Szabadság, 1901. szeptember (28. évfolyam, 201-224. szám)
1901-09-03 / 201. szám
így legyen ez jövőre is és hiszem, biztosan így is lesz, mert a régi középosztályban támadt hézagokat pótolja máris részben, és pótolni fogja mind jobban a polgári elem melyett, működjék az bármely életpályán, tartozzék bármely felekezethez, még ha nem tisztán magyar eredetű is, nem kényszerítve, de saját belátása és érzelmei következtében, csak a haza, a nemzet iránti hűségben nőhet fel, s az igaz szabadelvűség zászlaja alatt foglalhat helyet a köztevékenység terén. SZABADSÁG Ugronnak ugyanis meg van az a furfangja, hogy ha valami baj éri, (lásd vicinális, zabszállitás etcetera) mindjárt valami fontos államügy jut az eszébe, hogy az ő kisded dolgait felejtse a világ. 1901. szeptember 3. Politikai hírek. Az első ülés. A képviselőház holnapi ülése, mint a két hónapos vakáció utáni első ülés iránt szinte szokatlanul nagy érdeklődés nyilvánul nemcsak a politikai körökben, hanem a nagyközönség részéről is. Érthető ez két okból is, mert körülbelül már holnap eldől, hogy az országgyűlést már 9 én feloszlatják-e, vagy meghosszabbítják-e még napjait s ez közvetlenül egyaránt érdekli a képviselőket, mint a választókat. De sokan kiváncsiak a munkaprogrammra is. Vajon mit végeztet a kormány ezzel a házzal, vagy ad-e egyáltalán még munkát neki. Ez magyarázza meg azt a feltűnő jelenséget is, hogy a holnapi ülés alkalmából már tegnap és a mai nap folyamán szokatlanul sok képviselő jött fel a vidékről s ha nem csalódunk, holnap zsúfolt ház lesz együtt, amelynek izgatottságát vagy lecsillapítja kissé Széll Kálmán miniszterelnök, vagy még idegesebbé teszi a gyors oszlásra adván okot. Tgy a szabadelvü pártnak, mint a néppártnak és függetlenségi pártnak is számos tagja van Pesten. Az ellenzéki pártok már estére bizalmas értekezletet is tartanak, amelyeken — mint fővárosi tudósítónk értesül — az esetleg megteendő interpellációkat és a választások esélyeit beszélik meg. Némi feltűnést kelt Ugron Gábor holnapra bejelentett interpellációja a balkán mozgolódások tárgyában. Nem annyira a kényes és fontos politikai kérdés felvetése kelt érdeklődést, minthogy a kormánynak félhivatalosan közzétett nyilatkozatai amúgy is teljesen megnyugtatók, hanem az, hogy miként fogadják Ugrón első szereplését a Rimler ügy után. A szabadelvű párt közgyűlése. — szeptember 2. Az az igaz, hatalmas szabadelvű közvélemény, melynek gyökerei immár évtizedesek ebben a városban, tegnap ismét bizonyságot tett magáról azon a gyűlésen, amelyet az ötéves parlamenti ciklus befejezése alkalmából Nagyvárad polgársága tartott. Örömmel látjuk ezt elsősorban azért, mert büszkeséggel tölt el bennünket, hogy ezt a történelmi tradíciókkal rendelkező várost ott találjuk az elvhűség folytonosságában s azért is, mert a tegnapi pártgyűlés fényes cáfolata azoknak a rosszhiszemű híreszteléseknek, amiket egyesek a szabadelvű párt egységessége rovására mindenáron lanszírozni akarnak. A tegnapi gyűlés impozáns manifestáció volt az elv s ennek első képviselője, Tisza Kálmán mellett, akinek kezébe Nagyvárad városa őszinte bizalommal teszi le ismét mandátumát. Olyan egyöntetű, tüntető bizalommal történt ez, mint ahogy meggyőződése mindannyiónknak, hogy Tisza Kálmán neve egy a szabadelvűséggel, a melynek szolgálatában fogalommá lett. S ennek a megkristályosodott elvnek szolgálatában áll a