Szabolcs-Szatmári Szövetkezetek, 1972 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1972-01-01 / 1. szám

A FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK MEGYEI LAPJA XI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM­ÁRA: 1,50 FORINT 1972. JANUÁR HÓ A KONGRESSZUS SZELLEMÉBEN ÍRTA: SZILÁGYI GYULA Új esztendőt kezdtünk. Újabb feladatok végrehajtásán munkálkodnak fogyasztási szö­vetkezeteink. E feladatok a mozgalom VII. kongresszusának határozataiból fakadnak, melyek végrehajtásával a fogyasztási szövet­kezetek is sajátos tevékenységükkel kiveszik részüket a szocializmus magasabb szinten történő építéséből. Az új esztendőt, az 1972. évet, a fogyasz­tási szövetkezetek életében egy események­ben és eredményekben egyaránt gazdag esz­tendő előzte meg. A mozgalom kongresszusi éve volt. Az OFT júniusi határozata nyilván­valóvá tette a kongresszus összehívását. Ezt követte a kongresszusi irányelvek közzététele. A kongresszusra való felkészülés e me­gyében is széles méreteket öltött. Eld­dig talán soha nem tapasztalt aktivitást váltott ki, a szövetkezeti tagság, a dolgozók, és vezetők részéről egyaránt Ennek eredménye a szövet­kezetek mozgalmi, és gazdaságpolitikai mun­kájában egyaránt lemérhető. A szövetkezeti tagság ezáltal is újabb bizonyságot tett szö­vetkezete mellett, tanúsítva, hogy egyetért a párt szövetkezetpolitikájával. Nagyra értéke­li, hogy a párt továbbra is számol a fogyasz­tási­ szövetkezetekkel, megfelelő helyet és szerepet biztosít számukra a szocialista nép­gazdaságon belül, további tevékenységük ki­bontakoztatásához. Az országgyűlés megalkotta az új egysé­ges Szövetkezeti Törvényt.,,A kongresszus a kormány álláspontjának megfelelően elfo­gadta a fogyasztási szövetkezeti rendszer ágazati törvényét. A törvény elismeri a meg­tett utat, figyelembe veszi azt a korszerű­södő folyamatot, amely az utóbbi három év­ben a mozgalomban végbement. Ennek ta­laján igen nagy lehetőségeket biztosít a to­vábbi kibontakozáshoz, a szövetkezeti de­mokrácia erősödéséhez, az önálló vállalat­szerű gazdálkodás elterjedéséhez. A VII. kongresszus történelmi jelentősé­gű a mozgalom életében. Lezárt egy fejlődési szakaszt, ugyanakkor egy újabbat nyitott meg a további fejlődéshez. Az új szakaszt a korszerű szövetkezetpolitikai elvek érvénye­sülése jellemzi. Ez vonult végig a kongres­­­szus egész munkáján is. A­ kongresszus után a mozgalom legfon­tosabb feladata e megyében is a határozatok folyamatos, és maradéktalan végrehajtása. Az év elején magunk felé is jogos fel­tenni a kérdést, mi várható az új évtől. A kongresszuson ez a következő megfogalma­zást kapta: ",,Sokasodhat-e az, ami most jó? Csök­kenhet-e az, ami fogyatékosság?” Igen, ha széles körű lesz a jobb munkára törekvés. Egy dologra azonban nem számíthatunk, ar­ra, ami­ most nehéz, a jövőben könnyűvé vá­lik, ami bonyolult, az mind egyszerűsödik.” Ma nehezebb a fogyasztás jó társadalmi megszervezése, mint korábban. Évről évre több terméket fogyasztunk, nő és módosul a szolgáltatás igénye. Növekvő átlagjövedelem mellett természetesen, és jogosan nő a fo­gyasztók igénye. A kereskedelemnek mind nehezebb jobban szolgálni, és kiszolgálnia a fogyasztókat. Ha nehezebb is a feladat, meg kell tud­ni oldani, mert