Szabadság, 1901. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1901-04-02 / 76. (77.) szám
2 tudvalevőleg a közigazgatást királyi és kormány ordonanceokkal intézték Ezen királyi ordonanceok lassanként annyira felszaporodtak, hogy lehetetlen volt a sok gyakorlati eset szerint intézkedni Ezen kazuistikus tömkelegből aztán úgy tudtak kilábolni, hogy a sok rendeletből kivonták az elvi jelentőségű rendelkezéseket és ezen elvi megállapodások alapján megalkották a francia közigazgatás mai rendszerét, mely a legszebb jogi alkotások egyike. így lett a millió és millió döntvényből jogforrás a közigazgatási jogra nézve. Nálunk első feladat az, hogy a sok felesleges kezelési munkától megszabadítsuk a közigazgatást. Igen helyesnek tartjuk azon intézkedést, hogy ezután minden törvényhatóságnak hivatalos lapja lesz, amelyben a rendeletek és hatósági parancsok közzétételiek. Ezeket nem kell közölni többé egyenként a községekkel és járásokkal. Mindenki fogja tudni, hogy a szükséges rendeleteket hol keresse. Nem szükséges többé, hogy levéltárakban és irattárakban kutassunk egyes agendák után. Mert azokat évek múlva is megtalálhatjuk a hivatalos lapban, mely ezer és ezer példányban közkézen forog Hasonlóképen helyeselni tudjuk, hogy a vármegyék és városok többé pénztárakat nem kezelnek és számvevőségekkel nem bírnak. Az összes megyei és városi pénzek ugyanis az adóhivatalokban lesznek elhelyezve és az alispán és a polgármester utalványára és állami számvevőségek ellenőrzése mellett fogják kivenni a pénzeket. Nagyobb garanciát alig képzelhetünk az árvapénzek megőrzésére nézve, mint a közpénzek állami kezelését. Egyszerre meg fog szűnni az árvapénzek elsukasztásának még a lehetősége. Az adóhivatalban lehetetlen a pénzek hűtlen vagy szabálytalan kezelése, mert erre azonnal rájönnek. Az állami pénzkezelés és az állami számvevőség mondhatni katonaiig van fegyelmezve, íme a vármegyékben egyszerre államosítva lesz a pénzkezelés és számvevőség, valamint a posta utján való kézbesítői szolgálat. A megyei és városi tisztviselőknek ismét egy nagy csoportja megy át állami szolgálatba. Az államosítást ime lassanként majdnem észrevétlenül meghozza a csendes idő. És az államosítás, melyet a municipisták oly hevesen ellenezni szoktak, most részletekben kénytelenek elfogadni, mert azt célszerűnek kell tartani mindenki részéről. Ezen a nyomon haladva, elérjük régi óhajcélunkat, hogy Magyarország általános közigazgatása egységes, modern alapokra helyeztessék, államosíttassék. Ez elől kitérni majdnem lehetetlen, hisz a felledező életviszonyok kényszerítenek bennünket az államosításra. Még egy lépés előre; a tisztviselők kinevezésének behozatala, és az államosítás be lesz fejezve az egész vonalon. .. — különös egy emberke volt Bőbe, mert így hívták: Bobe Károly. Bródy szeretett vele beszélgetni. — Mit szokott reggelizni, Bobé? — Kávét. — Hát az ebéd ? — Kávé. — A vacsora ? — Kávé. S Bródy egy pompás rajzban leírta ott nálam Bobét. A rajz címe : „A kávé“. Egyszer, amint ez újságaimat olvasgatja, kezébe kerül a „Pesti Hírlap“, mely éppen Herczeg Ferencznek egyik legelső, ha nem az első tárcáját közölte. Valami pompás katonai história volt. Bródy mind figyelmesebben