Szabadság, 1948. január-március (4. évfolyam, 1-74. szám)

1948-03-28 / 73. szám

VASARNAP. 1948-MARCIXTS 23 Így fogadták az üzemek az államosítás hírét A száz alkalmazottnál többet fog­lalkoztató ipari vállalatok államosí­tását az ipari üzemek dolgozói mindenütt ,határtalan lelkesedéssel fogadták. A nagyjelentőségű kor­mányintézkedésben biztosítékát, lát­­ják annak, hogy most már a kisebb ipari üzemek sem a tőkések ma­gánérdekeit, hanem a magyar dol­gozók összességének javát szolgál­ják. Az új államosítás még jobban megerősíti hitüket, hogy­ valóban maguknak építik az országot. A Dréher- Haggenmacher sörgyár kőbányai telepén már hiába keressük a két iparbáró csa­ládot képviselő vezető igazgatót: Dréher Jenőt és Dréher-Hardy Béla nincsenek benn hivatalukban. Hag­genmacher Henrik és Haggenma­cher Oszkár igazgatók is távol vannak. — Valamennyien reformátusok — hangzik a magyarázat — Nagy­­pénteken ezelőtt sem szoktak be­jönni ... A válllalat most kinevezett új ve­­zetőjével, Paprika Antal mérnökkel sem tudunk beszélni. Kora reggel óta sorozatos tárgyalásokat folytat a kétezer embert foglalkozta­ó üzem többi vezetőivel. Az üzemi bizott­sági irodában is nagy a sürgés, forgás: a délutáni üzemi nagygyű­lést készíti elő, amelyen hivatalo­san is­­bejelentik a dolgozóknak a döntő változást. — Régóta vártunk erre a napra­­— mondja Szappanos Árpád üzemi­bizottsági elnök. — Az államosítás lehetővé teszi, hogy az eddiginél is jobban dolgozzunk a hároméves terv sikeréért. Vigyázunk arra, hogy ezt a munkát senki meg ne zavarhassa. A Piatnik Játékkártyagyárban még semmik sem tudnak az államosításról. Itt is nagypénteki hangulat van. Az iró­ fiában csak egy tisztviselőnő ül, nem tudja, hogy Piatnik Rudolf igazgató bent van-e a hivatalában. Reichmann István üzemi bizott­sági elnök sem sokkal többet tud mondani. Csodálkozva olvassa a Szabadságot, amelyben az államo­­sított üzemek hivatalos listáján a Piatnik-gyár is szerepel.­­— Kérem, mi még semmiféle ér­tesítést sem kaptunk erről az álla­­mosításról — mondja csendesen. — Különben is úgy tudom, hogy a külföldi érdekeltségű üzemeket nem államosítják, mi pedig nem ma­gyar, hanem osztrák vállalat va­gyunk és a főgyárunk is Bécsben van... Gyenge érvelés. A magyar dol­­gozóknak egész más a véleményük a százhuszonötéves pesti Piatnik­­gyár hova tar­tozandóságáról, mondja Varga József a. b. alel­­nök — annál is inkább szükség volt, mert mind a két tulajdonos, Weintraub Abrahám­ és Roskesz Osveld tíz éve Kanadában tartóz­kodik. Megbízottaik, Hardi Ferenc és Bod­onyi Imre igazgatók egyelőre még a helyükön vannak és sorsuk­ról a törvényes rendelkezések sze­rint történik majd döntés. A magyar demokrácia már dön­tött: a dolgozók érdekeit szem elő­t tartva, a fontos termelő üzemek újabb sorát állította a hároméves terv szolgálatába. — aá — Az Elzett vasárugyárban az államosítással kapcsolatban pén­teken rendkívüli üzemi bizottsági ülést hívtak össze. Erre annál is inkább szükség volt, mert Petz Já­nos eddigi ü. b. elnököt nevezték ki a közel ezerkétszáz munkást fog­lalkoztató üzem vezetőjévé. Helyét most Fuchs János ü. b. tag vette át, aki a következőket mondja: __ — Az államosítást, nemcsak az üzem dolgozói, hanem a vezető tiszt­viselőik is nagy örömmel fogadták. Kallós Ernő tulajdonos-igazgató ma már nem jött be a gyárba és nem is jön be addig, amíg a sze­mélyével kapcsolatos helyzet, nem tisztázódik. Ez azonban már nem a mi dolgunk. Minket csak a ter­­melés, a hároméves terv sikere és a centanárig munkaverseny érdekel. A Lódén posztógyár albertfalvai telepén a munkásság szintén nagy tetszéssel fogadta az államosítás hírét. Itt is a délután ünnepségre készülődnek, amelyen már az új vállalati ve­zeték, Feledi Sándor is megjelenik. «— Gyárunk államosítására _ m­a Szatrufidt. Gyárak, szakszervezetek, egységbizottságok üdvözlik az államosítást A száznál több dolgozót foglal­koztató ipari