ezt követeli a szövetkezeti tagság, a népgazdaság érdeke. A szövetkezetek akkor cselekszenek he­lyesen, ha figyelembe­ veszik ezeket a körül­ményeket, amikor elkészítik 1972. évi tervü­ket, majd a tagság elé terjesztik jóváhagyás­ra, üzletpolitikai célkitűzéseiket. Ismertek a legfontosabb népgazdasági tervszámok 1972. évre. Azok figyelembevéte­lével célszerű úgy gondolkodni, hogy me­gyénkben a fejlődés üteme, — az ismert okok miatt — ez évben is meghaladja az országos átlagot. Ugyanakkor célszerű azt is figye­lembe venni, hogy jelentősek a feltáratlan tartalékok, melyek felszínre hozása nagyban segítheti­ a gazdálkodás eredményesebbé té­telét. Az 1972. évi üzletpolitika elkészítésénél a kongresszusi határozatok szem előtt tartá­sával szükséges figyelembe venni, hogy to­vább erősödjék és bővüljék a szövetkezetek­ megyén belüli pozíciója. Ennek érdekében bővüljön a tevékenységi kör. Az eddigiektől határozottabban szükséges termelés jellegű­­ tevékenységeket beiktatni: 1. Az egyszerű mezőgazdasági társulások szervezésével és működtetésével foko­zottabban kell részt vállalni a háztáji és egyéni gazdaságok árutermelteté­sében, és értékesítésében. A megye, területi, és tájjellegi adottságát figye­­lembe véve készüljön ötéves fejlesztési terv idevonatkozóan is. 2. Célszerű részt vállalni a mezőgazda­­sági termékek ipari feldolgozásában,­­ és értékesítésében, vonatkozásban a termelő szektorokkal, tsz, állami gaz­daságok, gazdasági kooperációra szük­séges lépni. Ilyenek lehetnek: tölte­lék és hentesáruk készítése, hízott ba­romfi, egyéb szárnyasok, házinyúl, birka stb. feldolgozása, sütőipari ter­mékek, gyümölcslevek előállítása. 3. Saját tevékenységként, vagy ipari szövetkezetekkel kooperálva hasznos­nak látszik: az építőanyag termelésé­nek bővítése. Ezt saját és lakossági szükségletre egyaránt lehetne folytat­ni. Pl. fal­azó anyagok, tetőfedő, bur­koló- és nyílászáró szerkezetek gyár­tása. A IV. ötéves terv fejlesztési előirányza­tát ezen elveknek megfelelően célszerű mó­dosítani, figyelembe véve a vonatkozó leg­utóbbi párt- és kormányálláspontokat, hatá­rozatokat. Mindenekelőtt a már megkezdett beru­házásokat kell elsődlegesen befejezni. Az újabbak indításánál alapos előkészítő munkát végezni, a szükségesség, a megtérülés, a ki­vitelezési idő, a rendelkezésre álló források alapos mérlegelésével. A fejlesztéseknél érvényesülni kell azon alapelvnek, hogy a gazdálkodó szerv, szövet­kezet képződő fejlesztési alapjának nagyob­bik hányadát forgóeszköz, míg kisebbik ré­szét célszerű állóeszközök fejlesztésére for­­­­dítani. Ebből fakadóan szükséges, hogy szö­vetkezeti vezetésünk átprofilírozza eddigi gondolkodását. A kereskedelmi egységek, különösen az utóbbi években épült áruházak, ABC-k, és szaküzletek áteresztő képessége növelhető. Ezért a nagyobb forgalom eléréséhez, volu­menében nagyobb és választékosabb készlet­re van szükség. Ismerve a hitelpolitikai irányelveket, annak megteremtése csak sa­ját forrásokból lehetséges. E körülmény is indokolja a korábban elfoglalt álláspontok felülvizsgálatát, és célszerű intézkedések fo­­ganatosí­tását. A Takarék- és Lakásszövetkezetek to­vábbi fejlődéséhez is kedvezőek a feltételek. A szövetkezeti törvény, ennek szellemében