Szabadság, 1946. július-szeptember (2. évfolyam, 145-220. szám)

1946-08-20 / 186. szám

’ gEft P. 194S AUGITSZU­S ?0' A SZABADSÁG-HIDAT is Hízesrerendelte BUDAPESTNEK A felszabadulás után, amikor a demokratikus Magyarország veze­­tői számonvették a fasiszta nép szó­­szomorú örökségét,­­ nyilvánvalóvá vált, hogy a közlekedési hálózat helyreállítása nélkül nem lehet az országot megmenteni. Csak használ­ható vasútvonalakkal, a folyókon átívelő hidakkal, az országrészek új egybekapcsolásával lehet a nem­zetet abból a sírból kiemelni, amelybe a fasiszták és nyilas bé­renceik fektették. Az országot­­kormányzó pártok közül a Magyar Kommunista Párt­nak jutott a feladat, hogy az or­szág béna közlekedési úthálózatá­ban a vérkeringést újra megindítsa. A roppant feladatok elvégzésére a párt Gerő Ernőt jelölte ki, aki 1945 májusában foglalta el munka­helyét a közlekedési minisztérium­ban. Az azóta eltelt ötnegyed év alatt bebizonyosodott, hogy az or­szág bizalma a legméltóbb embert állította erre a helyre. Ma, augusztus 20-án, amikor Bu­dapest első villamos közlekedésre megépített, végleges nagy hídját avatja az ország, nyugodtan el­mondhatjuk: Gerő Ernő miniszter megoldotta a legnehezebb feladata- Többezer darab gyárilag javított fehérnemű: Borbély törülköző 1.60 Nasz alsónadrág 3.30 Úszónadrág . . 3.31 Iilléta-Mó. . ■ 3.85 alsónadrág, Stu 3.89 Orvosi köpeny 15.94 Mennyiség korlátozását fenntartjuk Postán utánvéttel szállítónk HERCZEG G.FODOR Ludagost, VII., Incoli-iíl 24 kat üzembiztos közlekedést terem­tett­ a lerombolt vasúti hálózat he­lyén, ezenkívül alig egy esztendő alatt immár a negyedik nagy hidat iktatja be­ az ország egymástól el­­szakított részeit összekötő útháló­zatba. Az ország dolgozó népe nem hiába nevezte el Gerő Ernőt híd­építő miniszternek. A gyász, rom és pusztulás helyén a fővárosi Dunarészen elsőnek a Kossuth-hídat teremtette meg. A magyar dolgo­zókkal összeforrva, alig néhány hó­napos megfeszített munkával egy új híd íveit feszítette ki az addig csak ideiglenes hajóhídakkal össze­kötött és a téli jégzajlás idején két részre szakított város, Pest és Buda között. Hidat épített, amely büsz­kén hirdette a magyar élniakurást, a szebb és jobb magyar jövőt. Hidat épített Gerő miniszter a Tiszán is. Új emberek, új munka­stílusával megteremtette a május 19-én felavatott végleges jellegű szolnoki közúti hidat, amely az or­szág távoleső részeit, a Dunántúlt és a Tisztántúlt kötötte össze egy­mással. Az ország első napszámosai, a hídépítők nagy családja élén Gerő miniszterrel, rövid idő múlva, június 29-én Tiszafüreden az első állandó jellegű, teljesen jégbiztos vasúti hidat is átadták a forgalom­nak. A hidak újjászületésének az or­szág újjászületésével összeforró szimbólumaként most Gerő Ernő legszebb alkotását, a roncsaiból feltámasztott Szabadság-hidat avat­ja az ország. Hidat, amelyet 101,5 január 16-án délután 11, óra 12 perckor a Duna jeges medrébe rob­bantott az emberi gonoszság és amelyet alig nyolc hónapi megfe­szített munka után a régi formá­jában és szépségében adnak át a főváros és az ország közönségé­nek, és száz kis és nagy gátló körül­mény jelentkezett munka közben- Nem