Szabadság, 1903. április (30. évfolyam, 74-98. szám)
1903-04-01 / 74. szám
2 szünetet. Azt tervezi tudniillik, hogy a húsvéti szünet április 8 án kezdődjék és 15-éig tartson. Ezzel szemben egyes képviselők azt szeretnék elérni, hogy legalább április 4 dikén kezdődjék a szünet. Részletes tudósításunk itt következik : Elnök : Dániel Gábor. A kormány részéről jelen vannak: Széll Kálmán, Lukács László, Cseh Ervin, Wlassics Gyula és Darányi Ignác. Elnök megnyitja az ülést és bemutatja az irományokat. Lukács László pénzügyminiszter benyújtja a készfizetések felvételéről, a koronaérték megállapításáról szóló 1892. XVIII. t.-cikk további kiegészítéséről és végül az érme és pénzrendszerre vonatkozólag kötött újabb szerződésről szóló törvényjavaslatokat. (Élénk éljenzés jobbról, általános tetszés.) Elnök jelenti, hogy Pozsgay és Rátkay napirend előtt fel fognak szólalni. Pozsgay Miklós: A minap interpellációt nyújtott be a középiskolai tanárok beosztása tárgyában. Miután a szombati hivatalos lap közli a tatiz esztendeig nem hallottam róluk semmit. Mikor egyszer otthon jártam, akkor láttam újra őket. Zsadányiné az maradt, aki volt: hóditóan szép, büszke asszony, a fia — egykori tanítványom — pedig csinos, hetyke fiú lett. Huszonegy éves volt, leszolgálta az önkéntesi esztendejét a huszároknál, pezsgőzött és váltókat írt alá és egy napon kijelentette az anyjának, hogy ő feleségül veszi Mayer Ilonát. Az öreg Mayer lovakkal és marhákkal kereskedett és a leánya zarándi fogalmak szerint legfeljebb arra tarthatott igényt, hogy szeretője legyen Zsadányi Andrásnak. A különben szimpla Mayer Ilona azonban felette csinos, ügyes és kacér nőcske volt és valamelyik majálison, amikor a fiatal Zsadányi — általános megbotránkozásra — hajnalig vele táncolt, helyes érzékkel konstatálta, hogy dőreség volna szeretőjévé lennie a fiúnak, mikor felesége is lehet. És Zsadányi András egy napon csakugyan bejelentette az anyjának, hogy feleségül veszi Mayer Ilonát. — A kupec lányát, kérdezte Zsadányiné. — Azt, felelte a fiú. — Nem fogod feleségül venni, mondotta Zsadányiné határozottan. — De el fogom venni, válaszolt a fiú és összoritotta a fogát. És akkor megkezdődött a nagy harc az anya és a fiú között. Zsadányiné imádta a fiát, de tür SZABADSÁG 1903. április 1. Országgyűlés A képviselőház ülése. — Saját tudósítónktól. — Budapest, március 31. Borús időben gyülekeztek a parlament elé a vidéki küldöttségek, melyek állandó hátterét képezik ma már a katonai javaslatok tárgyalásának. Az ülést is épen a fogadtatások miatt Dániel Gábor alelnök nyitotta meg és több napirend előtti felszólalást jelentett be. Előbb azonban harsány éljenzés hangzott fel. Lukács László pénzügyminiszter benyújtotta a készfizetések felvételéről szóló javaslatokat. Ezzel szaporodott a teendők száma. A kormány újabb és újabb bizonyságát szolgáltatja szorgalmának és bizonyságot szolgáltat arra, hogy a kisebbség uralmát éljük akkor, amidőn számos fontos teendőt az obstrukció miatt el kell odázni. Rátkay felszólalása nyomán a bírói kar függetlensége is szóba került ma és Lukács pénzügyminiszter biztosította a bírói kart arról, hogy anyagi függetlensége a kormány óhaja. A katonai javaslatok ellen Csávolszky Lajos és Pichler Győző beszéltek. Csávolszky Lajos * Az önálló magyar nemzeti hadsereg felállítását követeli. Mint alkotmányos polgár kérdi, kérték-e ezt alkotmányosan a királytól? És megtagadta e ezt a király? Nem. Tehát a kormányban van a hiba. Szemere Miklós beszédét bírálja, amelynek egyik fele sírásra, a másik fele vigadásra késztet. Nagy Ferenc logikájában, vagy a