mi városunk polgárainak majdnem teljes száma s szereztek számosan dicséretes érdemeket. Ennek az elismerését igyekezett kifejezésre juttatni a tegnapi közgyűlés, szeretettel, bizalommal, ragaszkodással véve körül a párt régi önzetlen elnökét, Hlatky Endrét s állította ismételten a párt élére. Az így újjászervezett párt bizalommal telhet el ereje és erkölcsi súlyában s büszkén emelheti fel zászlóját újra a szabadelvűség szolgálatában. * A nagyfontosságú gyűlés így folyt le: A „Fekete Sas“ szálló nagytermében gyűltek össze közgyűlésre vasárnap délelőtt 11 órakor a nagyváradi szabadelvűpárt tagjai. A közgyűlés komoly méltósággal folyt le. Az ülésen Hlatky Endre elnöklése mellett a nagyváradi szabadelvűpárt összes kiválóságai megjelentek. Az elnök megnyitotta a közgyűlést, megköszönve az egybegyűlt tagoknak megjelenésüket. Elmondja, hogy az ülés tárgya a szabadelvűpárt öt éven keresztül működött vezetőségének a leköszönése és a pártvezetőség újjászervezése. Kötelességének tartja megemlékezni néhai Ul1mann Izidorról, a szabadelvűpárt volt kiváló alelnökéről, aki a legtevékenyebb, legmunkásabb tagja volt a pártnak. Fájdalommal emlékszik meg elhunytáról, indítványozza, hogy a volt alelnök érdemeit jegyzőkönyvben örökítsék meg. Megköszöni ezután a pártnak az elmúlt öt év alatt belé helyezett bizalmát, kijelenti, hogy ezalatt az idő alatt mindig becsületesen, hűen és meggyőződése szerint cselekedett. Bejelenti lemondását az elnökségről és kéri, hogy az új elnök megválasztásáig korelnököt válasszanak. (Felkiáltások: éljen Hlatky) Radó Ignác dr Száhlender Károlyt ajánlja korelnöknek. Gábel Jakab ajánlja, hogy ne válasszanak korelnököt. Annak működése úgyis pillanatig tart, mert a párt tagjai úgyis egyhangú lelkesedéssel az eddigi elnök , Hlatky Endre mellett foglalnak állást. A felhangzó lelkes éljenzés után kijelentette Hlatky Endre, hogy elnök nélkül választani nem lehet. Száhlender Károly elfoglalta az elnöki séket. Gábel Jakab ekkor újból ismételte előbbi indítványát, mire a közgyűlés ismét egyhangú, lelkes éljenzéssel Hlatky Endrét kiáltotta ki elnöknek. Száhlender Károly korelnök kimondja a határozatot és átadja helyét az újonnan megválasztott elnöknek Hlatky Endrének, aki meleg lelkes éljenzések között foglalta el újból az elnöki széket. Mihelfi Adolf szólalt fel ekkor. Az újból megválasztott elnök annyit használt mindenkor a pártnak és munkálkodása olyan áldásos volt, hogy érdemei elismerésének némi jeléül indítványozza, hogy a párt nemcsak megválassza őt újból, hanem legmélyebb köszönetét, háláját fejezze ki neki és ezt jegyzőkönyvben örökítse meg. Hlatky Endre: örömmel fogadja el a választást, mert ebben a párt bizalmát látja. Eddigi működése alatt meggyőződést szerezhettek róla, hogy tántorithatlanul, hűséggel és becsülettel szolgálta a pártot. Minden erejével Magaslak. — Szabadság tárcája. — A biharmegyei élesdi állomáson szép fogatok várták a kis társaságot, melyet Zichy Jenő gróf hivott meg a magaslaki kirándulásra. Lúgosra érve, a csinosan berendezett, kényelmes kastélyban pihentünk meg és másnap körüljárva a kis helységet, meggyőződtünk, hogy a gróf ugyancsak megmagyarosította azt Az iskolában, kik a magyar nyelvben legjobban haladnak, külön kitüntetést is kapnak. Néven szólítja a gróf után-útfélen a gyermekeket : — Tudsz e magyarul ? — és a magyar feleletre ugyancsak jutalom jár. A gyermeksereg