megjelent kormányszintű rendelkezések, a kongresszusi állásfoglalások megszüntettek egy sor gátló tényezőt, így szabaddá lett az út a további, szélesebb kibontakozáshoz. En­nek alapján minden remény megvan arra, hogy a takarékszövetkezetek tovább izmo­sodnak, terebélyesednek. Fokozottabb szol­gálóivá válnak falusi tagságuknak. A legfiatalabb ágazat, a lakásszövetke­zetek ugrásszerűen fejlődnek majd. A la­kásfenntartó szövetkezetek mellett, egyre több lakás, garázsépítő, üdülő- és kertszövet­kezet jön létre, mely forma és megyeszék­helyen túl több, nagyobb településre is ki­terjed. A kongresszusra való felkészülés lezá­rult. Soron következik a végzett munka ér­tékelése. Ennek elvégzése a szövetkezetek feladata. Az már előre is rögzíthető, hogy a szövetkezetek, azok dolgozói, a tagság­­i vezetők egyaránt derekas munkát végeztek Most már az látszik célszerűnek, ha a szövet­kezetek az év első hónapjaiban újra talál­koznak a tagsággal, — vezetőségi üléseken, részközgyűlésen, rétegtanácskozáson, majd a mérleg- és tervmegállapító közküldöttgyűlé­­seken — értékelik végzett munkájukat, meg­ismerik a kongresszusi határozatokat, és ak­cióprogramokat fogadnak el, annak feldolgo­zására az adott szövetkezetnél történő végre­hajtására. Feltétlenül szükséges, és az éves munka eredményességét jelentheti, ha szövetkezeti vezetőink az év elején körültekintő, munká­val, megfelelő szervezettséget biztosítanak. Szükséges elérni, hogy a testületi vezetés hi­vatása magaslatán állva, körültekintően üte­mezze az éves feladatokat. A tagsági jóváha­gyást követően, azt­ ismerjék meg a végre­hajtók, a szövetkezeti dolgozók. Bontakozzék ki széles körű munkaverseny a célkitűzések megvalósítására.­­ A végrehajtás egyik alapvető feltétele a korszerű vezetés. Ennek megvalósításra az el­múlt évben is már volt törekvés. Most az szükséges, hogy a belső mechanizmusok kor­szerűsítése, folyamatosan megtörténjen, és helyesen kerüljön megválasztásra az új mo­dell felállítása, amely legjobban megfelel az idők­ szövetkezet­i vezetési követelményeinek. Ezen gondolatok jegyében köszöntöm az új esztendőt, az 1972. évet. Kívánok ,a fo­gyasztási- és értékesítő-, a takarék- és lakás­szövetkezetek tagjainak, dolgozóinak és ve­zetőinek eredményekben gazdag, békés ú, esztendőt, munkájukhoz sok sike­rt, családi­as személyi boldogságot, erőt, egészséget, A VII. kongresszusról jelentjük Molnár Frigyes SZÖVOSZ-elnök szóbeli előadása Mint már jelentettük, de­cemberben három napig ta­nácskoztak az ország álta­lános fogyasztási, takarék- és lakásszövetkezeteinek küldöttei Budapesten. A de­legátusok nagy figyelem­mel hallgatták dr. Molnár Frigyes SZÖVOSZ-elnök be­számolóját, amelynek fel­adatokról szóló részét rész­letesen közöljük. — Kongresszusunk napi­rendjének megfelelően fo­gyasztási szövetkezeti mozgal­munk több mint 2 milliós tag­ságának megbízásából felelős­ségteljes munka áll előttünk. A szövetkezetek VII. kong­resszusának a mozgalmunk történetében kiemelkedő je­lentőségű négy esztendő re­ális értékelését kell elvégeznie. Állást kell foglalnia az egysé­ges magyar­ szövetkezeti moz­galom jelentős ágazata, a tár­sadalom széles rétegeit magá­ban foglaló fogyasztási szö­vetkezetek szocialista tovább­fejlesztésének