Szabolcs-Szatmári Szövetkezetek, 1972 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1972-01-01 / 1. szám
A FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK MEGYEI LAPJA XI. ÉVFOLYAM 1. SZÁMÁRA: 1,50 FORINT 1972. JANUÁR HÓ A KONGRESSZUS SZELLEMÉBEN ÍRTA: SZILÁGYI GYULA Új esztendőt kezdtünk. Újabb feladatok végrehajtásán munkálkodnak fogyasztási szövetkezeteink. E feladatok a mozgalom VII. kongresszusának határozataiból fakadnak, melyek végrehajtásával a fogyasztási szövetkezetek is sajátos tevékenységükkel kiveszik részüket a szocializmus magasabb szinten történő építéséből. Az új esztendőt, az 1972. évet, a fogyasztási szövetkezetek életében egy eseményekben és eredményekben egyaránt gazdag esztendő előzte meg. A mozgalom kongresszusi éve volt. Az OFT júniusi határozata nyilvánvalóvá tette a kongresszus összehívását. Ezt követte a kongresszusi irányelvek közzététele. A kongresszusra való felkészülés e megyében is széles méreteket öltött. Elddig talán soha nem tapasztalt aktivitást váltott ki, a szövetkezeti tagság, a dolgozók, és vezetők részéről egyaránt Ennek eredménye a szövetkezetek mozgalmi, és gazdaságpolitikai munkájában egyaránt lemérhető. A szövetkezeti tagság ezáltal is újabb bizonyságot tett szövetkezete mellett, tanúsítva, hogy egyetért a párt szövetkezetpolitikájával. Nagyra értékeli, hogy a párt továbbra is számol a fogyasztási szövetkezetekkel, megfelelő helyet és szerepet biztosít számukra a szocialista népgazdaságon belül, további tevékenységük kibontakoztatásához. Az országgyűlés megalkotta az új egységes Szövetkezeti Törvényt.,,A kongresszus a kormány álláspontjának megfelelően elfogadta a fogyasztási szövetkezeti rendszer ágazati törvényét. A törvény elismeri a megtett utat, figyelembe veszi azt a korszerűsödő folyamatot, amely az utóbbi három évben a mozgalomban végbement. Ennek talaján igen nagy lehetőségeket biztosít a további kibontakozáshoz, a szövetkezeti demokrácia erősödéséhez, az önálló vállalatszerű gazdálkodás elterjedéséhez. A VII. kongresszus történelmi jelentőségű a mozgalom életében. Lezárt egy fejlődési szakaszt, ugyanakkor egy újabbat nyitott meg a további fejlődéshez. Az új szakaszt a korszerű szövetkezetpolitikai elvek érvényesülése jellemzi. Ez vonult végig a kongresszus egész munkáján is. A kongresszus után a mozgalom legfontosabb feladata e megyében is a határozatok folyamatos, és maradéktalan végrehajtása. Az év elején magunk felé is jogos feltenni a kérdést, mi várható az új évtől. A kongresszuson ez a következő megfogalmazást kapta: ",,Sokasodhat-e az, ami most jó? Csökkenhet-e az, ami fogyatékosság?” Igen, ha széles körű lesz a jobb munkára törekvés. Egy dologra azonban nem számíthatunk, arra, ami most nehéz, a jövőben könnyűvé válik, ami bonyolult, az mind egyszerűsödik.” Ma nehezebb a fogyasztás jó társadalmi megszervezése, mint korábban. Évről évre több terméket fogyasztunk, nő és módosul a szolgáltatás igénye. Növekvő átlagjövedelem mellett természetesen, és jogosan nő a fogyasztók igénye. A kereskedelemnek mind nehezebb jobban szolgálni, és kiszolgálnia a fogyasztókat. Ha nehezebb is a feladat, meg kell tudni oldani, mert ezt követeli a szövetkezeti tagság, a népgazdaság érdeke. A szövetkezetek akkor cselekszenek helyesen, ha figyelembe veszik ezeket a körülményeket, amikor elkészítik 1972. évi tervüket, majd a tagság elé terjesztik jóváhagyásra, üzletpolitikai célkitűzéseiket. Ismertek a legfontosabb népgazdasági tervszámok 1972. évre. Azok figyelembevételével célszerű úgy gondolkodni, hogy megyénkben a fejlődés üteme, — az ismert okok miatt — ez évben is meghaladja az országos átlagot. Ugyanakkor célszerű azt is figyelembe venni, hogy jelentősek a feltáratlan tartalékok, melyek felszínre hozása nagyban segítheti a gazdálkodás eredményesebbé tételét. Az 1972. évi üzletpolitika elkészítésénél a kongresszusi határozatok szem előtt tartásával szükséges figyelembe venni, hogy tovább erősödjék és bővüljék