Szabadság, 1900. július (27. évfolyam, 149-174. szám)
1900-07-01 / 149. szám
XXVII. évfolyam. Előfizetési feltételek: Szétküldéssel Helybe«: Korona 29egy«dérre 6.— Félévre 12 — Egée* évre 24.— Vidékre postával: Korona Negyedévre 7.— Félévre 14.— Égése évre 28.— Kiadó-hivatal: ■owwlll Lijos uter«, (BUuMmephi ta Eftrékpénztári »piUot), hóra a hirdetések és az előfizetés-dijak küldendők. Egyed számára 10 fillér. Főszerkesztő: SZÚNYOGH SZABOLCS. Nagyvárad, vasárnap, 1900. Julius I. ITIKAI NAPILAP. A BIHARMEGYEI ÉS NAGYVÁRADI SZABADELVÜ PÁRT KÖZLÖNYE. Felelős szerkesztő : HEGYESI MÁRTON. 119-ik szám. Hirdetések dija: 6 hasábos petitsorért egyszer 12 fillér. Háromszor és többször — — 8 fillér. Nyilttér 4 hasábos petitsorért 46 fillér. Bélyegdij minden hirdetés és nyilttérért — — — — 60 fillér. Reklám soronként — — — 2 kor Szerkesztési Iroda: Kossuth Lajos utcza (Biharmegye takarékpénztári épület). Kéziratok vissza nem küldetnek. Laptulajdonos: LASZKY ÁRMIN. Szivek királynéja. Budapest, június 30. (K. sz.) Holnap, vasárnap esküvő lesz a históriai nevezetességű reichstadti kastély kápolnájában. Esküvő, amelyen valósággá szövődik olyan történet, aminőt a mai kor gyermekének már csak bűbájos tündérmesék regélnek. Szól pedig ez a történet a királyfiról, kit egykor betegség, nagy és nehéz betegség ejtett meg; a királyi udvar bölcsei, tudós orvosai csak tanácsot tudtak osztani, de megmenteni a királyfit nem tudták volna, ha a jóságos ég oda nem küld melléje valakit, kinek szive, gondja és szeretete száműzte a királyfi életét megrontó kórt. Egy leány volt, aki sem születésére, sem állására a királyfival nem egyenrangú, de akinek nemes, fenköit, a királyi korona aranyánál aranyabb szive szerelemre robbantotta a királyfi szivét. És fogadalmat tett, hogy az ő szive királynőjét hitvesévé emeli, és legyőzött ezernyi akadályt, hogy fogadalmát valóra váltsa. Ki ne ismerné ma már ennek a bájos meséjű történetnek minden, megkapó részletét? Elküldik a királyfit messze, tengerentúli országokba, de a feledés helyett a szerelmes emlékek láncza fűzi őt mind erősebben az ő kiválasztottjához ; ajánlanak neki gazdag és szép királyleányokat, de ez csak megerősíti a szive hűségét ; legyőzi a szülei Ház és az öröklendő országok törvényeiben tornyosodó akadályokat szilárd lélekkel, szent esküvéssel, csakhogy végre hitvesévé tehesse a leányt, kinek remegő szive verése kísérte őt erős bizodalommal a boldogsághoz vezető Kálváriáján keresztül. Óh, mennyi bűbájosság van e tündérmesében, és mennyi öröm a holnapi reichstadti csöndes esküvőben, ahol a pap áldó keze ráborítja a szerelmes párra e tündérmese teljes megvalósulásának glóriáját . Magyarország népe szive érzésével ott lesz azon az esküvőn, melynek nem királyi pompa, nem a nép nagyjainak tanúsága adja meg díszét és fényességét, hanem megadja a szivek beszéde. Két szív diadalünnepét országok szivének akkordjai kisérik — vájjon volt-e esküvőnek valaha magasztosabb áldása, mint az, amit milliók szivének verése hint reája! A ki ott megesküszik szerelmével, az Magyarország leendő királya, és a kivel megesküszik, az az ő szivének királynője. Keressük a históriában, keressük a fantázia világában a módját annak, hogy egy trón leendő örököse miként mutatkozhatnék be méltóbban, hódítóbban az országok népeinek ; de szebb példát nem találunk annál, amelyet Ferencz Ferdinánd trónörökös főherczegnek adott meg a jó sors. A kinek emberi érzéseiből, szerelmi regényéből ilyen szív, ilyen jellem tündöklik felénk, ahhoz méltón száll fel üdvözlésünk és lelkesedésünk, mert hiszen a szeretet örök tanának törvényei egyformák ember és ember, meg népek és királyok közt, aki így tudott viszonozni szerelmet szerelemmel, hűséget hűséggel, az mint uralkodó is majdan szeretettel viszonozza a magyar nép szeretetét, és az alkotmányhoz, a törvényhez való hűséggel a magyar nép hűségét. De vájjon, kihez szállna méltóbban e mai napon hálánk és hódolatunk, mint trónörökösünk menyasszonyához, holnap már hitveséhez ? Neki köszönhetjük, hogy igy megismerhettük, a megismerés folytán szivünkbe zárhatjuk Ferencz Ferdinándot. Neki, akinek szerelme történetét most és mindörökké egy