céljaiban és kö­zös tennivalóinkban. Kongresszusunkat a hazánk felszabadulását követően kia­lakult, új típusú szocialista fo­gyasztási szövetkezeti malmunk negyedszázados moz­ju­bileumi esztendejében tartjuk. E 25 év alatt a fogyasztási szö­vetkezeti mozgalom a lenini eszmék­et valóra váltva, ered­ményesen szolgálta­ történel­mi küldetését, a szocialista társadalmi és termelési viszo­nyok győzelmének elősegítését, küzdelmes, fáradságos, de­redményes negyedszázad áll mögöttünk. Gazdag tapaszta­latokkal rendelkezünk, melyek v­agy erőforrások magasabb s­zintű előrehaladásunknak. Az alapítóknak és a harcukat kö­vető generációnak nagyszerű munkája szép gyümölcsöket érlelt. Mozgalmunk ma életerős. A továbbfejlődést a Magyar Szocialista Munkáspárt X. Kongresszusán elfogadott ál­talános és szövetkezetpolitika biztosítja, amely a szocializmus teljes felépítésének feladatait állítja egész népünk, s ezen be­lül a szövetkezetek elé A párt politikai tevékenységében, szocializmus építésében számol a a szövetkezeti mozgalommal és támaszkodik rá. Szövetkezete­­­ink ezért hazánkban perspek­­­tívikus intézmények­­ Megtisz­telő számunkra ez a bizalom. Ezért kötelességünknek érez­zük, hogy szocialista céljain­kért teljes erőnkkel munkál­kodjunk. Nagy öröm­ számunkra, hogy a magyar szövetkezeti mozga­lom, és ezen belül a fogyasz­tási szövetkezeti mozgalom éle­tét a Népköztársaságunk par­lamentje által megalkotott, szövetkezetekről szóló törvény a­­ormálja. E törvény a legma­gasabb szintű jogszabály ere­jével határozza meg a szövet­kezetek helyét és szerepét szo­cialista társadalmunkban, és segíti elő a mozgalom még eredményesebb munkáját és szocialista továbbfejlődését A szövetkezeti törvény szel­lemében készült el a Kong­resszusunk előtt lévő törvény­­erejű rendelet-tervezet a fo­gyasztási, a beszerző és értéke­sítő szövetkezetek sajátos kér­déseinek szabályozására. Meg­győződésünk, hogy a tervezet találkozik a tisztelt küldött elv­­társak egyetértésével, és az Elnöki Tanács jóváhagyását el­nyerve, jól fogja szolgálni e szövetkezetek fejlődését, biz­tonságos jövőjét. A takarék- és lakásszövetke­zetek korszerű tevékenységét az új szövetkezetpolitikai elve­ket érvényesítő miniszteri ren­deletek segítik. Ismeretes, hogy e szövetkezetekre­­ vonatkozóan is egy-két év távlatában, a szerzett tapasztalatok alapján, magas szintű jogszabályok ke­­rülnek­ megalk­otásra. Mindezek alapján, jó érzés­sel állapíthatjuk meg, hogy igen kedvező feltételeink van­nak a Kongresszusunk ered­ményes munkájához. Népgazdasági céljainknak és a tagok igényeinek megfe­lelően gyors ütemű az általános fogyasztási és értékesítő szö­vetkezetek tevékenységének fejlődése a IV. ötéves tervidő­szakban. A kiskereskedelmi és vendéglátóipari áruforgalom továbbra is az átlagosnál gyor­sabb ütemben, mintegy 51 %­­kal növekszik. Több mint 20 %-kal az ipari tevékenységet. Gyors ütemben szükséges bő­víteni a kereskedelmi, vala­mint a kistermelői gazdaságok tevékenységéhez kapcsolódó különböző szolgáltatásokat. A tervfeladatok sokoldalú és arányos fejlesztését, a szövet­kezeti jelleg további általános erősíté­sét igényli szövetkeze­teinktől. Magasabb színvonalra szük­séges emelni a tagok és a la­kosság ellátását, legfontosabb