a szövetkezetek megyén belüli pozíciója. Ennek érdekében bővüljön a tevékenységi kör. Az eddigiektől határozottabban szükséges termelés jellegű tevékenységeket beiktatni: 1. Az egyszerű mezőgazdasági társulások szervezésével és működtetésével fokozottabban kell részt vállalni a háztáji és egyéni gazdaságok árutermeltetésében, és értékesítésében. A megye, területi, és tájjellegi adottságát figyelembe véve készüljön ötéves fejlesztési terv idevonatkozóan is. 2. Célszerű részt vállalni a mezőgazdasági termékek ipari feldolgozásában, és értékesítésében, vonatkozásban a termelő szektorokkal, tsz, állami gazdaságok, gazdasági kooperációra szükséges lépni. Ilyenek lehetnek: töltelék és hentesáruk készítése, hízott baromfi, egyéb szárnyasok, házinyúl, birka stb. feldolgozása, sütőipari termékek, gyümölcslevek előállítása. 3. Saját tevékenységként, vagy ipari szövetkezetekkel kooperálva hasznosnak látszik: az építőanyag termelésének bővítése. Ezt saját és lakossági szükségletre egyaránt lehetne folytatni. Pl. falazó anyagok, tetőfedő, burkoló- és nyílászáró szerkezetek gyártása. A IV. ötéves terv fejlesztési előirányzatát ezen elveknek megfelelően célszerű módosítani, figyelembe véve a vonatkozó legutóbbi párt- és kormányálláspontokat, határozatokat. Mindenekelőtt a már megkezdett beruházásokat kell elsődlegesen befejezni. Az újabbak indításánál alapos előkészítő munkát végezni, a szükségesség, a megtérülés, a kivitelezési idő, a rendelkezésre álló források alapos mérlegelésével. A fejlesztéseknél érvényesülni kell azon alapelvnek, hogy a gazdálkodó szerv, szövetkezet képződő fejlesztési alapjának nagyobbik hányadát forgóeszköz, míg kisebbik részét célszerű állóeszközök fejlesztésére fordítani. Ebből fakadóan szükséges, hogy szövetkezeti vezetésünk átprofilírozza eddigi gondolkodását. A kereskedelmi egységek, különösen az utóbbi években épült áruházak, ABC-k, és szaküzletek áteresztő képessége növelhető. Ezért a nagyobb forgalom eléréséhez, volumenében nagyobb és választékosabb készletre van szükség. Ismerve a hitelpolitikai irányelveket, annak megteremtése csak saját forrásokból lehetséges. E körülmény is indokolja a korábban elfoglalt álláspontok felülvizsgálatát, és célszerű intézkedések foganatosítását. A Takarék- és Lakásszövetkezetek további fejlődéséhez is kedvezőek a feltételek. A szövetkezeti törvény, ennek szellemében megjelent kormányszintű rendelkezések, a kongresszusi állásfoglalások megszüntettek egy sor gátló tényezőt, így szabaddá lett az út a további, szélesebb kibontakozáshoz. Ennek alapján minden remény megvan arra, hogy a takarékszövetkezetek tovább izmosodnak, terebélyesednek. Fokozottabb szolgálóivá válnak falusi tagságuknak. A legfiatalabb ágazat, a lakásszövetkezetek ugrásszerűen fejlődnek majd. A lakásfenntartó szövetkezetek mellett, egyre több lakás, garázsépítő, üdülő- és kertszövetkezet jön létre, mely forma és megyeszékhelyen túl több, nagyobb településre is kiterjed. A kongresszusra való felkészülés lezárult. Soron következik a végzett munka értékelése. Ennek elvégzése a szövetkezetek feladata. Az már előre is rögzíthető, hogy a szövetkezetek, azok dolgozói, a tagsági vezetők egyaránt derekas munkát végeztek Most már az látszik célszerűnek, ha a szövetkezetek az év első hónapjaiban újra találkoznak a tagsággal, — vezetőségi üléseken, részközgyűlésen, rétegtanácskozáson, majd a mérleg- és tervmegállapító közküldöttgyűléseken — értékelik végzett munkájukat, megismerik a kongresszusi határozatokat, és akcióprogramokat fogadnak el, annak feldolgozására az adott szövetkezetnél történő végrehajtására. Feltétlenül szükséges, és az éves munka eredményességét jelentheti, ha szövetkezeti vezetőink az év elején körültekintő, munkával, megfelelő szervezettséget biztosítanak. Szükséges elérni, hogy a testületi vezetés hivatása magaslatán állva, körültekintően ütemezze az éves feladatokat. A tagsági jóváhagyást követően, azt ismerjék meg a végrehajtók, a