Szabadság, 1946. július-szeptember (2. évfolyam, 145-220. szám)

1946-08-22 / 187. szám

CSÜTÖRTÖK, 1946 AU­GUSZTUS 22 Százezres tömeg ünnepelte a megnyitott SZABADSÁG-HIDAT & ÉPÍTŐ MUNKÁSAIT Tildy Zoltán elnök: „Segítsen át bennünket a híd a szebb, boldogabb Magyarországra" Szent István napján, augusztus 20-án ünnepélyes keretek között adták át rendeltetésének a Szabad­­ság-hidat. A hídiavatási ünnepségen Tildy Zoltán köztársasági elnökön, Nagy Ferenc miniszterelnökön és Gerő Ernő miniszteren kívül jelen volt a kormány valamennyi Buda­pesten időző tagja, számos államtit­kár, Varga Béla, a nemzetgyűlés elnöke, Kivágó József polgármes­ter, a Szövetséges Ellenőrző Bizott­ság tagjai, Szviridov altábornagy, Trainin ellentengernagy és a kül­földi katonai missziók vezetői. Zenés ébresztővel kezdődött A hídavatás ünnepségén százezres tömegben vett részt a főváros kö­zönsége is. A fellobogózott utcákon már kora reggel megkezdődött a felvonulás. Hét órakor zenés éb­resztő keltette fel a hídi környéké­nek lakóit. De nemcsak a környező kerületek, a távoli munkásnegye­dek, Kőbánya, Angyalföld, Kispest, Csepel, Újpest dolgozói is tömött Az ünnepséget Miajor Tamás, a Nemzeti Színház igazgatója nyi­totta meg. József Attila A Dunánál című versét szavalta. Széchy Ká­roly műszaki tanácsos és Bende Miklós a hídépítők nevében mon­dott beszédet, majd Gerő Ernő közlekedési miniszter emelkedett szólásra. — Bizonyos szimbolikus jelen­tősége van annak, — mondotta —, hogy éppen ma, a független magyar állam megalkotójának ünnepén adjuk át a forgalomnak Budapesten az első teljesértékű, újjáépített Dunahidat, a Szabad­­ság hidat. Ez,a szimbolikus jelen­tőség többek között abban jut ki­fejezésre, hogy a híd építői a nagy magyar államalkotó szelle­mében néztek szembe az eléjük tornyosuló akadályokkal. Nem vártak arra, hogy másvalaki oldja meg a munkakörben fel­­m­erült nehézségeket. A saját ere­jükre számítottak és ezentúl a többi dolgozó cselekvő szolidari­tására. Igazuk volt! Az eredmény itt van. Előre kitűzött határidőre felépítve a Szabadságrudat, a híd­építők példát mutattak a haza­fias kötelességteljesítésből s ezzel messze az ország határain túl is sorokban vonultak fel a híd előtti térségre. A környező falvak is kép­viseltették magukat. Az emelvénnyel szemben széles sorokban a hídépítő munkások és a MÁVAG dolgozói helyezkednek el, mellettük munkaruhában, csákány­nyal és égő bányalámpával a tatai bányászok 150 főnyi küldöttsége. Mögöttük transparensekkel és Gerő Ernő hatalmas arcképével a IV., VIII. és IX. kerület dolgozói, a pos­tások és vastutasok, színes, meg­kapó a BSzKRT és a MNDSz. A pestkörnyékiek impozáns tömegei már a környező utcákba szorult. A munkásszervezetek mellett a rend­őrök és a honvédség díszszázadai helyezkedtek el. De nemcsak a pesti oldalon, a Duna túlsó partján ének­es zeneszóval a budaiak is össze­­sereglettek. A Gellért­ téren és a Gellérthegy lejtőin szintén­­ tízezres tömeg feketéllett A tömeg lelkes éljenzéssel fo­gadta a köztársasági elnököt és Gerő Ernő minisztert, akik kísére­tükkel elfoglalták helyüket az emel­vényen, becsületet szereztek a magyar népnek. A miniszter ezután felsorolta a hídépítésben résztvett üzemeket, munkásokat és társadalmi egyesü­leteket, majd így folytatta: — Most, amikor megemléke­zünk azokról, akik ezt a szép és erős hidat építették, ne felejtkez­zünk meg a gonosztevőkről és bűnösökről, ,akik miatt immár másfél esztendeje nyomorban, ve­­rejtékezve kénytelenek vagyunk nemzeti jövedelmünk javát a rombadöntött ország újjáépíté­sére fordítani. Nem feledhetjük azt a gyalázatos rendszert, amely egy negyedszázadon ke­resztül kezében tartotta a hata­lom teljességét és nem tudott egyebet produkálni mint csendőr, ■szuronyokat, fokozott kizsákmá­nyolást, amely végül egy becs­telen és esztelen háborúba ve­­zette hazánk­at. Minderről megfe­ledkezni nemcsak hiba volna, ha­nem egyenesen megbocsáthatni,­lan bűn, mert a letűnt reakciós rendszer híveinek egy része sem­mit sem tanult és úgy látszik, nem hajlandó tanulni a múltból. Ezek