Szabadság, 1900. április (27. évfolyam, 76-99. szám)

1900-04-01 / 76. szám

£ 2-XXVII. évfolyam. Előfizetési feltételek: Szétküldéssel Helyben: Korona Negyedévre 6.— Félévre 12 — Egész évre 24 — Vidékre postával: Korona Negyedévre 7.— Félévre 14.— Egész évre 28.— Kiadó­hivatal: Kossuth Lajos'Utixa, (Bihar megyei takarékpénztári épület), hova a hirdeté­sek és az előfizetiH-dijak küldendők. Egyes szám ára 10 fillér. Nagyvárad­, vasárnap, 1900. április 1. , 7<!-iik szám. POLITIKAI NAPILAP. A BIHARMEGYEI ÉS NAGYVÁRADI SZABADELVÜ PÁRT KÖZLÖNYE. dija 6 hasábos petitsorért egyszer 12 fillér. Háromszor és többször — — 8 fillér. Nyilttér 4 hasábos petitsorért 40 fillér.­­Bélyegdij minden hirdetés és nyilttérért — — — — 60 fillér. Reklám soronként — — — 2 kor Szerkesztési iroda Je Kmuth Lajos-utcza (Biharmegye takarékpénztári épület). Kéziratok rima arai küldetnek. Liberalizmus és nemzeti irány. A „Szabadság“ számára írta : Werner Gyula országgyűlési képviselő. Budapest, márczius 31. Reakczionáriusnak, a klerikálisokkal pak­­tálónak mondják ellenségei a Széll-kormány politikáját Tagadják nemzeti irányát és li­beralizmusát. Hogy milyen üres vád ez, ki­derül, ha ez állításokkal a tényeket állítják szembe. Nyílt egyenes, a kormány politikája, mint a nagy, magyar Alföld. Messziről meglátszik, minden pontja, meglepetéseket nem tartogat. Ez a politika egyenes, kitéve a világosság­nak napsütésének. A nyíltságot és az őszin­teséget tette e rendszer uralkodóvá, megfe­lelően a nemzeti karakternek. Mert épen a nemzet legbensőbb tulajdonságaihoz simul a Széll Kálmán politikája, a közvélemény nem fogja elhinni soha, hogy ez a politika nem liberális és nem nemzeti. Egy esztendő eredményei állanak immár előttünk. Cselekedetek, sikerek, eredmények egész sora. Kormányzati tények bizonyítják most már, hogy a liberális és nemzeti zászló Széll Kálmán kezében soha meg nem ingott. A párttaktikát és a pártérdekek önző sugal­latát követik azok, a­kik még most is azt híresztelik, hogy a kormánypolitika nem libe­rális és nem nemzeti. Ezekkel szemben tények állanak előttünk. Ezek a tények első­sorban azt bizonyít­ják, hogy a kormány rendszere elvek és eszmék mérkőzésének színterévé avatja a par­lamentet s onnan a gyűlöletes személyes tor­zsalkodást kizárják. Oly dolgokat hajtott végre rövid egy év alatt a Széll-kormány, a minőket megmér­gezett parlamenti viszonyok között, a szemé­lyes gyűlölködés égő zsarátnoka között mun­kálkodva elérni és végrehajtani lett volna. Megszavaztatta a Széll-kormány az úgy­nevezett szószékparagrafust a védekező libe­ralizmus legbecsesebb gyümölcsét. Más viszo­nyok között rettenetes ha czok dúltak volna szakasz körül. A felekezeti izgatás kezei közé kerítette volna. Rendezte az Ausztriával való gazdasági viszonyokat. Az ország gazdasági érdekei megóvatták s a dualizmus iránt való hit és bizalom a nemzet széles rétegeiben meg nem rendült S a­mi a fődolog : normálissá és bé­késsé tette Magyarország közéletét. E tények felett lehet vitatkozni, de elvi­tatni azokat nem lehet. A kormány politiká­jának liberális és nemzeti volta mellett cse­lekedetek szólnak s ezek megvédik minden híresztelésektől megszólástól. A retrográd irány a társadalom szétta­golására, az osztályok különválására vezet, ezzel szemben a Széll Kálmán politikája az erők egyesítését idézte elő, a­mikor a nem­zeti pártot a szabadelvü párttal egyesítette. Az erők összefoglalásában fáradozik azóta is, főleg társadalmi téren. Mindenütt ott lát­juk, a­hol az összeforrasztás munkája folyik.