szövetkezeti dolgozók. Bontakozzék ki széles körű munkaverseny a célkitűzések megvalósítására. A végrehajtás egyik alapvető feltétele a korszerű vezetés. Ennek megvalósításra az elmúlt évben is már volt törekvés. Most az szükséges, hogy a belső mechanizmusok korszerűsítése, folyamatosan megtörténjen, és helyesen kerüljön megválasztásra az új modell felállítása, amely legjobban megfelel az idők szövetkezeti vezetési követelményeinek. Ezen gondolatok jegyében köszöntöm az új esztendőt, az 1972. évet. Kívánok ,a fogyasztási- és értékesítő-, a takarék- és lakásszövetkezetek tagjainak, dolgozóinak és vezetőinek eredményekben gazdag, békés ú, esztendőt, munkájukhoz sok sikert, családias személyi boldogságot, erőt, egészséget, A VII. kongresszusról jelentjük Molnár Frigyes SZÖVOSZ-elnök szóbeli előadása Mint már jelentettük, decemberben három napig tanácskoztak az ország általános fogyasztási, takarék- és lakásszövetkezeteinek küldöttei Budapesten. A delegátusok nagy figyelemmel hallgatták dr. Molnár Frigyes SZÖVOSZ-elnök beszámolóját, amelynek feladatokról szóló részét részletesen közöljük. — Kongresszusunk napirendjének megfelelően fogyasztási szövetkezeti mozgalmunk több mint 2 milliós tagságának megbízásából felelősségteljes munka áll előttünk. A szövetkezetek VII. kongresszusának a mozgalmunk történetében kiemelkedő jelentőségű négy esztendő reális értékelését kell elvégeznie. Állást kell foglalnia az egységes magyar szövetkezeti mozgalom jelentős ágazata, a társadalom széles rétegeit magában foglaló fogyasztási szövetkezetek szocialista továbbfejlesztésének céljaiban és közös tennivalóinkban. Kongresszusunkat a hazánk felszabadulását követően kialakult, új típusú szocialista fogyasztási szövetkezeti malmunk negyedszázados mozjubileumi esztendejében tartjuk. E 25 év alatt a fogyasztási szövetkezeti mozgalom a lenini eszméket valóra váltva, eredményesen szolgálta történelmi küldetését, a szocialista társadalmi és termelési viszonyok győzelmének elősegítését, küzdelmes, fáradságos, deredményes negyedszázad áll mögöttünk. Gazdag tapasztalatokkal rendelkezünk, melyek vagy erőforrások magasabb szintű előrehaladásunknak. Az alapítóknak és a harcukat követő generációnak nagyszerű munkája szép gyümölcsöket érlelt. Mozgalmunk ma életerős. A továbbfejlődést a Magyar Szocialista Munkáspárt X. Kongresszusán elfogadott általános és szövetkezetpolitika biztosítja, amely a szocializmus teljes felépítésének feladatait állítja egész népünk, s ezen belül a szövetkezetek elé A párt politikai tevékenységében, szocializmus építésében számol a a szövetkezeti mozgalommal és támaszkodik rá. Szövetkezeteink ezért hazánkban perspektívikus intézmények Megtisztelő számunkra ez a bizalom. Ezért kötelességünknek érezzük, hogy szocialista céljainkért teljes erőnkkel munkálkodjunk. Nagy öröm számunkra, hogy a magyar szövetkezeti mozgalom, és ezen belül a fogyasztási szövetkezeti mozgalom életét a Népköztársaságunk parlamentje által megalkotott, szövetkezetekről szóló törvény aormálja. E törvény a legmagasabb szintű jogszabály erejével határozza meg a szövetkezetek helyét és szerepét szocialista társadalmunkban, és segíti elő a mozgalom még eredményesebb munkáját és szocialista továbbfejlődését A szövetkezeti törvény szellemében készült el a Kongresszusunk előtt lévő törvényerejű rendelet-tervezet a fogyasztási, a beszerző és értékesítő szövetkezetek sajátos kérdéseinek szabályozására. Meggyőződésünk, hogy a tervezet találkozik a tisztelt küldött elvtársak egyetértésével, és az Elnöki Tanács jóváhagyását elnyerve, jól fogja szolgálni e szövetkezetek fejlődését, biztonságos jövőjét. A takarék- és lakásszövetkezetek korszerű tevékenységét az új szövetkezetpolitikai elveket érvényesítő miniszteri rendeletek segítik. Ismeretes, hogy e szövetkezetekre vonatkozóan is egy-két év távlatában, a szerzett tapasztalatok alapján, magas szintű jogszabályok kerülnek megalkotásra. Mindezek alapján, jó érzéssel állapíthatjuk