Szabadság, 1971. március (81. évfolyam, 26-34. szám)

1971-03-03 / 26. szám

SZABADSÁG OLASZ URIASSZONYOK KOLLEKTÍV BORDÉLYHÁZÁT LEPLEZTE LE A RENDŐRSÉG Olaszországban egyre na­gyobb hullámokat ver egy olyan botrány, amelyet így neveznek: A Monachini-ügy. A Monacchini ügy Siena vá­rosában történt, a nagy olasz napilapok azonban nyomban szenzációt csináltak belőle és a történteket, szemfüles ri­porterek kutatása nyomán, ma már éppen olyan jól isme­rik Rómában, vagy Nápoly­ban, mint Sienában. A történet, röviden össze­foglalva, a következő: Pontosan a sienai rendőr­­kapitányság épületével szem­ben, hét ismert társaságbeli úriasszony kibérelte Maria Monachini palotáját. A fér­jek — akik, természetesen, mit sem tudtak az egész do­logról — Siena legismertebb ügyvédei, orvosai és üzletem­berei közé tartoznak. Az unatkozó feleségek kol­lektív bordélyházat alapítot­tak a Monachini palotában. A klienseiktől kapott pénzt test­vériesen szétosztották egymás között. A szépasszonyok egyáltalá­ban fiem voltak válogatósak: nemcsak férfiakkal, hanem lesbiai (tehát homoszexuális) nőkkel is hajlandók voltak szeretkezni. A rendőrségi nyomozás ki­derítette, hogy az előkelő és ismert társaságbeli uriasz­­szonyok a legfantasztikusabb orgiákat folytatták a Mona­­chini palotában. Amikor a botrány kipat­tant, a sienai rendőrség volt a legjobban megdöbbenve. Egy magasrangú­ rendőrtiszt ezeket mondotta az újságírók­nak: — Hónapokon keresztül azt hittük, hogy ezek az úriasz­­szonyok kártyapartik céljára bérelték ki a Monacchini palo­tát. Mindegyiküket személye­sen is ismertük, eszünk ágá­ban sem volt feltételezni, hogy ezek a jómódú és általá­nos tiszteletnek örvendő asz­­szonyok — call görlök lettek. A sienai rendőrség — leg­alább is, egyelőre — csupán a palota tulajdonosát, Maria Monachinit, tartóztatta le. Maria Monachini vallomása így hangzott: — Ezek a fiatal nője a szó valóságos értelmében "kollek­tív bordélyházat létesítettek palotámban. Természetesen, tudtam az orgiákról, azonban nem törődtem vele. A nők tisztességes összeget fizettek a palota bérletéért és azért, hogy el ne járjon a szám.­­ Mindegyikük pénzt ka­pott a szeretkezésért, akár férfi, akár pedig lesbiai nő volt a kliens. Egyiküknek sem volt szüksége a pénzre, vala­miképpen azonban, szinte gye­rekes örömük telt abban, hogy a szeretkezésért pénzt kap­tak. Az egyik nő, akit a rendőr­ségi jelentés Sonianak nevez (nem ez a valódi neve) a kö­vetkezőket mondotta kihall­gatása alkalmával: — Senkinek sem ártottunk azzal, amit tettünk. A szeret­kezésért kapott pénzt általá­ban különböző jótékonycélú egyesületeknek adományoz­tuk. Klienseinknek kellemes órákat szereztünk és magunk is élveztük a dolgot, kár vol­na tagadni. Ezenkívül, a sze­retkezések által szerzett ta­pasztalatokat férjünkkel való szexuális kapcsolatunkban is hasznosítottuk és ezáltal fér­jünket jobban kielégítettük és saját házaséletünket is megfelelőbbé és boldogabbá tettük. — Álcázott, azonban jól ért­hető, sőt, félreérthetetlen hir­detéseket tettünk be a római, nápolyi, firenzei és a bolognai újságokba. Mindezekből a vá­rosokból állandóan érkeztek Sienába férfiak és lesbiai nők, akik kizárólagosan miattunk látogattak a városba. Ezáltal tehát, a város turista­forgal­mát is emeltük. — A szeretkezésekért ka­pott pénznek semmi jelentő­sége nem volt számunkra. Mi­ért kértünk hát mégis pénzt? Egyszerűen azért, mert