­­ Kormányzati módszere erre alkalmas. Mert különböző érd­eket nem lehet erővel egymással összehozni, azokat össze kell olvasztani a kölcsönös bizalom, szeretet, az egymást megértés tüzében. Egységes, magyar és nemzeti társadalom a Széll Kálmán politikájának vezérlő fénye, tehát mindenben a legteljesebb ellentéte an­nak a­mivel ellenségei vádolják. Nem kell félteni tőle sem a liberalizmust, sem a magyar nemzeti irányt. Széchenyi Gyula gróf — miniszter. A királyi személye körüli miniszteri tárcza betöl­tése tárgyában megtörtént a döntés. A hivata­los lap mai száma, mint tegnap megírtuk, köz­zéteszi a királyi kéziratot, amely szerint a ki­rály személye körüli miniszterré ő Felsége Széchenyi Gyula grófot nevezte ki. Az uj miniszter már betöltötte élete hetve­nedik évét s így áldozatkészségnek tekinthető, hogy tárczát vállal. Politikai múltja kétségte­lenné teszi azt is, hogy a Széll-kormány sza­badelvű irányának újabb erőssége lesz az uj miniszter, akinek működéséhez annál több re­ményt lehet fűzni, mert Széchenyi gróf ki­rályunk kedvelt hívei sorába tartozik. Széchenyi Gyula gróf 1829. november 11-én született, másodszülött fia néhai Szé­chenyi Pál grófnak. Iskoláit Szombathelyen végezte, 1848-ban hadnagy lett a Palatínus­­huszároknál ; Windischgrätz hadseregével a prágai forradalom leveretése után Bécsbe, en­nek bevétele után pedig az Olaszországba in­dult sereghez ment. Mint a marczali urada­lomnak ura, a hatvanas években élénk részt vett a megye politikai és társadalmi mozgal­maiban ; marczali kastélyában találkoztak So­­mogy megye notabilitásai és döntöttek a me­ T­ÁRCZA. Huszonöt év a politikában. — A Magyar Szalon holnap megjelenő, áprilisi füzetéből. — Ina : Tisza Kálmán. (V árnyomás tilos.) Felszólittatván, hogy most, midőn a sza­­badelvü párt huszonöt év óta áll fenn. Írjak erre vonatkozólag valamit. Nem akartam ezt megtagadni, pedig érzem, hogy ezen pártról és huszonöt év alatti műkö­déséről írni ma mindenkinek nehéz, de talán legnehezebb annak, kinek a képviselőházban tartott beszéde adta a döntő lökést arra, hogy a szabadelvű párt az akkori két párt nagy részé­nek összeolvadása által megalakuljon. Azt gondolom, nem­igen tagadhatja senki, hogy ez akkor a hazánk igen nehéz helyzetének nyomása alatt kifejlett, országszerte érzett óhaj­tásnak felelt meg. Hiszen bizonyítja ezt az, hogy az 1875-ik évi választások a szabadelvűpárt tag­jait óriási többségben küldték a képviselőházba, s a­nélkül, hogy erőszakoskodás, hatalommal való­­ visszaélés vagy bárminő eljárás miatt — talán­­ egy-két kivétellel — még csak vádak is emel­tettek volna. A kivált 1873-tól kezdve folytonosan meg­­megújuló kísérletekről, melyek a pártok egye­sítése czéljából történtek, nézetem szerint ma még idő előtt lenne szólani. Bizonyára többen tettek — részben legalább közvetlenül akkor — följegyzéseket ezekről. És ha majd ezek köztu­­domásra lesznek hozhatók fognak az előzmények tisztán állani mindenki előtt. Ezekről ennél fogva nem is szólok. A fúzió megtörténte után eleinte a parla­mentarizmus igaz barátait biztatta az a remény, hogy a szabadelvű párttal szemben alakulni fog egy alkotmányos konzervatív­ párt, s ekként le­hetővé válik a fennálló törvény alapján álló két párt váltakozása az ország kormányán. Meg is indult a konzervatív, de egyáltalán nem reakczionárius, s mindenki által becsült báró Szennyey Pál vezérlete alatt kivált egy ilyen párt; de az 1875-iki választás után igen kevesen jöttek a képviselőházba. Ezen alakulás igen hamar szétfoszlott, é I báró Sennyey maga is rövid idő múlva kilépett­­ a képviselőházból Ez után jöttek az ismert, különböző párt­alakulások, de a kormány vezetése folytán a szabadelvű párt feladata maradt. Erre­­ hárult a kettős feladat: megőrizni bárhonnan jövő tá­madások ellen azt, a­mi a meglevőből­­ a ma­gyar államra nézve jónak bizonyult s a mel­lett intézményeinket szabadelvű irányban fej­leszteni. Felsorolni mindazt, a­mi az elmúlt huszonöt év alatt történt, fölösleges, s egy kis tárcza keretébe nem is lehet. Hasonlítsa össze bárki: mi volt hazánk, nemzetünk helyzete 1875. ele­jén és mi most, s nem fogja eltagadhatni, hogy úgy anyagi mint szellemi téren nagy előmenetelt tettünk. A magyar állam tekintélye is nőtt, emelkedett. Bizonyára történtek e huszonöt év alatt mulasztások, sőt tévedések is. Hiszen emberek állottak az ügyek élén, s így ilyeneknek tör­ténni kellett, de azért nem tartózkodom kimon­dani, hogy úgy azok, kik ^f^^^^N^párt ÜJ IPAR! STEIN Z. m­eálfüz ©­ t érmében A né. közön$|*á5cses pártfogását $£ n­ HCTíJRSD, FS-itcn. 7 STEINoZ.^ Nap- és esernyő készítés és javítás a a&SS** ernyők és fűzők .«SäfS«. § s’teszcsná;

Next