meg, hogy igen kedvező feltételeink vannak a Kongresszusunk eredményes munkájához. Népgazdasági céljainknak és a tagok igényeinek megfelelően gyors ütemű az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek tevékenységének fejlődése a IV. ötéves tervidőszakban. A kiskereskedelmi és vendéglátóipari áruforgalom továbbra is az átlagosnál gyorsabb ütemben, mintegy 51 %kal növekszik. Több mint 20 %-kal az ipari tevékenységet. Gyors ütemben szükséges bővíteni a kereskedelmi, valamint a kistermelői gazdaságok tevékenységéhez kapcsolódó különböző szolgáltatásokat. A tervfeladatok sokoldalú és arányos fejlesztését, a szövetkezeti jelleg további általános erősítését igényli szövetkezeteinktől. Magasabb színvonalra szükséges emelni a tagok és a lakosság ellátását, legfontosabb célnak az alapvető közszükségleti cikkekben azt ellátás javítását. A választékot úgy kívánatos alakítani, hogy a szerényebb anyagi körülmények között élő tagság és lakosság is kellő mennyiségben és folyamatosan megtalálja az általa keresett olcsóbb cikkeket. Céltudatosan kell megvalósítanunk azt a programot, amelyet dokumentumaink a helyi ellátás javítására, a hús, tej, a kenyérellátásra, a zöldséggyümölcsfélék termeltetésére, feldolgozására és értékesítésére komplex feladatként javasolnak. Az a véleményünk, hogy a helyi ellátás e cikkekben elsősorban az ÁFÉSZ-eknek, de az érdekelt termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak, nemkülönben a helyi tanácsoknak Ezért, a már együttes érdeke, rendelkezésre álló jó tapasztalatok alapján, szükséges ebben is a széleskörű összefogást tovább szorgalmazni. Különös figyelmet mozgalmunk részéről a kíván zöldség-,gyümölcsellátás javítása, a korszerűsített MÉK-ek hatékony tevékenységének elősegítése. A korszerűsítésnek célja, hogy a közös vállalatok munkája eredményesen segítse a nagyüzemek termelését, javítsa a termelés biztonságát, s ezáltal magasabb színvonal» tegye lehetővé a fogyasztói igények jobb kielégítését. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a fogyasztók Budapesten és vidékein egyaránt, mielőbb érzékeljék az ellátás kedvező alakulását. Takarékszövetkezeteink terved tervei sorint a IV. ötéves tervidőszakban,több mint kétszeresére növekszik a betétállomány, és több, mint 80 %-kal nő a tagok részére a különböző címeken nyújtott kölcsön. Számottevően bővül a takarékszövetkezetek hálózata, önálló szövetkezetek,illetve újabb takarékszövetkezeti kirendeltségek létesítésével. Takarékszövetkezeteink nem egyszerűen pénzintézetek. Működésük értelme a tagság különböző gazdasági és fogyasztási céljainak a kielégítése, mégpedig a takarékos életmód, az önsegély és a kölcsönös segítség vető céljuknak útján. Az alapmegfelelően, fejleszthetik a tagok rétegenként differenciált igényeire alapozott kölcsönpolitikát. Ezen keresztül, m még nagyobb hatást gyakorolhatnak a falusi életforma, a háztartások, a lakások korszerűsítésére és a termelés fellendítésére a kistermelők gazdaságaiban. Örömünkre szolgál, hogy a lakásszövetkezés, a társadalmi jelentőségének megfelelően, mint az állami lakáspolitika szerves része, bontja ki tevékenységét. A IV. ötéves tervidőszakban a tanácsi lakásépítési tervekben a szövetkezeti lakások arányát általában 40 —50 %-ban irányozták elő, s mintegy 70—80 ezer lakással, bővül a lakásfenntartó szövetkezetek lakásállománya. Reálisnak látszik a IV. tervben, mintegy 30 ezer ötéves lakásnak, az új lakásépítő szövetkezeti formában történő felépítése. Emellett várhatóan gyorsan fejlődnek az egyéb sajátos formák, a garázsépítő- és az üdülőszövetkezetek is. A lakásszövetkezetek további kibontakozásához három nagy jelentőségű cél megvalósítása szükséges: — Erősíteni kell a fenntartó szövetkezetek lakásszövetkezeti jellegét, hogy fenntartás és üzemeltetés számos gondját a tagok az öntevékenység és az önsegély útját mielőbb megoldhassák. (Folytatás a 2. olldalon) Dr. Molnár Frigyes a SZÖVOSZ elnöke szóbeli előadását mondja.