében már bebizonyította, hogy érdemes volt benne bízni, érte dolgozni, mert emberibb életet, jobb megélhetést biztosít a munkásnak, parasztnak egyaránt. De együtt ünnepli a falu a fővárossal Szent István napján az újjáépített Szabadság-Zlld fel­avatását is. Megvívtuk és megnyertük a ke­­nyércsatát, a forintcsatát, a híd­­csatát — fiatal demokráciánknak ezt a hármas győzelmét üdvözöljük ezen az­ ünnepen. A kenyeret, amely a parasztság dolgos keze nyomán kerül az asztalra. A hidat, amelyet hősies áldozatvállalással a munkás­­ság épített újjá. És a forintot, amely a munkásság és a paraszt­ság együttes erőfeszítései útján lett szilárd, állandó értékű pén­zünkké. A szentistvánnapi országos parasztnapok, a munkásság és pa­rasztság munkájának, összefogá­sának, szétbonth­atatlan szövetsé­gének ünnepnapja. Szerte az orsz­ágban száz és száz tömeggyűlésen számolnak be a pa­rasztnapok alkalmából a Magyar Kommunista Párt vezetői az elmúlt év tapasztalatairól és szólnak a közeljövő feladatairól, a forint megvédésének legelső biztosítéká­ról, az igazságos és eredményes termény beszolgál­tatásról, az ipar­cikkek árának visszaszorításáról és ezzel az agrárolló megszüntetéséről. A legnagyobb várakozás Rákosi Mátyás augusztus 20-iki kecske­­méti beszédét előzi meg. A Duna—­ Tisza köze földműveseinek száz­­ezres tömegei vonulnak fel a „híres város” kenyér­ünnepére, hogy kife­jezzék hálájukat, ragaszkodásukat a forint atyja iránt és meghallgas­sák útmutatásait a stabilizáció kez­­deti nehézségeinek leküzdésére, a dolgozó nép helyzetének további megjavítására, az ország teljes gazdasági talpraállítására. Friss kenyér, jó pénz, új híd — a fiatal magyar demokráciának erről az eggyé kovácsolódó hármas ered­ményéről beszél majd Rákosi Má­tyás is Kecskeméten és arról a bé­kéről, amely nem engedheti meg, hogy kártérítés címén kiverjék a magyar dolgozók szájából a friss kenyerét, hogy megrendítsék jó pénzünk gazdasági alapjait, hogy felrobbantsák a demokrácia épülő új hídját a délkeleteurópai államok békés baráti együttműködése kö­zött. R­ákosi Mátyás beszél a kecskeméti kenyér­­ünnepen ■gaemieHsr Budapestiek, pestkörnyékiek az új hadi­ioso­nvolfsion Vasárnap reggel kétszáz magyar hadifogoly érkezett Debrecenbe. Legnagyobb részük a moszkvakör­­nyáki táborokból jött, de voltak az odesszai 159-es számú lágerből . Elmondották, hogy még kétezeröt­­száz magyar hadifogoly van Mára­­marosszigeten, akik a közeli napok­ban érkeznek Debrecenbe. A hadifoglyok közül Budapestiek és pestkörnyékiek a következők: Varró Kálmán, Somogyi Géza, dr. Salamon József, dr. Bens­ Dezső, Deller Sándor, Hadházy Béla, Dí­­ger Ferenc, Pap Elek Kispest, Zom­­­bory La­jos Újpest, Gondos András, Sági Ferenc, Dávid János, Kóbor Ferenc, Kovács János, Zsirling Já­nos, Kovács József, Herblik János, Weiner József, Kántor Sándor, Szabó József, Pap Géza, Kispap La­jos, Márkus István, Antal Sándor, Vájó Imre, Lakatos István, Kan­dik Ferenc, Kis Sándor, Szűcs Já­nos, Lakosta József, Virág Gyula, Bird­ Ferenc, dr. ősz­ Károly, Vajda János, Bujka Ferenc, Varga János, Reinhard János, Vida József, Seré­­nyi József, Dudás László, László Lajos, Varga János, Jónás János, Király György Nagy György, Fe­renci József, Sípos István, Bál Jenő. Hétfőn délelőtt körülbelül száz főnyi hadifogolycsoport érkezett meg a Nyugati Pályaudvarra Buda­pesten. Valamennyien egészségesek, kitűnő állapotban vannak, jó ruhák­ban, élelmiszerekkel kellően ellátva. Elmondották, hogy Máramarosszi­­get elosztóállomáson többezer hadi­fogoly várja, hogy továbbjuthas­sanak Magyarország felé. Az újabb csoportok határra érkezését a hétftő esti órákra várják. Családi repülőgép A közeljövőben, mint Londonból jelentik, megrendezik az első pró­­berepülést a „Christea Aircraft Work” gyár által készített kis csa­ládi repülőgéppel. Az új repülőgép négyüléses és kétszáz angol fontba kerül, ami megfelel egy középmirő­­ségű gépkocsi piaci árának. A kis­gép felszállásához mindössze 125 méter hosszú kifutópálya szül­sé­­ges. A családi repülőgép kezelése alig nehezebb, mint az autóvezetés. Kétszáz kilométer óra sebesség­gel lehet vele közlekedni. Mink Van néhány gyönyörű külföldi, «ÉISgOI ÉS svájci baHomunk! Ha nincs most elég pénze, nem­ tesz semmit, leelegezve félre­tesszük Önnek. Ha az ÁTLÁTSZÓ ESŐKABÁT érdekli 6 színben válogathat

Next