óriási izgalom volt a számunkra, hogy pénzt kapunk — a tes­tünkért. Mondhatom, szinte szexuális kielégülést érez­tünk, amikor a bankjegyeket átvettük. — Nevetséges, hogy a sie­nai asszonyok felháborodtak. Higgyék el nekem, mindegyi­kük szívesen venne részt ilyen kalandban, ha lenne hozzá bá­torsága. A sienai rendőrség szóvivő­je megjegyezte: — Maria Monacchini nevén kívül egyetlen nevet sem hoz­tunk nyilvánosságra, holott mind a­z úriasszony nevét tudjuk. Tény az, hogy jelen­leg egyetlen fiatal feleséggel rendelkező sienai férj sem bi­zonyos abban :nem volt-e az ő felesége is , a két uriasz­­szony-call girl között? — Egyelőre, nem döntöt­tünk arra vonatkozóan, hogy valaha is nyilvánosságra hoz­­zuk-e a­z uriasszony-call girl nevét ? A New Yorkban levő egykorú szakmai múzeumban tartott szőr­me és toll kiállításon, ahol ezek­nek a szokatlan használatát mu­tatták be, a liftek belsejét is szőr­mével bélelték ki. Washingtoni levél írja: SPECTATOR Edward M. Kennedy, mas­­sachusettsi demokrata szená­tor, a közelmúltban, összehív­ta legodaadóbb híveit és kö­zölte velük: Semmilyen kö­rülmények között nem óhajt a Demokrata Párt elnökjelölt­je lenni 1972-ben, ezért tehát, a leghelyesebb, ha hívei va­lamelyik másik demokrata ügyét támogatják. Ennek el­lenére, Kennedy hívei úgy vé­lekednek: Még mindig nem le­hetetlen, hogy amennyiben az elnökjelölő konvenció nem tudna választani a jelöltek között és Kennedyt kérné fel az elnökjelöltségre, Teddy el­fogadná a jelöltséget. :je :je :je Nixon elnök a közeljövőben számos vidéki, körutat ter­vez: a körutak célja az, hogy ismertesse a választókkal a kormányhivatalokra vonat­kozó átszervezési programját és meggyőzze a választókat annak szükségessé­gelől. Számosan azok közül, akik annak idején tevékenyen részt­­vettek Eugene McCarthy sze­nátor elnökválasztási kampá­nyában, George McGovern szenátor elnökválasztási kam­pányához csatlakoztak. Ezek egyike Blair Clark, aki 1968- ban McCarthy kampány-ma­­nagere volt.❖ -fi ''fi John N. Mitchell, igazság­ügyminiszter, kijel­ez­­tette: Nem felel meg a valóságnak az a híresztelés ,hogy rövide­sen kiválik a kormányból, az­ért hogy Nixon elnök 1972- es újra­választási kampányát vezesse. Sokak szerint azon­ban mégis ez fog történni, te­kintettel arra, hogy Mr. Mit­chell az, akiben az elnök a legjobban bízik. :j c ::* $ A National Aeronautics and Space Administration ve­zetői mondják: A szovjet sajtó igyekezett csökkenteni az Apollo 14 h­önfialó telje­sítményét és ahelyett, hogy tudósításaiban a sikert hang­súlyozta volna, a nehézségei ismertetésére fordította a legtöbb időt.­je­n­n Robert Dole, kansasi szená­tor, a Republikánus Párt Or­szágos Bizottságának új el­nöke, kijelentette: A Bizott­ságban dolgozó személyek fi­zetésének évi 25.000 dolláros felső határát fel kell emelni, mert csak ennél magasabb fi­zetésért lehet megfelelő szer­vezőket szerződtetni. John Dale, az Aluminium Szö­vetség környezetszolgálati osztá­lyának a vezetője kezében tartja azt a téglát, amit anyagcsere ré­vén szemétből és hulladékból ké­szítettek. A tégla 70 százaléka üveg és 30 százalék fém tartalmú. ­ Ennek a felrobbantott kis teherkocsinak a romjai közül húzták ki a holtan és szétroncsolva a 28 éves Mrs. Fern Bolding tanítónőt Bristow, Oklahomába. Azt gyanítják, hogy a robbantás a férje ellen volt tervezve, akit tanúként idéztek be egy autólopási ügyben.

Next