vállalatok államosítá­sa alkalmából számos üdvözlő­ táv­irat érkezett Rákosi Mátyás mi­­niszterelnökhelyetteshez, a Magyar Kommunista Párt főtitkárához. A Magyar Mérnökök Szabad Szakszervezete táviratában ígére­tet tett, hogy a húszezer szervezett műszaki értelmiség minden erejével támogatni fogja az újonnan kine­­vezett vállalati vezetőket. „Örömmel vettük tudomásul — írja a XII. kerület központi egy­ségbizottság távirata — a demo­kratikus kormány korszakalkotó új törvényjavaslatát, amely népi de­mokráciánkat közelebb viszi a szo­cializmushoz". Hasonló táviratot küldött a VI. kerületi egységbizottság is. A posta­vezérigazgatóság egységbizottsága távlatában közli, hogy a nagy­ jelentőségű kormányintézkedés biz­tosítéka a dolgozó nép további élet­színvonalemelkedésének. A bányász SzIT-ifjúság táviraté nem arról biztosítja Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyettest, hogy a most folyó munkaversenyben még fokozottabban részt vesznek és a há­­roméves tervet a kitűzött határidő előtt hajtják végre. A salgótarjáni üveggyár dolgozói, a Pátria Irodalmi Vállalat és Könyvnyomda, az Albus szappan­­gyár, a Déli­ pályaudvar és az Északi Főműhely dolgozói, vala­mint a Nyomdász Szakszervezet hasonló táviratot intézett Rákosi Mátyás mi­niszterelnök helyettesít ez. Angol katonasággal akarják védeni Palesztinát az amerikai olajtrösztök London­ból jelentik: Lake Suc­cess­ben elterjedt hírek szerint ame­rikai részről politikai és pénzügyi engedményeket kínáltak fel Nagy- britan­niának arra az esetre, ha át tudják hangolni a brit közvéle­ményt, hogy a­ brit csapatokat a mandátum átadása után se vonják ki Palesztinából. Az amerikai külügyminisztérium egyik szóvivője a fer­t­i hírre vonat­kozó kérdésre válaszolva pénteken este kijelentette, „lehetséges, hogy ilyen irányú tárgyalások folynak, vagy hogy erre a közeljövőiben sor fog kerülni.” Igen valószínű tehát, hogy az amerikai kormány ilyen irányban tapogatózik a brit kor­­mánynál. (MTI) Rákosi Mátyás Sárospatakon beszél a felszabadulás évfordulóján Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyettes április 4-én, a felsza­badulás évfordulóján Sárospatakon Zemplén, Abaúj és Borsod me­gyék parasztsága előtt beszédet mond, amelyben a MKP paraszt­programját ismerteti. A sárospataki nagygyűlés elé az egész ország parasztsága hatalmas érdeklődéssel tekint. Az üzletek húsvéti zárórája Húsvét mindkét napján vala­mennyi nyílt árusítási üzletet zárva kell tartani, kivéve a kizárólag cukorkát árusító üzleteket, amelyek mindkét napon este 10 óráig nyitva tarthatnak és a virágkereskedése­ket, amelyek húsvét reggel kilenc órától délután 1 óráig tarthatnak nyitva. A Tolbuphin­ körúti vásárcsarnok­ban húsvét hétfőjén reggel 7 órától 9 óráig szabad virágot árusítani. A drogériák és illatszerüzletek hús­­vét hétfőjén 9 órától 12 óráig tart­hatnak nyitva. A kizárólagos jogú dohányárudák húsvét hétfőjén reggel kilenc órától délután egy óráig árusíthatnak. MOULIN ROUGE *■« REVÜPALOTA szombaton, március 27-én ELŐSZÖR vidám húsvéti revű — újdonság 4 smetem tarom vasára tavasz, szerelem, humor és szépség 2 részben, 20 képben. Irt»: HALASZ RUDOLF Asztalrendelés: 127—791 Darvas Szilárd: H­úsvéti nyúl és egyetek Nagyobb ünnepek alkalmából rendszeriit eltöprengek bizonyos népszokásokon, mivelhogy gyerekkori reminiszcenciáim támadnak, ami felnőtt embernél olyasfajta betegség, mint a reuma, aféle lelki köszvény. Karácsony táján például Mikulás bácsi jut eszembe, aki rendszerint két lógónyelvű krampusz kíséretében jelent meg, minél­fogva sokáig nem tudtam, hogy ő hozza-e az ördögöket, vagy az ördögök­et. A három úriember mindenesetre remekül megértette egymást, tény, hogy az öreg nagyon visszás benyomást tett rám azáltal, hogy a két alvilági pártszolgálatossal kollaborált. Ilyenkor, húsvét idején viszont a nyúl és a tojás jutnak eszembe, úgy érezvén, hogy annyi közük van egymáshoz, mint