volt vas, nem volt szén, nem volt munkaerő, nem voltak szállító­eszközök — Gerő Ernő erős akarata előteremtette, elővarázsolta, előpa­­rancsolta Mérnököknek és munká­soknak pontosan be kellett tartani a naptári tervet. Az értelmiségi dol­­gozók, akik a munka tervezőit, irá­nyítóit adták és a fizikai dolgozók, akik a Dunából kiemelt roncsokból új íveket formáltak a víz fölött, vállvetve forrtak össze a közös fel­adatban. A Szabadság-híd munkamenete Az 1894 őszén­ megkezdett és 1896- ban, az ezredéves ünnepség alkal­mából felavatott Ferenc József-híd majdnem ötven évig kötötte össze Pestet és Budát. A 175 méter h­osz­­szú középső részből 140 métert a Duna mélyébe taszította a barbár­ság s csak a pesti oldal pilléréig terjedő rész maradt sértetlenül. A felszabadító Vörös Hadsereg rövid idővel a bevonulás után megállapí­totta, hogy a híd hadicélokra még alkalmas, öt uszályhajóra fahidat építettek, ezt beúsztatták a hiányzó középső rész pótlására és két hó­nappal a borzalmas pusztítás után a főváros közönsége is átkelhetett a ,,megtalpalt” hídon. Közben a köz­lekedési minisztérium szakemberei és a Debrecenből Pestre költözött kormány egyöntetűen elhatározták: az első állandó Dunahíd a Ferenc József-hídból újjáépített Szabadság, híd lesz-" Megkezdődtek a munkálatok. A legnagyobb nehézség a Dunába zu­hant 2100 tonna vasszerkezet anya­gának pótlása volt. Ennek nagy­részét az Erzsébet­ híd és a Borá­­ros­ téri híd megmaradt vasszerke­zetéből nyerték, a többit az ózdi és diósgyőri vasgyárak állították elő. Az új vasszerkezetek elkészí­­tésére a félig romokban heverő MÁVAG mellett a Ganzot és több kisebb vasszerkezeti gyárat is be­kapcsoltak a munkába. A csonka, megtalpalt hídból 191­6 január 10-én a hirtelen jelentkező jégzajlás kivitte az uszályokon nyugvó középső részt. Ekkor kezd­­ték meg a budai parti rész feleme­lésének előmunkálatait és április 19-én megindult az emelés, amely ezt a kitűzött tízsizennégy nap he­­helyett öt nap alatt fejeztek be. E műszakilag nagy teljesítmény után kezdődött meg a hídszerelés, az első új vasszerkezetek befüggesz­­tésének nagy munkája. Az utolsó napok rohama... A középrészek beemelése után új munkásseregek lepték el a hidat. Alig egy hónap volt hátra az ava­tásig s amíg azelőtt öt,hatszáz em­ber dolgozott a különböző részeken, most egyszerre 1200 főre emelke­dett a munkáslétszám. A munkás­tömegek a legpontosabb beosztással folytatták sokfelé szétágazó és fon­­tos munkájukat. A híd eredetileg fakockákkal volt burkolva, most csak a villamossínek közé jutott fakocka. A sínek és gyalogjárók között kis kockakőburkolatot ka­pott a híd. A gyalogjárókat asz­falttal öntötték ki. Az utolsó hónapban rohammun­kával dolgoztak a Víz-, Gáz-, Elek­­tromosművek és a Posta emberei is: kábeleket, csöveket, csatornákat helyeztek el a hídszerkezetek köö­­zött. És munkához láttak a Besz­­kart dolgozói is, akik villamossíne­ket fektettek le a hídra és kifeszí­tették a szükséges felsővezetéket. Valóság lett az álom: Pest és Buda­­ között az 101,1, karácsonyán meg­szakadt villamosösszeköttetés újból­­ megindult. Szombaton, augusztus 17-én délután gördültek fel az első sárga villamoskocsik