Szabadság, 1901. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1901-04-02 / 76. (77.) szám

2 tudvalevőleg a közigazgatást királyi és kor­mány ordonanceokkal intézték Ezen királyi ordonanceok lassanként annyira felszaporod­­tak, hogy lehetetlen volt a sok gyakorlati eset szerint intézkedni Ezen kazuistikus tömkelegből aztán úgy tudtak kilábolni, hogy a sok rendeletből kivonták az elvi jelentőségű rendelkezéseket és ezen elvi megállapodások alapján megalkották a francia közigazgatás mai rendszerét, mely a legszebb jogi alkotá­sok egyike. így lett a millió és millió dönt­vényből jogforrás a közigazgatási jogra nézve. Nálunk első feladat az, hogy a sok feles­leges kezelési munkától megszabadítsuk a közigazgatást. Igen helyesnek tartjuk azon in­tézkedést, hogy ezután minden törvényható­ságnak hivatalos lapja lesz, a­melyben a ren­deletek és hatósági parancsok közzétételiek. Ezeket nem kell közölni többé egyenként a községekkel és járásokkal. Mindenki fogja tudni, hogy a szükséges rendeleteket hol ke­resse. Nem szükséges többé, hogy levéltárak­ban és irattárakban kutassunk egyes agen­dák után. Mert azokat évek múlva is megta­lálhatjuk a hivatalos lapban, mely ezer és ezer példányban közkézen forog Hasonlóképen helyeselni tudjuk, hogy a vármegyék és városok többé pénztárakat nem kezelnek és számvevőségekkel nem bírnak. Az összes megyei és városi pénzek ugyanis az adóhivatalokban lesznek elhelyezve és az alispán és a polgármester utalványára és állami számvevőségek ellenőrzése mellett fog­ják kivenni a pénzeket. Nagyobb garanciát alig képzelhetünk az árvapénzek megőrzé­sére nézve, mint a közpénzek állami keze­lését. Egyszerre meg fog szűnni az árvapén­zek els­ukasztásának még a lehetősége. Az adóhivatalban lehetetlen a pénzek hűtlen vagy szabálytalan kezelése, mert erre azonnal rá­jönnek. Az állami pénzkezelés és az állami számvevőség mondhatni katonaiig van fegyel­mezve, íme a vármegyékben egyszerre államo­sítva lesz a pénzkezelés és számvevőség, va­lamint a posta utján való kézbesítői szolgá­lat. A megyei és városi tisztviselőknek is­mét egy nagy csoportja megy át állami szolgálatba.­ Az államosítást ime lassanként majdnem észrevétlenül meghozza a csendes idő. És az államosítás, melyet a municipisták oly hevesen ellenezni szoktak, most rész­letekben kénytelenek elfogadni, mert azt cél­szerűnek kell tartani mindenki részéről. Ezen a nyomon haladva, elérjük régi óhajcélunkat, hogy Magyarország általános közigazgatása egységes, modern alapokra helyeztessék, államosíttassék. Ez elől kitérni majdnem lehetetlen, hisz a felledező életvi­szonyok kényszerítenek bennünket az államo­sításra. Még egy lépés előre; a tisztviselők kinevezésének behozatala, és az államosítás be lesz fejezve az egész vonalon. .. — különös egy emberke volt Bőbe, mert így hívták: Bobe Károly. B­r­ó­d­y szeretett vele beszélgetni. — Mit szokott reggelizni, Bobé? — Kávét. — Hát az ebéd ? — Kávé. — A vacsora ? — Kávé. S Bródy egy pompás rajzban leírta ott nálam Bobét. A rajz címe : „A kávé“. Egyszer, amint ez újságaimat olvasgatja, kezébe kerül a „Pesti Hírlap“, mely éppen Her­­czeg Ferencznek egyik legelső, ha nem az első tárcáját közölte. Valami pompás katonai his­tória volt. Bródy mind