az angoloknak, Palesztinához. Gyerekkoromban ugyanis több értékes megfigyelést végeztem a nyulakon és a piros tojástól merőben eltérő eredmé­nyekre bukkantam mind a szín, mind a forma tekintetében. Ennek elle­­nére apám és anyám, úgyis mint kis korabeli sajtó több glosszáb azt közölték velem, hogy a tojást a nyuszi hozza s így kénytelen voltam a dolgot tudomásul venni. Manapság már én is így mesélem tovább az ifjú demokratikus generációnak, ami alatt két gyermekem ér­tendő, természetesen igyekszem a kor szellemének megfelelően megmagyarázni, hogy a nyárra, mint közvetítő kereskedelemre szük­ség van, így jut el az áru a termelőtől a fogyasztóhoz, mármint a tyúktól a kisgyerekhez. Egyben felhasználom az alkalmat és a leg­határozottabban megcáfolom a pirostojás államosításáról szóló me­séket, ami az érdekelt­ nyálak körében általános megnyugvást kelt, amennyiben a gyermekeim közlik velük. Hátra van még a locsolás, amit gyerekkoromban magam is művel­­tem, különböző flaskákban kétesszínű folyadékokat hurcolva ma­gammal. E praktikus célt szolgáló vegyitermékeket a családunk birtokában levő vízcsapra támaszkodva nagyrészt saját vállalkozá­somban állítottam elő, miáltal sikerült a termelési költségeket a minimálisra csökkentenem. Elenyészően csekély pirostojás ellenében penetráns, tartós és évekig hordható vízfoltokkal láttam el kiter­jedt rokonságomat. A művelet hasznosságát azzal magyarázták nekem, hogy a hölgyeidet meg kell locsolni, miáltal­ nem hervadnak el, de ez is blöffnek bizonyult, mert azóta mind elhervadtak. így van ez szerte a világon, a Truman is megöregedett, pedig őt évtizedek óta a legfinomabb közelkeleti olajjal locsolják. ­ A centenáris emlékkiállítás és sajtókiállítás szombaton délután 4 óráig, vasárnap és hétfőn 6 óráig tekinthető meg a Nemzeti Múzeum épületében.. Kommunista tüntetés Hollandiában Amsterdamból jelentik. Lelkes tömeg az Internacionálét énekelve tüntetett a zaandami városháza előtt, mert a városi vezetőség éles vita után visszavonta két kommu­nista tanácsnok iparügyi bizottsági megbiza­tását. 3 A Belvárosi Színház soron következő újdonságának, Gergely Sándor: „Vitézek és hő­­sök’‘ című darabjának a bemutatá­sát megelőzi az a zártkörű előadás, amelyet március 26-án este 7 óra­kor a budapesti nagyüzemek és intézmények dolgozói kul­urmegbí­­zottainak rendeznek. Az előadást vita követi, amelyen nézők, szerző, rendező és szereplő művészek vesz­­nek részt. Vezető állásra alkalmatlannak ítélték Tószegi-Freund Emilt Péntek délután tárgyalta az iga­zolóbizottság dr. Zolnay Kálmán el­nökletével Tó­szegi.Freund Emil, a Kőbányai Polgári Serfőző volt ve­zérigazgatója ügyét. Tószegi-Freund igazolása több mint másfél éve hú­zódik, azóta többször akart gyárába visszajutni. A volt vezérigazgató és gyártulaj­­donos ellen a legfőbb vád az volt, hogy gyárát a háborús termelés szol­gálatába állította. Németországból hozatott gépeken glicerint termelt német mérnökök felügyelete mellett. Antiszociális in­tézkedései miatt sokat szenvedtek a munkások. A tanúvallomások sze­rint ő fizette a legkisebb béreket a szakmában, a munkásoknak nem volt étkezőhelyiségük, mosdójuk és az egyik gyárrészben dermesztő hi­degben kellett dolgozniuk, melegedő­­helyiség nélkül. A tárgyaláson de­rült ki, hogy Tószegi-Freund szár­mazása ellenére egészen 1­­44 má­­jusáig irányította a gyárat és ugyan, addig tagja volt a német mérnökök egyesületének. Tószegi-Freund azzal védekezett, hogy tevékenységében nem látott politikumot, mindent csak a vagyon­szerzésért tett. Az igazolóbizottságt bűnösnek mondta ki és ezért vezető állásra alkalmatlannak ítélte A bizottság jogi képesítésű tagja sú­lyosbításért, a volt vezérigazgató enyhítésért fellebbezett. Cafe à Paris IV., BÉCSI­ UTCA 1 Telefon: 381—151. Sláger­bemutató ZENÉS ESTÉK Horváth Jenő ZENESZERSÍTŐ ZONGORÁZIK — ÉNEKEL, ZENÉS DÉLUTÁNOK Kenedy Baby ZONGORÁZIK — ÉNEKEL

Next