úgy kiséri lépten nyomon, mert évek óta tudja, hogy azt az ezüspénzt, mivel telve vannak zsebei, nekik jutatja. Egy friss zápor után megint előállottak a fogatok. De milyen fogatok! ökrös szekerek, szénaülésekkel, melyeket pokrócok takartak. Az urak közül néhányan, meg az uradalmi vadászok, lóháton kísérték, de akadt több gyalogos kísérő is. így vonultunk ki, festői sorban, akár csak Feszty körképének egy részlete. Bejutunk az eredeti útra, föl, föl folyton a meredek hegynek. Erős vízmosásoknál ugyancsak emelik, hol elől, hol hátul a szekerek kerekeit, nagy fa törzsek állják néha az utunkat, az erdő mind sűrűbb, az ut mindinkább meredekebb, egy egy vadmadár rebben ijedten tova, ez szalad át az uton, később a sürü homályból kis szentjánosbogárkák, mint apró fénylő lámpácskák világítanak elő, így megy ez ötödfél órán keresztül. Szemünk egészen megszokta a sötétséget, csakis a fák alakjairól látjuk, hogy elhagytuk a tölgy- és a csererdőt. Egyik törzsön emléktábla jelöli azt a helyet, hol Milán király utolsó vadászata alkalmával áll ott lesen. A magaslaton tündérpalota ötlik a szemünkbe. Tornyának legfelső ablakaitól a földszintig mindenütt kivilágítva. Attól tartunk, hogy eltűnik ismét, olyan meglepően mesés és és szép látvány, hogy alig akarunk hinni szemünknek. Megáll a karaván, már várnak azok, kik lóháton előbb fölértek és mi leszállunk. Széles, oszlopos lépcsőzeten megyünk az átriumba, hol páncélos alakok állanak a magas nagy kandalló mellett. Fegyverek, asztalok, székek, hímzések, agancsok és csillárok teszik a berendezését, jobbra és balra vendégszobák. Fent az emeleten még szebb világ vár reánk. A hosszú folyosó falain végig hatalmas medvebőrök, óriási vadkan-, hiúz- és vadmacskafejek, a Kaukázusból hozott legkülönfélébb ritka agancsok. Az ősrégi lábas óra lomhán ketyeg, koppan egyet-egyet,mintha Longfellowval mondaná : — Mindörökké — soha többé! Belépünk az ebédlőbe. Világos faburkolat borítja az egészet, gyönyörű régi magyar stilü domború faragványokkal, melyen tulipán, gyöngyvirág és más magyar virágok színezve pompáznak. Az ajtók székelykapu formára vannak faragva, felül a kedves, hagyományos galambházzal egyesítve, mely tükör hátterével csalékonyan mutat. Végig tálasok mindenféle kancsóval és drága edényekkel megrakva, a pohárszék fölött kupola alakú dísz van alkalmazva. A nagy tulipános láda Bánfi-Hunyadról került ide és az eredeten festett plafon egy magyar hímzésű, mintás dohányzacskónak gyönyörű utánzata. A thea-asztalnál egy hatalmas rézszamovár Moszkvából. A világos fába színesen égetett tulipános berendezés a gyászos emlékű mayerlingi kastélyból került ide. Ablak nincs és mégis milyen világos mindenütt. Ez is egy eredeti gondolat; a közepén ugyanis nagy közfal van, kétoldalt tágas boltíves nyílások, amelyek szintén székely kaput alkotnak és a túloldalra vezetnek, hol a nagy, tágas nappali- vagy dohányzó-terembe jutunk. Négy nagy ülőcsoport van itt. Első a masszív sötétkék és bordó szinezetü, az asztal, valamint a székek Moszkvából valók. A másik csoport kagylóval van berakva, olasz munka, mely is A gimnáziumban s az összes iskoláiban használandó uj és ódon iskiola könyvek kaphatók 10,.£ a mTiinál Iskola- és rajzszerek, rajzeszközök, lölt IS LdbZ§UHdl9 iskolatáskák stb. nagyváradon, legolcsóbban és legnagyobb választékban Zöldfa utca, 41. sz. a. ugyanott kaphatók. 997 6-9