az urak ott szeretnék foly­tatni hitvány játékukat, ahol másfél évvel ezelőtt kénytelenek voltak abbahagyni. Meg kell mondanunk nekik nyíltan és őszintén: a magyar dolgozók nemcsak építeni tudnak, hanem lesújtani is a nép ellenségeire, olyan erővel és elszántsággal, mint azt az országalapító nagy király tette. Gerő Ernő miniszter ezután rá­mutatott arra, hogy Budapest töb­­­­bi hídját is fel kell építeni és ezért az egész magyar társadalomhoz és nem utolsó sorban a határainkon túl élő magyarsághoz fordul, hogy társadalmi gyűjtéssel adományai­val járuljon hozzá a megkezdett mű sikeres befejezéséhez, vala­­mennyi Dunahíduak, elsősorban a Széchenyi-Lánchíd újjáépítéséhez, másnak, Makláry Zoltánnak és a többi szereplőnek. ★ A keddi avatás után tízezrével tódult a főváros népe a hídhoz, hogy sa­ját szemükkel lássák az építő munka új csodáját. Még ki sem aludhatta a híd az ünneplést, mikor szerdán hajnal­ban fél 4-kor átment az első mun­kás. Fiatal, szemüveges péklegény, Kőbányára, munkahelyére siet. Utánuk a Karolina-út felöl fiatal pár érkezik, karonfogva, az asszony szövőnő Kispesten, a Kistex-gyár­­ban dolgozik, a férfi egy harisnya­­kötőüzemben. Velük együtt halad át az első 2824-es számú 63-as vil­lamos is. A megnyílt Szabadság-hídon ke­resztül a 48-as, 49-es és 63-as jel­zésű villamosjáratok közlekednek. A 48 as a Marx­ tér és a kelenföldi pályaudvar, a 49.e­s a Rudolf­ tér és a Móricz­ Zsigm­ond­ körtér, a 63 as a Nagyvárad­ tér és a Széll Kál­­mán tér között bonyolítja le a for­galmat. A Beszkárt közli, hogy az 1.es autóbuszjáratot nem szünteti meg, az továbbra is eredeti útpad­­ján közlekedik. G­erő Ernő: „A hídépítők példát mutattak" Gyors szemüvegjavítás forintért Teréz-krt 48. Gundel Gellért étterme és terrasza megnyílt Előfizetés­gyűjtő akvizitőrök (nők , férfiak) alátámasztott akcióra jelentkezzenek-Hogy kereseti lehetőség Kezdők" betanítunk. Telentkezés* József-k­rút 5. II. emelet. Sza£cu&i&aq’ H­irdesse a híd a magyar dolgozók dicsőségét... Gerő Ernő miniszter szűnni nem a­karó tapssal fogadott beszéde után Bán Antal iparügyi miniszter méltatta az újjáépített híd jelen­tőségét és mutatott rá azokra a nehézségekre, amellyel a híd dolgo­zóinak a munka során meg kellett küzdeniök.­­ Utána Kővágó József polgármester a fővá­ros nevében köszönte meg a magyar dolgozók nagyszerű al­kotását, a Szabadságodat, majd Gobbi Hilda, a Nemzeti Színház tagja elszavalta a Szózatot, majd Gerő Ernő miniszter felkérte a köztársasági elnököt, hogy adja át a Szabadság-hidat rendeltetésének. Tildy Zoltán és kísérete ekkor­­ a pesti hídfőhöz vonult ahol a köztár­sasági elnök a következő szavak kíséretében elvágta a­ kifeszített nemzetiszínű szalagot: — Szent István király napján boldog büszkeséggel állunk meg az építő munka e nagyszerű al­kotása előtt. Hirdesse ez a híd a magyar dolgozók dicsőségét és ■segítsen át bennünket a szebb és boldogabb Magyarországra. Ezután Tildy Zoltán és kísérete a kormány tagjaival áthaladt a hí­don a Gellért­ térre, ahol a XI. ke­rület lakossága nevében a Budai Nemzeti Bizottság elnöke üdvözölte a köztársasági elnököt és Gerő Ernő hídépítő minisztert. A budai lakosság lelkes éljenzése közben érkeztek át a Gellért­ térre az első villamoskocsik is, majd utána az újjáépített Szabadság-hídon megin­­dult a forgalom. Egy másik híd is épült A hídavatás ünnepsége után a IV., IX. és XI. kerület Nemzeti Bi­zottsága ebéden látta vendégül a hídépítő munkásokat. Az ebéden Tildy Zoltán és Gerö Ernő után Cholosztyak admirális mondott po­hárköszöntöt. Gerö Ernő tolmá­csolta magyar nyelven a beszédet: — Amikor a németek kitaka­rodtak innen, egyetlen hidat sem hagytak az országban. Mi, oroszok nem pusztítottuk el a hidakat. Ellenkezőleg, ahol lehe­tett, segítettünk azokat helyre­állítani. Mi, orosz katonák és­­ matrózok segítettünk újjáépíteni a hidakat, ugyanakkor segítet­tünk egy másik hidat is megépí­teni: hidat, amely nemcsak Pes­­tet és Budát kapcsolja össze, hanem a Szovjetunió és Magyar­­ország népét is. Erre a hídra, a két nép barátságára