olvasta, s mikor végére ért, rám nézett: — Már akárhonnan vette, de kitűnő! Azt hiszem, ez volt az első írás, melyet Bródy Herczegtől olvasott, akit eddig sem az életben, sem a nyomtatásban nem látott. Aligha csalódom, hogy ez volt Bródy Sándornak első találkozása Herczeg Ferenccel. Hogy honnan vette Herczeg azt a tárcát: Ahonnan a többi művét mind, s ahonnan Bródy a maga remekeit: a saját zsenijéül. *SZABADSAG« 1901. április 2. tató elintézését meghozta tehát a mai pártértekezlet. Elintézés, Budapest, április 1. A képviselőház szombati ülésének eseményei világosságot hoztak azokba az eseményekbe, amelyek három napon keresztül oly rendkívüli módon felzaklatták a politikai körök békés nyugalmát. S bár maga a Ház szombaton elnapolta tanácskozását április 18-ig, a szabadelvű párt nem oszolhatott szét s nem kezdhette meg húsvéti vakációját mindaddig, míg azoknak az eseményeknek a pártra tartozó részét magában a pártkörben nem rendezte s méltó módon el nem intézte. Ez meg is történt a szabadelvű párt tegnap este tartott értekezletén, mely minden részről kielégítő s megnyugtató nyilatkozatokat hozott s így minden irányban teljes expiációt és megnyugvás teremtett. Bár ez nemcsak a tényállásban való, tegnap nyilvánosságra jutott fordulat folytán, hanem Széll Kálmán miniszterelnöknek szombat este Bécsből való megérkezése után a pártkörben tett nyilatkozatai is előrelátható volt ; a párt tagjai — akik ma este rendkívül nagy számmal jöttek össze — mégis nagy kíváncsisággal várták az értekezleten történendőket. Báró Podmanczky pártelnök megnyitója után Bessenyey Ferenc szólalt fel s előadván, hogyan került ő bele a Rakovszky által „besúgás“-nak nevezett históriába a „másik“- nak, — sajnálatát fejezte ki meggondolatlan tréfája következményei fölött s úgy a párttól, mint Hegedűs minisztertől bocsánatot kért. Beszédét Bessenyey papirosról olvasta, az tehát előre megállapított nyilatkozat volt, melyet a párt túlnyomó nagy része élénk helyesléssel és rokonszenvvel fogadott. Mert ha rossz tréfa volt is, amit Bessenyey tett, de az őszinte bevallással és bocsánatkéréssel explálta azt. Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter állt felszólásra Bessenyey után, ismételte a Házban tegnap mondott nyilatkozatait, s meggyőzően fejtette ki azt a lélektani kényszert, mely őt nyugalmából kiragadta s oly nyilatkozatokra kényszerítette, amelyek fölött ő is sajnálkozását fejezi ki. E nagy tetszéstől fogadott kijelentések után még Széll Kálmán miniszterelnök mondott néhány szót, röviden s nagy hatással kérve a pártot, hogy tekintse ezt az ügyet befejezettnek, és hogy bármilyen nézetkülönbségek merüljenek föl a párt kebelében, vagy bárki érezze valamely nézet nyilvánításának szükségét, mindazt a pártban mondja el, minden „csak itt“, a párt kebelében jusson kifejezésre abból, ami a pártot illeti. úgy látszott, mintha Ivánka Oszkár is szólni akart volna, de a miniszterelnök magához intette s nehány bizalmas szót váltott vele, mire Ivánka Oszkár visszatért helyére, anélkül, hogy felszólalt volna. A kínos ügynek teljes, békés és megnyug ó vármegyéről. A közigazgatási bizottság ülése. — Saját tudósító októl. — Nagyvárad, április 1. Ma délelőtt