Szabadság, 1907. október-december (3. évfolyam, 226-299. szám)
1907-11-03 / 252. szám
Marosvásárhely, 1907 vasárnap november 3. SZABADSÁG A munkás sorsa. Megjelent ma szerkesztőségünkben Farkas Sándor munkás s előadta, hogy ő a megyesfalvi Stretz gyár munkása volt, akit a gyárban ért baleset. Hét hónapig tartó betegsége alatt a betegsegélyző pénztár húsz hétig segélyezte, azután sem a betegsegélyző, sem a gyártulajdonos nem juttattak egy fillért sem a munka nyomorékjának, sőt mikor a gyárban munkát kért, kiutasították. Nem hisszük, hogy Stretznek tudomása volna munkavezetői ilyen eljárásáról, de azon igazán nem csodálkozunk, ha ez a bánásmód a nemzetközi szocializmus karjaiba kergeti munkásainkat. Szerelemből a halálba. Láposi Mari cselédleány amiatti bánatában, hogy kedvese elhagyta, marósúgot ivott szerda este. Amire végzetes tettét környezete észrevette, súlyos sérüléseket szenvedett a szerelmében csalódott leány, akit életveszélyes állapotban szállítottak be a helyi állami kórházba. Életbenmaradásához azonban van remény. Garázdálkodó katonák. Patkós Ferenc 62. gyalogezredbeli szakaszvezető néhány katona pajtásával nagy mulatozást rendezett a Fekete Sas vendéglőben, ahol széles jó kedvükben mindent össze akartak zúzni. A vendéglős személyében is fenyegetve lévén, rendőri segítséget hívott a garázdálkodók megfékezésére s a rendőrök egy huszár segítségével lefegyverezték a vitéz urakat, akiknek duhajkodásáról jelentést tettek az ezredparancsnoksághoz. A rheuma gyógyítása. Vasárnap délután érdekes előadásban lesz része a marosvásárhelyi közönségnek s különösen a közönség azon részének, kik rheuma, csuz vagy köszvényben szenvednek. Az orvosi körökben is nagy feltűnést keltett e találmány, mely nemcsak nálunk, de külföldön is szabadalmaztatása után, tapasztalva annak kitűnő hatását, széles körben elterjedt. A felolvasást Rytkó Győző tartja, ki az egészségi cipőket és azt a gőzfejlesztő készülékét feltalálta, amely által már a betegek egész serege nyerte vissza egészségét és intézett a feltalálóhoz hálatelt köszönő levelet. A készülék, melyen hőmérő jelzi a gőz hőfokát, s melyen a hőfok szabályozható, a beteg testrészekre alkalmazza közvetlenül a gőzt, esetleg gyógynövény-forrázat gőzét s csak helyileg hat, igy sem fejfájást, sem rosszullétet nem okoz. Erről a készülékről fog a feltaláló szakszerű előadást tartani holnap délután 3 órakor, hétfőn és kedden este 8 órakor, a Központi szálló éttermében. Az előadásra a belépődíj 60 fillér. Rytkó nagy közönségre számíthat, mert sajnos, nagyon sok a reumában, csúrban, köszvényben szenvedő, aki gyógyulása érdekében mindent elkövet, különösen, ha arról van szó, hogy biztos gyógyulását annak a készüléknek segélyével, melyet a feltaláló magyarázni fog, elérheti s az a készülék aránylag nagyon olcsón beszerezhető. Aki az előadáson jelen lesz és esetleg megrendelést eszközöl Rytkónál, annak a belépő díja a megrendelésbe beszámíttatik. Rytkó városunkból előadásainak befejezése után Szászrégenbe utazik. A szerencse otthona. A sokat áhítozott, mindenki által ostromolt szerencse ezernyi szeszélye kiszámíthatatlan. Hiába üldözzük, ha nem akar közeledni felénk, míg sokszor önmagától szinte következetesen