politikájában van a hiba. Hogy követelményeink teljesítve nincsenek, annak a hűtlen tanácsosai az okai. Kergesse el a király e hűtlen tanácsosokat, akik kifosztják az országot. Elnök ezért Csávolszkyt rendreutasítja. Csávolszky Lajos végül határozati javaslatot nyújt be, amely szerint, a 67. XII. t. cikk oda módosítandó, hogy az ország önállósága minden irányban érvényesíttessék. Szünet után Pichler Győző beszél a katonai javaslatok ellen. Apponyi Albert gróf foglalja el az elnöki helyet. Pichler szerint utóbb sem volt tiszta választás, mert a választáskor nem tudták, hogy újabb katonai terheket akarnak a nemzetre róni. A képviselőházat fel kellett volna előbb oszlatni, mielőtt a javaslatokat idehozták. Hogy a nemzet azt nem tudta, utal a küldöttségekre, amelyek napról— napra Apponyihoz jönnek. Egy hang jobbról: Elég baj! (Óriási zaj a szélbalon). Kubik, Visontai: Ki volt az ? Ki kiáltotta ezt ? Papp Zoltán a padot veri. Ez hazaárulás ! Ez már abszurdum ! (Folytonos zaj) Kubik: Hogy mernek ilyet odaát mondani ? Hallatlan ez! Elnök folyton csenget. Kéri Pichert, folytassa, beszédét. Pichler: Erre a közbeszólásra nem válaszol. Elég baj, hogy a szabadelvű pártban ilyen hang is meg Andrást és mondja meg nekem, csakugyan az apja halálos baját örökölte-e. De őszintén mondja meg Követelem és parancsolom, hogy őszintén mondja meg. Megvizsgáltam a fiút és úgy találtam, hogy a tüdeje nagyon rossz állapotban van. Örökölte a hajlandóságot, talán magát a betegséget is, dorbézolt is sokat, az utolsó másfél év keserűsége ésmakacs tanulása is megártott neki, szóval én ezt jelentettem Zsadányinének: — Komoly az állapota. — Hány évig élhet, kérdezte nyersen Zsadányiné. Haboztam. — Az igazat doktor, mondta parancsold hangon. — Volt rá eset, hogy hasonló betegséggel . — Ej, az fecsegés. Hány évről kezeskedik, mondta türelmetlen paranccsal. — Két-három év bizonyos. Zsadányiné lehunyta egy pillanatra a szemét, sóhajtott egyet és rekedt hangon mondta. — Akkor hát mégis Zsadányi Andrásné lesz Mayer Ilona. Szólni akartam. — Ne szóljon semmit doktor. Tudom mit akar mondani. Nincs jogom hozzá, hogy ehhez a veszendő élethez hozzákapcsoljak egy viruló fiatal életet. De hiszen az a lány azt mondja, hogy sze Telcser jrátySsdi Vatámháza, Nagyváradon, Zöldfa utczán. Ajánlja dúsan felszerelt raktárát a legdivatosabb és legjobb rfifes- és rövidiíB-czikkekben, vészen- és fehérneműkben. A nárok magasabb beosztását, interpellációját visszavonja. (Helyeslés.) A bizottsági ülések. Rátkay László a pénzügyi bizottság tegnapi üléséről szól, amely szerinte határozatképtelen volt, mert csak heten voltak jelen, holott rendkívül fontos dologról volt szó, a bírói kar fizetésrendezéséről A bírói kar függetlenségének megóvása volt napirenden és mégis határozatképtelen bizottság döntött ebben az ügyben a bírói kar rovására. Egész sereg igazságügyminiszteri tisztviselő volt jelen, sőt a tudósítást is igazságügyminiszteri hivatalnok csinálta, bizonyára ez az oka annak is, hogy a lapokban megjelent kommüniké hibás. A bírói kar függetlenségének érdekében felszólalt képviselőknek Lukács László pénzügyminiszter szerinte rendkívül sérelmes választ adott. A többek közt azt mondotta, hogy a birói kart nem helyezi külön, hanem egy rangba sorozza az adminisztratív tisztviselőkkel. Amikor 1893 ban a birói kar fizetését emelték, arra nézve a pénzügyminiszter azt mondta, hogy csak Szilágyi Dezső egyéni súlya idézte elő. Ez egyaránt sérelmes Szilágyira, mint Plószra. Lukács László pénzügyminiszter: Bízza azt reánk! Rátkay: Rájuk is bízza, csakhogy kifogásolja a Plósz miniszter