Szabadság, 1904. március (31. évfolyam, 50-75. szám)
1904-03-01 / 50. szám
2 SZABADSÁG 1904. március 1. A szabadelvű párt szervezkedése. — A magyar-csékei gyűlés. — [Saját tudósítónktól.) Biharvármegye szabadelvü pártjának elnöksége folyó hó 28-án Magyar- Csékén szervezte e választó kerületnek szabadelvű pártját. Ez a harmadik szervezkedő gyűlés sikerében méltóan sorakozik az élesdi és tenkei választókerületekéhez, amit bizonyít az a nagy érdeklődés, mely a választókerületnek egész értelmiségén kívül összesen mintegy ötszáz embert gyűjtött össze a szervezkedő gyűlésre. Újabb bizonyítéka ez annak, hogy a szabadelvű párt annál inkább erősbödik, mennél nagyobb rombolás jár az obstrukció nyomában a a párt jövő sikerének biztosítékául tekinthető az értelmiség tömör sorakozása, lelkes közremunkálása és a siker iránt jelentkező bizodalma. Többen voltak jelen a csékei gyűlésen tekintélyes egyéniségek is, kiket még nemrégiben más zászló alatt láttunk, akiknek részvétele osztatlan lelkes örömöt támasztott. A gyűlésről a következő részletes tudósításunk számol be : A magyarcsékei szervezkedő gyűlésen a központi szabadelvűpárt képviseletében Szunyogh Szabolcs elnök, Papp János országos képviselő és Ördey Kálmán alelnökök és Mártonffy Bogdán, a párt jegyzője volt jelen. A gyűlést, amelyet a magyarcsékei nagy vendéglőben tartottak, Szunyogh Szabolcs nyitotta meg. A párt elnöke, akit meleg éljenzés fogadott, üdvözölte a megjelenteket. Lelkes, emelkedett hangú beszédben méltatta azután a szabadelvűség hivatását, vázolta a párt kötelességeit és kifejtette, mi indította a párt vezetőségét arra, hogy erősen szervezkedjék. A mai ádáz tusákból, romlott politikai állapotokból — úgymond — csakis a szabadelvű párt vezetheti ki az országot. Felkéri a választókat, hogy tömörüljenek és erős akarattal teljesítsék kötelességüket. Érdekes, nagyhatású és szép beszédét azzal fejezte be, hogy a mai viszonyok között nincs alkalmasabb, erősebb egyéniség az ország állapotainak rendezésére, mint a szabadelvű párt vezére , Tisza Isván gróf. (Lelkes, hosszantartó éljenzés.) Papp János országos képviselő mondott magyar és román nyelven tartalmas, meggyőző és szép beszédet. Kiterjeszkedett beszédében az obstrukció okozta áldatlan közállapotokra és lendületes szavakkal hívta fel a kerület szabadelvű polgárságát az összetartásra, a polgári kötelesség teljesítésére, ami most elsősorban abban áll, hogy teljes lélekkel és buzgalommal támogassák országos vezérünket, Tisza Istvánt a megváltás munkájában. Az érdekes szép beszédet itt közöljük: Papp János beszéde. Igen tisztelt uram! Midőn képviselővé történt megválasztatásom óta első alkalommal van szerencsém tisztelt választóimnak egy általánosabb jellegű ilyen szépen látogatott gyűlésén megjelenni, engedjék meg, hogy mindenekelőtt hálás köszönetet mondjak azért a megtisztelő bizalomért, mellyel engem, a közéletnek egy jelentéktelen, szerény munkását kitüntettek akkor, mikor a magyar-csékei kerület képviseletét reám ruházták. Tudom én jól, hogy kiválóbb érdemek hiányában épen nem szolgáltam ezen díszes állásra és tudom azt is, hogy rólam lévén szó, senki sem kecsegtethette magát azzal a kilátással, hogy én akár egyeseknek, akár a választókerületnek bárhol is valamely kivételes előnyöket szerezzek vagy biztosítsak, hogy a nehéz viszonyok dacára a kerület választóinak többsége, mégis kitartott mellettem, annak tulajdonítom, hogy önök a közélet terén odaadással, buzgón teljesített munkát becsülni tudják, a munkást jóindulatúlag felkarolják és ha alkalmuk nyílik hozzá, bőségesen meg is jutalmazzák. És a köszönet, a hála kifejezésével egyidejűleg szíves elnézésüket kérem azért, hogy a választás óta választóimnak szélesebb rétegeivel az érintkezést nem kerestem, ami azonban nem jelenti azt, hogy önöktől elszigetelten maradtam volna mert a kerület közállapotai iránt mindig melegen érdeklődtem és egyeseknek hozzám intézett megkereséseiben a tőlem telhető legnagyobb készséggel eljárni iparkodtam. Körükben való megjelenésem elmaradásának fő oka gyenge egészségi állapotom volt, mely csak a legutóbbi