célnak az alapvető közszükség­leti cikkekben azt ellátás javí­tását. A választékot úgy kívá­natos alakítani, hogy a szeré­nyebb anyagi körülmények kö­zött élő tagság és lakosság is kellő mennyiségben és folya­matosan megtalálja az általa keresett olcsóbb cikkeket. Céltudatosan kell megvaló­sítanunk azt a programot, ame­lyet dokumentumaink a helyi ellátás javítására, a hús, tej, a­ kenyérellátásra, a zöldség­gyümölcsfélék termeltetésére, feldolgozására és értékesítésére komplex feladatként javasol­nak. Az a véleményünk, hogy a helyi ellátás e cikkekben el­sősorban az ÁFÉSZ-eknek, de az érdekelt termelőszövetke­zeteknek, állami gazdaságok­nak, nemkülönben a helyi­ ta­nácsoknak Ezért, a már együttes érdeke, rendelkezésre álló jó tapasztalatok alapján, szükséges ebben is a széleskö­rű összefogást tovább szorgal­mazni. Különös figyelmet mozgalmunk részéről a kíván zöld­­ség-,gyümölcsellátás javítása, a korszerűsített MÉK-ek haté­kony tevékenységének elősegí­tése. A korszerűsítésnek célja, hogy a közös vállalatok mun­kája eredményesen segítse a nagyüzemek termelését, ja­vítsa a termelés biztonságát, s ezáltal magasabb szín­vonal­­» tegye lehetővé a fogyasztói igé­nyek jobb kielégítését. Mindent meg kell tennünk annak érde­­kében, hogy a fogyasztók Bu­dapesten és vidékein egyaránt, mielőbb érzékeljék az ellátás kedvező alakulását. Takarékszövetkezeteink terved tervei sorint a IV. öt­éves tervidőszakban,­­­­több­ mint kétszeresére növekszik a betétállomány, és több, mint 80 %-kal nő a tagok részére a különböző címeken nyújtott kölcsön. Számottevően bővül a takarékszövetkezetek háló­zata, önálló szövetkezetek,­­il­letve újabb takarékszövetke­zeti kirendeltségek létesítésé­vel.­­ Takarékszövetkezeteink nem egyszerűen pénzintézetek. Mű­ködésük értelme a tagság kü­lönböző gazdasági és fogyasz­tási céljainak a kielégítése, mégpedig a takarékos élet­mód, az önsegély és a kölcsö­nös segítség vető céljuknak útján. Az alap­megfelelően, fejleszthetik a tagok rétegen­ként differenciált igényeire alapozott kölcsönpolitikát. Ezen keresztül, m még nagyobb hatást gyakorolhatnak a fa­­­lusi életforma, a háztartások, a lakások korszerűsítésére és a termelés fellendítésére a kistermelők gazdaságaiban. Örömünkre szolgál, hogy a­ lakásszövetkezés, a társadalmi jelentőségének megfelelően­, mint az állami lakáspolitika szerves része, bontja ki tevé­kenységét. A IV. ötéves terv­időszakban a tanácsi lakásépí­tési tervekben a szövetkezeti lakások arányát általában 40 —50 %-ban irányozták elő, s mintegy 70—80 ezer lakással, bővül a lakásfenntartó szövet­kezetek lakásállománya. Reá­lisnak látszik a IV. tervben, mintegy 30 ezer ötéves la­kásnak, az új lakásépítő szö­vetkezeti formában történő felépítése. Emellett várhatóan gyorsan fejlődnek az egyéb sajátos formák, a garázsépí­tő- és az üdülőszövetkezetek is. A lakásszövetkezetek továb­bi kibontakozásához három nagy jelentőségű cél megvaló­sítása szükséges: — Erősíteni kell a fenntartó szövetkezetek lakás­szö­vetkezeti jellegét, hogy fenntartás és üzemeltetés szá­­­mos gondját a tagok az önte­vékenység és az önsegély út­ját mielőbb megoldhassák. (Folytatás a 2. olldalon) Dr. Molnár Frigyes a SZ­ÖVOSZ elnöke szóbeli előadás­át mondja.

Next