válaszát, melyben kijelentette, hogy nem kívánja az egyéni súlyra alapított külön helyezését a bírói karnak. Azt is mondta Lukács miniszter, hogy az ország pénzügyi viszonyai olyanok, hogy a pótlólag javasolt 436000 koronányi összegért nem vállalja el a felelősséget. (Nagy zaj balról.) Pozsgay: Hát a civilista emelésért garantiroz! Barta Ödön : A katonai követelésekre semmi szava nincs! (Folytonos zaj.) Rátkay: Hát azokat a milliókat, amelyekről azt sem tudjuk, mennyi lesz és amelyeket katonáék követelnek, azokért garantiroz ? (Nagy zaj.) Egyrészről azt kívánja, hogy az elnök figyelmeztesse a bizottságokat, hogy tartsák be a határozatképességre vonatkozó szabályokat és hogy a bizottságokon esküt tett gyorsírók legyenek. (Helyeslés a szélbalon.) Lukács László pénzügyminiszter: Rátkay az ő tegnapi beszédét gyűlöletes mezbe öltötte, holott arra semmi oka sem volt, mert azt, amit mondott, a nyilvánosság előtt is mindenkor elmondhatja, nincs mit restellnie sem. Ő épen a bírói kar függetlensége érdekében emelt szót és a fizetésjavítást is ezért adják meg neki, de ugyanez áll az adminisztratív tisztviselőkre is. Nem akarja, hogy ezek munkaképességét a mellékjövedelmekkel, illetve mellékes foglalkozásokkal megbénítsák. (Élénk helyeslés.) Erre törekedett a kormány. Ami a hatásroh árképességet illeti, sajnálja, hetetlennek találta azt a gondolatot, hogy a Mayerleány belekerüljön a családjába. András pedig makacsul és szerelmesen mondta: Elveszem. Elveszem. Harmadfél év múlva nagykorú leszek és elveszem. Az anyja egy napon azt találta neki mondani, hogy meghosszabbíttatja a kiskorúságát és attól a naptól kezdve András egy barátságos szót sem váltott az anyjával. Hideg volt és alázatos, pénzt nem kért és nem költött és dühödten kezdett tanulni, hogy a vizsgáit letegye. Másfél évig tartott a küzdelem az anya és a fiú között és egy napon András, aki csakugyan mesés gyorsasággal tette le a vizsgáit és fejjelnappal tanult komor elkeseredéssel, köhögni kezdett. Nem panaszkodott egy félévig, de azután ágyba dőlt. A tüdeje, méltóságos asszonyom, a tüdeje . . . mondták a vidéki orvosok, akik megvizsgálták. El kell vinni a délvidékre. Akkoriban lettem magántanár, kezdték ismerni a nevemet és egy napon levelet kaptam Zsadányinétól: utazzam rögtön haza és látogassam meg őt. Másnap otthon voltam. Elbeszélte nekem az András históriáját, amit különben ismertem elmondta, hogy azért is hivatott engem, mert nem akarja a fiát megijeszteni valami ismeretlen professzorral és azután így folytatta: — Doktor. Magáról azt mondták nekem, hogy feltétlenül bízhatom a tudásában. Vizsgálja hogy a bizottsági tagok nem szorgalmasabbak, de erről nem tehet. A feljegyzésekben sincs hiba, mert az nincs eltitkolva. Végül ami Plusz minisztertársát illeti, bízza azt Rátkay reá, majd ketten elintézik az ügyüket. (Helyeslés jobbról.) Rakovszky István: A házszabályokhoz szólva,, kifogása van az ellen, hogy kormánypárti képviselők jegyezgetnek a bizottságokban, mert ez az oka, hogy a tudósítások tendenciózusak Bak az is, hogy egyszerre két bizottság is tart ülést, hogy felelhessen meg az ember kötelességének? Vagy tiltsák el a bizottságok részleges nyilvánosságát,, vagy pedig legyen ott teljes nyilvánosság. Szederkényi Nándor mentegetőzik amiatt, hogy mint a bizottság tagja, tegnap nem vette észre a bizottság határozatképtelenségét. Elnök: A bizottságok elnökeinek a dolga, hogy a határozatképességet megállapítsák. A katonai javaslatok. Saját készítményű paplanok. — Nap- és esőernyők óriási választékban. Helyi és vidéki telefon 463. Helyi és vidéki telefon 463