a hídra, vas napján délelőtt fél 11 órakor a köz­­társasági elnök jelenlétében a Fő­­vám­ téren kezdődik a hídavató ün­nepség. A hídépítő munkásoknak, a hídépítő mérnököknek és Széchy Károly miniszteri tanácsosnak be­széde után Gerő Ernő közlekedés­ügyi miniszter mond ünnepi beszé­det. Utána Kővágó József polgár­mester beszél, majd Major Tamás és Gobbi Hilda szavalatai következ­nek. Este a Nemzeti Színház dísz­előadást tart, amelyre meghívják a hídépítő mérnököket és munkáso­kat. Az első villamosok augusztus 21-én reggel indulnak az új hídon keresztül. Délután már állt a Kossuth-híd GERŐ ERNŐ Nyár elejére befejezték a szolnokd Tisza-hidat Nyár végén megnyílt a Szabadság-híd Aki előtt nincs akadály — A legfontosabb feladat az, hogy helyesen szervezzük meg a munkát — mondotta Gerő Ernő, minisztersége első napján munka­társainak. — Pontos naptári tervet kell készítenünk, napról napra, hét­ről hétre elő kell írnunk az újjá­építés feladatait és azt napról-napra s hétről hétre ellenőriznünk kell. Mindehhez meg kell szerveznünk a megfelelő apparátust, amely le tud­ja győzni a roppant nehézségeket. 1945 tavaszán mondotta ezt és so­kan volta­k, akik akkor kétkedve fogadták szavait. Amikor Gerő Ernő kijelentette, hogy 194­1 őszén állni kell az újjáépített Szabadság­radnak, senki sem akarta elhinni, hogy a terv megvalósulhat. Amikor a felrobbantott híd roncsainál megjelentek az első munkáscsapa­­tok, amikor a mérnökök először léptek a híd­ megmaradt járdáira, senki sem hitt abban, hogy 1946 őszén ismét villamossal lehet át­járni Pestről Budára. Gerő Ernő azonban tudta, hogy a terv sikerül­ni fog. Éltető szelleme volt a mun­kának­. Új emberekkel, új munkastílussal mutatta meg, mire képes a demo­kratikus építő Magyarország, Száz sszabadság iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiin A Szaladsfy telefonszéma* 188 382, 188 378 llll!lllllllllllllllllllilllUIIIIIIIIIIII!(lll!liilllllllll!tllH!ll sárnap pedig megtartották az újjá­épített híd teherpróbáját. Huszon­két, szénnel megrakott vasúti te­­herkocsi, sok géperejű járműt és útihengert helyeztek el egyidőben a híd közepén, hogy meggyőződje­nek róla: a magyar dolgozók, a hídépítők nemcsak hősies, de jó munkát is végeztek. Gerti Ernő hídépítő miniszter cél­kitűzése valóra vált: a Szabadság, híd elkészült. Immár ország-világ használhatja. Vaád Ferenc¥ Auguszus 20-án, Szent István Halálra ítéltek Belgrádban nyolc terroristát A belgrádi hadbíróság — mint a Tarjug jelenti — most hirdetett ítéletet Todorovics Ljubomirnak, Nedics volt propagandafőnökének és bűntársainak bűnperében. A vádirat szerint a vádlottak a fel­szabadulás után terrorista szerve­zetet alakítottak és az volt a szán­dékuk, hogy vezető személyiségek ellen irányuló merényletekkel, vasút- és hídrobbantásokkal, vala­mint gyárak levegőberöpítésével za­vart keltenek és aláássák az or­szág gazdasági életét. A bíróság Todorovicsot és hét bűntársát ha­lálra ítélte, a többit pedig súlyos fegyházbüntetéssel sújtotta. Schmoll-Pasta I. . . . , , «­­ Ft 2.— Schmoll — Vesta-pasta I. , » e Ft 1.50 Schmoll-Creme tubusban .. . • Ft 1.30 Ne fizessen többet! Vigyázzon a forint értékére !

Next