figyelmesebben olvasta, s mi­kor végére ért, rám nézett: — Már akárhonnan vette, de kitűnő! Azt hiszem, ez volt az első írás, melyet Bródy Herczegtől olvasott, akit eddig sem az életben, sem a nyomtatásban nem látott. Aligha csalódom, hogy ez­ volt Bródy Sándornak első találkozása Herczeg Ferenccel. Hogy honnan vette Herczeg azt a tárcát: Ahonnan a többi művét mind, s ahonna­n Bródy a maga remekeit: a saját zsenijéül. *S­Z­A­B­A­D­S­A­G« 1901. április 2. tató elintézését meghozta tehát a mai pártérte­­kezlet. Elintézés, Budapest, április 1. A képviselőház szombati ülésének eseményei világosságot hoztak azokba az eseményekbe, amelyek három napon keresztül oly rendkívüli módon felzaklatták a politikai körök békés nyugalmát. S bár maga a Ház szombaton elna­polta tanácskozását április 18-ig, a szabadelvű párt nem oszolhatott szét s nem kezdhette meg húsvéti vakációját mindaddig, míg azoknak az eseményeknek a pártra tartozó részét magában a pártkörben nem rendezte s méltó módon el nem intézte. Ez meg is történt a szabadelvű párt teg­nap este tartott értekezletén, mely minden részről kielégítő s megnyugtató nyilatkozatokat hozott s így minden irányban teljes expiációt és megnyugvás teremtett. Bár ez nemcsak a tényállásban való, tegnap nyilvánosságra jutott fordulat folytán, hanem Széll Kálmán mi­niszterelnöknek szombat este Bécsből való megér­kezése után a pártkörben tett nyilatkozatai is előrelátható volt ; a párt tagjai — akik ma este rendkívül nagy számmal jöttek össze — mégis nagy kíváncsisággal várták az értekezle­ten történendőket. Báró Podmanczky pártelnök megny­i­­tója után Bessenyey Ferenc szólalt fel s előadván, hogyan került ő bele a Rakovszky által „besúgás“-nak nevezett históriába a „másik“- nak, — sajnálatát fejezte ki meggondolatlan tréfája következményei fölött s úgy a párttól, mint Hegedűs minisztertől bocsánatot kért. Beszédét Bessenyey papirosról olvasta, az tehát előre megállapított nyilatkozat volt, melyet a párt túlnyomó nagy része élénk helyesléssel és rokonszenvvel fogadott. Mert ha rossz tréfa volt is, amit Bessenyey tett, de az őszinte bevallás­sal és bocsánatkéréssel explálta azt. Hegedűs Sándor kereskedelmi minisz­ter állt fel­szólásra Bessenyey után, ismé­telte a Házban tegnap mondott nyilatkozatait, s meggyőzően fejtette ki azt a lélektani kény­­szert, mely őt nyugalmából kiragadta s oly nyilatkozatokra kényszerítette, amelyek fölött ő is sajnálkozását fejezi ki. E nagy tetszéstől fogadott kijelentések után még Széll Kálmán miniszterelnök mondott néhány szót, röviden s nagy hatással kérve a pártot, hogy tekintse ezt az ügyet befejezettnek, és hogy bármilyen nézetkülönbségek merüljenek föl a párt kebe­lében, vagy bárki érezze valamely nézet nyil­vánításának szükségét, mindazt a pártban mondja el, minden „csak itt“, a párt kebelében jusson kifejezésre abból, ami a pártot illeti. úgy látszott, mintha Ivánka Oszkár is szólni akart volna, de a miniszterelnök magá­hoz intette s nehány bizalmas szót váltott vele, mire Ivánka Oszkár visszatért helyére, anél­kül, hogy felszólalt volna. A kínos ügynek teljes, békés és megnyug­­ ó vármegyéről. A közigazgatási bizottság ülése. — Saját tudósító októl. — Nagyvárad, április 1. Ma délelőtt