Szabadság, 1908. január-február (4. évfolyam, 1-39. szám)
1908-01-01 / 1. szám
Marosvásárhely, 1908. január 1. Szerig IV. évfolyam. szám.... A MAROS-TORBA VÁRMEGYEI FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as PÁRT ÉS A SZÉKELY TÁRSASÁGOK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS LAPJA. M*Oít fenik minden hétköznap délután S és*nk*r. Előfizetési ár: I Felelős szerkesztő: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Egész évre . 18 korona Negyedévre. . 4 korona[ U KOSSUTH LAJOS UTCZA 19. SZÁM. Fél évre . 8 korona Egry hóra . . .l.cOiUer II LajOS DcneS. U — , .___ Egye» (Kém ára 4 fillér. II |] Telefon I 280. egy esztendő.109 Ma: Lajos $é*e& Nem tudom, ki irta, azt sem tudom, Jol olvastam, csak azt tudom, hogy megmaradt az emlékezetemben és úgy eszendők alkonyulatánál örökké eszembe utaz a sokat mondó négy kicsi sor: „Virrasztónak hosszú az éj, Fáradt testnek hosszú az út. Igazságot keresőnek Hosszú ez a küzdelmes lét!“ Amikor egy esztendő leborult a hátunk mögött, lehetetlen, hogy arra a küzdelmes létre ne gondoljunk, mely osztályrésze a hajléktalannak és paloták urainak egyaránt, melyben, mint hosszú éjszakákon át virrasztók, mint vándorai íz életnek , vergődünk. Olyan rövid ez az élet és mégis olyan hosszú, ha osztályrészünk lenne a küzdelem. Elemem a harc,áplálóm a küzdelem. Keresem az ellenelet és boldogságtól ragyog az arcom, rá megtaláltam. Harcban töltöttem el ezt az esztendőt. Mégis ez volt életemnek leghosszabb esztendeje, mert az ellenfelek, akikkel szent ügyért küzdötem, vásári portékának tartották az eszmét s az elveket hitvány bécsi rongynak. Ezért volt hoszzu az én küzdelmeim esztendeje. Ezért volt nehéz a győzelem. Mert nehéz volt. Legjobb erőinket vittük harcba. Legfényesebb és legélesebb harcban edzett szablyáinkat villogattuk rozsdás, ócska fringiákkal szemlén. Kardunk a harcban csorbát nem fogott, csak edzettebb lett, miként megedződtek lelkink az igazság szemééthatásában. ■l.az történhetett, hogy a küzdesem esztendőének, a Hépnyulatánál a múlandóságnak minden gondolata kerüli telkünket. Csak az uj esett, csak a reménységet látjuk szemeink felett. Csak az a tudat foglalja el harcban fáradt idegünket, ho©r nem törötte klhiába az elmúlott esztendőt. Az a gondolat foglalja el egész valónkat, hogy kötelességünket magyar ember becsületességével teljesítettük. Ezzel a gondolattal, ezzel a boldogító tudattal nemcsak én, nemcsak e vármegye, hanem egész Magyarország népe hajtja álomra fejét a letűnt esztendővel és nyitja ki szemeit az uj esztendő hajnalának derengésére. Diadalmas tábor ez az egész ország, mely lezárta félszázados, bűnös korszaknak lapjait az 1907. évben. A nemzeti eszme 1848 óta a most elmúlt esztendőben győzött csak Magyarországon. A szabadelvűpárt leveretése, a császári uralom meghonosítására irányuló kísérlet meghiúsítása mind csak előcsatározásai valának az ország nagy diadalának. A nemzet csak most győzött, mikor kiirtott a vármegyékből minden elemet, melynek lelkében hosszú évtizedek alatt a császári uralom istápolása beittatódott. Nincs vármegyéje ez országnak ma, melyben a bűn fertőjében megfürdött emberek a vármegye élete igazgatásában résztvennének. Csodálom és nem értem ezt az or- - szágot, mely nagy győzelmének örülni : nem tud, vagy nem akar. Uj esztendő napja nemzeti ünnep kellene, hogy le- ; igyen, mikor diadaterditás rázza meg x - hegyeket és tölti be a völgyeket. Mítösvéphet, Hiszen évtizedek óta ezért a dadáiért küzdöttünk. Ebből fog kivirágozni Magyarország függetlenségének, szabadságának fája. Ez a győzelem az igazi alkotmánybiztosíték, mely nincs paragrafusokba szorítva, hanem a lelkek véghetetlen erősségére van alapítva. A szolgai gondolkozásnak, a Elsőbbség parancsa lesésének, a pozíció biztosítására való törekvésnek megszüntetése a vármegyék új berendezkedése. Jöhet már az önkény. Csilloghatnak a szuronyok. Fenyegethet az akasztófa és a vérpad. Nem a testek tehetetlen tömegével, de a lelkek mindent meggyőző hatalmával fogja szembe találni magát Ezek a lelkek pedig a nemzet igazságával vannak telítve. Ez az igazság pedig egy évezred véres, gyászos küzdelmével van megszentelve. Ez az igazság a magyar nemzet függetlenségéhez és szabadságához való jog. Nemzetünk győzelme pedig e jog érvényesítéséhez az első nagy és hatalmas lépés. Nem lesz tehát többé küzdelmes esztendő. Nem lesz végtelennek tetsző éjszaka. Nem lesz hosszú út. Mert az éjszakát függetlenségünkért virrasztjuk. Reménységtől üde testünk utait a nemzet szabadságáért járja le. Lelkünk küzdelmeit pedig az a tudat teszi könnyűvé, hogy a jövendő generációnak szabad, független és boldog magyar hazát adunk át. ■ Légy üdvözölve új esztendő! Trefffesszük a Szabadságot!