úgy kell vigyázni, mint a szemünk fényére. Cholosztyak admirális szavainak nagy hatása volt és lelkesen­­meg­tapsolták. Kedden este a Nemzeti Színház díszelőadást rendezett a hídépítő munkások tiszteletére, amelyen Moliér A nők iskolája című remek vígjátékát mutatták be. Az előadá­son Rákosi Mátyás miniszterelnök­helyettes, Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter és Rajk László belügy­­iminiszter is megjelent, akik a híd­építő munkásokkal együtt sokat tapsoltak a nagyszerű alakítást nyújtó Mészáros Ágoiiak, Major Ta­ Egyes pár kész luxus férfi szandálok és cipők kiárusítása forintért mélyem leszállított árakon. __ - - @ B cipőszalonban rmAfig L­V. Váci utca 12. félemelet Telefon- 380-128. VSIC3 fc%Cl STH Rendelések felvétele béke minő­s­é­g­b­e­n! 3 Mit határoz Anglia Palesztináról Az angol kormány szerdán tár­gyalja a palesztinai angol mandá­tumról való lemondás kérdését. A javaslatot több befolyásos minisz­ter támogatja. A mandátumjegról való lemondást a kormány már ko­rábban is tárgyalta, a miniszterek azonban akkor elhalasztották­­ a kérdés nyilvánosságrahozatalát, amely most Truman levele követ­keztében került újból napirendre. Truman levelének közzététele után egy titokzatos hang felhívta a washingtoni brit nagykövetséget és ezeket mondotta: „Itt a zsidó tiltakozás hangja beszél. A nagykö­vetséget tíz percen belül a levegőbe röpítik". A biztonsági szolgálatot azonnal értesítették, de a fenyege­tés csak vasklármának bizonyult. MÁV rohammunkások rekordja Szent István napjára átadták a forgalomnak az Almásfüzitő—Bu­dapest, Kelenföld elektromos vasút, pálya második vágányát. A villa­mos felsővezeték utolsó 6 kilométe­res szakaszát Budapest és Kelen­föld között 9 napos rekordidő alatt szerelte fel a 65 főnyi MÁV roham­­munkás-brigád a vasutas munka­verseny keretében. A MÁV dunán­túli elektromos felsővezetékein dol­gozó munkások újabb nagyszerű teljesítménye jelentősen meggyor­sítja a tatai szénnek a fővárosba történő szállítását. ­ Pusztító szélvész dühöngött Amerikában. Több ezer ember haj­léktalanná vált és Illinois állam déli részén három méter magas víz­­áradat borítja a vidéket. G­öring vallani akar, Nürnbergi jelentés szerint Göring vallomásra jelentkezett, kérve, hogy hallgassák ki még egyszer a gyűjtőtáborok foglyain végzett orvosi kísérletekről. A bőrét menteni kívánó náci fenevad „bizonyítani“ akarja, hogy őt nem terheli felelősség az élvebonco­lásokért. Az angol fővádló javaslatára Göring kérelmét elutasí­tották. Az első két vádirat valutaüzérek ellen Az államügyészség fizetési esz­közökkel elkövetett visszaélés bűntette miatt eljárást indított dr. Sajó János budapesti gyakorló ügy­véd ellen, mert nemlétező­ személyek neve alatt két darab levelet adott fel Amerikába s az egyikben száz dollárt, a másikban két darab ötven fontos bankjegyet akart kijuttatni fivérének azzal, hogy ennek ellenében gyógy­szereket küldjön. Dr. Sajó ezzel külföldi fizetési eszközökkel üzér­­kedett. Letartóztatták. Kesztler Miklós György buda­pesti tisztviselő ellen ugyancsak fizetési eszközökkel elkövetett bűn­tett miatt indult eljárás. Tettenér­­ték, amint a Magyar Nemzeti Banknál sorbanállóktól dollárt vett hiva­talos árfolyamon alul, majd beállt a sorba, hogy a hely­színen tíz forint 68 fillérért vásá­rolt dollárt a hivatalos 11,62 forin­tos árfolyamon beszolgáltassa. Kesztlert is letartóztatták. Mindkét ügyben más készült el az állam­­ügyészség vádirata. Német hadifoglyok meg akarták mérgezni francia őreiket Az egyik északfranciaországi hadifogolytáborban a tábor kony­hájának vezetését — általános szo­kásnak megfelelően — német hadi­foglyokra bízták. Kétszáz francia katona, akinek egy napon délben salátát szolgáltak fel a német hadi­­foglyok, mérgezést kapott A vizs­gálat kiderítette, hogy a konyhá­ban alkalmazott német hadifoglyok részéről valószínűleg mérgezési kí­sérlet történt. Schmoil-Paszta I. „ . , ^ Ft 2.— Schmoll —Vesta-pt^zta i. . Ft 1.50 Schmoll-Creme tubusban , Ft 1 30 Ne tizessen többet! Vigyázzon a forint értékére !

Next