kegyeibe fogad bennünket. Talán legjobb bizonyság erre az osztálysorsjáték. Ha például a Gaedicke A budapesti bankház eredményeit nézzük úgy a ‘most lefolyt sorsjátékban, mint a múltban is, tapasztalhatjuk, hogy ez a bankház valósággal állandó otthona a szervesének. Úgyszólván minden napra esik egy főnyeremény a Gaedicke bankházban, melynek ügyfelei a múlt osztálysorsjátékban többek között a 400.000, 70.000, 60.000, háromszor a 30.000 és 20.000, a mostaniban pedig a 90.000, 50.000, 25.000 és négyszer a 15.000 koronás főnyereményeket nyerték. Ez a körülmény meg a Gaedicke bankház mindenkor pontos és gyors ügykezelése magyarázzák azt a hatalmas forgalmat, melynek e közmondásos szerencséjű bankház örvend. Katona zene. Ma vasárnap folyó hó 3-án a Transylvánia kávéházban a 64-ik gyalogezred zenekara hangversenyez számos látogatást kér Schweitzer Adolf, szállodás. Intelligens tanító ki helybeli nyilvános iskolában tanít, úri házaknál szerény díjazásért tanít. Cím: Berger Ignác, Arany János-u. 26-Keresek egy csinosan bútorozott szobát konyha használattal a Szécsenyi-tér közelében. Leveleket „Sürgős“ jelige alatt a Szabadság szerkesztőségébe kérek. Nemcsak az úri házak, szegény házak hanem az egész országban mindenütt egyedül az Alföldi fehérkeresztes sósborszeszt veszik. Az Alföldi fehérkeresztes sósborszeszt az e célra lepárolt középpárlat-szeszből gyártják és így ment minden idegen alkatrésztől. Hatása mesészen páratlan. Utazás a sexualitás körül! Mas Harden legutóbbi szereplését olvasva megbotránkoztunk. Én legalább meg. Mert nem újságíró az, aki a szenzáció beteges hajhászása közben ennyire elvakul. De elhagyom Hardent, a berlini igazságszolgáltatók ítéltek fölötte —én a mi büntetőtörvénykönyvünk egy paragrafusa és a társadalmunk némely irányú viselkedése fölött akarok ítélkezni. Az alábbiakért méltatlanul fog érni a hipermodernség vádja — mint ahogy élni fog — meg vagyok győződve, hogy felfogásomat a komoly gondolkozó fejek legtöbbje osztani fogja. Az idő eltelik és a nagy alkotásokból régiségek lesznek — nem használja senki — legfeljebb az, aki tanulni akar a múltak emlékéből ; nem mondom ezzel azt, hogyha régi az alkotás, hát meghaladott is, hanem igenis állítom, hogy ami meghaladott, az minden kegyelet dacára múzeumba való. A btkv. 241. §. így szól: „Férfiak közt véghezvitt fajtalanság, úgyszintén embernek állattal elkövetett fajtalansága, a természet elleni fajtalanság vétségét képezi és egy évig terjedhető fogházzal büntetendő.“ Nos hát a magyar judikatúra szégyelhetné magát ezért a §-ért ! Szégyelhetné magát már csak azért is, hogy megtűri ezt a szakaszt törvénykönyvében, de sokkal inkább azért, hogy alkalmazza, mert alkalmazza. Először is lévén a megtorlás elmélete a nevetségességig naiv — s még ezen az alapon állva sem logikus ez a cikk. Ha pedig erről a divatját múlta alapról leszállunk s az észszerűség és egyedüli helyég kriniinál antropológai alapra helyezkedünk akkor meg épen ... Másodszor pedig ezzel a §-ával törvénykönyvünknek meghazudtolják a természettudományok , orvostudomány és a fejlődés elméletek összes jelenlegi nagy alkotását. S bár gúnyoljuk azokat, akik a logika, a tapasztalat, a természettudomány alapján