tartotta meg a vármegye közigazgatási bizottsága rendes havi ülését. Jelen voltak: Dr. Beöthy László főispán elnöklete alatt : Szunyogh Péter alispán, Papp János főjegyző, dr. Wallner Ödön tiszti főügyész, Hraniczky Károly árvaszéki elnök, Sipos Orbán kir. tanfelügyelő, Papp Miklós p. n. igazgató, dr Nagy Géza kir. ügyész, Varró Domokos kir. főmérnök, id Gálbory Sámuel, Hegyesi Márton, Király Viktor, Lovassy Ferenc, id. Markovits Károly, Örley Kálmán, Radnai Farkas, Szabó József, Szunyogh Szabolcs, gróf Tisza Kálmán, valamint alispáni előadókként: Baranyi András és Keszthelyi Zoltán tb. főjegyzők, dr. Cziffra Kálmán és Balázsházy Iván aljegyzők. Az alispán jelentése: Március hónapban volt. 19 tiszta, 8, esős, és 4 felleges nap. Az egészségügyi állapot kedvezőbb volt, mint a mult hónapban ; a hivatalos orvosok ugyanis 4.549 beteget gyógykezeltek és így 311-el kevesebbet mint februárban. Uralkodó kórokként valamenyi járásban az emésztési és légzőszervek bántalmai fordultak elő elég kedvező lefolyással A heveny fertőző kórok közül előfordult: 1. roncsoló torokfob 14 eset, 3 halálozással, 2. kanyaró 564 eset, 15 halálozással. 3. vörheny 79 eset, 2 halálozással. 4. hökhurut 13 eset. 5. hasi hagymáz 19 eset, 3 halálozással. 6. fültőmirigylob 1 eset, 7. gyermekágyi láz 1 eset 1 halálozással. Rendőri boncolat 1 öngyilkos és 1 talált egyén hulláján eszközöltetett. Törvényszéki boncolat 4 esetben hajtatott végre. Az állategészségügy állapota kielégitő volt, sertészvész újabb fellépte nem állapíttatott meg. Takonykór Gyires községben lett megállapítva. A kir. tanfelügyelő jelentése-Március hónapban megvizsgáltattak : B.-Böszörmény, Piskolt, Vasad, Gálos-Petri, Ér Tarcsa, Szalacs, Ottomány, Ér-Adony, Asszonyvásár, Álmosd, Kákád, Uj-Léta, Bagamér, Ér-Selind, Ér Kenéz, Érmihályfalva, Ér Semjén, Kis-Kereki, Székelyhid, Csokaly és Félegyháza községekben létező iskolák és óvodák, általában kielégítő eredmény tapasztaltatok. A Mr. ügyész jelentése A nagyváradi kir. törvényszék fogházában március hónap folyamán letartóztatva volt 445 férfi és 77 nő, a hónap végén letartóztatva maradt 248 férfi és 33 nő. A rabkórházban 9 egyén ápoltatott, halálozás nem történt. A munka keresmény 281 kor. 12 fillér volt. .4 kir. főmérnök jelentése. E szerint úgy az állami mint törvényhatósági közutak megfelelő állapotban voltak. A III-ik alföldi transversális közút bejárása megejtetett s kilátás van arra, hogy ezen ut Darvas és Csökmő községeken át fog vezettetni. A kir. pénzügyigazgató jelentése. Február hónapban befolyt egyenes adók cimén 367.486 kor. 36 fii., hadmentességi dij cimén 1.669 kor. 82 fii., jogilleték és dijak cimén 85.933 kor. 31 fii., fogyasztási és italadók cimén 126.827 kor. 76 fii., bélyeg jövedék cimén 56.999 kor., dohány jövedék cimén 157.270 kor. 62 fillér. Március hónapban ideiglenes házadó mentesség 5 esetben, fizetési halasztás pedig 3 esetben adatott meg. Miniszteri leiratok. A keresk. miniszternek az Orosháza—ber.ujfalui transverzális közútra vonatkozó leirata tudomásul vétetett, s az alispán a helyi kőbányák érdekében megbizatottc azzal, hogy a kőszállitásra a h. é. vasutaknál kedvezményes szállítási díjtételeket eszközöljön ki.