hónapokban fordult jobbra. De volt egy másik oka is, mely közös emberi vonást képez, hogy t. i. lehetőleg kerüljük azt, hogy embertársainknak kellemetlent, rosszat hirdessünk. Szóval nem szívesen vállalkozzunk arra a szerepre, hogy bárhol is rossz hírmondók legyünk. Pedig én, mint képviselő eddig közállapotainkról és a parlamenti viszonyokról önöknek semmi örvendetest nem mondhattam. Tisztelt értekezlet ! Midőn ezen kerület megtisztelő bizalma folytán a magyar parlament küszöbét átléptem, ott már javában folyt az obstrukció, mely szertelenségeivel nem ismert határt és bár akkoriban főelemét az ujonclétszám felemeléséről szóló törvényjavaslat képezte egyéb mellékdolgokat is felölelt és kihasznált, csakhogy a szót szaporíthassa, az országban izgalmat és a kormány iránt a nemzetben bizalmatlanságot keltsen Hisz Önök bizonyára emlékezni fognak arra, hogy a mesékei választás eredménye is egy országos gravamenné nőtte ki magát az ellenzék szemében s hogy a választás előtt itt járt ellenzéki képviselők apostoloskodásának kudarca folytán a képviselőház egy teljes ülésén át volt kénytelen ezen választás kérdésével foglalkozni, miközben az ellenzéki képviselők előadásának hatása alatt a hallgatóság szemei előtt egy igazi rémdráma vonult el, mely állítólag itt ezen a helyen folyt le és követtetett el mindenféle atrocitással. És ezen országos hűhó igazi vaklárma vége az lett, hogy a választás eredményében maguk a közvetlenül érdekelt felek is megnyugodtak és ott, hol a nagy állításokra bizonyítékokat is követelnek, ellene egy hangot sem emeltek. Hát ez a jelentéktelen incidens országos szempontból mondom, hogy jelentéktelen, maga is eléggé jellemzi az obstruáló ellenzék eljárását. Ezzel nem akarom én azt mondani, hogy az ellenzék fellépésében, a harc kezdetén, teljességgel hiányzott a komoly elem, mert hisz a katonai reformok tekintetében felállított követeléseiből akárhánynak jogosultságát a szabadelvű párt is elismerte, de igenis állítom és fentartom, hogy az úgynevezett nemzeti küzdelem túlzásokba csapott és a katonai követelések kérdésében oly igényekkel lépett fel, amelyeknek erőszakolása nagy veszedelmek felidézésével, a korona és nemzet közötti konfliktussal lenyeletett. Ily körülmények között a szabadelvüpártnak is elutasíthatlan feladatává vált, hogy a katonai kérdésekben álláspontját minden kételyt kizárólag precizírozza, ami megtörtént a 9 es bizottság elaboratumában, amely mint a szabadelvüpárt katonai programmja legfelsőbb helyen is elfogadtatott. És mikor az a kérdés lett felvetve, ki hajtsa végre ezt a programmot és ki állítsa helyre az országban a rendet és a nyugalmat, az egész ország figyelme és a király bizalma egy és ugyanazon személyben összpontosult, a gr. Tisza István személyében. Az ő szellemi nagy qualitásai legtöbb garanciát nyújtottak a siker tekintetében, úgy felfelé, mint lefelé. És talán csalódott valaki benne ? ! Egész határozottsággal mondhatjuk, hogy ez Tisza Istvánban mióta a kormány élére lépett, senki sem csalódott, sőt egyénisége mindjobban előnyösen domborodott ki az ellenzék szemében is. Igaz ugyan, hogy az obstrukció még az ő regimje alatt is folytatódott és még most is folytatódik, de minő különbség a régi és az újabb tábor között. Ha amannak hevülése, lelkesedése a lobogó fáklyához volt hasonlítható akkor emez szánalmas erőlködésének igazi szimbóluma a pislogó mécses Igen, mert az ellenzék legtekintélyesebb pártja, a Kossuth párt, belátva, hogy a nemzeti követelések terén ez idő szerint annál, mit gróf Tisza István hozott, többet kivívni nem lehet, lemondott a rendkívüli eszközök alkalmazásáról és visszavonult a törvényesség küzdőterére. S ez teljesen érthető is, ha számba vesszük azokat az értékes vívmányokat, amelyeknek megvalósítására gróf Tisza István vállalkozott, ő ugyanis programmjába vette és azt feltétlenül keresztül is viszi, hogy a hadsereg és a közös intézmények jelvényei az ország közjogi helyzetének megfelelően átalakíttatnak, hogy a katonai büntető eljárásban, mely a szóbeliség, közvetlenség és nyilvánosság követelményeinek megfelelően rendezkedik be, a