azoknak láncolatán végig menve — a végén — elrejtve fekvő okok megszüntetésével akarják a bűnt megelőzni — s igy gyógyítani meg a társadalmat betegségeitől — s bár „bosszantó teoretikusnak“ nevezzük is őket és lemosolyogjuk, mégis igazat kell adjunk a tudományok természetes irányú művelőinek. A „Tafebunde“ lovagjairól még a laikus is úgy nyilatkozik, hogy ezek az urak betegek, hogy nyilatkozzunk, tehát mi, akik egy kis jártassággal dicsekedünk a jog- az orvos s a természettudományokban. Igenis betegek ezek az urak, igenis abnormisok s az anatómiai rendellenesség pedig mindenre méltó, csak büntetésre nem. A mai büntető törvénykönyv pedig bünteti — mint a közönséges többi bűntetteket vagy vétségeket — bünteti, — mint olyanokat, kik egy positiv törvény rendelkezéseit áthágták, mint olyanokat, kik merészeltek a törvényhozó akarata ellenére betegek lenni; az ő cselekményükben ma még mindig csupán a törvény intézkedésének áthágását — mellőzését, negligálását látják — nem pedig a nagy természeti erők egy ferde kinövését, az időrendszerük egy elváltozását . . . Bűnös vagyok-e én, büntethető vagyok-e tehát ez alapon, hogy tüdőbajos vagyok, hogy vérbajos vagyok, hogy, hogy tudja Isten mi bajom van még ? Büntethető-e tehát Moltke gróf, vagy Eulenburg herceg a mért sexuálisok ? Nem! Lehetetlen, hogy józan és a bűnök okainak ismeretével szerkesztett törvény őket elitélje ; de igenis el kellett volna ítélnie Harden urat, aki szenzációt keresett és bűnt vélt felfedezni ott is, ahol nem volt. Természetes, hogy e vád igazolt volta esetén felmentették a német birák Hardent s ezzel elítélték Eulenburgékat, mert ma még élt a büntető törvény 175-dik szakasza (nálunk a 241.) Ámde méltók a kinevezésre azok a törvényhozók, akik ezeket a szakaszokat még élni hagyják s nem fojtják a feledésbe őket. Mindaddig, mig e sexuálisok beteges hajlamukat mások biztonságának, testi épségének, életének, személyes szabadságának sérelme nélkül elégítik ki, mindaddig míg a fennálló positív törvények más észszerű paragrafusait nem hágják át, nem szabad velük szemben, mint bűntettesekkel szemben eljárni, nem szabad őket „büntetni.“ Ha pedig a büntetésben védekezést akarnak e baj ellen, úgy mondhatom, szerencsétlen kézzel választották ; ezek az urak kórházakba, szanatóriumba valók, nem börtönbe s amíg börtönnel büntetik őket, mindig lesznek. Nem akarok itt javaslatokat tenni, csupán rámutatok, azokra az eszközökre, melyekkel e baj orvosolható : egészséges alapokon álló házassági törvény — minden vonalon pedig a megelőzés — vagyis elejét venni a bajnak, az okokat megszüntetni, nem pedig a már vérmes méreteket öltött bajjal kísérletezni. Meg vagyok győződve, hogy mindaddig, amíg nem lesz a legteljesebb mértékben átgyúrva jelenlegi büntető könyvünk, mindig fogunk ilyen kontrasztokkal, ilyen céltalan intézkedésekkel találkozni. K. L. EGYHÁZ , ISKOLA. Iskolai gondnokságok és politika. úgy látszik a régi szabadelvű és haladó maradványok keze még mindig messze elágazik Háromszék vármegyében és mindent elkövetnek, hogy mindenüvé saját embereik kerüljenek be. Az újra alakított iskolai gondnokságokba és iskolaszékek tagjaiba felét a képviselőtestületek választják és felét a főispánok j