lemondás ténye tette még nemesebbé, még magasztosabbá. A trónról, a királyné koronájáról a leendő király az ő nevében lemondott, nem népek királynéjává lenni vágyódik ő, hanem megelégszik másik szebb birodalmával, hogy fenséges férje szivének legyen csak királynője. De itt, ahol a szivek törvénye szőtt együvé egy szent frigyet, vájjon győzedelmeskedni fognak-e a kódexek ridegbeüi ? Messze még a jövő, amikor a szerelmes vőlegényre ráhárul a nehéz gond, hogy a királyi koronát fejére tegye. Kívánjuk is, hogy ősz királyunkat még sokáig tartsa meg nekünk az Ég, és az ő gondjától még sokáig óvja meg Ferencz Ferdinándot. De ha majdan eljő az idő, lehetséges lesz-e, hogy egy szerető hitves ne osztozkodjék férje súlyos gondjaiban ? Lehetséges lesz-e, hogy Magyarország, mely szeretetével övezi mindig a trónust, a maga királynéjának ne tekintse a király hitvesét? Igen, lehetséges lesz, mert igy kívánja a törvény és a főherczeg esküje. Lehetséges lesz, hogy a király hitvese ne viselje a királyné hivatalos czimét. De a szivek mást fognak mondani, a magyar szív és érzés, mely csak »feleség«-nek ismeri a király hitvesét is, más dicsőbb és szebb czimet fog adni neki. A szivekben őt mégis királynénknak fogjuk tekinteni. Amint azt, akit elvesztettünk és még mindig siratunk, szintén nem a törvény betűje tette a mi sziveinkben azzá a királynénkká, a milyen királynénk ő ne TÁRCZA. piros arczod lenne, nem lennének oly részvéttel az emberek s nem látnának oly szivesen !“ Szomorúan ált fel s tovább vándorolt uraim mig a folyam partján egy kertbe ért, a melyben egy gyönyörű madárdal hangzott, hogy az ember szive nevetett bele. „Oh, kedves madárkák, ajándékozzatok meg éneketekkel, hogy megörvendeztessem az embereket vele!“ „Nem, kedves gyermek“, — csiripelték a madárkák, — ,,ha nem jönnél oly nesztelenül és nem mennél oly hallgatagon, akkor nem felejtenének el az emberek oly hamar és észre vennék, hogy te vagy a Szenvedés és hogy fájdalmat okozol!“ És a szegény gyermek tovább vándorolt, mig egy napon erdőbe ért. Ez oly kellemesen illatozott s a fák alatti vastag moha rétegen oly ruganyosan lehetett tovalépdelni. A susogó lombok között itt-ott belopóztak a napsugarak s reszketve tánczoltak a moha felett, s megaranyozták az elsárgult leveleket. Minő pompa volt ez ! A gyermek fáradtan hogy fájdalmat hoznék, szabad megpihennem anélkül, hogy bárki is beteggé válnék a miatt!“ Egy napsugár rezgatt át a lombokon s meglátva a csodaszép fénytelen szemeket, oda szőkéit, felragyogtatta azokat és Szenvedésnek szivéig behatolt. És látta az egész erdő e csodálatos ragyogást a kedves leány arczán és örömtől, csodálattól zümmögött. Szenvedés nem tudott arról, hogy ő szebb lett, csak forrón és vidáman érezte a napsugárt reszketni szivében. „Oh, kedves erdő, egyetlen egyet ajándékozz nekem ezernyi napsugaraidból s én boldog leszek !“ S ime, egyszerre csak siri csend lett az erdőben, a fák szomorúan néztek egymásra, a fénysugár eltűnt Szenvedés szemeiből s egy tündöklő gyíkot érintve, magas levelű páfránok között tűnt tova. „Szegény gyermek!“ — szólt egy vén tölgy — „egyetlen napsugár oly széppé tett téged, hogy az emberek igen gyakran hivnának magukhoz és ekkor erejükön felül kellene elviselni az emberek is szívesebben néznének ream!“ Nem !“ — szólt az almafa — „ha szép a ' ■ N ...........- --- — 1 ■ [UNK] 1 " ” A Szenvedés. írta: Carmen Sylva. — Erzsébet román királyné. — A „Szabadság“ számára fordította: Harmath Lujza. A Szenvedés szép, nyúlánk gyermek volt, fekete hajjal, mely halvány arczát körülfolyta. Finom ajkai majd mindig zárva voltak, fekete szemei halálosan szomorúak, hogy senki sirás nélkül nem nézhetett reá. A szegény gyermeknek nem volt otthona folyton egyik helyről a másikra vándorolt. Majd a szegények kunyhójába, majd a gazdagok palotájába tért be. Egy napon egy almafa alatt pihent s nézte a kis almákat, melyek oly pompás piros grczczal birnak, hogy egészen felvirul, ki reájuk tekint. „Oh, kedves almafa!“ — kiáltott Szenvedés, — adj nekem is szép piros arczot, mert ak(Utánnyomás tilos ) !" fi nm fii FABRY TESTVÉREK áruházaiban tény miatt leszállított árban árusittatnak mr Telefon »zm 76.