magyar nyelv joga érvényesül, hogy a nem hazai csapatoknál szolgáló magyar honos tisztek a magyar csapatokhoz áthelyeztetnek és ezen csapatoknál a tiszthiány pótoltatik részint a most említett áthelyezéssel, részint az által, hogy a magyarországi katonai nevelő intézetek tanrendje módosíttatik oly formán, hogy a tantárgyak jelentékeny része magyar nyelven lesz előadva s ezzel biztosítva az a cél, hogy az ily intézeteket végzett növendékek a magyar nyelvet teljesen birjék, végül a katonai nevelő intézetek magyarországi része szaporittatik és teljesedésbe megy az a régi óhaj, hogy a hadseregben a magyar tisztek oly hányaddal legyenek képviselve, mely a legénységi létszámnak teljesen megfelel. Íme uraim! Katonai téren a nemzeti vívmányoknak egész sorozata, mégpedig becses, értékes sorozata, amelyet idők múltán a viszonyok kedvező alakulása mellett pótolni, kiegészíteni és majdan betetőzni lehet. De azért az ellenzéknek egy kis töredéke 1015 ember mégis obstruál. Eddig azt mondták, hogy a magyar vezényleti és szolgálati nyelv jogának fentartásán kívül a küzdelmet még azért is folytatják, mert gróf Tisza István programmbeli ígéretei a papiroson maradnak, ő azokat nem lesz képes végrehajtani. No hát a magyar delegációnak imént lefolyt tárgyalásai meghozták arra is a cáfolatot, mert a közös hadügyminiszter nyilatkozataiból mindenki meggyőződhetett arról, hogy a hadsereg magyar részére nézve kontemplált reformok minden irányban teljes jóindulattal kezeltetik és készíttetik elő. Hogy a dolgok ezen állásában, most, midőn a képviselőház újból megkezdi üléseit, vájjon helyreáll-e már végre valahára az oly rég nélkülözött parlamenti béke s vájjon azok a politikai gyászvitézek leteszik-e már a fegyvert, amelyet szertelenségekben édes hazánk ellen fordítottak s használtak fel úgy, hogy az ma már száz és száz sebből vérzik, nem tudhatom. De igen is tudom, mert nagy szükségét látom, hogy ily keserű tapasztalatok után ily nehéz és szomorú viszonyok között a hazájukat igazán szerető becsületes emberek sorakozzanak, tömörüljenek a végből, hogy bármely bekövetkezhető esemény készen találjon bennünket. Sorakoznunk és tömörölnünk kell, uraim, azon politika támogatására, mely higgadt megfontolással halad a maga útján, a sötétben való ugrást kerüli és a célok kitűzésénél bölcs körültekintéssel jár el; a mellett a hazában élő nemzetiségekkel az igazi testvériség ápolását, a békét és egyetértést hirdeti, amire, hogy rámutassak, idézem gróf Tisza István kormányelnök programmjából a következő nyilatkozatot: „Ezer év óta élnek ez országban, a magyar nemzettel együtt, széles rétegei olyan idegen ajkú polgártársainknak, akiknek saját nemzetiségök, saját nyelvök, saját ethnográfiai egyéniségük van. Ezt respektálták apáink a múltban, ezt respektálni becsületbeli kötelességünk a jövőben is, és én azt hiszem, egyenesen a magyar nemzet legjellemzőbb egyéni tulajdonságához maradunk hívek és egyúttal a magyar nemzet jól felfogott érdekét szolgáljuk, ha magunk tartását a jövőre és a jogtisztelet és az igazi rokonszenvvel áthatolt testvéri érzület fogja vezetni.* A bölcseségnél is több államférfi- ihlettség sugalta ezen arany szavakat, a melyeknek követésétől egy igaz magyar ember sem fog elzárkózni, mert ezt a haza nagy érdeke kivánja; igaz arany szavak, a melyeknek hatása alatt ezen választó kerület polgárai zömének, román testvéreimnek szive is megdobban s visszhangképen velem együtt egész lelkesedéssel azt kiáltják: Mi pedig a Szeretetet szeretettel viszonozzuk, a hazának rendületlen hívei leszünk és a szabadelvüpárt lobogóját ismét győzelemre juttatjuk. (Lelkes éljenzés.) Szunyogh Szabolcs elnök vette át ezután a szót. Felhívta a pártgyűlést a szervezkedésre, elsősorban az elnök választására. A gyűlés kitörő lelkesedéssel egyhangú felkiáltással Korda Andort, a népszerű közszeretetben álló földbirtokost, a párt kiváló vezéralakját választotta meg elnöknek, aki valóban hivatott vezére a kerületnek. Korda Sándor lendületes szép szavakban köszönte meg a bizalmat, azután a további választásokra tett indítványt. Az indítvány következ-