tartotta meg a vármegye köz­­igazgatási bizottsága rendes havi ülését. Jelen voltak: Dr. Beöthy László főispán elnök­lete alatt : Szunyogh Péter alispán, Papp János fő­jegyző, dr. Wallner Ödön tiszti főügyész, Hraniczky Károly árvaszéki elnök, Sipos Orbán kir. tanfelügyelő, Papp Miklós p. n. igazgató, dr Nagy Géza kir. ügyész, Varró Domokos kir. főmérnök, id Gálbory Sámuel, Hegyesi Márton, Király Viktor, Lovassy Ferenc, id. Markovits Károly, Örley Kálmán, Radnai Farkas, Szabó József, Szunyogh­ Szabolcs, gróf Tisza Kálmán,­­ valamint alispáni előadókként: Baranyi András és Keszthelyi Zoltán tb. főjegyzők, dr. Cziffra Kálmán és Balázsházy Iván aljegyzők. Az alispán jelentése: Március hónapban volt. 19 tiszta, 8, esős, és 4 felleges nap. Az egészségügyi állapot kedvezőbb volt, mint a mult hónapban ; a hivatalos orvosok ugyanis 4.549 beteget gyógykezeltek és így 311-el kevesebbet mint februárban. Uralkodó kórokként valamen­yi járásban az emésztési és légzőszervek bántalmai fordultak elő elég kedvező lefolyással A heveny fertőző kórok közül előfordult: 1. roncsoló torokfob 14 eset, 3 halálo­zással, 2. kanyaró 564 eset, 15 halálozással. 3. vörheny 79 eset, 2 halálozással. 4. hökhurut 13 eset. 5. hasi hagymáz 19 eset, 3 halálozással. 6. fültőmirigylob 1 eset, 7. gyermekágyi láz 1 eset 1 halálozással. Rendőri boncolat 1 öngyilkos és 1 talált egyén hulláján eszközöltetett. Törvényszéki boncolat 4 esetben hajtatott végre. Az állategészségügy állapota kielégitő volt, sertészvész újabb fellépte nem állapíttatott meg. Takonykór Gyires községben lett megál­lapítva. A kir. tanfelügyelő jelentése-Március hónapban megvizsgáltattak : B.-Bö­­szörmény, Piskolt, Vasad, Gálos-Petri, Ér Tarcsa, Szalacs, Ottomány, Ér-Adony, Asszonyvásár, Álmosd, Kákád, Uj-Léta, Bagamér, Ér-Selind, Ér Kenéz, Érmihályfalva, Ér Semjén, Kis-Kereki, Székelyhid, Csokaly és Félegyháza községekben létező iskolák és óvodák, általában kielégítő eredmény tapasztaltatok. A Mr. ügyész jelentése A nagyváradi kir. törvényszék fogházában március hónap folyamán letartóztatva volt 445 férfi és 77 nő, a hónap végén letartóztatva ma­radt 248 férfi és 33 nő. A rab­kórházban 9 egyén ápoltatott, halá­lozás nem történt. A munka keresmény 281 kor. 12 fillér volt. .4 kir. főmérnök jelentése. E szerint úgy az állami mint törvényható­sági közutak megfelelő állapotban voltak. A III-ik alföldi transversális közút bejárása megej­tetett s kilátás van arra, hogy ezen ut Darvas és Csökmő községeken át fog vezettetni. A kir. pénzügyigazgató jelentése. Február hónapban befolyt egyenes adók cimén 367.486 kor. 36 fii., hadmentességi dij cimén 1.669 kor. 82 fii., jogilleték és dijak ci­mén 85.933 kor. 31 fii., fogyasztási és italadók cimén 126.827 kor. 76 fii., bélyeg jövedék ci­mén 56.999 kor., dohány jövedék cimén 157.270 kor. 62 fillér. Március hónapban ideiglenes házadó men­tesség 5 esetben, fizetési halasztás pedig 3 esetben adatott meg. Miniszteri leiratok. A keresk. miniszternek az Orosháza—ber.­­ujfalui transverzális közútra vonatkozó leirata tudomásul vétetett, s az alispán a helyi kőbá­nyák érdekében megbizatottc azzal, hogy a kő­­szállitásra a h. é. vasutaknál kedvezményes szállítási díjtételeket eszközöljön ki.

Next